Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-15 / 88. szám
2. OLDAL VILÁGTÜKÖR 2004. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK Hírek Pápai pihenő Orvosai tanácsára nem olvasta fel beszédét a tegnapi audiencián II. János Pál, mert nagyon elfáradt a nagyheti nehéz kötelezettségektől. A megromlott egészségű pápa május 18-án • tölti be 84. életévét, mti Tévedés A CIA nem tulajdonított jelentőséget az USA ellen készülő 2001. évi terrortámadások árulkodó jeleinek - állapította meg az amerikai titkosszolgálatok kudarcának okait vizsgáló bizottság. A kormányhivatalok sem voltak ösztönözve az együttműködésre, az információik megosztására, mti Török tüntetés Több tízezer ciprusi török tüntetett Nicosiában a szigetország újraegyesítése mellett. A kérdésről április 24-én népszavazást tartanak Ciprus törökök illetve görögök lakta részén, mti Kínos kérdés Az Európai Bizottság kijelölt lengyel tagja elhárította azt a fölvetést, hogy „jutalomból” kapja a biztosi tisztséget, amiért a csatlakozási tárgyalásokon nem Lengyelország, hanem az EU érdekeit védte. Válaszában Danuta Hübner emlékeztetett arra, hogy soha nem töltött be főtárgyalói tisztséget, mti Támogatottság Szoros küzdelem várható az április 25-i osztrák államfőválasztáson. A legfrissebb felmérés szerint csaknem azonos a szociáldemokrata Heinz Fischer és a néppárti Benita Ferrero- Waldner támogatottsága, mti Finanszírozás Hasis és ecstasy eladásából szerezték az akciójukhoz szükséges pénzt a madridi vonatrobbantásokat végrehajtó terroristák. A március 11-i támadásokat egy helyi önálló sejt hajtotta végre, amelynek a vezetői kapcsolatban álltak más fundamentalista csoportokkal is. mti Visszatérhettek Egymülió menekült tért vissza otthonába a háború 1995. évi befejezése óta Bosznia-Hercegovinában, de továbbra is mintegy százezer menekült él a szomszédos országokban. A hazatértek közül mintegy 550 ezren külföldről érkeztek, a többiek az ország más részére menekültek el a háború alatt, mti Magyar kém Két év felfüggesztett szabadság- vesztésre ítéltek szerdán Németországban egy magyar származású svéd állampolgárt hazaárulásban való bűnsegédi közreműködésért. A 64 éves K. Sándor bevallotta, hogy az amerikai katonai titkos- szolgálatok futáraként tevékenykedett. A bíróság megállapította, hogy a férfi 1984-ben és 1985-ben közreműködött két, szigorúan titkos amerikai katonai dokumentumnak a magyar titkosszolgálat kezére juttatásában. MTI Házkutatás A boszniai szerb rendőrség házkutatást tartott Páléban egy rádióállomáson, amelynek tulajdonosa Szonja Karadzsics, a legkeresettebb feltételezett háborús bűnös, Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök lánya, mti Áradások A Hargita megyei Kecsed több mint 150 lakosát vágta el a külvilágtól a Románia egyes részeit sújtó árvíz. A heves esőzés okozta áradások miatt sártenger árasztotta el a Kecsedre vezető utakat, s az ország öt megyéjében több mint ezer hektárnyi termőföld került víz alá. mti ■ Megcsonkított holttestek A járőrök szigorúan ellenőrzik Nedzsef utcáit t fotó: europress/epa Ismét meghosszabbították a tűzszünetet az iraki lázadók és az amerikai haderők között Fallúdzsában, hogy lehetővé tegyék két jelentős kórház újbóli megnyitását. Bagdad George Bush kész újabb csapatokat Irakba küldeni a fokozódó erőszak megfékezésére. Az amerikai elnök fontosnak tartja, hogy 2005 januárjában szabad választásokat tartsanak az arab országban. Tegnap egyébként megtalálták négy, korábban eltűnt amerikai civil megcsonkított holttestét Bagdad mellett, és azonosítás végett az érintett családokat értesítették. Iraki felkelők a lengyel vezetésű békefenntartók ellen Nedzsefben és Kerbelában három támadást intéztek; az incidensekben senki nem sebesült meg. A spanyol katonák nedzsefi bázisára pedig aknatüzet zúdítottak. Aknatámadás ért egy kerbelai bolgár támaszpontot is, és a városban rálőttek egy bolgár járőregységre. Irak nyugati részén, a szíriai határ közelében lelőttek egy amerikai katonai helikoptert; a légi jármű Karadla település területére zuhant. Az al-Dzsazíra arab televízió hírt adott a helikopter lezuhanásáról, hozzátéve, hogy előzőleg heves harc dúlt a térségben amerikai katonák és iraki felkelők között. Párizsi közlés szerint továbbra sincs hír a Bagdad közelében három napja elrabolt francia tévés újságíró sorsáról, a francia média azonban a kormány sürgetése dacába úgy döntött, hogy nem hívja haza különtudósítóit. ■ ______________16 NAP A CSATLAKOZÁSIG___________ Or oszok az Unióban A balti államok csatlakozásával nemcsak lett, litván és észt állampolgárai lesznek az Európai Uniónak, hanem másfél millió orosz is - feltéve, ha rendeződik a kisebbségi probléma. Brüsszel A 2,4 milliós Lettországnak egy- harmada orosz ajkú, és a mintegy 800 ezres népcsoportból félmillióan nem rendelkeznek se orosz, se lett állampolgársággal. Riga ugyanis a függetlenség visszanyerése után vizsgához kötötte az állampolgárság megszerzését, amit az őshonos lakosság egy része elutasított. Az 1,4 milliós Észtországban 400 ezer, Litvániában 300 ezer orosz él, míg a „balti kakukktojás”, az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi terület egymillió lakosának nyolcvan százaléka orosz. Igaz, utóbbi nem lesz az EU tagja, ám gazdaságilag kétségkívül a bővítés haszon- élvezőjévé válik. A történelem furcsa fintora, hogy a balti államokban sokan tartanak a csatlakozástól, elvégre mint mondják - az egyik (Szovjet-)uniót cserélik fel a másikra. Az orosz kisebbségiek viszont óriási fantáziát látnak a változásban, mert kinyílik előttük a világ. Ehhez persze útlevél kellene, amelynek megszerzése - például Lettországban - állam- polgárság nélkül igencsak bajos. Brüsszeli illetékesek rossz szemmel nézik a lett „ki- rekesztősdit”, s különösen azt nem értik, hogy legalább az 1991 óta Lettországban született orosz gyerekek miért nem kapják meg automatikusan az állampolgárságot. Alvaro Gil-Robles, az EU emberjogi biztosa hiányolja a politikai akaratot, „elvégre a polgárok Európáját akarjuk létrehozni, amely elképzelhetetlen állampolgársággal nem rendelkező hontalanokkal” - írja a Die Presse. TORONYI ATTILA LÉttfEUL LITVÁNIA t Szojelszk ' Csemyahovszki Kalinyingrád ° j _ Guszev Primorszk 0 50 km LENGYELORSZÁG OROSZ BALTI ENKLÁVÉ Népesség: 1 millió lakos ** 80%-ban orosz Terület: 15500 km* ^ 1992-től szabadkereskedelmi övezet 1996-tól különleges gazdasági övezet (gazdasági és adókedvezmények a beruházók és a külföldiek számára) KAL1NYINGRAD A terror nem megoldás Béke csak akkor lesz, ha a palesztinok megállítják a terrort - jelentette ki Móse Kacav. A hazánkban tartózkodó izraeli államfő közölte: országa nem tűri el az ártatlan emberek elleni merényleteket. megbeszélést folytatott Móse Kacawal - kijelentette: azt kívánjuk, hogy a magyarországi zsidó közösség, hagyományait, kulturális múltját megőrizve és gazdaBudapest- Megengedhetetlen, hogy Allah, az iszlám, a Korán nevében kövessenek el gyilkosságokat bárhol a világon - szögezte le az izraeli elnök. - Nem lehet megállapodni olyanokkal, akik a zsidó állam megszüntetését akarják. A Saron-kormány egyébként még nem tárgyalta meg a gázai katonai kivonulás lehetőségét, és a kabinet, a parlament, valamint a pártok is megosztottak ebben a kérdésben. „A palesztinok elkötelezték magukat arra, hogy felveszik a harcot a terrorizmus ellen, de semmit nem tettek” - jelentette ki az államfő. Medgyessy Péter - miután gítva, biztonságban éljen hazánkban.- A megemlékezés jó alkalom arra, hogy végiggondoljuk, Magyarország számára ez nemzeti sorstragédia volt - közölte a kormányfő. A holokausztmúzeum létrehozásával a kormány azt kívánta hangsúlyozni, hogy emlékezni kell, és tanulni a múltból. ■ Zsidó újjászületés Terjedelmes cikket szentelt a magyar zsidóság múltjának és mai életének a Polityka. A lengyel hetilap szerint az 1944. évi német megszállás után a vidéki zsidóság nagy részét, több mint félmillió embert haláltáborokba deportálták, és közülük kevesen tértek vissza - olvasható a cikkben. A holokauszt-évforduló Magyarországon nem vált ki mély traumát - irja a lengyel újság. A mai zsidó közösség szépen restaurált nagy zsinagógájával, a megújuló zsidónegyeddel, kóser éttermekkel és kávézókkal, héber feliratokkal ad hírt a világnak létezéséről - fejeződik be a Polityka cikke. Az Auschwitzban ma megnyíló új magyar emlékkiállításra négypárti küldöttség utazott Hárs Gábor (MSZP), Püski András (MDF), Gusztos Péter (SZDSZ) és Farkas Flórián (Fidesz - MPSZ) részvételével. ÁLLÁSPONT BÁN JÁNOS _ Iraki csapda Semmi nem úgy alakult Irakban, ahogy az amerikaiak tervezték. Először is nem találtak tömegpusztító fegyvereket, másodszor nem igazolódtak a nemzetközi terroristaszervezetek jelenlétére vonatkozó rémisztgetések sem. Az irakiak nem fogadták tárt karokkal az amerikai katonákat (noha a washingtoni stratégák erre számítottak), és azóta sem hajlandók engedelmes birkaként importálni hazájukba az amerikai demokráciát. Miért nem? Valószínűleg azért, mert nem szeretik, ha idegen hatalmak megszállják őket, és megmondják, hogy ezentúl hogyan éljenek. Ezt mellesleg egyetlen nép sem szereti, még akkor sem, ha a változás amúgy kifejezetten jót tenne neki. A világ ezek szerint nem (csak) úgy működik, ahogy azt Washingtonban elgondolják. Ma már újabb Vietnamot emlegetnek, de találóbb az oroszok afganisztáni fiaskóját felidézni. Az oroszok is exportálni akarták az életformájukat, az amerikaiak is a sajátjukat. Csakhogy, köszönik szépen, sem az afgánok, sem az irakiak nem kértek belőle. Ahogy Kofi Annán ENSZ-főtitkár mondta: Szaddám alatt nem voltak terroristák Irakban. Most már vannak. Na jó, de mi lesz a magyar katonákkal? Bizony, csapdában vannak, politikai csapdában. Egyre többen ébrednek rá, hogy valóban igazságtalan háborúban veszünk részt, de ezt mégse mondhatja ki egyetlen felelős politikus sem, mint ahogy a katonákat sem hívhatják haza. Egyrészt ez megfutamodást jelentene, másrészt az Egyesült Államok hűséges szövetségeseként nem vonulhatunk ki. A többi ország sem teheti meg. A csatlósszerep (elnézést, de ez az igazság) nekünk, magyaroknak ismerős már néhány száz év óta. A közelmúlt nagyhatalmai - Anglia, Németország, Spanyolország - azonban csak most ismerkednek vele. Szerintem megoszthatnánk velük értékes történelmi tapasztalatainkat. EGYETÉRTEK: 06^0-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06"90430404 TELEKI JÓZSEF Strasboargi székfoglaló Elkezdődött. A pártok nem vártak sokáig, alig hogy kihirdette az államfő az európai parlamenti választások időpontját, máris teljes mellszélességgel vetették bele magukat a kampányba. A postaládákból hullanak a nemzetmegváltást ígérő szórólapok, a parlamenti politikusok pedig nyakukba vették az országot. Ébresztőt fújtak a szunnyadó pártok háza táján is. Nap mint nap hallani már-már elfeledett politikai erők újabb és újabb szövetségéről. Mit remélnek a törpepártok? Legalább egy széket Strasbourgban. Ám nem kell közvélemény-kutatónak lenni ahhoz, hogy világos legyen, a lottófőnyereményre nagyobb az esély, mint hogy európai parlamenti mandátumot szereznek a tetszhalott álmukból ébredő pártok. Az esélyeken még az sem lendít sokat, hogy a nagy- politika partvonalára szorult erők egymásban keresnek szövetséget. Mindezt - bár talán még önmaguknak sem vallják be - a kis párfok vezérei is tudhatják, de legalábbis sejthetik. Csakhogy e parlamenten kívülre rekedt kis pártok vezéreinek többsége valamikor egy-egy nagy párt figyelemtől övezett prominens személye volt. Egy-egy választás alkalmával pedig ebből az elvesztett figyelemből lophatnak vissza egy darabot maguknak, újból feltűnve az újságok hasábjain, sőt talán még a tévé képernyőjén is. Furcsamód mégis ezek a parlamenti küszöbben bukdácsoló, politikai erők uszályába kapaszkodó - gyakran személyes ambícióktól is fűtött - kis pártok dönthetik el, milyen irányt vesz demokráciánk. Sikerül esetleg annyi vokssal hozzájárulniuk szövetségesük sikeréhez, hogy a választási nyitány névsorolvasásánál is tovább színen maradnak, vagy a többpártrendszer alig több mint egy évtizede után gyökeret ereszt a kétpártrendszer. Egy biztos, ez a választás nem csak arról szól, kik képviselnek majd bennünket az Európa-házban. EGYETÉRTEK: 06-90^30422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Milosevics listája Hága A háborús bűncselekményekkel, népirtással vádolt volt szerb és jugoszláv elnök több mint másfél ezer tanút akar megidéztetni a Nemzetközi Törvényszék elé. Szlobodan Milosevics tanácsadói már átadták a tanúk nevét tartalmazó listát, amelyen 1631 „potenciális tanú” szerepel. A hágai fogoly védői emlékeztetnek arra, hogy Milosevicsnek jogában áll tanúként meghallgatni a NATO vezetőit is. A törvényszék szóvivője közölte, hogy a névsort továbbítják a bírói tanácsnak, amelynek jogában áll kiiktatni egyes neveket a listáról. Milosevics a 2002 februárjában kezdődött per során több ízben tett említést arról, hogy beidéztetné a többi között Bili Clinton volt amerikai elnököt, Madeleine Albright egykori amerikai külügyminisztert, TonyBlair brit miniszterelnököt és Robin Cook volt brit külügyminisztert is. A listán szerepelnek egykori szerb és jugoszláv politikai vezetők, köztük olyanok, akik ellen ugyancsak vádat emeltek Hágában. Belgrádi sajtóértesülések szerint Milosevics már tárgyalt egyesekkel börtöncellájában, ahol a védekezésre készül. A volt elnök vádiratában 60 rendbeli emberiség elleni bűntett és háborús bűncselekmény szerepel, amelyeket a kilencvenes években a horvátországi, a boszniai és a koszovói háború idején követett el a politikus. A boszniai háború kapcsán népirtással is vádolják. A per első szakasza februárban véget ért, a két évig tartó bizonyítási eljárás során a bíróság 298 tanút hallgatott meg. ______■
