Somogyi Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-09 / 84. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 4 8 2004. Április 9., Péntek DRÁVATAMÁSI Drávatamási Hírmondó Korszerűbb utcai világítás Korszerűsítik a közvilágítást az utcákon, ebben állapodott meg a képviselő-testület a Dédász Rt- vel. A szolgáltatónak 150 nap áll rendelkezésére a tervek elkészítésére s a hálózat korszerűsítésére. A Dédász saját beruházásban végzi el, s költségét a megtakarítás három év alatt fedezi. Kaput nyitottak A község lakosságának is megnyitották a szociális otthon rehabilitációs fejlesztőrészlegét: a nyugdíjasok már ki tudták próbálni az eszközöket, s úgy tetszik, van igény a rendszeres igénybevételére is. Az intézmény nemrég fejezte be a helyiség kialakítását, benne relaxációs szobával, masz- szírozófotellel, hidromasszázzsal. Folytatnák a panzióépítést Felszólítják a panzióépítő vállalkozót a beruházás folytatására. Öt éve kezdték az építést a folyóparton, de félbehagyták. Az akkori önkormányzat vizesblokkot építtetett a leendő panzióhoz, így benne áll a falu pénze is. Most szeretnék elérni, hogy a befektető fejezze be a munkát vagy adja át az ingatlant, hogy az önkormányzat folytathassa. Recept Právatamásiból Kígyórétes A tésztához liszt, tojás, tej és cukor kell, a töltelék elkészítéséhez diót és mákot ajánlanak a drávatamási háziasszonyok. Tésztát gyúrnak, ezt két cipóra osztják. Az egyiket belenyújtják a kizsíno- zott, lisztezett tepábe, s eme teszik a tölteléket, például a cukrozott darált diót. A tölteléket citrommal, illetve vaníliával ízesítik. Ráhelyezik a többi tésztát, s előmelegített forró sütőbe teszik. 20-25 percig nagy gázon sütik, majd takarékon lassan hagyják kihűlni. Ha olyan formájúra szeretnénk sütni, ami az elnevezését is adta, a tésztát a két végén be kell vagdalni, s hajtogatva a sütőbe tenni. Ettől lesz olyan a kész sütemény, mintha fonott lenne. A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT készítettéi nagy László az oldal megjelenését AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Drávatamási az egyik legszebb folyóparti fala. Takaros házakat, gondozott utcákat talál a látogató. Az erdők közt megbúvó kis települést megközelíteni sem nehéz: alig néhány kilométerre van a 6-os főúttól. Sok városinak megtetszik; van, aki ide költözött, és van, aki hétvégi házat vett a faluban. Néhány éve panzió építésébe is kezdett egy baranyai vállalkozó, ez azonban egyelőre félbemaradt. A nemzeti park oktatóháza viszont nagyon népszerű, nyaranta több száz diák seregük ide. Takaros porták a Dráva-parton Tavasz érkeztével Drávatamási is megelevenedett; a faluban füst terjeng - faágakat égernek a kerti munkától pedig a sár sem tartja visz- sza az embereket. Még az idősebbek is serénykednek. Füzesi Tibor- né is a kertből jött be pár perce. Klubot alakítanak Nyugdíjasklub alakul a faluban, s Füzesi Tiborné és Végh Lajosné alapító tag.- Sok változást tulajdonképpen nem hoz ez a klub, hiszen ma is összejárunk. Kirándulni is elmegyünk, igaz, többnyire a darányi nyugdíjascsoporttal, és a munkából is kivesszük a részüket - mondta Füzesi Tiborné. - A klub gyakor- laülag már megvan, tevékeny, csak a keret hiányzik hozzá, és persze az ezzel szerezhető támogatás. Tizennégy idős alkotja a leendő klub magját, s róluk azt mondta az asszony: mindenre kaphatóak. Nemrég műsort készítettek, és fölléptek a kastélyosdombói nyugdíjasklub rendezvényén. Cigányoknak és nászmenetnek öltöztek be. Lelkesedésből jeles- Roma nótákat énekeltek, bolondos esküvőt adtunk elő. Nagy sikerünk volt. Szeretünk táncolni, kirándulni, egyikünknek sincs kedve bezárkózni. Nem volt könnyű életünk, de idős korunkra sem adjuk meg magunkat a sorsnak - mondta. - Szeretjük a fiatalokat is, csak azt sajnálom, hogy az utánunk jövő korosztályok már nem kaphatók ezekre a bolondságokra. Hiába mesélem nekik, hogy a mi időnkben színi előadásokat készítettünk, hálóztunk. Csak az érdektelenséggel találkozik az ember. Ez persze nemcsak Drávatamásira jellemző, így van ez másutt is. Szerencsére a mi példánk is ragadós: ma már velünk tart egy-két fiatal is. Önkormányzati kezdeményezésre tavaly faluszépítő egyesületet próbáltak létrehozni, ám ez nem jött össze. A falu vezetői azonban bíznak benne, hogy a nyugdíjasklub ebben a munkában is segíthet. A sok lelkes asszonynál jó kezekben lesz a falu szépítése. A gyerekek napközben a darányi iskolában és óvodában vannak. A délutáni buszjáratokkal szálingóz- nak haza. Nemek harca Szabadidejükben aztán irány a sportpálya, ahol többnyire fiúk és lányok fociznak egymás ellen. A hatodikos Makovi Edit és Orbán Renáta is szívesen rúgja a bőrt, és persze néha a fiúk lábát.- Ők a durvábbak, ennek ellenére nem ritka, hogy mi győzünk - mondta a két lány. A hetedikes Pássá Roland persze ezt cáfolja. Állítja: kizárólag sportszerűségből engedik nyerni a lányokat. A fiú többnyire focival és kerékpározással tölti a szabadidejét. Más szórakozási lehetőség nemigen van. Edit az állatorvosi pályával és a fodrászszakmával kacérkodik, Roland tanárnak készül, Renáta pedig még nem döntött. Mindhárman azt mondják: szeretnek itt élni, de másutt képzelik el a jövőjüket. Ahogy nőnek, egyre kevesebb időt tölthetnek idehaza a gyerekek. A nyolcadikos Sabacz Alexandra már sokszor szinte csak aludni jár Tamásiba. - Hétköznapokon előfordul, hogy este hatra végzek, hétvégeken pedig Barcson vagyok, ahol az Adria-Szigo együttesben táncolok. Jól megy, különösen a standard táncokat kedvelem; a dunántúli bajnokságon nemrég másodikak lettünk. Középiskolásként még kevesebb időt tölthetek majd itthon: a Dráva Völgye Középiskolába jelentkeztem kömyezetvédelFüzesi Tiborné: Szeretjük a vidámságot Üveges Zoltán: Megoldatlan gondunk az út Kovácsai Sándor: Elmennék Ausztráliába is mi szakra, azután pedig szeretnék tovább tanulni.- Korábban a gyerekeink alig fértek föl reggelente a Volán járatára, a busz ugyanis előbb a kastélyosdombói és a gárdonyi iskolásokat és óvodásokat vette föl, csak azután fordult be hozzánk. Egy év alatt sikerült elérnünk - mondta Üveges Zoltán polgármester -, hogy visz- szafordul Darányból a gyerekeinkért, mikor a többi faluból utazót letette az iskolánál, óvodánál. Gondnokot a falunak így végre a drávatamási gyerekek is kényelmesen utazhatnak. - Annak a telekuckónak is főleg a fiatalok örülnek majd, amelynek az elnyeréséről éppen a napokban kaptunk értesítést - újságolta a polgármester. - A régi postahivatalban alakítanánk ki, s két számítógépet és másfél évre ingyenes internethasználatot nyertünk hozzá az IHM pályázatán. További félmillió forintot meg a helyiség átalakítására kapunk. Az internetes kuckót és az olvasószobát a nyárra szeretnénk elkészíteni, hogy a vakációban már használhassák a gyerekek. A falugondnokság létrehozásával pedig az idősebbeknek szeretnének kedvezni. - Tavaly nem nyert a pályázatunk, de nem mondtunk le erről a szolgálatról, mert szüksége van rá a falunak. Főleg az idősebbeknek, mert nekik megterhelő a gyógyszerek kiváltása, az orvoshoz utazás. Legtöbbjüknek nincs kocsija. A falugondnokság megkönnyítené az életüket. Hiányzik az útravaló A falunak talán a bevezető út állapota a legnagyobb gondja. Keskeny, töredezett aszfalton lehet bejutni ide; a gépkocsit próbáló útra már évekkel korábban ráfért volna a teljes újjáépítés. Erre azonban akkor sem volt és most sincs pénze a közútkezelő társaságnak.- Azt mondták: erre a következő évtizedben se számítsunk - állította a polgármester. - Már minden lehetőséget végiggondoltunk, a helyzet kilátástalannak tetszik. Csak az építőanyag megvásárlása is több tízmillió forintos tételt jelentene. Ráadásul a néhány éve épített dráva- gárdonyi összekötő út is rohamosan romlik. Annak idején örültünk, hogy nem lesz többé zsáktelepülés Tamási. Mára ismét egyre nehezebbé válik a falu megközelítése. A szociális otthonnak köszönhetően itt jóval kisebb a munkanélküliség, mint a térség többi településén. Persze ez azokat nem vigasztalja, akiknek hiányzik a biztos megélhetés. Ilyen Kovácsai Sándor is. Sok mindennel próbálkozott már, ma mégis munkanélküli. Zátonyon a hajója- Nem értem ezt a világot: régen azt büntették, aki nem dolgozott, ma pedig azt, aki dolgozni próbál. A munkáltatók abban érdekeltek, hogy feketén alkalmazzák az embert. Régen nem volt ennyi bűnöző, és ilyen szegénységre sem emlékszem. Meggyőződésem: az unióban sem lesz jobb, ezért nem szavaztam az EU-s csatlakozásra. Kovácsai Sándor 1984 óta él Drávatamásiban. Itt építkezett, később azonban elvált, s ma az apjával lakik. - Hiába szeretnék dolgozni, nincs munka a környéken - panaszolta. - Akár Ausztráliába is elmennék már krokodilbefogónak vagy egy norvég olajfúró-szigetre, de nincs pénzem az útiköltségre. Vonzanak az ilyen extrém feladatok. Jártam Albániában és Dzsibu- tiban is; voltam matróz, statisztáltam filmekben. Sok mindent kipróbáltam. 34 évesen mégis úgy ér- zem, zátonyra futott a hajóm. ■ Úton Európába A kastély a betegeké Drávatamási legnagyobb foglalkoztatója a Dráva Kastély szociális otthon. A tamásiaknak évek óta létbiztonságot ad a megyei fenntartású intézmény. 109 dolgozója közül a legtöbb ugyanis helybeli. Az otthonban értelmi fogyatékosokat gondoznak: csaknem kétszáz enyhébb-súlyosabb beteget. Büszkék a jól képzett gondozói gárdára és hogy aránylag jó körülmények között élhetnek a betegek. Az EU-követelmé- nyekre már évekkel ezelőtt elkezdték a felkészülést: a jogszabályok, melyekhez igazodniuk kell, már több éve uniós szellemben készülnek. - Természetesen van még pótolnivaló. Hogy mást ne említsek, a végleges működési engedélyünk megszerzéséhez duplájára kell növelnünk az intézetet - mondta Milicz Ilona igazgató. - Európában ugyanis lakónként hat négyzetméter alapterület az előírás; ma nálunk épp a fele. A rehabilitáció részeként a gondozottak maguk is gazdálkodnak, illetve kézművesműhelyben dolgoznak, és van színjátszó csoportjuk is. A legújabb büszkeségük pedig a fejlesztőszoba. Eszközeit pályázaton nyerték: készségfejlesztő játékokat, számítógépet, mozgás- és fizikai állapotfejlesztésre alkalmas sportszereket. A relaxációs szobában halk zene és masszírozófotel segítí a pihenést, a fürdőszobában pedig hidromasszázs kényezteti a beteget. ji Többféle új eszközt és számítógépes programokat is nyertek a gondozáshoz, a rehabilitációhoz, s ezeket rendszeresen használják Drávatamási Kincse Oktatóház a parkban Négy éve nyitották meg a Duna-Dráva Nemzeti Park drávatamási oktatóközpontját, s évente hazai és külföldi turisták százai ismerkednek itt a Drávával, a nemzeti park ártéri növény- és állatvilágával. Tavaly a sok hazai látogató mellett voltak új-zélan- di, amerikai, svéd és olasz vendégeik is. Jó év elé néz idén is a nemzeti park és a Green Pannónia alapítvány fenntartásában levő oktatóközpont. Hatszáz diákot várnak az idényben. A látogatókat nemcsak a természetvédelmi szakemberek várják, hanem az egész falu. Az önkormányzat turistaszállót alakított ki, s az ide jövők növelik a vendéglátóhelyek forgalmát is. A központ legnagyobb rendezvénye a föld napján a hagyományos kerékpártúra, amikor 350 barcsi diák biciklizik ki Tamásiba.- Hétféle rendezvénnyel várjuk a látogatókat: előadásokkal a nemzeti park természeti értékeiről és a Dráváról, madármegfigyeléssel, kézműves-foglalkozásokkal és fafaragással - mondta Borián György, az oktatóközpont vezetője. - A gyerekek megtanulhatják, hogyan lehet biológiai alapon, szinte eszköz nélkül megvizsgálni folyóvizeink minőségét, és sokat megtudhatnak az ártéri erdőkről is. Fölkereshetik a közeli védett szigetet, s idén drá- Tavasztól őszig nagyon sok diák megfordul a nemzeti park oktató- vai kóstolóval várjuk a látogatókat. ___________■ házában, ami hajóval, kerékpáron, sőt még lovon is fölkereshető
