Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-15 / 88. szám

6. OLDAL NYUGD ÍJASOK 2004. Április 15., Csütörtök Hírek PÁLYÁZAT. Ma lejár a megyei közgyűlés elnöke által Szépkorú- ak gyermekszemmel címen álta­lános iskolások számára meghir­detett rajz-, vers- és novellapályá­zat munkáinak beadási határide­je. A megyeházán megtudtuk, rajz és vers igen nagy számban ér­kezett eddig is, novellából valami­vel kevesebb. Stikel János, a társa­dalmi kapcsolatok referense el­mondta azt is, nem veszik nagyon szigorúan a beküldési határidőt, a húsvéti szünet alatt készült mes­terműveket még elfogadják. A pá­lyamunkák díjazása igen bőkezű, érdemes beküldeni még az utolsó napokban is. Emlékeztetőül: a legjobb alkotásokat a Megyeháza Galériában kiállítják, a díjazottak az idősek hónapja megnyitóün­nepségén a kaposvári sportcsar­nokban vehetik át jutalmukat, sőt füzetben is megjelentetik az arra érdemes alkotásokat. TAGGYŰLÉS. A Vasutas Szak- szervezet Önálló Nyugdíjas Cso­portja április 20-án, kedden dél­után 2 órakor taggyűlést tart. Az Irányi Dániel utca 13. szám alatt tartandó rendezvényre minden tagjukat szeretettel várják. EGÉSZSÉGVÉDELEM. Folyta­tódik a megyeháza és a város­háza köztisztviselői nyugdíjas­klubjának Egészségvédelem, betegségmegelőzés címmel in­dított előadássorozata. Április 19-én, hétfőn délután 5 órakor dr. Lepény Éva orvos-természet­gyógyász az egészséges életmó­dot támogató táplálékkiegészí­tőkről tart előadást és tanács­adást a megyeháza földszinti ta­nácstermében. Minden érdeklő­dőt szeretettel várnak. NÉVNAPOK. A Simonfai Nyug­díjas Klub tagjai az első negyed­évben névnapjukat ünneplőket köszöntötték nemrég. Zoltánok­nak, Józsefeknek, Piroskáknak fejezték ki jókívánságaikat, a fér­fiaknak névvel, fényképpel fel­címkézett borral, a hölgyeknek hasonló kártyával díszített virág­csokorral. A nyugdíjasklub tagjai házi süteményekkel, saját termé­sű borokkal, vidám nótázással tették emlékezetessé az ünnepei­teknek a névnapi összejövetelt. TOJÁSFESTŐK. Nagypéntek délelőttjén gyerekek sokasága, szülők és nagyszülők vettek részt a kaposvári Móricz Zsimond Művelődési Ház ha­gyományápoló összejövetelén. A Szentjakabi Nyugdíjasok Köz- művelődésért Egyesülete támo­gatásával rendezett eseményen a tojásfestés titkait, az írókázást, a karcolást, a viasztechnikát ta­nulták meg a gyerekek, tojásfát készítettek a délutánba nyúló tartalmas találkozón. . OLDALSZERKESZTO: KATONA CSONGOR k Eltérő jogdíjkivetési gyakorlat Nem rendeletváltozás, hanem a szerzői jogdíjkivetés eltérő gyakorlati alkalmazása kel­tett riadalmat a nyugdíjas­szervezetekben az utóbbi hó­napokban. Az 1999. évi LXXVI. törvény szerint to­vábbra is mód van a klubok, egyesületek rendezvényeinek jogdíjmentességére. 2001 elején sűrűsödtek a mél­tatlankodó bejelentések, amikor Csákabonyi Balázs szocialista or­szággyűlési képviselő járt el a nyugdíjasklubokat ért sérelem megszüntetése érdekében. A Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának akkori politikai államtitkára, Várhegyi Attila vála­szában elismerte: nem kizárt, hogy a díjszabás nem elég részle­tező, azaz nem szabályoz min­den esetet, illetve nincs tekintet­tel bizonyos szociális szempon­tokra sem. Erre feltétlenül figye­lemmel leszünk - ígérte. így is lett, a nyugdíjas-találkozók jog- díjsarca szünetelt. Év elején a szövetség elnökségi ülésein a jogdíjkivetések felújítá­sára panaszkodtak a klubveze­tők, ezt egy hónapja nyugdíjas­oldalunkon is szóvá tettük. Cik­künk nyomán Csákabonyi Balázs képviselő, a Nyugdíjasok Orszá­gos Szövetségének elnökhelyet­tese újra kézbe vette a dolgokat, Hiller Istvánhoz, a kulturális tár­ca vezetőjéhez fordult és a mi­niszterrel együtt kértek magyará­zatot az eseményekre. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetői elmond­ták, semmilyen új utasításról nincs szó, a félreértéseket, az in­dokolatlan díjkivetéseket az ér­vényes rendelet eltérő gyakorlati alkalmazása okozhatta. Az Artisjus műsorengedélyezési fő­osztályának vezetője, Pyka Józsefné szerkesztőségünket is Megkereste és megerősítette, hogy a szabályozás nem válto­zott. Egyúttal rendelkezésünkre bocsátotta a jogdíjmentességgel kapcsolatos tudnivaló­kat, amit az alábbiak­ban továbbítunk olva­sóinknak. A szerzői jogdíjat csak úgynevezett „nyil­vános előadás” esetén kell a szervezőnek megfizetnie. Nincs szükség díjfizetésre, ha a zenemű felhasználá­sa nem „előadás”, vagy­is nincs közönség (például nó- tázgatás), vagy ha a zeneművek előadása nem nyilvános, azaz a rendezvény olyan körülmények között történik, ahol a háziasság, a családiasság körén (családi, ba­ráti, ismerősi körön) kívül eső személyek nem gyűlhetnek ösz- sze. A szerzői jogi törvény nyilvá­nosnak minősülő előadás esetén is lehetőséget biztosít szabad fel- használásra, ami díjtalan. A tör­vény a szabad felhasználású ren­dezvények körébe sorolja a szo­ciális és időskori gondozás kere­tében tartott előadást. így a bent­lakásos intézményekben, az időskorúak otthonában, rehabili­tációs intézményekben, idősek klubjaiban a szerzői művek elő­adása szabad felhasználású, azaz bejelentési és jogdíjfizetési köte­lezettséggel nem jár. Ennek alap­ján az idősek klubjában történő nyilvános előadás után sem kell jogdíjat fizetni. Szabad felhasználásúnak mi­nősülhetnek még a nyugdíjasok rendezvényei, mint alkalomsze­rűen tartott zárt körű előadások, melyek az előzőekhez hasonlóan nem járnak bejelentési és díjfize­tési kötelezettséggel. Az előadás akkor minősül zárt körűnek, ha azon csak pontosan megha­tározott személyek (például tagok) vehet­nek részt. Az előbbiek­ben ismertetett szabad felhasználások további feltétele, hogy az elő­adás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja és a közreműködők nem része­sülhetnek díjazásban. A fentieken kívül ugyancsak szabad felhasználás nyilvános előadás (nótázás) keretében, ha kizárólag szerzői jogi védettség­gel már nem rendelkező művet adnak elő (a szerző halálától szá­mított 50-70 év már eltelt), vagy a folklór körébe tartozó mű (nép­mese, népdal) kerül felhaszná­lásra. A jogszabályban biztosított kedvezményeken túl, olyan eset­ben, amikor az előadás közönsé­ge túlnyomórészt idősekből áll, lehetőség van arra, hogy a fize­tendő jogdíj helyett a felhaszná­lók (szervezők),egyedileg, az eset körülményeire tekintettel meghatározott összegű átalány- jogdíjat fizessenek. (A fizetendő jogdíjakról az Artisjus egyesület közleményéből tájékozódhat­nak, amely a Magyar Közlöny 2004/5. számában jelent meg. Az előadások szervezőire vonat­kozó jogdíjközlemény 10.11. pontja alapján van mód arra, hogy esetileg lehessen a fizeten­dő jogdíjat megállapítani. E cél­ból az Artisjus egyesületet kell megkeresni, tőlük kell kérni az átalányjogdíj meghatározását. ■ Orvosolják a panaszokat Pyka Józsefné, a műsorengedélyezési főosztály vezetője rendkívül megértőnek bizonyult a somogyi panaszokat illetően. Mint mondta, előfordulhat, hogy az előadás jellegét nem megfelelően minősítették. Az alábbiak közlésére hatalmazta fel rovatunkat: Ha valamelyik nyug- dijasszervezet úgy érzi, hogy a közelmúltban a fenti szabályok szerint alaptalanul vetettek ki rendezvényükre jogdíjat, írják meg panaszukat és a befizetett pénzt visszakapják. Cím: Magyar Szerzői Jogvédő Iro­da Egyesület műsorengedélyezési főosztály, 1539 Budapest, Pf.: 593. Telefonszám: (1) 488-2643. Egy pécsi felmérés számai Baranya megye Tavaly ősszel felmérést készített a baranyai nyugdíjasok helyzetéről a NYOK pécsi szervezete. Ötszáz kérdőívet küldtek ki, hetven és hetvenöt év közötti életkorúak- nak, erre háromszázhúsz válasz érkezett, közülük száznyolcvan- nyolcan városban, százharminc- ketten falun élnek. A városiak kö­zül százhúsz rendelkezik saját la­kással, hatvannyolc bérlakásban él. A vidékiek saját családi ház­ban laknak. Lehangoló a nyugdíjak össze­ge: 207 válaszadó 30 ezer forint­nál kevesebbet kap, hetvenötén ötvenezer alatt, csak harminc- nyolcnak az ellátmánya haladja meg az ötvenezer forintot. A fa­lun élők kapnak kevesebbet, a ház körüli kert terményeivel és ál­latok tartásával teremtik meg megélhetési feltételeiket. A válaszadók közül százötve­nen egyedül élnek, igen ala­csony nyugdíjból, huszonhatan, általában városiak, elváltak, száznegyvennégyen élnek há­zasságban nyugdíjas párjukkal. A felmérésben részt vevők 75 százaléka nő. Szomorú tapasz­talat, hogy azonos szolgálati idő és hasonló munkakör .esetén a nők nyugdíja csupán 80 százalé­ka a férfiakénak. A pécsi adatok nem egyeznek az országos statisztika számaival, a felmérés azonban hiteles, min­den kozmetika nélküli, nem fest szebb képet a mai baranyai való­ságnál. Talán hasznos lenne So­mogybán is hasonló felmérést vé­gezne______________________■ Hol a jutalom? Egy hónapja szavalóverseny­nyel köszöntötték Petőfit és március 15-ét a kaposvári Pető­fi Emlékkönyvtárban. Huszon­kilenc lelkes nyugdíjas lépett a pódiumra, köztük Séta Lász- lóné ladi versmondó is. A busz indulása miatt azonban az eredményhirdetést már nem tudta megvárni. A verseny le­bonyolításában segítkező ka­darkúti kislány azonban fel­ajánlotta, hogy az oklevelet és a jutalmat eljuttatja hozzá. Fiát kereste is telefonon, mondta, hogy oklevelet és könyvajándé­kot kapott, de Séta Lászlóné ak­kor családi okok miatt tartósan távol volt otthonától. Azóta vi­szont semmi hír. A ladi vers­mondó kéri a diáklányt, hogy jelentkezzen, a (82) 719-499-es telefonon beszéljék meg, hol és mikor kaphatja meg az elkalló- dott jutalmat. ______________■ RÉ GI GAVALLÉROK. A húsvéti locsolkodás szép szokásának már csak falun hódolnak a fiatalok, panaszkodnak a néprajztudósok. Az idősebbek azonban városokban is tartják a hagyományt, a régi gavallérok gondolnak arra, hogy hölgyismerőseik el ne hervadjanak. A kaposvári Petőfi utcai klubba húsvéthétfőn, sőt még kedden is kölnisüvegekkel érkeztek a fiúk, s nem maradt el a jutalom, a hímes tojás sem. __________________________________________________________________fotó: láng Róbert Ny újtsunk segítő kezet Somogy megye A gyermekkor és az időskor min­den ember életében az az élet­szakasz, amikor nem nélkülöz­heti családja szeretetét, támoga­tását - hangzott el a Somogy Me­gyei Idősügyi Tanács legutóbbi ülésén Stikel János veze­tő főtanácsos hozzászó­lásában. A tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy mindkét életsza­kaszban előfordul a csa­ládi gondoskodás hiánya. Somogybán is jelentős azon szépkorúak száma, akik szociális otthonok­ban, idősek otthonaiban élik magányos, elhagya­tott életüket. Különösen súlyos az elesettség érzése azok­ban, akiknek hozzátartozói nin­csenek vagy nem törődnek velük, és súlyos betegséggel küszködve kerültek kórházba. Számukra egy- egy jó szó, egy meghitt, őszinte beszélgetés, egy apró alkalmi aján­dék olyan lelki támaszt nyújthat, amely segíthet a betegség elviselé­sében, leküzdésében. A nyugdíja­sok azok, akik leginkább átérezhe- tik magukra hagyott idős ember­társaik magányának terheit. Az Idősügyi Tanács teljes mértékben azonosult a hozzászólásban meg­fogalmazott gonddal, ezért felhí­vással fordul a megye nyugdíjas­szervezeteihez, kérve, hogy ke­ressék a kapcsolatot a lakókörnye­zetükben levő egészségügyi és szociális intézmé­nyekkel, azok vezetői­nek ajánlják fel az egyedülálló, magá­nyos lakók, betegek rendszeres látogatá­sát. A tanács tagjai úgy gondolják, hogy az önzetlen szeretettel ki­nyújtott segítő kéz lel­kierőt ad, az életet megszépítő, az élet­nek értelmet adó, az életet meghosszabító és talán gyó­gyító lehet. A tanács tagjai kérik szépkorú barátaikat, adjanak ma­gányos társaiknak is szeretetük ki­fogyhatatlan melegéből. Szívesen áll az érdeklődők ren­delkezésére Varga Zsolt, az Idős­ügyi Tanács titkára (telefon: 06 (82) 520-400) és Stikel János, a So­mogy Megyei Önkormányzati Hi­vatal társadalmi kapcsolatok refe- rense (telefon: 06 (82) 508-117), ■ Az értékvesztés korrekciója Budapest „A kormány vizsgálja meg, hogy a nyugdíjak belső aránytalansá­gait milyen korrekciós intézke­dés keretében lehet korrigálni, különösen a rendkívül hosszú idővel szerzett alacsony nyugdí­jak esetében” - ezt a 2003. június 24-i országgyűlési határozatot elemezte a Nyugdíjasok Orszá­gos Képviseletének társadalom- biztosítási bizottsága és megálla­pításait a közelmúltban elnöksé­gi ülésen ismertette. A bizottság megítélése szerint a „különösen alacsony nyugdí­jak” kategória nem fogadható el, mert ellenkezik a biztosítási elv­vel minden olyan irányzat, amely a nyugdíj összege szerint külön­bözteti meg a nyugdíja­sokat. A Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság 1999-ben készült tanulmányára támaszkodó NYOK- bizóttsági jelentés meg­állapítja, hogy a nyug­díjreform 1997-es beve­zetését megelőző át­gondolatlan intézkedé­sek nivellálták a nyug­díjakat, 68 százalékuk értékvesz­tetté, 32 százalékuk viszont túl- kompenzálttá vált. A tapasztala­tok megerősítették azt a követ­keztetést, hogy az 1997. évi LXXXI. törvény alapján nyugdíjba vonultak lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerültek a korábban nyugdíjazottakhoz képest. Levonható az a következtetés, hogy a különböző nyugdíj-megál­lapítási és -emelési rendszerek torz, igazságtalan nyugdíjarányo­kat hoztak létre, melyek mérsék­lésére kizárólag szalunai alapon szükséges intézkedéseket kezde­ményezni. A torzulások rendezé­sére olyan korrekciós nyugdíj- emelésre lenne szükség, amely több tényezőt alkalmazva megkü­lönbözteti egymástól a korábban értékvesztést szenvedett, illetve a túlkompenzált ellátásokat. Cél­szerű lenne követni az 1992-ben végrehajtott - sajnos folytatás nél­kül maradt - módszert, miszerint a nyugdíjkorrekciót két tényező határozta meg, a szolgálati idő hossza és a nyugdíjba menetel éve. A korrekciónál az 1998. de­cember 31-én állományban levő saját jogú nyugdíjasokat javasol­ják figyelembe venni. Fentieken túlmenően további gondot jelent, hogy a nyugdíjak reálértékének növekedése az emeléseknél alkalmazott svájci iondexálás miatt nem tart lépést a keresetek reálértékének alakulá­sával, a lemaradás évről évre nő, ennek ellensúlyozására a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése sem elegendő. Ha marad ez a mód­szer, az eddig bekövetkezett több mint tízszázalékos arányromlás tovább fokozódik. Nem elegendő tehát a kompenzálás, ha azt nem követi a nyugdíjemelések mérté­kének a nettó keresetek növeke­désével azonos mérté­kű emelése. A bizott­ság jelentése hangsú­lyozza, hogy a járulék- fizetési fedezet nélküli ellátásokat szociális el­látásnak kell tekinteni, azok pénzügyi fedeze­tét a költségvetésnek kell biztosítania. Ha ezek az ellátások a nyugdíjalapból kerül­nek folyósításra, azt a költség- vetésnek folyamatosan meg kell térítenie. A szociálpolitika esz­közrendszerének megoldást kell találnia minden rászoruló segítésére. A NYOK elnöksége a tanul­mány vitája után az alábbi hatá­rozatot hagyta jóvá: 1. 2005-től el kell kezdeni az 1998. december 31-ig állományban levő, érték- vesztett saját jogú nyugdíjak kor­rekcióját és folyamatosan, legké­sőbb 2006 végéig fel kell számol­ni a kialakult aránytalanságokat. A korrekció megállapításánál a szolgálati idő hosszát és a nyug­díjba vonulás évét vegyék figye­lembe. 2. Az átlagkeresetek és át­lagnyugdíjak aránytalanságainak kiküszöbölésére 2005. január 1- től törvénymódosítással be kell vezetni az előző évi tényleges nettó kereset növekedéséhez kapcsolt nyugdíjemelést. A hatá­rozatot eljuttatják az illetékes kormányhivatalokhoz és az Idős- ügyi Tanács elé terjesztik. ■ Gunarasi készülődés kéri, hogy a klubok, egyesületek jelezzék részvételi szándékukat, hogy a belépéshez szükséges ki­tűzőket biztosítani tudják. A kis­térségi vezetőkkel kibővített kö­vetkező elnökségi ülést április 23-án tartják, amikor a szövetség közgyűlésének idejét és napi- rendjét határozzák meg. ______■ Ked den tanácskozott a megyei szövetség ügyvezető elnöksége. A május 9-i gunarasi régiós talál­kozóval kapcsolatos tennivalók szerepeltek elsősorban napiren­den, a részleteket tegnap Szek- szárdon pontosították a három megye nyugdíjasszövetségeinek képviselői. A somogyi szövetség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents