Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-13 / 86. szám
2004. Április 13., kedd HAZAI TŰKOR 3. OLDAL A határ után megjön a politikus esze A miniszterelnök közjogi javaslatai kapcsán vita támadt a két koalíciós partner között. Aztán gyorsan elhalt a vita. Kibékültek vagy csak a szőnyeg alá söpörték a gondokat?- A koalíció kölcsönös elhatározáson nyugvó együttműködés - mondja Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke -, amelynek szabályait a koalíciós megállapodás rögzíti. Ezzel együtt is előfordulhat, hogy a felek vitatkoznak, hiszen eltérő indítású, filozófiájú, múltú és jelenő pártokról van szó. Természetes, hogy időnként vannak véleményeltérések, amelyek egy része nagy erővel jelenik meg a nyilvánosság előtt. Ez történt a közelmúltban is. A koalíció most úgy működik, hogy a viták egy jelentős része már kormányon belül elrendeződik. Ez a jövőben is így lesz, még akkor is, ha lesznek olyan kérdések, amelyekben a két párt nem ért egyet.- Most is vannak viták?- Ami a közjogi javaslatokat illeti, azok egy része már elhalt, egy részében egyetértés van. Elhalt a közös lista, egyetértés van a kisebb parlamentet illetően, nincs egyetértés a köztársasági elnök közvetlen választásában.- Lesz kisebb parlament?- 1993-ban javasoltuk először, hogy legyen kisebb a parlament. Akkor hat párt volt a Házban - és mindegyik deklarálta, hogy egyetért a javaslattal, aztán elkezdtünk vitatkozni azon, hogy mennyire legyen kicsi. Miután ebben nem volt egyetértés, maradt olyan nagy, amilyen volt. Most is azt látom, hogy az egyetértés megvan a parlament létszámának csökkentésére, de egy csomó fontos kérdésre még válaszolni kell. Például arra, hogy mekkora legyen, arányosabb legyen-e; mi történjen az egyéni választókörzetekkel; csökken a számuk vagy megszűnnek; mi történjen a területi listával, marad vagy megszűnik; csak egyéni választókörzetre szavazzunk vagy országosra is. Ezeket a nehéz, bonyolult kérdéseket nem lehet megkerülni. Ráadásul ahogy közeledik a választások időpontja, egyre nehezebb közös nevezőt találni, hiszen a pártok az éppen aktuális támogatottságuk függvényében más-más megoldásokat preferálnak. Ezért merülhet fel egyébként - szerintem helyesen -, hogy most döntsünk, de csak a 2010-es választáson legyen először érvényes a kisebb parlamentre vonatkozó szabály.- Ön kivel szokott vitatkozni, az MSZP elnökével vagy pártelnökként a miniszter- elnökkel?- Nekem ezenkívül van még egy frakcióvezetői pozícióm is. Nem vitatkozni szoktam, hanem egyeztetni a pártelnökkel, a frakcióvezetővel, és a miniszterelnökkel. Ha nem értünk egyet, akkor persze ugyanezekkel vitatkozni is szoktam.- Kövér Lászlótól származik a megállapítás, hogy az SZDSZ jóval nagyobb szeletet hasított ki a kormányzásból, mint amennyi az eredményei alapján megillette volna.- Nem akarom a hátralevő politikusi életemet Kövér László megjegyzéseinek kommentálásával tölteni, úgyhogy ez sem foglalkoztat.- Valóban nagyobb a befolyása a kormányzásra az SZDSZ-nek, mint a parlamenti mandátumai alapján lehetne?- A kormányzati együttműködés sajátos dolog. Egy megállapodást követően a pártok különböző tárcákat visznek. Természetesen ott igyekeznek felmutatni egyfajta sajátos, rájuk jellemző politizálást, de azért azt tudni kell, hogy a kormány egésze működik együtt. Vannak persze viták. Az SZDSZ erőteljesebb adó- csökkentést szeretne, és emiatt voltak már kemény viták a kormányon belül is, de egyébként ezt nem érdemes a koalíciós megállapodás megkötése után túlzottan méricskélni. Az SZDSZ-nek olyan a befolyása, amilyet a koalíciós tárgyalásokon elért.- Dávid Ibolya elég nagy kavicsot dobott a politika vizébe, amikor arról beszélt, hogy a két nagy parlamenti párt az állami beruházások túlszámlázásából származó pénzen 70-30 arányban osztozik. Ebben már mindenki véleményt formált, kivéve az SZDSZ-t.- Szerintem Dávid Ibolya arról akart beszélni, hogy nem jó az országnak, ha csak két párt van, mert a választók ennél sokkal színesebben gondolkodnak. Azért sem jó - és erre utalt Dávid Ibolya -, mert előfordulhat, hogy ha két párt van, akkor függetlenül attól, hogy melyikük kormányoz, a „javak” elosztásában jeleskedhetnek leginkább. Pozíciókról, pénzről, egyebekről lehet szó, és ez valóban nem jó. Idáig én egyetértek Dávid Ibolyával. Amit ezen túl mondott, az egy könyvben megjelent, mintegy másfél oldalra való utalás, amit én bizonyítékok nélkül nem szívesen értékelek.- Gyanúja sincs?- Ilyen ügyekben a bizonyítékok számítanak.- Az autópályaiigyekben - tudjak, a gazdasági minisztérium SZDSZ-es - sokat szerepelt ön is. Ennyire fontos önnek és az SZDSZ-nek az autópálya?- Az autópálya-építés az országnak fontos. Ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy gyorsabban mozogjunk, és gyorsabban mozogjanak a befektetők is. Általános tapasztalat, hogy a befektetők az autópályák mentén szívesebben fektetnek be a jobb megközelíthetőség miatt. Számítások vannak arról, hogy az autópályámetországban, mint ná lünk, és’ott nem köz vétlenül választják. A közjogi kérdések sokkal bonyolultabbak annál, semhogy lakossági fórumon lehessen tárgyalni azokat, független attól, hogy népszerű felvetés lehet. KUNCZE GÁBOR: „A politikai stílus ma Magyar- országon stílustalan. A probléma nem a kemény vitákkal van, hanem azzal, hogy uralkodóvá vált a másik lejáratására való törekvés. Nem a másik érveit, hanem a másikat akarják megsemmisíteni, és sokszor a viták nem mentesek a durva személyeskedésektől sem. Ez azért nem jó, mert az emberek meg úgy gondolják, hogy a politika már rég nem azzal foglalkozik, ami személyes életüket befolyásolja, és ezért új témákat talál ki, és azokat színezi folyamatosan. Álhírekből kovácsolt álviták az okai annak, hogy a politika iránti bizalom még mindig folyamatosan csökken. Ami meg azért veszélyes, mert ha ez a választási részvételben is tükröződik, akkor éppen a demokrácia lényegét vesszük el. Azt, hogy akik a politikát csinálják, azok mögött megfelelő választói legitimitás áll.” ba befektetett minden forint később 5 forintnyi többletbefektetést indukál. Az is tapasztalat, hogy amerre autópályák épülnek, ott megnő az önkormányzatok, az állam bevétele, és megnő a munkahelyek száma, vagyis csökken a munka- nélküliség. Ezért fontos az ország számára. Az SZDSZ-nek természetesen fontos, hogy az a tárca, amelyik az autópályaépítésért felel, sikeresen végezze tevékenységét. Én ezt akarom erősíteni.- Térjünk vissza a közvetlen köztár- saságielnök-választáshoz. Ha közvetlenül választunk köztársasági elnököt, akkor még demokratikusabb módon tesszük azt.- A közvetlen köztársaságielnök-vá- lasztásra azt mondtuk, hogy előbb végig kell gondolni az összes lehetséges pozitív és negatív következményét, és csak azután kell meghozni a döntést. Mert a nagyobb legitimitás veszélyeket is hordhat magával. El kell dönteni, hogy a prezi- denciális rendszer irányába lépünk, vagy tovább gyengítjük a jelenleg középerős köztársasági elnöki jogosítványokat. Közvetlenül választanak például elnököt Ausztriában és Portugáliában, de ott a köztársasági elnöknek szinte semmilyen jogosítványa nincs. Közvetlenül választanak elnököt Oroszországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, de ott prezidenciális rendszer működik. Ugyanúgy középerős a köztársasági elnök Né- Ezekkel a közjogi javaslatokkal ön is a parlamentben találkozott először, vagy volt valamilyen információja, hogy a miniszterelnök ilyen témákkal rukkol elő?- A miniszterelnök úr ezeket hétfőn mondta el a parlamentben, én vasárnap este ismertem meg őket, és akkor elmondtam az SZDSZ várható álláspontját. Ez azonos volt azzal, amit később a nyilvánossággal is közöltünk.-Ez a vita és ezek a javaslatok sokféle - ha úgy tetszik - szélsőséges jelzőt is indukáltak a politikai életben.- Sajnos ilyenek vagyunk mi magyar politikusok: ahelyett, hogy higgadtan vitatkoznánk valamiről, időnként képesek vagyunk elveszíteni a fejünket. E tekintetben szerintem az SZDSZ-esek is lépést vétettek. Azért szóltam ez ellen, mert nem szeretném, ha a jövőben a szabad- demokraták olyan stílusban politizálnának. Ettől függetlenül a közjogi javaslatok megítélésében az SZDSZ egységes.- Két és fél hónap múlva európai parlamenti képviselőket választunk. Ön mikor lenne elégedett az SZDSZ eredményével, és milyen részvételi aránnyal?- Súlyos adóssága a magyar politikának, hogy nem találta meg a megfelelő formát ahhoz, hogy elmagyarázza, mi is az Unió, hogyan működik, mi a lényege, mit hozhat hosszú távon, milyen előnyei, illetve veszélyei vannak rövid távon. Ezekről a kérdésekről kellett volna már eddig is sokkal többet beszélni, és az SZDSZ megítélése szerint kellene a kampány hátralevő időszakában. Mi ezért kezdtünk már januártól olyan felvilágosító kampányba, amelynek során fontos kérdésekben mondjuk el az SZDSZ véleményét, és mondunk mellé konzervatív, szocialista válaszokat is. így akartuk, hogy ezekről a kérdésekről vita legyen. Az lenne a jó, ha ebbe az irányba menne a kampány. Nem vagyok optimista, mert úgy látom, hogy egyre inkább a belpolitikai kérdések kerülnek előtérbe... Mi ötven százalék feletti részvételnek örülnénk, azon belül pedig ha az SZDSZ két mandátumot szerez, sikeres szereplésnek tekintenénk.- Ezt úgy fordíthatjuk le, hogy információdeficitje van a politikának a társadalommal szemben az európai uniós választásokat illetően? Huszonnégyen képviselik majd Magyarországot az Európai Parlamentben. Az ember nem igazán hiszi el, j hogy az életére valamilyen konkrét befolyással lehetnek.- Egyáltalán nem mindegy, hogy akik kimennek, hogyan lesznek képesek képviselni. Az Európai Par- i lamentben pártfrakciók • szerint ülnek a képviselők. Ha felkészült emberek a magyar képviselők, akkor képesek lehetnek arra, hogy az ország számára fontos ügyekben a saját frakciójukat _______ meggyőzzék, és végül az Európai Parlament egésze az ország szempontjából fontos ügyben az ország javára döntsön. Ezért nem mindegy, hogy kik lesznek ott. Ez valódi tét. Érdekeltek vagyunk abban, hogy minden frakcióban, így a liberálisban is legyen képviselőnk. Az más kérdés, hogy persze messze van tőlünk. De azt azért tudni kell, hogy az Európai Parlament döntéseinek jelentős része kötelező a tagországokra. Ez a másik ok, ami miatt egyáltalán nem mindegy, hogy kik képviselnek minket. Sokszor a döntések közvetlenül is hatnak a mindennapi életünkre. A politika felelőssége, hogy ezt a folyamatot nem voltunk képesek úgy végigvinni, hogy az emberek örömünnepként éljék meg a csatlakozást. Azt azért hadd tegyem hozzá, hogy hosszú tjvon az ország számára ennek nincs alternatívája. Azt a napot, amikor csatlakozunk, évtizedek múlva is ünnepelni fogják, és akkor hálával gondolnak majd azokra, akik ezt lehetővé tették.- A belpolitikai ellentétektől nem fél? Mindenki azt hangoztatja, hogy ennek a huszonnégy embernek hatékonyan kell együttműködni. Megmarad a pártszéthúzás a huszonnégy ember között is?- Egyelőre úgy tűnik, ha a magyar politikus elhagyja a határt, rögtön megjön az esze. Ne adjuk fel a reményt, hogy ez később itthon is előfordulhat. BARANYA RÓBERT - KERCZA IMRE A SZOCIÁLLIBERÁLIS KOALÍCIÓKRÓL MONDJÁK A koalíció titokban sem működik jobban, mint ahogy nyilvánosan látszik. Pető Iván SZDSZ-politikus (Magyar Hírlap, 1995. február 28.) Ez a koalíció nem összejött, hanem összenyomta a közvélemény. Csintalan Sándor MSZP-politikus (Színes Vasárnap, 1995. szeptember 24.) Kicsit vörös, kicsit kék, mindenképpen falfehér. Lengyel László politológus (Népszabadság, 1996. február 17.) Koalíció kell, mert az MSZP egyedül túl sok és túl kevés. Haraszti Miklós SZDSZ-politikus (Magyar Nemzet, 1996. június 24.) A koalíciót elvitte a villamos. Demszky Gábor SZDSZ-politikus (Észak-Magyarország, 2001. február 27.) Úgy tűnik, mintha az MSZP azt várná el koalíciós partnerétől, hogy árnyalat legyen a nagy vörös mezőben. Bretter Zoltán SZDSZ-politikus (Új Dunántúli Napló, 2001. április 20.) Az MSZP az SZDSZ lábtörlője. Kerényi Imre rendező (Magyar Nemzet, 2002. június 7) Az SZDSZ az MSZP oldalkocsija. Csontos János újságíró (Magyar Nemzet, 2002. június 25.) Az SZDSZ-szel együtt kell dolgoznunk, mert külön nem tudunk. Szekeres Imre MSZP-politikus (Észak-Magyarország, 2003. február 21.) AZ MSZP és az SZDSZ nem ütközésre, az emberek lelkének átformálására, hanem a problémák megoldására szövetkezett. Szili Katalin MSZP-politikus (Magyar Hírlap, 2003. június 21.) Örülök, hogy Kuncze Gábor nem ellenfél, hanem szövetséges. Kovács László MSZP-politikus (Vasárnap Reggel, 2004. január 4.) Nem arról van szó, hogy mi, liberálisok azonos értékrendet váltanánk a szocialistákkal. Bizonyos területeken találkozik a politikai programunk, erre szövetkeztünk a koalícióban. Fodor Gábor SZDSZ-politikus (Napló, 2004. március 9.) Nem tartom szerencsésnek a koalíció lebegtetését indokolatlan esetben, hisz ez azokat a szavazókat, akik egyébként az SZDSZ- szel szimpatizálnak, de semmiképpen nem akarják vissza Orbánt, az MSZP-hez hajtja. Kuncze Gábor SZDSZ-politikus (Magyar Narancs, 2004. március 11.) Az MSZP egységre vágyik, a kormánykoalíció kétségben van. F. Tóth Benedek újságíró (Somogyi Hírlap, 2004. március 13. Kaposvár, Fő u. 12. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás EUR 245.5000 251.0000 USD 203.0000 207.5000 GBP 370.0000 379.0000 CHF 1575000 161.5000 SKK 5.9000 6.4500 Közületeket is kiszolgálunk! Érvényben: április 9. Tel.: 82/312-951 Nyitva mindennap: 8-21 óráig Hírek Az MDF követelése A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja az Országgyűlés honvédelmi bizottsága rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi - közölte Herényi Károly. „Az elmúlt napok eseményei, az iraki helyzet súlyosbodása indokolja, hogy a bizottság rendkívüli ülésén áttekintsük az iraki magyar katonai szerepvállalást” - mondta az MDF parlamenti frakciójának vezetője. „Irakban háború folyik, a magyar katonai kontingens pedig az Országgyűlés korábbi határozata alapján békefenntartó és humanitárius 'feladatok ellátására kapott felhatalmazást.” mti Tanácsosok Az Orbán-kormánynak 109, a Medgyessy-kormánynak 85 politikai tanácsadója illetve főtanácsadója szerepel névvel, beosztással és szakterülettel, tevékenységi körrel azon a listán, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tett közzé a honlapján. A tanácsadók fizetését nem tartalmazza az összeállítás, amely a MeH bevezetője szerint „a magyar sajtó egy részének megkeresése nyomán” készült, mti Kamarai kritika A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint Magyarországnak a többi csatlakozó állammal szemben nincs valós külgazdaság-politikája. Parragh László szerint a piacra jutás állami segítésében a csehek, a szlovákok és a szlovének előbbre járnak, mint mi. Hozzátette: a magyar kis- és középvállalkozások azért érzik különösen a versenyhátrányt, mert a rendszerváltás óta eltelt években gyakorlatilag megszűnt a hazai külkereskedelmi képviseleti rendszer, europress Meghallgatás előtt Az Európai Parlamentben kedden kezdődik és a tervek szerint három napon át tart az Unióhoz csatlakozó tíz új tagállam biztosainak meghallgatása. A magyar jelölt, Balázs Péter beszédére az első napon kerül sor. A tavaly április 16- án Athénban aláírt csatlakozási szerződés értelmében az új tagállamok biztosai a bővítés napján, 2004. május 1-jén válnak az Európai Bizottság teljes jogú tagjaivá, s attól kezdve szavazati joggal vesznek részt a döntéshozatali folyamatokban. EUROPRESS Gyermekvezetők A gyermekek részvétele a közéletben, a rasszizmus, a kisebbségek helyzete, az erőszak a médiában, a tolerancia, valamint az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglaltak maradéktalan megvalósulása szerepelt az Ázsiai és európai gyermekvezetők egy demokratikus, jobb világért! című, az elmúlt napokban Budapesten tartott nemzetközi fórum főbb témái közt. A tanácskozásra a Független Államok Közösségéből, Magyarországról, Nagy-Britanniából és Romániából érkeztek résztvevők 92 gyermekszervezettől. MTI ■
