Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-24 / 96. szám

2004. Április 24., Szombat A L M A N A C H 2 0 3 7. OLDAL Utat talált Szabás. A 600 lelkes község nem kevesebbre vállalko­zott, mint a jobb esélyek megte­remtésére ott, ahol a nem szűnő hátrány eddig inkább a lakosok boldogulása előtt álló szakadékot tágította. A falut behálózó járda­sor, a szépülő utcák bizonyítják, hogy a szabásiak akkor is sokat képesek tenni, ha senki nem se­gít. Ezt mutatja a polgármesteri hivatal megújulása, a díszburko- latos feljáró éppúgy, mint a roma­felzárkóztatásért, az iskolából rekedtek képzéséért és a község gyarapításáért vállalt felelősség. Hátrányukat behoznák felnőttoktatással Egy átlagos délelőtt meglehetősen néptelen a szabási főutca, Aztán egyik pillanatról a másikra meg­élénkül a falu, s minden irányból gyalogosok tartanak a központba. A szemerkélő esőben a többség si­etősre veszi lépteit, de alighanem így.van ez verőfényben is, amikor látótávolságba ér a távolsági busz. Kényszerű szabadság Ritkán utazik Stanyó László a tá­volsági járattal. - Hét közben nem is vagyok itthon, mert Németor­szágban dolgozom - mondta. - Most is csak kényszerből marad­tam, mert egy kisebb baleset miatt be kell mennem a kórházba. Húsipa­ri technikus vagyok, azelőtt a kapos­vári húskombinátban dolgoztam, de a német cég többet fizet. Csak azt ne­héz megszokni: havonta, kéthavonta jöhetek haza a családomhoz.- Felnőtt fejjel iskolába indulok - okolta meg a buszra szállást Bodor Péter. - A rehabilitációs intézeti mun­kámhoz kell a szociális gondozói és ápolói végzettség. A tanfolyamot a gimnáziumban tartják, nemsokára vizsgázni is kell. Felülvizsgálatról hazafelé tartva Szili Ferencné a buszon találkozott unokájával, az ötödikes Bernáth Raj- munddaL - A fiatalok hozzánk épül­tek, így szerencsére közel lakunk egymáshoz - mondta. - Nagyon örü­lök, hogy a lányomnak is, a vejem- nek is van helyben munkája. A fér­jem is rokkantnyugdíjas, mi nem so­kat bírunk. Mára málnát is kivágjuk, mert nincs, aki gondozza. Növekvő gondok A lakosok egy része a falutól távo­labb próbál boldogulni. Kovács Ist­ván polgármester szerint azonban egyre többen vannak, akik nem ta­lálnak kiutat.- Hatszázhat lakosból 54 kap aktív körű szociális ellátást. A 20 százalékos munkanélküliség első­sorban a roma lakosokat érinti - mondta a polgármester. - A képzet­len réteg segítésére az önkormány­zat a felnőttoktatást is megszervez­né, hiszen a legegyszerűbb , mun­kákhoz is kell legalább általános is­kolai végzettség. Felmértük a tan­köteles korból kikerültek tényleges iskolai végzettségét, s az eredmény riasztó és döbbenetes. Kiderült: nemcsak a hetedik-nyolcadik osz­tály befejezésére kell gondolni, sok fiatal felnőtt már az ötödik-hatodik­ból kimaradt. A vezetékes ivóvíz és a fürdőszoba is hiányzik sok lakás­ból, hiába van mindenhol az udva­rig bevezetve a víz. A szegénység és elmaradottság, sajnos, újrater­melődő gond. Nagyobb közmű- és infrastruktúra-fejlesztési pályáza­tokra az önkormányzatnak nincs önrészként is értékelhető vagyona, és hiányzik a lakossági fedezet is. Kiutat keresnek Ma kétféle úton érhető el támoga­tás: az egyik a roma lakosságot érinti, a másik a munkahelyterem­tést. Van egy tervünk, hogy ezt ho­gyan kapcsolhatnánk össze. Az el­ső lépés lesz a felnőttoktatás: hely­ben képezzünk ki szakszemélyze­tet egy leendő intézménybe. Igyek­szünk folytatni az önerős járdaépí­tést, a község csinosítását is. A szomszéd községgel közösen ter­vezett mikrotérségi fejlesztésről sem mondtunk le, habár a falut övező terület helyi turisztikai és gazdasági hasznosítása sok rejtett egyéni és vadászati érdeket sért. Félreérthetetlen jelzés, hogy két kormányzati ciklusban senki nem akadt, aki érdemben döntene erről a mintegy kétezer hektárnyi állami föld sorsáról... A nagy állami területek helyett in­kább a ház előtti kiskertért aggódik Dergecz István és felesége. - Be­Dergecz Isvánné vödörrel leste a vakondot Hegedűs János szívesen segít a falunak Tóth Edit már várta anyósát, Károlyi Máriát fészkelte magát a pucok, és telje­sen feltúrta az udvart - öntötte a so­kadik vödör vizet a vakondtúrások­ba Dergecz Istvánná. - Figyeljük napok óta, de akkor persze meg se moccan. Mintha megérezné, hogy fölötte járunk. Idegesít, hogy ezt a szép gyepet összefurkálja. Tüzelő kistraktorral- Más hívatlan vendégnek nem lát­tam nyomát, szerencsére a kutya meg a macska jó féregfogó. Kell is, mert ez a rengeteg fa a patkánynak is búvóhelye lehet - mutatott az udvarban fölhalmozott tűzifára Dergecz István. - A Rinya mellett szedtük az asszonnyal, elég volt apránként hazaszállítani a kistrak­torral. Az erdőtulajdonosok adták el a vágást, így nem került sokba. Két télre megvan a tüzelőnk. Min­dig van tennivaló a ház körül, talán ki se bírnánk e nélkül. 33 évig vol­tam traktoros a gazdaságban, még markológépen is dolgoztam. De most már nem hiányzik a munka. Éppen elég, hogy bevetjük a ma­gunk meg a szüleim régi portáján a kertet, hogy megtermeljük, ami kell. Várják a jó tanácsot Hegedűs János nyugdíjasként is szí­vesen segíti a falu jobbítását. Az egy­kori közös tanácselnök-helyettest fá­radhatatlan közéleti munkájáért Szabásért kitüntető díjjal is jutal­mazta az önkormányzat.- Sokat változott a község az utóbbi években, járdákat építettek, rendben van a temető és a községhá­za is - sorolta Hegedűs János. - Per­sze volna még mit tenni, leginkább a református papiakkal, mert az most a falu csúfja. Megváltoztak a boltok és az ellátás is. Ezt hamarabb észre- veszem, hiszen 43 évet dolgoztam az atádi áfésznál, kereskedelmi osz­tályvezetőként mentem nyugdíjba. Régen csak egy bolt volt a faluban, ott lehetett venni a háztartási holmit, műszaki cikket, ruhaneműt. Most a nagy bolt mellett két kisebb is nyílt, de jobbára csak a napi fogyasztásra rendezkedtek be, más egyébért ér­demes a városi szakboltokba utazni. Amióta meghalt a feleségem, üres a ház, de azért még tartok baromfit, gondozom a kertet, hogy jusson a gyerekeimnek is. Épp csak nem fő­zök egymagámra, inkább befizet­tem az óvodakonyhára. Nem sok ér­te a 243 forint, és házhoz hozzák. Az egyik fiam Nagyatádon, a másik Bar­cson él, sajnos, egyik sem akar már a négyszobás családi házban lakni. Hogy ki lesz a gazdája utánam, ki tudja, de én nem vágyom el innét. Óriás fazék, tíz ló Közben újra beért egy távolsági busz, s az utcákat ellepték a hazaté­rők. - Anyósom elé megyek a busz­hoz - mondta Tóth Edit. - Gyesen vagyok három gyerekkel. A férjem közmunkás; nehéz egy fizetésből élni, és nekem szakmám sincs. Az apósnak van tíz lova, a csikókat el­adjuk, tartunk baromfit is. Szok­tunk söprűt és kosarat is kötni.- Beteg az unokám, mindennap megyek a kórházba látogatni - ért a menyéhez nagy szatyrokkal meg­pakolva Károlyi Mária. - Húst is hozok Atádról, hogy legyen vacso­rára. Pörköltet főzök belőle, s lesz egy kis vegetás leves. Októbertől levágtunk öt hízót meg 120 barom­fit, olyan étkes a család. Én veze­tem a konyhát, s bizony, 40 literes fazékban kell ételt készíteni. Csir­kéből egyszerre négyet is vágok, hogy elég legyen tizenötünknek. Ennyien lakunk a házban, közülük hét az unoka. Két unokámról le­mondott az anyjuk, én nevelem őket. Van gond elég, de a legfonto­sabb, hogy egészség legyen, akkor valahogy csak elboldogulunk. ■ Szabás Szabási Hírmondó Korszerűsítenék a futballpályát Felújításra szórni a futballpálya és az öltöző. Csaknem 15 millió fo­rintba kerül a hatvanéves létesít­mény korszerűsítése, ehhez a község lakosainak összefogásá­ra és pályázati támogatásra is számit az önkormányzat. A pályát rendszeresen használja a futball- sportkör, amit az önkormányzat évi 350 ezer forinttal támogat. Internet csak félig-meddig Az önkormányzat technikai felsze­relése alkalmas az internethasz­nálathoz, de a korszerűtlen tele­fonhálózat gátolja a hatékonysá­gát. A mobilrendszer és műhol­das internetkapcsolat is csak le­töltésre alkalmas a gyenge térerő miatt, a községből visszirányba lehetetlen az adatátvitel. A szol­gáltatók régen adótornyot is ter­veztek, de nem építették meg. Környezetvédelem tervszerűen Készül a község környezetvé­delmi terve, ez hosszú távra meghatározza a teendőket a ter­mészeti értékek megőrzésére és a szemetelés megszünteté­sére. Ennek elősegítésére az önkormányzat felmérést készít­tetett a lakosság vízhasználatáról és a szennyvízkibocsátás tech­nikai feltételeiről. ■ Recept Szabásról Tejfölös rakott tészta A községi konyha élelmezésve­zetője, Németh Emilné a családi asztalra is ajánlja az óvodások : kedvenc ételét. A tejfölös rakott tésztához fél kiló metélt tészta, 5 tojás, ízlés szerint cukor, mazso­la és gyümölcslekvár szükséges. A tojások sárgáját 8-10 kanál cukorral, vaníliával fehéredésig kikeverjük, a fehérjét kevés cu­korral kemény habbá verjük. Az enyhén sós vízben kifőtt tésztát hideg vízzel leöblítjük, maid hoz­zákeverjük a tojássárgás krémet, a mazsolát, végül a tojáshabot. Kikent, morzsával behintett tepsi­ben közepes tűzön készre süt­jük, s porcukorral, gyümölcs­szörppel vagy lekvárral tálaljuk. A CIKKEKET IRTA S A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE! bíró Mária AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Szíj János nekilátott a műhely fejlesztésének is, a munka felén már túljutott. Műhelyében egyedi ajtókat és ablakokat készítenek Famunkát mesterien- Bízom abban, hogy megélek a szakmámból, mert a szép munkára mindig lesz igény. Gyerekkorom óta érdekelt a fa, állandóan farigcsáltam valamit. Volt ennek családi hagyománya is, mivel a nagybá­tyám ács - vallja Szíj János asztalos. Keze munkáját és közösségi tevékenységét dicsérik a község fából készített utcatáblái és virágtartói is. - Kilenc éve va­gyok vállalkozó, s állni kell a versenyt a nagyobb cé­gekkel. Az unióban még nehezebb lesz fennmarad­ni egy kisvállalkozásnak. Fejlesztem a telephelye­met is, az utóbbi években csaknem kétmillió forin­tot költöttem rá. A világítás és a vizesblokk korsze­rűsítése, a hátsó rész padozata maradt erre az évre. A kis műhely négy embernek ad állandó munkát. Egyedi ajtók, ablakok és egyéb minőségi famunkák készítése mellett gipszkartonozást is végeznek.- Gyakran nagy építőipari cégeknek dolgozunk, most éppen egy balatoni tár§sasházhoz készítünk galériaelemeket és erkélykorlátot - sorolta Szíj János.- A magánmegrendelés, lakásfelújítás egyre gyako­ribb, de szinte csak a városban. Falun alig akad mun­ka, mert az itt élőknek §egy-egy ajtó vagy ablak kicse­rélése is túl nagy teher. Nekem előnyös, hogy a szülő­falumban, a családom közelében végzem a munká­mat, s ezen nem is szeretnék változtatni. ■ Szabás Kincse Kovács István: Korábban az állagmegőrzéséhez sem kaptunk támo­gatást, de most talán megoldódik az épület többcélú hasznosítása Kastélyok régi fénye Két nemesi család birtoka is volt hajdan Szabás. A Tallián és a Fekete báró festői kastélya máig mutat­ja a falu egykori gazdagságát. Látszik ez sok régi, százesztendős családi házon is. Hogy megőrizzék az építészeti emlékeket, az önkormányzat helyi vé­delembe vette az egykori református és katolikus is­kolát, az egyikbe most az alsós kisdiákok járnak, a másik az óvodásoké. A polgármesteri hivatalnak, orvosi rendelőnek és postának is helyet adó jegyző- ség is védett patinás épület, csakúgy, mint Fekete Aladár báró kultúrházként és könyvtárként hasz­nált szépséges kastélya. A Tallián-kastélyban pedig a rehabilitációs központ működik a megyei önkor­mányzat fenntartásában.- A magánházak védelmét, sajnos, nem szavazta ■meg a lakosság; az önkormányzati kezdeményezés­ben inkább a kötöttségeket érzékelte, s nem a segítő szándékot - mondta Kovács István polgármester. - Anyagi segítségre most valóban nincs lehetőségünk, ennek ellenére még az idén szeretnénk megkezde­ni a kultúrház fejlesztését. Korábban nem kaptunk az épület állagmegőrzéséhez sem állami támoga­tást, most viszont egy beruházói érdeklődés alapján volna esély egy többcélú, oktatásnak és internetnek is helyet adó közösségi ház kialakítására. _______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents