Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-02 / 78. szám

8. OLDAL TÜKÖR G A 2 P A S Á G I 2004. ÁPRILIS 2., PÉNTEK : f|||g|Jj Kíméletlen légiverseny indul Kapacitásnöveléssel és egyes esetekben megfelezett árakkal akarják felvenni a versenyt a hagyományos légitársaságok a diszkontcégekkel. Utóbbiak még több új járatot indítanak a következő napokban. Budapest Budapestről kiindulva négyről öt­re növelte müncheni, és hatról hétre frankfurti járatai számát a Lufthansa. A cég a napokban ösz- szesen nyolc új kelet-közép-euró- pai desztinációra indított repülő­gépet, ezek: Pozsony, Krakkó, Poznan, Tallinn, Gdansk, Tirana, Rosztov és Ufa. Az északnyugati megyékben élők számára vonzó lehet a Pozsonyból naponta két­szer Münchenbe közlekedő Luft- hansa-járat, az Easyjet pedig Dortmundból Rómába akar napi járatot közlekedtetni. Ez is jelzi, hogy immár nem országok közöt­ti légiforgalomról, hanem útvona­lak, illetve az azokon járatokat üzemeltető cégek közti kímélet­len versenyről van szó. Az üzleti utasok egyre inkább a középpontba kerültek. A Luft­hansa azzal akar kedvezni, hogy nem helyez el üléseket a repülő­gép középső részén, és növeli a kézipoggyászok terét. A British Airways (BA) napi három járatot indított Londonba, Heathrow mellett a déli Getwick repülőtérre is. A BA - akárcsak több más ha­gyományos légitársaság - jelentő­sen átszabta árrendszerét, a leg­alacsonyabb ár oda-vissza útra 30 ezer forint alatt van, ami erősen közelíti a diszkontcégek tarifáit. A fapadosok az összes európai légiforgalom 24 százalékát sze­rezhetik meg - jósolta az Euro- control a hét elején. Ez akkor kö­vetkezhet be, ha tartani tudják ambiciózus terveiket. A brit-ma­gyar tulajdonú Wizz Air a LÓT és a CSA után már 2005-re a harma­dik számú légicég szeretne lenni Közép-Európában. A társaság már árulja jegyeit a lengyelorszá­gi honlapon, a magyarországin várhatóan a hónap közepétől le­het jegyet foglalni, és fizetni a május közepétől Budapestről is induló nyugat-európai járatokra, egyebek között a most bejelentett rómaira is. A szlovák SkyEurope hat új nyugat- és dél-európai célállo­mást kínál a meglévő négy mellé. Az off-shore cégekért lobbiznak A magyarországi off-shore cégeket az uniós szabályok életbe­lépését követően is illesse alacsonyabb társaságiadó-teher - ezért lobbizik a Nemzetközi Vállalatok Társasága. A szövet­ség elnöke egyeztetni kíván a pénzügyminiszterrel. Budapest A magyar gazdaságnak is érdeke, hogy az országban működő off- shore cégeket az európai uniós csatlakozás után is megtartsa - ál­lítja Rudnay János. A Nemzetkö­zi Vállalatok Magyarországi Tár­saságának elnöke lapunknak azt mondta: jelenleg mintegy hét­száz ilyen vállalkozás van az or­szágban, ezek az elmúlt öt évben százmilliárd forintnyi társasági adót fizettek be a költségvetésbe. Az off-shore cégek jelenléte nem­zetgazdasági léptékkel mérve is releváns - hangoztatta Rudnay János. Hozzátette: ezek a vállal­kozások „természetüknél fogva” nem ismertek, de vannak közöt­tük olyanok, amelyek mögött nagy nemzetközi cégek állnak. Az off-shore cégek most a ko­rábbi hárommal szemben négy- százalékos társasági nyereség­adót fizetnek Magyarországon, ám a szabályozás az uniós csatla­kozással összefüggésben - rövid átmeneti időszak után - 2005 vé­gével megváltozik. A nemzetközi vállalatok azt szeretnék elérni, hogy az off-shore cegek számara - valamilyen módon - mégis ala­csonyabb maradjon a társasági adó. Kérdés, ezt hogyan lehet megvalósítani. Rudnay János sze­rint átgondolt koncepcióra és tar­tós szabályozásra van szükség. A szövetség kidolgozta az elkép­zeléseit, ennek részleteiről azon­ban az elnök - a küszöbönálló egyeztetésekre hivatkozva - egye­lőre nem kívánt beszámolni. A té­máról röviden szó esett a befekte­tői tanács keddi ülésén is, és az elkövetkező hetekben Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel kon­zultál Rudnay János. A társaság elnöke a magyar gazdaság versenyképességének fokozása érdekében fontosnak nevezte még, hogy holdingköz­pontokat próbáljunk meg idecsá­bítani. Megemlítette a szolgáltató „ központok hazánkba telepítésé- > nek szükségességét is. VélÉhé- nyét abban foglalta össze, hogy miután az olcsó munkaerőre épí­tő tőke elmegy, az adók Közép- Európában folyó versenyében kell jó pozíciókat szerezni. Új munkahelyek Transzformátorgyártást is hozna a Siemens Budapest Kenyérár: három­szoros különbség Budapest Legalább háromszoros lesz az uniós és a magyar kenyér­árak közötti különbség a májusi csatlakozáskor - ál­lítja a sütőipari érdekképvi­selet. Országos szinten eddig alig való­sult meg valami a pékek év elején elhatározott áremelési terveiből - közölte Werli József, a Sütőipa­ri Egyesülés igazgatója. Az üze­mek januártól - a liszt és az egyéb költségtényezők jelentős drágulására hivatkozva - termé­kenként differenciált, 20 száza­lék körüli drágítást tartottak in­dokoltnak, ami összességében kilónként 30 forint körüli válto­zást jelentett volna a 160-170 fo­rintos addigi fogyasztói félbarna- és fehérkenyér-árakhoz képest. Ennek nyomán a kenyéráraknak át kellett volna lépniük a 200 fo­rintos kilónkénti határt, de Werli szerint ez a legtöbb helyen nem következett be. Az elmaradt ár­emelésekért elsősorban most is az élelmiszerláncok tehetők fele­lőssé, mivel összehangolt tevé­kenységükkel megakadályozták az árváltoztatásokat - mondta az igazgató. Vámos György, az Or­szágos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az üzlethálóza­tok hajlandók elismerni a pékek indokolt többletköltségeit, de fi­gyelembe kell venniük a fogyasz­tói igényeket is. Werli közölte: egyes láncok ma is irreális érté­kesítési akciókat folytatnak, amelyekkel lenyomják a termék­árakat. A szövetség azt sürgeti, hogy az ágazat működése ne a verseny-, hanem az agrárrendtar­tási törvény hatálya alá tartoz­zon, az agrártárca pedig hirdes­sen elfogadható szabályozási fel­tételeket. Mint ismert, e megol­dás többször felmerült az utóbbi időszakban, de a szakmai tervek­ből máig nem lett semmi. ■ Transzformátorgyártást és mobiltelefon-összeszerelést hozhat Magyarországra a Sie­mens AG. A müncheni kon­szern Németországból össze­sen mintegy 10 ezres létszá­mot telepítene keletebbre, eb­ből 2250 fős kapacitás kerül­ne hozzánk. Noha még hetekig elhúzódhat a vita a cégvezetés és a szakszer­vezetek képviselői között a né­metországi munkahelyek meg­tartásáról, alternatívaként Ma­gyarországgal kapcsolatban már egészen konkrét terveink van­nak egyes gyártórészlegek átte­lepítéséről - nyilatkozta lapunk­nak Peter Gottal, a müncheni konszern szóvivője. Hozzátette: az eddig nyilvánosságra került elképzelések mellett, miszerint mobilkészülékek és hordozható vezetékes telefonok összeszere­lését hozná Magyarországra a Siemens, szó van a transzformá­torgyártás egy részének áttele­pítéséről is. Az előbbiben a konszern Kamp-Lintfort-i és bocholti üzemeiből kerülne át hozzávetőlegesen 2 ezer fős ka­pacitás. Arról azonban még nincs konkrét elképzelés, hogy ha végül az áttelepítés mellett döntene a Siemens, akkor itt sa­ját gyárat építene zöldmezős be­ruházásban, vagy szerződne a Flextronicsszal. Összehasonlító számításokat viszont már ké­szíttetett a cég, amely azt mutat­ja, hogy a magyarországi mobil­telefon-gyártás 30 százalékkal kifizetődőbb lenne a jelenlegi németországinál. A transzformátorgyártásban a müncheni konszern 250 fős ka­pacitást hozna át Kircheimből - részletezte a további elképze­léseket a szóvivő. Ismert, hogy ebben az ágazatban a Siemens már 1996 óta rendelkezik ma­gyarországi gyártással, a csepeli Transzformátorgyár privatizá­ciója révén. Hetek óta folynak a találgatá­sok arról, hogy ténylegesen mi­lyen mértékű átcsoportosításra készül a 14-féle üzletágban is érintett német Siemens AG. Heinrich von Pierer elnök-vezér­igazgató mintegy 10 ezer állás keletre telepítésének szándékát jelentette be. A kelet a cég szá­mára Kelet-Európát és Ázsiát egyaránt jelenti, de mint a szóvi­vő megjegyezte a régión belül eddig egyedül Magyarország ne­ve merült fel konkrétan. A leépí­tés a már említett ágazatok mel­lett a közlekedéstechnikát, az orvosi műszerek gyártását és az automatizálási részleget is érint­heti. A szakszervezetekkel a költségoptimalizálásról, német álláshelyek megtartásáról folyó egyeztetés még néhány hetet igénybe vesz - mondta a szóvi­vő. Eddig a bocholti szervizrész­leg 220 fős áttelepítésétől állt el a konszern vezetése. A Siemens jelenleg világszerte 417 ezer főt foglalkoztat, ebből 170 ezer a németországi alkalmazott. A Siemens főként a rendszer- változás óta meghatározó sze­replő a magyar piacon. A 15 tár­saságot tömörítő, 2300 főt fog­lalkoztató hazai csoport vezető cége a sok egyéb mellett a mo­biltelefon-értékesítő üzletágat is magában foglaló Siemens Rt. A müncheni konszern rend­szerváltozás utáni magyaror­szági tevékenységét vezetékes telefonközpontok összeszerelé­sével kezdte, a cég vásárolhatta meg a hajdani Telefongyárat. Tavaly befejeződött a telefon- központok itteni gyártása, a zuglói üzemet azóta el is adták. Helyébe az itteni szoftverfej­lesztő kapacitást bővítették. vodafone Naná. így találhattuk meg a leggyorsabbakat. Mert csak a leg­ügyesebbek dolgozhatnak hálózatunk tökéletesítésén. Ezért ér­hettünk el 97%-os területi lefedettséget mindössze 4 év alatt. Érdekelnek a tények? Látogass el a www.vodafone.hu honlapra! Itt részletes információhoz juthatsz lefedettségünkről. A Vodafone saját hálózata, 2004. március Információ: www.vodafone.hu

Next

/
Thumbnails
Contents