Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-10 / 85. szám

2004. Április 10., Szombat HÉTVÉG E 11. OLDAL Somogyi húsvét: mirácsolás és komázás Somogybán nagy hagyománya van a tojásdíszítésnek. A megyei múzeumban már 1900-ból őriznek míves, hímes tojásokat. Ak­koriban még kizárólag természetes anyagokat használtak a fes­téséhez. Hagymahéjjal barnára, szederfa és szilvafa kérgével sárgára, a savanyú káposzta levébe tett vasreszelékkel feketére színezték a tojásokat. A legkedveltebb piros tojást pedig ber- zsennyel készítették, amiről 1920-ban azt jegyezték föl, hogy öt krajcárért lehetett kapni húsz tojásra valót.- A tojás a légtöbb kultúrában az élet szimbóluma, de az újjászüle­tést és a hosszú életet is jelképezi - mondta Imrő Judit. - A keresztény­ség Krisztust szimbolizálja vele. A fehér tojással a feltámadásra váró lelket, a pirossal pedig a feltáma­dott Krisztust. Hímes tojás A legó'sibb húsvéti szimbólum­hoz kötődő somogyi szokás volt, hogy a legtöbb településen a böjti regula tiltotta a tojás fogyasztását, s miként a húst, ezt is csak húsvét napján szabadott először fogyasz­tani. Egyes vidékeken az volt a szo­kás: ahogyan karácsonykor az al­mát, húsvétkor egy tojást fogyasz­tott el közösen a család. Volt, ahol azt mondták: a hosszú, egészséges élet kedvéért, volt, ahol meg azért, hogy ha eltévednek és eszükbe jut, kivel ettek húsvét napján tojást, rá­találnak a helyes útra.- A falvakban nagycsütörtökön és nagypénteken festettek tojást - mondta Imrő Judit. - Ezzel kez­dődött a húsvétra való felkészü­lés, amit a böjtölés előzött meg a vallásos családokban. Nagycsü­törtök reggelétől nagyszombatig nem harangoztak a katolikus köz­ségekben. A németek, svábok lak­ta falvakban kedves gyerekszokás A megyében legnagyobb ha­gyománya a viaszírásos tojás­díszítési technikának van, fő­ként a dél-somogyi részeken. Ezek közül a zselici falvak asszonyainak munkái a minta­kincsükkel emelkednek ki. A legarchaikusabb geometriai ábrázolásokat használják. A Dráva mentén a horvát há­zakban a fekete alapszínt kedvelték, s arra színes virá­gokat mintáztak. Ez a legne­hezebb eljárás. A tojást ugyanis annyiszor festették be, ahány szín volt rajta. A katolikusok kevésbé szeret­ték a geometrikus formákat, inkább vallásos feliratokat, Imrő Judit, a szennai falumúzeum néprajzosa összegyűjtötte a húsvéti szokásokat hagyományos virágdíszeket alkalmaztak. Somogy több vidékén is alkalmazzák még a karcolásos eljárást, amikor a színes tojásokra éles eszközzel kaparnak mintát. A legegyszerűbb pedig a rátétes, amikor hagy­mafőzetbe helyeznek olyan tojásokat, amikre harisnyával zeller-, akác- vagy eperleveleket szoritanak. A megye leghíresebb tojáshímző asszonya a vései Németh Rozália volt. volt ilyenkor a mirácsolás. A ki­csik kereplőkkel járták a falut, ez­zel jelezték a harangozás megszo­kott idejét. Érdekes, hogy a locsolkodás vagy húsvéti öntözés falun nem volt jellemző. Polgári szokásként a városokból került oda, és nem a gyerekek végezték, hanem a felnőt­tek, a fiatal férfiak.- A húsvéti ajándékozás a refor­mátusok komázásából ered. Náluk máig az a szokás, hogy a kereszt- szülők megajándékozzák a ke­resztgyereküket. Az ajándék a hí­mes tojáson kívül édesség és gyü­mölcs, amit komatálnak neveznek. Ezzel a húsvéti ünnepet lezáró fe­hér vasárnapon is találkozunk. Ez egy héttel húsvétvasárnap után van, és a somogyi szokás szerint ilyenkor a barátok küldenek egy­másnak süteményből, gyümöl­csökből, és bort is küldenek egy­másnak. A szokás lényege az életre szóló barát kiválasztása és az erről való megemlékezés. FÁBOS ERIKA Jézus pere: máig megválaszolatlan kérdések Jézus élete, megfeszítése és feltámadása egyike az emberi­ség örök rejtélyeinek. Bár a bibliai történetet, az evangé­listák visszaemlékezéseit mindenki ismeri, a fölvetődő kérdésekre senki sem tud pontos választ adni. A világtörténelem legszégyenlete­sebb koncepciós pere volt Jézus elítéltetése. De mi volt a hátteré­ben? Mikor és hol zajlott le? Rumszauer Miklós, a kaposvári Szent Margit-Szent József plébá­nia plébánosa, egyházmegyei bí­ró ezekre a kérdésekre próbált vá­laszt adni a Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége kaposvári cso­portjának legutóbbi rendezvé­nyén. Előadását hallgatva Jézus perének kulisszái mögé pillant­hattak a résztvevők. A „hol?” kérdésre egyszerű a válasz: Kajafás főpap udvarát, Pi­látus udvarát, a főtanács termét, a keresztút állomásait ismerjük az írásokból. Az időpont már nehe­zebb: niszán hónap 14. napja, ak­kor kellett elfogyasztani a rituális pászkavacsorát. S péntek volt, hi­szen Jézust azért kellett gyorsan eltemetni, mert közelgett a sab- bath, a szombat. Niszán hónap 14. napja pedig 27. április 11-én, 30. április 7-én és 33. április 4-én esett péntekre. A három időpont közül a középső a legvalószí­nűbb. Az is bizonyos, hogy a Passió kezdete virágvasárnap. Jézus ak­kor vonul be Jeruzsálembe. Sza­márháton, jelképezve a szerény­séget, szegénységet, engedékeny­séget, és dicsőségesen, hiszen a nép ujjong, leterítik eléje a köntö­seiket. Mindenki a szabadítót lát­ja benne, aki majd egyesíti a kü­lönféle hatalmi érdekeket. De erre a reménykedésre súlyosan rácá­folnak a következő napok történé­sei. Amikor kiderül, hogy Jézus nem a római hatalom, a súlyos adók ellen küzdve áll a nép élére, a politikai szabadító eszméje szertefoszlik, a nép Jézus ellen fordul. Kelepcébe akarják csalni. Szerdán a főpapok Kajafás házá­ban már arról tanácskoznak: ho­gyan lehetne csellel elfogni - a Megváltó sorsa ekkor megpe­csételődött. Júdás 30 sókéiért - nagyjából egy öltözet ruha áráért - árulja el Jézust. Az utolsó vacsora után, mikor Jézus vissza­vonul imádkozni a Getszemáni kertbe, már kö­zeleg a végkifejlet. 240 lovas és 460 gyalogos katona ront rá, megkötözik, elhurcolják, s megkezdődik a legszé­gyenletesebb per, melynek során maguk a vádlók is hét olyan súlyos törvénysértést követnek el, amit halálbüntetés­sel sújtottak az akkori törvények. Rumszauer Miklós előadása ar­ról győzött meg: érdemes mind­ezt átgondolni a jog oldaláról is. Elhangzott: a főpapok megszeg­ték az ártatlanság vélelmének el­vét, hiszen senkit sem lehet bű­nösnek tekinteti, amíg az be nem bizonyosodik minden kétséget ki­záróan. Törvénysértő volt a tár­gyalás időpontja: éjszaka zaj­lott, holott a Talmud szerint olyan perekben, ahol akár ha­lálbüntetés is kiszabha­tó, csak világos nappal lehetett tárgyalni. A Tó­ra büntetést szab ki arra a bíróra, aki a vádlottat megfe­nyíti. Hamis tanúkat hívtak, de vallomásuk nem csengett egybe - így nem bizonyosodik be a bűnösség, ám a hamisan vallókra ugyanazt a büntetést kell kiszabni, mint az igazta­lant megvádolna. Itt erről szó sem volt. A per akkor vett fordulatot, amikor Kajafás - látva, hogy a ha­mis tanúkkal semmire sem megy - cselhez folyamodott. Föltette a kérdést: te vagy Isten fia? Máté evangéliuma szerint a válasz: te mondád. Márk evangéliumában az áll feleletként: én vagyok. A vád istenkáromlás, a büntetés pe­dig halál... S végül a legdöbbenetesebb fordulat: a főtanács Pilátus enge­délye nélkül össze sem ülhetett volna, nem is tárgyalhattak volna, joguk legfeljebb a vádpontok ösz- szeállításához lett volna. Nem mondhattak ki halálos ítéletet, azt a végrehajtó hatalommal, Pilátus­sal kellett kimondatni. De azt is tudták a főpapok: a helytartó nem szólhat bele a zsidók vallási bel- ügyeibe. Ha Jézust istenkáromlás miatt viszik ele, nem számíthat­nak a helytartóra. Ezért politikai pert koholtak, s néplázítónak, fel­ségsértőnek kiáltották ki Jézust. Pilátus érezte, hogy ez koncep­ciós ügy, meg akart kegyelmezni Jézusnak. Háromszor is kísérletet tett rá. Jézus azonban hallgatott, a felhergelt tömeg pedig a halálát követelte. Pilátus „mosta kezeit”... Jézus magával vitte hallgatásá­nak titkát a sírba, s őrizte három na­pig. A választ csak harmadnap adta meg feltámadásával. jakab ebit „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) 'Húzsvét' és húsvét Ha a következő mássalhang­zók közül egy zöngétlen és egy zöngés kerül egymás mel­lé, a kiejtésben az első hang megváltozik, többnyire zön­gésség szempontjából haso­nul az utána következőhöz. Ilyen párokról van szó: f-v, p- b, t-d, k-g, s-zs, sz-z, c-dz, cs- dzs, ty-gy. Nézzünk néhány példát: évszázad - 'ötszázad'; népdal - 'nébdal1; meleg tél - 'melek' tél; iszik belőle - 'iszig' belőle; vízszintes - 'vísszintes' stb. Az első min­den esetben a helyesen írt, míg a második a helyesen ej­tett szó. Különleges helyet foglal el a mássalhangzók között a „h", hiszen nincs zöngés párja, így zöngétleníti ugyan az előtte kiejtett zöngés mássalhang­zót, de nem zöngésülhet. Az előbbi eset bizonyítására: véd­het - 'véthet'; adhat - 'athat'. íme példa arra, hogy nem zön­gésül: pléhdoboz, pléhvödör - ahogy írjuk, úgy is ejtjük (il­letve a h-t ejteni sem kell). Még különösebb a „v” hang esete. A köznyelvben - mivel van zöngétlen párja, az „f” - zöngétlenedik: névtelen ­'néftelen'; évtől - 'éftől'; révtelen - ’réftelen' (Ez a folyó - sajnos - révtelen.); távtól - ’táftól' (Rövid távtól a hosszú távig, mindegyikben sikeresen versenyez.); Révfülöp - ’réf- fülöp1. Egyébként a „v” azért különleges, mert hiába áll közvetlenül előtte zöngétlen mássalhangzó, a köznyelvben mégsem zöngésít: látvány (és nem Tádvány'); vakvágány (és nem 'vagvágány'); mákvi- rág (és nem 'mágvirág'); bolt­vezető (és nem 'boldvezető'); gyártásvezető (és nem 'gyártázsvezető'); szagos víz (és nem ’szagozs' víz); piros virág (és nem ’pirozs' virág); gyorsvonat (és nem 'gyorzs- vonat'). Az utóbbi négy szókapcso­lattal, illetve szóval eljutot­tunk a húsvéthoz! Vagyis ah­hoz az esethez, amely szerint a „v” előtt az „s” sem változik zöngés „zs”-vé a köznyelvi ki­ejtésben. Ezért kell Vasvár és Kaposvár nevét is „s” hanggal ejtenünk; ezért nem ejtünk az ismert Kisfaludy-versben sem „zs” hangot a költemény kez­dő sorában: „Hősvértől pirosúlt gyásztér, sóhajtva köszöntlek”! (Mohács) A fentiek miatt nem kívá­nok én sem 'húzsvéti', hanem inkább kellemes húsvéti ün­nepeket! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Baleset okozta József Attila halálát Balatonszárszó Véletlen baleset volt és nem öngyilkosság József Attila ha­lála. Nemcsak a könyvében, hanem a költőről elnevezett általános iskolában tartott rendhagyó irodalomórán is ezt állította Garamvölgyi László, az Országos Rendőr­főkapitányság kommunikáci­ós igazgatója. A hajdan gyilkosságokat, öngyil­kosságokat is vizsgáló nyomozó szemével, a kriminalisztika mód­szereivel próbálta meg kideríteni a rendőrségi szóvivő, mi is tör­tént valójában 1937. december 3- án a szárszói vasútállomáson.- Baleset történt, ezt feltétele­zem, mert az öngyilkosságra nin­csenek bizonyítékok, sőt, az ada­tok ellentmondanak ennek a vál­tozatnak - mondta Garamvölgyi László. - Az eset re­konstruálását éppen azért tartottam fontos­nak, mert az irodalom- történészek József At­tila halálát összekap­csolják a költészetével, és szerintem ez súlyos tévedés. Igaz, hogy pszichiátriai kezelés alatt állt és többször is foglalkozott az öngyil­kosság gondolatával, sőt öt búcsúlevélnek tekinthető irat is fönn­maradt utána. Valójában azon­ban ez utóbbiak egyike sem te­kinthető annak. A legfontosabb ellenérv: 1937. december 2-án csupa pozitív él­mény éri. Miskolcra hívják sza­valni, s közlik vele, hogy újrain­dul a Szép Szó című folyóirat és hogy tíz­ezer pengővel járó ki­tüntetésre terjesztik föl. Állítólag a nősü­lés gondolatával is foglalkozott ezen a napon. Garamvölgyi Lász­ló úgy véli, aki ön­gyilkos akar lenni, az tudja, mikor jön a vo­nat. Márpedig arról a teherszerelvényről, ami elütötte a költőt 1937. december 3-án 19 óra 36 perckor, csak a vasútnak lehetett tudomása. S az öngyilkosok álta­lában a nyílt pályán fekszenek, ugranak a vonat elé, nem pedig akkor, amikor az állomásról kiin­dul, s főleg nem két kocsi közé ugorva. - Türelmetlen lehetett; talán az előző napi jó hírek jártak a fejében, ezért bújt át figyelmet­lenül két tehervagon között - mondta a rendőrségi szóvivő. - Az öngyilkosság nem igazolható a helyszínelést végző orvos által leírt sérülések alapján sem. A szárszói emlékmúzeumban talál­ható ing, az akkori csendőrségi jegyzőkönyv mind azt erősíti in­kább: véletlen baleset történhe­tett. S hogy miért terjedt el azonnal az öngyilkosság híre? Garamvöl­gyi László úgy sejti: így volt egy­szerűbb a hatalomnak, baleset esetén felelősöket is kellett volna keresni. fónai imre || ® ■'tgi'. Jr*j 'FgTíH; Sjs * * g*| §| 0. ^ ^ ^ Ami autónk ALOMBÓL VALOSAG! Hazai gyártású GLX-GS felszereltségé' Suzukik 2,004%-os kamattal Az akció folytatódik a készlet erejéigl pl.: hitel 1.500.000 Ft/60hó-26.282Ft | Új és használt Suzuki akár 0% önerővel! 1 Ne döntsön nélkülünk I Az Ön márkakereskedője: SUZUKI BORONGICS Kft. 8630 Balatonboglár, Vikúr B. u. 2. . E-mail: info@suzukiborongics.hu mf) Telefon/fax: 85/352-070 W

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents