Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-11 / Vasárnap Reggel, 15. szám
2004. április 11., vasárnap Közélet, gazdaság, politika 5 Mégis, kinek az élete? Hosszú évek óta bal- és jobboldalon egyaránt kampányszerűen kerül szóba az abortuszügy. A napokban Orbán Viktor és a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Mikola István is megmondta a magáét, pedig ez a probléma a szakemberekre tartozik. A szociológus Hankiss Elemér megerősíti: nem szerencsés, ha emberjogi kérdés bői kampánytémát kreálnak. Ámbátor nem csak nálunk megy ez így, minthogy az Egyesült Államokban, Bush és Kerry aktuális elnöki meccsén szintén napirendre került a téma. Holott - állítja Hankiss - „ez a probléma pillanatnyilag megoldhatatlannak tűnik.” S hogy miért? A szociológus úgy véli, ha abból indulunk ki, hogy a lét szent, akkor aligha lehet kideríteni, kinek szentebb az élete: az anyáé, esetleg a születendő gyermeké? A világ talán legbefolyásosabb emberjogi szervezetének (Amnesty International) munkatársa, Fodor Márk figyelmeztet: a nemzetközi emberi jogi törvényekben nem létezik semmilyen, általánosan elfogadott abortuszhoz való jog. A hivatalos testületek és fórumok mindinkább arra az álláspontra helyezkednek, hogy a beavatkozást bárki számára elérhetővé kell tenni. Az Orbán-beszédre visszatérve Kumin Ferenc politológus megállapítja: nem szabad a pártpolitikától várni a kiérlelt válaszokat és a megoldásokat. Azokat ugyanis a civil szférának kell „megszülnie”. Kumin egyébként úgy érzi, a honi politika mára megtanult egyszavas jelmondatokban gondolkodni, így alig-alig kapnak szót a valódi szakértők. - Az is baj, hogy bal-jobb, jobb-bal problémává degradálódott a kérdés - fűzi hozzá. Majd korrigál: „míg az egyik tábor határozott a maga döntésében, addig a másik csoport kerülgeti a témát, nem mer színt vallani.” Hankiss is a világos beszéd híve. Ám kifejti, hogy itt lenne az ideje a nők jogai mellett végre szóba hozni a nők és a férfiak együttes felelősségét. A szociológus a politikusi közhelyeket igen ártalmasnak tartja, azt sem titkolja el, hogy fogalma sincs róla, mire gondolhatott Mikola István, amikor ezt zengte: „ma nem az élet kultúrája dolgozik körülöttünk, hanem nagyon is a halál kultúrája.” Hankiss Elemér hiányolja a Abortuszok száma 1997 75 790 69 524 1999 65 694 _ _ _ _ 2000 ...., ...., ................. 58 873 20 01 56 579 2002 r”™-57 ooo 2003 ——54 ooo témában markáns véleményekkel előálló civil szervezetek jelenlétét. - Külföldön ez (is) jobban megy. Nyugat-Euró- pában hozzájárul az abortuszok kisebb számához, hogy a szociális biztonság erősebb, és az egészségügy fejlettebb színvonalú. Ezen felül az oktatásban is ügyelnek a téma mél- ■ tó kezelésére, kibeszélésére. Kökény Mihály egészségügyi miniszter szerint szerencsétlen dolog az abortuszt beemelni a választási kampányba, sőt felelőtlenség. „A magyar társadalom elfogadta a mostani szabályozást, amely egyensúlyban tartja az anya önrendelkezési jogát és a magzat védelmét. Természetesen minden eszközzel .csökkenteni kell a nem kivána- ,os terhességek számát, s az abortuszok is csökkennek. Az abortuszt nem lehet rendészeti eszközökkel visszaszorítani, hiszen a tiltással oda jutnánk, mint Ceausescu Romániája, ahol kriminális abortuszok történtek.” Kumin úgy látja, mifelénk is van már néhány valamirevaló szervezet, amelyek időről időre lesöpörhetetlen gondolatokkal, akciókkal állnak ki a porondra, és jól is kommunikálnak. Ilyen a Habeas Corpus és a NANE. A cigányság megannyi gond- járól-bajáról általánosságban szívesen nyilatkozó szociológus, Zsigó Jenő viszont kitért az abortuszvita további taglalása elől. Lakonikus tömörséggel jelezte: nem nyilatkozik, majd vonalat bontott. Úgy fest, a Hankiss által (fel) emlegetett társadalmi diskurzus, az együtt gondolkodás még várat magára, így azután nehézkes lenne igazolni azt a tényt, amelyet az egyik, neve elhallgatását kérő elemző - suba alatt? - váltig állított, miszerint aki ma jobboldali szavazónak mondja magát kis hazánkban, egyszersmind az abortuszt is ellenzi. No és persze arról is lehetetlen valamirevaló véleménycsokrot „begyűjteni”, hogyan eshet meg egy civilizált országban az a szégyen, hogy - miközben úgy- ahogy liberális a rendszer, s aki el kívánja vetetni magzatát, megteheti -, a világra hozott apróságok egy része kitaszítva, nem ritkán a kukában végzi? Szabó Zoltán Attila Orbán Viktor, a Fidesz elnöke „Nem arra kérjük a kormányt a petícióval, hogy soha meg nem mászott hegycsúcsra kapaszkodjon fel, csak annyit kérünk, fáradjon fel egy olyan dombtetőre, ahol két esztendővel ezelőtt már mindannyian együtt járhattunk.” Szent-lványi István szabad demokrata képviselő az SZDSZ-nek a miniszterelnökhöz fűződő viszonyáról „Menet közben nem lehet kereket cserélni.” Tagfelvételi hírek egy bulvárlapból: „Klári néni 100 évesen lépett be a Fideszbe.” Novotny Zoltán sportújságíró, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke „Örömhírt kell közölni, a XXI. század igényeinek megfelelően.” Gáspár László, a Megasztár harmadik helyezettje „Az volt a legrosszabb, amikor cukrászda mellett dolgoztunk. 14-15 éves gyerekként nehéz volt megállnom, hogy ne menjek be megenni egy francia krémest. De amikora legjobban kívántam, megszólalt bennem egy hang, s figyelmezteti, hogy ne herdáljam el a pénzt. Az öcsédnek cipő kell, az édesapádnak pedig gyógyszer!” BRFK & PORNÓ. A ValóVilág akárhanyadik szériájának egykor pornófilmekben parádézó üdvöskéjét, Pandorát kémlelte a fél BRFK a rendőrség számítógépein. A fájl állítólag ismeretlen helyről, a civil szférából érkezett. S a jelek szerint a mundérosok - a vírusveszélyről teljesen elfeledkezve - hivatali idejük lejárta előtt boldogan és önfeledten vizslatták a kemény pornót. Lám, ők is csak emberek, akik áhítozzák a szépet, s a jót. A húsvéti tojás ezek után már nem sokat nyom a latban. * GYŐZI & LACI. A Megasztárban nemrég virtuóz muzsi- kusi képességeit igazoló Gáspár Laci egy tévés show- féleségben összefutott unokabátyójával, a korábbi hazai megasztárral Gáspár „Romantic” Győzikével. A kottát hírből sem ismerő rapper azóta is neheztel az őt állítólag vérig sértő Lacira, aki nem volt hajlandó vele bohóckodni és danolászni. Úgy fest, az egyik fél részéről megint elmarad(t) az önvizsgálat. Marad a duma... * MAGYAR-BRAZIL. Hamarosan ellátogat hozzánk a brazil futballválogatott. Ezzel alighanem oda az utolsó rekordunk is, mert szinte elképzelhetetlen, hogy a mindmáig a magyar tizenegyet legyőzni képtelen Selecao ne gyűjtené be a számukra kötelező 3 - barátságos - pontot. *** VÁJNÁ & FREI. Vájná beperelte Frei Tamást. Az ok: a riporter állítólag nem festett róla eléggé pozitív képet műsorában. Jaj neki, ha erről a sértett producer házi kedvencét, Rambót is értesíti... ** ÉRTÉKELÉS ***** Csúcs **** Jóravaló *** Elmegy ** Zsenge * Bukta Fapadon, de biztonságban Aki ügyes, és van némi szerencséje, pár ezer forintért is repülhet manapság. A fapados járatokon elvileg a normál árak töredékéért hozzá lehet jutni jegyekhez, ám aki későn ébred, nagy kedvezményt nem kap. Viszont a jegyek általában csak odaútra szólnak, s az utasnak fizetnie kell az ételért, italért a gépen, amely ráadásul a nagyvárostól több tíz kilométerre található reptéren landol. A mai fapadosok igazi úttörője a Ryanair, amely 1985-ben kezdte meg a működését egy ír város és a londoni Gat- wick között. Az olcsó cégek igazi felfutása a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadást követően kezdődött, amikor hatalmas mértékben visszaesett a hagyományos társaságok forgalma. Az emberek ezt követően féltek gépre szállni, de amikor meglátták, milyen olcsón repülhetnek, sokan újra kedvet kaptak (s ez azzal a pozitív hatással járt, hogy a hagyományos társaságok is rákényszerülnek az árengedményekre). így, aki időben foglalja le - elsősorban tehelyét, pár ezer forintért is utazhat, sőt olykor egy-két száz forintos akciót is ki lehet fogni. Ám, ahogy kezdenek megtelni a járatok, sávonként egyre többet kell fizetni, viszont amennyiben az indulás előtt még mindig van üres hely, az utolsó jegyeket megint „fillérekért” dobják piacra. Tehát igazán az jár jól, aki több hónappal előre tudja, mikor akar utazni, illetve az, aki vállalja a valódi last minute-et. Azzal azonban számolni kell, hogy elég bonyolult - ráadásul sokba kerül - módosítani a repülés idejét, célállomását, illetve megváltoztatni az utazó személyét, vagy áttenni a jegyet egy másik járatra. A lervi r. rl +1 h/A+trth 4 r 4 + nagy valószínűséggel nem kapjuk vissza. A fapadosok abban megegyeznek a nagyokkal, hogy a repülőgépeik műszaki színvonala tökéletes, a biztonsági követelményeket ugyanolyan szigorúan betartják, különben nem is engednék a cégeket működtetni. Viszont a kényelmi szolgáltatásokból jóval keTynpnKVmt ni ti ii♦ -i 1, A rí/Ár-\n ken nincs business osztály - így több ülést tudnak elhelyezni -, fizetni kell a fedélzeten felszolgált ételért, italért, több helyen az utasoknak kell a pakkjaikat eljuttatni a gépekhez, hogy ne legyen szükség csomagmunkásokra sem. Az egyik cég azt tervezi, hogy az újonnan rendelt gépeiken az ülések nem lesznek hátradöntés az ablakokról a sötétítő függönyök. Ennél komolyabb probléma, hogy általában nem a nagy, ismert reptereken landolnak a gépek, ezért elég macerás és drága dolog bejutni a városokba. S ami nagyon fontos különbség, általában csak odaútra szólnak a jegyek. Csupán ezekből a karcsúsított szolgáltatásokból nem Nyolc nagyváros Budapestről jelenleg nyolc város - Stockholm, Köln, Stuttgart, London, Párizs, Zürich, Berlin és Milánó - érhető el közvetlenül fapados járattal. Néhány nagyváros esetében még választhatunk is, melyik olcsó céggel repüljünk. S a fejlődés ezen a területen is folyamatos, az egyik brit fapados például májustól az angol, júniustól a német fővárosba szállít utasokat. jegyeket - hiszen például a gépeket, az üzemanyagot, az alkatrészeket ők is a piacon veszik -, ezért a cégek saját magukon is takarékoskodnak. Központjuk általában nem a városközpontokban találhatók, hanem a munkatársaik- akikből megint nincs túl sok- ennél sokkal szerényebb körülmények között dolgoznak, gyakran a reptereken. S a gépeik kihasználtsága is nagyon jó, mert leszállás után a lehető leggyorsabban újra a levegőbe