Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-23 / 95. szám
6. OLDAL 2004. Április 23., Péntek H DARÁNY Darányi Hírmondó Faluszépitésre ötmillió forint Ötmillió forint területfejlesztési támogatást nyert az önkormányzat faluszépitésre. Négyszáz fát ültetnek, s padokat, szemétgyűjtőket és kerékpártárolókat állítanak föl. A munkát hamarosan megkezdik, a fákat pedig ősszel ültetik el. A közhasznú munkások és a faluszépítő egyesület tagjai vesznek részt benne. Korszerűsítették a világítást Nyolcmillió forintos beruházásban korszerűsítette a község közvilágítását a szolgáltató. A hálózatfelújítás költségét meg-' előlegezték, az önkormányzat pedig vállalta, hogy a ciklus végéig kifizeti. Akkor a falu tulajdonrészt kap a hálózatból. Közmunka az állástalanoknak Egész évben foglalkoztat közcélú munkásokat a darányi önkormányzat. Folyamatosan 9-10 munkanélkülit juttatnak ilyenformán megélhetéshez. A falunak dolgozók a közterületek rendben tartásán serénykednek; most is tíz helybeli dolgozik a köztereken. ■ Recept Darányból Betyárgombóc Négy személyre a hozzávalók: fél kg darált sertéshús, két tojás, három fej fokhagyma, 10 dkg gomba, 4 dkg pirospaprika, 1 dl vörösbor, egy tejföl, só és bors. Ferkó Zoltánné receptje szerint a húst a sóval, borssal, fokhagymával és két tojással összedolgozva megfőzzük, s apró gombócokat formázunk belőle. Mártáshoz zsírban megforgatjuk a hagymát, majd hozzáadjuk a cikkekre vágott gombát. Tovább pároljuk, majd rászórjuk a piros- paprikát. Fél liter vízzel felöntjük, és mikor forr, beletesszük a gombócokat. 20 percig takarékon főzzük, ezalatt mártássűrü- ségű tejfölös habarást készítünk. Tálaláskor öntjük hozzá a vörösbort. Köretnek galuskát és salátát adhatunk. ■ A CIKKEKET ÍRTA, A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: NACV LÁSZLÓ AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Darány határáig ér az ősborókás, a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik legismertebb és leglátogatottabb területe. A tájvédelmi körzet 3000 állatfaja között több is ritkaság, s a 340 hektár területen 322 növényfaj áll védelem alatt, köztük a királypáfrány, ami a Kárpát-medencében csak itt fordul elő. Aki autójával nemcsak átsuhan e tájon, hanem meg is áll, a faluban másféle értékekre is bukkanhat. Ezek hordozói tehetséges fiatalok, lelkes pedagógusok s lokálpatrióta darányiak. Nemzeti park a falu kertjei alatt A reggeli harmat már fölszáradt, mikor befordul a busz a szomszéd községek iskolásaival, óvodásaival. A gyerekek vidáman szedelőzköd- nek; a reggel hűvösén át is érzik a tavaszt. A boltokban és a kocsmákban már csúcsforgalom van, a kertek alatt pedig némi noszogatásra lassan megindul a nemzeti park rackanyája. Egyedül a falu központjában álló benzinkút csöndes. Csaknem egy éve bezárt, és a tulajdoni viszonyokat megismerve elmondható: ez az állapot még tart egy darabig. A telek az önkormányzat birtokában van, az épület a víziközmű-társulaté. Az önkormányzat nemrég eladta a maga részét, a területet megvásárló cégnek azonban a víziközmű-társulattal a mai napig nem sikerült dűlőre jutnia. Emiatt a földhivatal a terület megvételét sem jegyezte be. Félszáz tévéműsor A polgármester maga sem érti, mi történik, hiszen - mint mondta - az ügylet végig a víziközmű-társulat képviselőinek a szeme előtt zajlott. Mindenről értesültek, de menet közben nem emeltek kifogást. Ézt a bosszúságot leszámítva elégedettek lehetnek munkájukkal a darányi képviselők. Megbízható a falu gazdálkodása, s ezt Villányi László polgármester szerint annak köszönhetik, hogy idejében hozzáláttak az intézményi struktúra átalakításához. Amit lehet, ma vállalkozó üzemeltet. így lényegesen kisebb terhet jelent az önkormányzatnak az intézmények fenntartása.- Az átalakítás nem volt feszültségmentes, de ma már minden zökkenők nélkül működik, és minden résztvevőnek jót tett a váltás. Előnyükre változott az intézményekben a szemlélet - mondta a polgármester. - Sok terhet levesznek az önkormányzatról a lelkes civil szervezetek is, mindig számíthatunk a munkájukra. Igyekszünk megbecsülni ezeket az embereket. Az idén több mint kétmillió forintot osztunk ki a szervezetek között. Az év egyik legnagyobb beruházása Darányban az új kábelhálózat kiépítése lesz. December végére elkészül, és a jelenlegi 13 tévéadó helyett 54 csatorna válik elérhetővé. Egy szigetvári központú kábeltelevíziós társaság csaknem 40 millió forintos beruházásban újjáépíti a teljes kábelhálózatot, s a 860 mega- herzes csillagpontos rendszer kiépítése révén több mint a négyszeresére nő a tévécsatornák száma. - Ezenkívül olcsó internetezésre is nyílik lehetőség - mondta a polgár- mester -, s igény szerint a kábeltelefon is elérhető lesz. A másik legnagyobb beruházás az iskola tetőcseréje. Tavaly tízmillió forintot költött rá az önkormányzat, s a folytatás most csaknem ötvenmillióba kerül. Nemcsak a tető újul meg azonban a darányi iskolában, hanem a tanítás is. Útkereső iskola A hazai integrációs hálózat bázisiskolájaként új utakat keresnek a darányi pedagógusok az oktatásban, így a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása jóval eredményesebb lehet. Sok pénzt hoztak a projektjeik az iskolának meg a falunak, de Radics József igazgató nem ezen méri a munkájuk sikerét. - Hamarosan megvizsgálják a gyerekek értő olvasását, logikai gondolkodását és nyelvi készségét. Akkor leszek elégedett, ha diákjainknál átlagon felüli lesz az eredmény. Ha így lesz, akkor valóban jól dolgoztunk. Az egyik új kezdeményezés - a projekthét - gazdája Breszkovics József. - Ezeken a heteken kiválasztaKulcsár János: Nincs pénzünk a pályázatra Villányi László: Ma már nincsenek zökkenők Breszkovics József: Körbejártuk az EU-t is nak egy témát, s ezt a gyerekek „körbejárják”. Legutóbb az EU volt a téma, és megismerkedtek az uniós országok kultúrájával, szokásaival, ételeivel - görög kagylóval, holland csokival - és értékeivel. Az utolsó vetélkedőn kiderült: kötetlensége ellenére több ismeretet gyűjtöttek a gyerekek azon a héten, mint ha ezt tanórákon oktatták volna. Sulibuszon színházba A darányi gyerekeket gyakrabban látni a pécsi színházban, mint sok baranyai iskolást. Évente egy tucat alkalommal viszi az iskolabusz a színházlátogatókat. A szervező Kissné Szalonnái Zsuzsa lelkesedése mára átragadt a fiatalokra is. - A nagyobbak a Nemzeti Színházba, a kisebbek a Bóbita Bábszínházba járnak, legutóbb a Valahol Európá- bant és a Holle anyót láttuk - mondta. - Korábban vonattal, most az iskola autóbuszán utazunk, s indulás előtt mindig megbeszéljük, mit látunk. Mára kialakult egy színházbarát csoport, a többieket pedig úgy válogatjuk, hogy valamennyi diák eljusson legalább egy előadásra. A színháztúrák szervezőjének fia a fotóiról ismert. Még csak 20 éves, de már több kiállítása is volt Kiss Balázsnak, s a képei pályázatokon is sikert arattak. A fiatalember most két iskolába jár: Szigetvár és Kaposvár között ingázik, informatikai technikus- és számítástechnikai műszerészképzőt végez. így a fotózás most valamelyest háttérbe szorult. S gyűjti a bátorságot, hogy majd a Kaposvári Egyetemen induló fotóriporter szakra jelentkezzen. Aranyos táncosok Tehetséges gyerekekben egyáltalán nincs hiány a faluban. A ClapDance táncegyüttesnél lassan már hagyomány, hogy minden évben fellép a dunántúli amatőr-művészeti fesztiválon, és onnan kupával tér haza. Most más elfoglaltság ad munkát a kis csapatnak: nagyon készülnek - mégpedig különleges előadással - a faluban rendezendő Európa-napra. ■ Tauszné Kercza Erika, a csoport vezetője elmondta: huszonkét fiatal alkotja a csoportot, amely korábban föllépett páros táncokkal is. Mára azonban már csak a mazso- rettcsoportjuk maradt. - A klasszikus táncokat egy időre félre kellett tennünk - fűzte hozzá -, az oka egyszerű: nincs utánpótlásunk. Sajnos, túl félénkek a darányi fiúk. Messze az uniótól- Ötletben nincs hiány, de tőke nélkül kitörölhetjük vele a... Nem jutunk ötről a hatra, hiába akarunk boldogulni - mondja Kulcsár János, a helyi cigányszervezet elnöke. Eddigi tevékenységük tanúsítja az igyekezetét, s azt is, hogy nemcsak messziről nézik a munkát. Pályázaton eszközöket vásároltak, és fakitermelést, erdőtisztítást vállalnak a környéken. - A legtöbbet Francz Rezsőnek köszönhetjük, mert a Dráva Coop Rt rendszeresen foglalkoztat bennünket. Alkalmanként a DDNP és a horgászegyesületek is megbíznak munkával - mondta. - Sajnos, mindez csak rövid távú megélhetést jelent. Pályázhattunk volna nemrég biztosabb megélhetést adó tevékenységre, de nekünk nincs hozzá tőkénk, a környék vállalkozóinak pedig nem kellett a támogatás. Ez a gondom az uniós pályázatokkal: mindhez önerő kell. A pénztelen romát és magyart ez nem húzza ki a bajból, az EU így csak tönkretesz valamennyiünket. De nem adjuk föl; most traktorra gyűjtünk, és ehhez nagyon bízunk a Magyarországi Cigányokért közalapítvány támogatásába^ ___________m Úto n Európába Darány Kincse . Pénzüket a fiók kezeli A legtöbb szolgáltató kifelé igyekszik a falvakból: egymás után zárnak be postákat, boltokat. A Drá- vamenti Takarékszövetkezet azonban ritka kivételként új fiókokat nyit. így tesz nemsokára Darányban is: irodája helyett új fiókot építtet. Negyven- millió forintos beruházásról döntött a takarékszövetkezet vezetősége, s ez a munka a rendezési terv módosítása után már a nyáron megkezdődhet.- Darány és a szomszédos falvak önkormányzatai nálunk vezetik a számlájukat, jó partnereink. Az itt élők bíznak bennünk, így nem kellett hosszan mérlegelnünk, hogy belefogjunk-e a beruházásba - mondta Nagy István elnök. - Nemrég Berzencén és Csokonyavisontán nyitottunk új bankfiókot, ezekhez hasonlót tervezünk Darányba is. Fontosak nekünk ezek a falvak, még akkor is, ha tudjuk: a kis településeken rendszerint nincs akkora forgalom, ami ekkora fejlesztést indokolna. Jelenleg hat kis településen tart fenn fiókot a takarékszövetkezetünk, és 13 önkormányzat vezeti nálunk számláját. Egyre több önkormányzat tartja fontosnak, hogy olyan szolgáltatót válasszon, amelyik helyben elérhető. Náluk fizetik be a helyi adót, és a lakosság komfortérzetét növeli, hogy nem kell beutazni a vá- A takarékszövetkezet fiókirodáiban intézik ügyeiket, így a falvakban rosba a pénzügyi szolgáltatásokért. ______ ji élőknek sem kell messzire menniük a pénzügyi szolgáltatásokért Ár pád-kori település Darány határában nemrég Árpád-kori település- részt tártak föl. Több mint 2000 négyzetméteren bukkantak rá az ezeréves falu nyomaira. Szépszámú edénytöredék, kovácsoltvas eszköz került elő, néhány sütőkemence alapja és egyes falrészei is megmaradtak. Területrendezés közben kerültek napvilágra az első kerámiatöredékek és állati csontok. Fodor László, a telek tulajdonosa szerencsére maga is amatőr régész, így nem dobta félre a földből kifordult cserepedet, hanem ismerőseivel alaposan megvizsgálták. Az első*cserépdarabok alapján bronzkorinak gondolták a lelőhelyet, aztán a nagyobb töredékek mptívumai láttán már biztosra vették, hogy a kora Árpád-korból valók. Később ezt megerősítették a kihívott szakemberek is. Szerintük az ilyen korú lelőhely nem ritkaság Somogybán, a darányinak a jelentőségét azonban a nagy kiterjedése adja, valamint az, hogy aránylag épségben fennmaradt, mivel hosszú ideje használaton kívüli területen rejtőzött. Nemcsak ez árulkodik a település gazdag múltjáról, hanem a magánkézben levő, nagy mennyiségű helyi anyag is. Fodor László gyűjteményében római érmék, ezeréves edénydarabok is találhatók, és szerepel benne egy 1870-ben megjelent könyv, a századelőn kiadott iskolai atlasz is. ■ Fodor lászló egyike a lelkes múltkutatóknak, s külön érdekesség az, hogy az ő telkén bukkantak az Árpád-kori település nyomaira A L M A N A C H - 0 4 6
