Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-17 / 90. szám

Úton Európába A Település Kincse Sztojka Margit szerint főként az idősebbek öltöznek a színes viselet­be, de nincs olyan ház, ahol ne volna a ládafiában ilyen díszes ruha Őrzik a hagyományt A pálmajori beás romák büszkék a hagyományaik­ra, ápolják a nyelvi és zenei kultúrájukat. Mindez az öltözködésükben is megnyilvánul. Nincsen olyan porta, ahol a ruhatár egy része ne a színes, bodros szoknyákból, gazdag mintázatú blúzokból és ingekből, valamint a díszes fejkendőkből állna, így van ez Sztojka Margitnál is, aki ünnepi alkal­makkor rendre magára ölti a hagyományos visele­tét. Ilyenkor módja nyílik a régi táncok föleleveníté- sére is, hiszen a falu öttagú hagyományőrző zene­karának fergeteges előadása kicsit és nagyot egy­aránt mozgásra csábít. Megtudtuk: a zenekar rend­re kibővül alkalmi „vendégzenészekkel” is, hiszen a ritmusérzék és a hangszeres tudás szinte minden családban természetes. A banda hangszerei közül elmaradhatatlan a kanna, a speciális kanalak és gi­tár is, bár az újabb dalok hangszerelését már egy szintetizátor is színesíti. Az ünnepi alkalmakat, mint megtudtuk, nemcsak az öltözködés és a zene jellemzi, ilyenkor készítik el a különleges roma ételeket is. Minden esetben az asztalra teszik a friss punját, amit kenyér helyett fo­gyasztanak. A leginkább lángoshoz hasonlatos étek mellé sokszor készítenek olyan tartalmas ételeket, mint a töltött káposzta és a lecsós csirke.________■ 2004. Április 17., Szombat 7. OLDAL Egy alig több mint háromszáz lelkes faluban mindenki ismer mindenkit. Még az ismeretlent is úgy köszöntik az utcán, mintha régi ismerős volna. Pe­dig Pálmajorban nem túl sok idegen fordul meg. Elzárt szi­get ez Somogybán két okból is: zsáktelepülés és romafalu. Ki hinné, hogy itt a legjobb a közbiztonság a környéken, hogy minden család gondoz­za a házi veteményest, és hogy errefelé ismeretlen fogalom az iskolakerülés? A béke szigetén élők mindennapjait mégis megkeseríti a munkanélküli­ség, mert hiába az igyekezet, ha az elszigeteltségben nem lehet egyről a kettőre jutni. PÁLMAJOR Kiutat keresnek szorító gondokból A tavaszi napsütés az árokpartra csalta a falubelieket. Mindenütt ki­sebb csoportokat látni, egy kisfiú áll csak az aszfalt közepén. Sír. Édesanyja nem vihette magával a kerékpárján, mert csak a testvéré­nek volt hely. Meg egy szatyornak, amiben többtucatnyi csiga zsúfoló­dott össze egy rövidebb útra. Csigalesen a gyűjtők A tavasz beköszöntével jól jön a csigákért kapott pénz. Illés József már nyolc éve foglalkozik e puha­testűek gyűjtésével. Tőle azután egy kiskorpádi céghez kerülnek, majd rendszerint egy külföldi ven­déglő konyháján fejezik be földi pályájukat. - Ebben a helyiségben tárolom azokat a rekeszeket, amik­ben összegyűjtöm a csigákat - mu­tatott a pincebejáratra. - Eső után a napsugarak előcsalják az éti csigát, így most elég sokat hoznak a pál- majoriak. Azt is megtudtuk, a csiga kilóját 70 forintért veszik át, s délre már csaknem tízküónyi gyűlt össze. Il­lés József szerint az idén biztosan jobb lesz a csigaszezon, a tavalyi rossz volt, hiszen akkor a szokásos 80-100 kiló helyett csak negyven- kilónyit adtak le a pálmajoriak.- Jó keresetkiegészítés az embe­reknek a gyógynövények gyűjtése is, azt is átveszem. A határban sok a kutyabenge, a csalán, a gyermek­láncfű. Az itt élők jól ismerik a ter­mészet titkait, szinte már gyermek­korukban megkülönböztetik a kü­lönféle gyógynövényekéit. Szívügyük az iskola No, persze, a gyerekek inkább csak az iskolai szünetben segítenek a gyűjtésben. Amúgy rendszeresen járnak az egy tantermes kisiskolá­ba. Törő Krisztina igazgató szerint az iskolakerülés itt nem divat. A fiatal pedagógus büszke rá, hogy maholnap egy városi iskola is megirigyelhetné a pálmajori suli fölszereltségét. Az önkormányzat­nak is szívügye az oktatás, így szin­te minden évben csinosabb lesz az iskola. - Mindig van kérésünk, és nyitott fülekre talál a képviselők­nél. Ennek köszönhető, hogy ké­pességfejlesztő játékokban és könyvekben sem szenvedünk hi­ányt. A közelmúlt nagy beruházá­saként a tantermünk is megszé­pült: új bútorokat kaptunk. Az igazgató szerint azonban a külcsín mellett fontos a belbecs is. Ennek érdekében indították útjára a sajátos cigány kisebbségi okta­tást, s ez különösen fontos része lett a helyi nevelési programnak. Kiemelt területe az anyanyelvi ok­tatás, valamint az egészséges életre nevelés és a testnevelés. Hátrányból előnybe- Népismeretet is oktatunk, s ápol­juk a beáshagyományokat. A peda­gógusok továbbtanulási tervét úgy állítottuk össze, hogy oda men­jünk, ahol roma kisgyerekek okta­tásához is hasznos ismereteket ta­nulunk. Mindez a tudás szükséges, hogy a hátrányos helyzetből indu­ló roma kisgyerekek a cigánysá­gukból előnyt kovácsolhassanak. Számos példa bizonyítja, hogy ez nem reménytelen vállalkozás. Ignácz Lászlóné figyelt a tanórá­kon, s ennek a hasznát csak most látja igazán. Férjével olyan életkö­rülményeket teremtett a családjá­nak, amelyekre joggal büszkék. Nem véletlen, hogy a legutóbbi vá­lasztásokon alpolgármesterré is vá­lasztották a háromgyermekes asz- szonyt. A faluban egyfajta mintaként szol­gál az alpolgármesterék szép portá­ja. Ez volt az egyik első szocpolos ház, amit négy éve csinosítgatnak.- Arra tettük föl az életünket, hogy Törő Krisztina igazgató a kisdiákokkal Ignácz Lászlóné: Rengeteg a tennivaló Boross Lászlóné: Vállalkozókat is várunk bebizonyítsuk egymásnak és fő­ként magunknak, hogy lehet itt boldogulni. Én élelmiszer-eladó­ként dolgoztam, mielőtt gyesre jöt­tem volna. A gyerekek születése után azonban a ház körül is renge­teg a tennivaló - mondta Ignácz Lászlóné, miközben teregette a frissen mosott gyermekholmit. Az élhetőbb életért Azért vásároltak nemrég automata mosógépet - tudtuk meg Ignáczné- tól, mert nagyon sok időt vett el a nagymosás. S a teregetés közben rotyog már a leves a tűzhelyen, és az állatok etetése sem várhat sokat.- Disznókat tartunk; a földben megterem a krumpli, a zöldség, csak dolgozni kell az élhetőbb éle­tért. Ebben a faluban mindenki igyekszik megművelni a földjét, föl­építeni otthonát, s tisztességesen fölnevelni a gyerekeit. Segítünk is egymásnak mindenben, jó példa erre a szocpolos házak felhúzása. Az alpolgármester szerint mint­egy 30 téglaépületet húztak föl az utóbbi években a 97 százalékban roma lakosú községben. Az önkor­mányzat olcsó telket ad a szociál­politikai támogatással építkezők­nek, így a falu nagy részén már für­dőszobás házak állnak a putrik he­lyén. Boross Lászlóné polgármester szerint ez annak az eredménye, hogy a pálmajori romák jobb életre vágynak, mint elődeik. Rendezett környezet A polgármester le sem tagadhatná, hogy több mint negyven évig volt az iskola vezetője. Mindenki előre köszön neki, s gyakran kérik a se­gítségét legszemélyesebb gondjaik megoldásához. Ottjártunkor épp egy férfit vett rá a borotválkozásra; közcélú munkásként dolgozhat majd a településért. A falu első em­bere legszívesebben minden állás­talannak adna önkormányzati munkát, de hát a közcélúak száma is korlátozott. - Nagyon sok a zöld­terület. Fűnyíróra nem telik, ezért a területfejlesztési tanácstól szeret­nénk pénzt nyerni egy nagyobb s egy kisebb gépre. Szerény becslé­sek szerint is a kettő legalább 700 ezer forint, de e nélkül nehéz rend­ben tartani a környezetet. Pedig ehhez már megtették az első lépéseket, hiszen minden ház­nál van szemetesedény, s az árok­parton ritkábban fújja a szél a sze­metet. Ha mégis, hát vannak, akik összeszedjék. Pálmajorban ugyan­is a legnagyobb gond a munkahe­lyek hiánya, még akkor is, ha a la­kosság egy része azért talál állást Kiskorpádon vagy Nagybajomban. Út hozza a vállalkozót Boross Lászlóné szerint a tavasz mindig új reményt hoz. Több a le­hetőség idénymunkára, s az embe­rek vállalják is. Mindezek tükrében arra büszkék, hogy itt szinte nincs is bűnözés, mert az emberek mun­kával keresik meg a kenyerüket.- Vállalkozókra is várunk. Na­gyon számítunk rá, hogy ha kiépül a Nagybajom felé vezető új út, ak­kor befektetők is jönnek Pálma- jorba. Az önkormányzat mindent megad ahhoz, hogy idővel vonzó­vá tegye a falut. Ezt bizonyítja, hogy nagy erőfeszítésekkel kiépít­jük a járdákat, korszerűsítjük a közvilágítást, és elvégezzük a szennyvízberuházást. A polgármester az életét tette rá, hogy Pálmajor kitörhessen az elszi­geteltségből. Úgy érzi, félig már si­kerrel járt: az emberek szemlélete megváltozott, nyitottabbak lettek az újra. A kérdés már csak az, hogy feléjük mennyire lesz nyitott a kör­nyezet. Ez viszont csak akkor de­rülhet ki, ha a falu egy úttal köze­lebb kerül a 61 -es úthoz. ■ Pálmajori Hírmondó Új bútor az iskolában Kicserélték az iskola bútorainak nagy részét pályázaton nyert pénzből. A 700 ezer forintból padokat, könyvespolcokat, asz­talokat, szekrényeket vettek. Megújult az egy tantermes isko­la: 30 kis alsós második otthona. Felújítják az orvosi rendelőt Beázik a háziorvosi rendelő, a tisztiorvosi vizsgálat után bezár­ták, így mindenképpen föl kell újítani. Erre csaknem hárommil­lió forintot nyert az önkormány­zat a területfejlesztési tanácstól. A most kezdődő munkák során kicserélik a tetőt és a vizesblok­kot, s kialakítják a várót is. Megünneplik a csatlakozást Folklórműsor, vetélkedő, uniós ismeretterjesztő előadás Is lesz az EU-hoz csatlakozást ünneplő rendezvénysorozatban. A tele­pülés hagyományőrző csoportja ezenkívül készül a május elsejei előadásra és a gyermeknapi koncertre is, ahol rendszerint a falu apraja-nagyja táncra perdül. Recept Pálmajorból Szalonnás hústekercs Sertéskarajt szeletekre vágunk, besózzuk, és Élni hagyjuk. Amíg áll, elkészítjük a tölteléket. Négy zsemlét beáztatunk vízbe, 4 to­jást keményre főzünk. Egy kis üveg gombát és kb. négy csirke­májat ledarálunk. Petrezselyem­zöldet olajon megpárolunk egy fej vöröshagymával, s darált gombával, májjal és ízlés szerint sóval-borssal, ételízesítővel meg­hintjük. A zsemléket jól kinyom­kodjuk, s összekeverjük az elké­szített töltelékkel. Hozzáadjuk a reszelt főtt tojásokat, két nyers tojást, és jól összegyúrjuk. A töl­telékkel megkenjük a hússzele­teket, majd jó szorosan fölteker­jük. Vékonyra szeletelt szalonná­ba göngyöljük, s tepsibe rakjuk. Forró sütőben, először alufólia alatt megpároljuk, majd a fóliát levéve pecsenyepirosra sütjük. Krumplipürével, rizzsel tÉaljuk. ■ A CIKKEKET TAKÁCS ZOLTÁN ÍRTA FOTÓK: TÖRÖK ANETT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Orsós Erzsébet igyekszik eleget tenni a vásárlók minden kívánsá­gának, így kerül ezerféle áru a kis üzlet roskadozó polcaira Csak magára számíthat Négy éve nyitotta meg boltját a falu közepén Orsós Erzsébet. Amikor a kereskedelmi szakiskola elvég­zése után Kaposváron dolgozott eladóként, nem gondolta, hogy egyszer visszatér a szülőfalujába. Ám az élet úgy hozta, hogy állás nélkül maradt.- Csak magamra számíthattam, de nagy segítsé­get jelentett, hogy az induláshoz a Magyarországi Cigányokért alapítvány pályázatán elnyertem a szükséges összeget. Ennyi idő távlatából elmondha­tom: bevált a számításom. Ez talán leginkább annak köszönhető, hogy jól mértem fel a lakosság igénye­it, s ezekhez alkalmazkodva alakítottam lü az áru­készletet. A vegyesboltban elsősorban az alapvető élelmi­szereket és a háztartási eszközöket találják meg a vásárlók. Emellett azért mindig van valami újdonság is. - Húsvétkor voltak apróbb játékok, kerámiák, s még labdát is szereztem. Ilyenkor gyakoribb, hogy a nagycsaládosoknak hitelt is adok. Még mindenki időre megfizette, amivel tartozott. Ez is bizonyítja, hogy itt becsületes és szorgalmas emberek élnek. A boltban sokszor szóba kerül az uniós csatlakozás is, de errefelé az emberek nem álmodoznak, mert tud­ják, hogy csak magukra számíthatnak. Éppen úgy, mint én a vállalkozás elindításakor. ■ A L M A N A C H - 15 3________ ................................................... ..........................................................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents