Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-05 / 55. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 7 6 2004. Március 5., Péntek IHAROS Iharosi hírmondó Belépőből játékokat Bált rendezett a községi óvoda szülői munkaközössége. A szü­lök báljának nevezett rendez­vénynek itt már többéves hagyo­mánya van, a belépti díjakból, a bál bevételéből az óvoda gyara­podik. Ezúttal hetvenezer forint gyűlt össze. Eredményes a posta Jól kiegészíti egymást a mozgó­posta, és az információs irodá­ban reggel 8-tól 14 óráig műkö­dő postai szolgáltatás. Ez utób­bi 10 millió forintos forgalmat bonyolított le a novemberi nyi­tás óta. Akkor szűnt meg ugyan­is a faluban a régi posta. Polgárőrök vigyáznak Megszűnt a mezőőri szolgálat, helyette most két főállású pol­gárőr látja el ezt a fontos fel­adatot. A községben 2001 má­jusától tevékenykedik egyesü­leti formában polgárőrség. Húsz taggal indultak, napjaink­ra azonban már harmincra duz­zadt a tagság száma. Köztük sok a fiatal, de vannak szép számban nyugdíjasok is. ____■ Rec ept Iharosból Farsangi tál Ennek az édességnek a recept­jét Horváth Józsefnétől hallot­tuk. A következőképpen készít­hetjük el. Hat tojásból piskótát sütünk, s amikor már kihűlt, kis kockákra vágjuk. Üvegtálba egy sor piskótát teszünk, ezt meg­szórjuk kockákra vágott na­ranccsal, ananásszal vagy bár­milyen befőttel, s teszünk rá egy kevés lekvárt is. Meglocsoljuk befőtt levével, rummal vagy likőr­rel. Fölverünk egy hidegen el­készíthető pudingport, ezzel le­öntjük az egész masszát. Ismét piskótát teszünk rá, és jönnek az újabb rétegek. Ha nem elég egy puding, még egyet fölver­hetünk, annál is inkább, mivel a massza tetejére is pudingot te­szünk. Az egészet tejszínhabbal díszíthetjük. Hideg helyen tárol- juk, és másnap fogyasztjuk. ■ A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK, VARGA GYÖRGY AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Az egykori Inkey-kastély park­ja mellett visz el az út. A régi, felújított kereszt őrzője a múlt­nak, vigyázója a jelennek, s óvatosságra int. A szállingózó hó lassan befedi a zalai domb­ság és a somogyi homokhát találkozásánál épült falut. Mozgás csak a kultúrház kör­nyékén van, itt gyűlnek össze délutánonként a fiatalok, itt számítógépeznek. A polgár- mesteri hivatalnak is helyet adó épület tatarozásra szorul, de a főút mentén a legtöbb lakóház már megszépült. Kellemes meleg van Bogdánék- nál. Duruzsol a kályha, de nem­csak ennek köszönhető a jó érzés, ami a kinti zimankóból a házba belépőt elfogja. A fiatal házaspár derűje, a barátságossá varázsolt, felújított parasztház és a 15 hóna­pos Boriskának a gyerekszobából kihallatszó, csengő hangja a bé­kesség parányi szigetét idézi, A családfő Nagykanizsán dol­gozik, a felesége tanító-kommu­nikáció szakon végzett. Kislánya születéséig az iharosberényi álta­lános iskolában dolgozott, most könyvtár szakra jár. Beleszerettek a házba- Mindketten a szomszéd faluból származunk - meséli Bogdán Koméi. Két éve költöztek Iharos­ba, ám mint kiderül, azon is gon­dolkodtak, hogy városban vesz­nek lakást. Nem így tettek, s en­nek ma már nagyon örülnek. Rögtön beleszerettek az 1940-es években épült, oszlopos házba, pedig akkor igen rossz volt az ál­laga. Amit kellett, azóta kicserél­ték, de meghagyták a régi járóla­pot a nappaliban, és igyekeztek a házba régi bútorokat vásárolni.- Alig várjuk, hogy kijöjjön a jó idő és kiülhessünk a saját tera­szunkra, mert az nagyon jó érzés- mondja Zita, a ház asszonya. - Van olyan, ahol ezt csak a jómó­dúak tehetik meg. Szellemi központ- Közel van Nagykanizsa, itt pedig kiépült a gázvezeték, terve­zik a szennyvízcsatornát, és kivá­ló az óvoda is - sorolta Bogdán Kornél, hogy mi minden szól Iha­ros mellett. - Emellett itt példá­san felkarolják a fiatalokat, min­denben segítik őket. Ez szüksé­ges is - tette hozzá -, hiszen csak így állítható meg az elvándorlás. Szavaira bizonyíték a szemköz­ti épület, amiben kultúrház, pol­gármesteri hivatal és a falu szelle­mi központjává vált információs iroda található. Délutánonként fiatalokkal telik meg az épület. Egyesek a számítógépen dolgoz­nak, mások csak beszélgetni ug­ranak be. Itt találjuk Molnár Lin­dát, a gyermek- és ifjúsági önkor­mányzat polgármesterét és Blatt Nikolett alpolgármestert is.- Nagyszájú vagyok és szere­tek irányítani - indokolja Linda, hogy miért őt választották erre a posztra. A fiatalok helyisége egy másik utcában van; pályázati pénzből szépítgetik, már csak a külső vakolás van hátra. Nehéz felfűteni, ezért télen inkább az in­formációs irodában találkoznak.- Összetartók vagyunk - hal­lom Blatt Nikolettől is. Kulturális műsoraikkal nagy tetszést arat­nak a falusi nézőközönség előtt. Szólhatnak a fiatalok- Persze vannak alkalmak - néz­nek össze mosolyogva a lányok amikor kevésbé vagyunk népsze­rűek, de szerencsére ez a ritkább. Az ifjúsági önkormányzat tagjai teljes tanácskozási joggal jelen vannak a testületi üléseken, s ez másutt nem jellemző. Már ké­szülnek a Szent László-napi ren­dezvényükre. A középkori lovagi világot szeretnék megjeleníteni hagyományőrző lovagokkal, lo- vasíjász-bemutatóval és közép­kori futballal, a hordólabdával. Emellett Amerika fölfedezése előtti étkeket is kínálnak majd. Ösztönzik a romákat Iharos másik hagyományos ren­dezvénye a romanap, amikor sport- és rajzversenyt rendeznek a kicsiknek, a felnőtteknek pedig a hagyományosan romamestersé­Bogdánék felújított otthonukban Molnár Linda ifjúsági polgármester Muzslai István tíz esztendeje falugazdász gekből tartanak bemutatót. Ezeknek a fortélyait leshetik el a figyelmes szemlélők. Erről Balogh András, a cigány kisebbségi ön- kormányzat elnöke mesél. Nem véletlen, hogy vele is az informáci­ós irodában találkoztunk... Azt mondja: itt nagyon sokat segíte­nek neki; bármi gondja van, so­ron kívül foglalkoznak vele az iroda munkatársai. Rájuk mindig számíthat. Balogh Andrást arról kérdeztük: milyennek látja az iha­rosi romák helyzetét?- Vannak, akik törekednek, mások azonban egy helyben ma­radnának. Sajnos, ez utóbbiból van több - mondta. - Az önkor­mányzat azon van, hogy minden romának jobb legyen az élete. Rá kell ébreszteni őket, hogy moz­duljanak; a gyerekeiket járassák óvodába, s taníttassák őket, hogy felzárkózhassanak a magyar kö­zösséghez. Szeretnénk létrehoz­ni egy civil szervezetet is, akkor ugyanis jóval nagyobb lenne a pályázati lehetőségünk. Csatornát építenek Nagy gond Iharosban, hogy a ro­ma felnőttek leginkább az önkor­mányzatra várnak, másutt nem próbálnak megélhetést keresni. A romaprogram keretében jelenleg kilenc embernek van munkája. Kisházi Ferenc polgármester úgy véli: emberpróbáló évük lesz. Csaknem 94 millió forintos a költségvetésük, ebben 23 milli­ós szennyvízcsatorna-hitellel és 10 millió forint működési hitellel számolnak. Sorolja azt is, tavaly mit végeztek: felújították az óvo­dát, utcanév- és üdvözlőtáblákat készíttettek, utat építettek a Bé­kavárba, s hozzájárulást fizettek a herényi iskola fűtéskorszerűsí­téséhez. Jó volna az idén a falut és templomot szépíteni, meg egy régészeti feltárás előkészületeit folytatni. - Fontos az ősök tiszte­lete - vallja a polgármester... Muzslai István agrármérnök, fa­lugazdász, gazdálkodó is a szülő­föld szeretetéről beszélt: - A me­zőgazdaság egy darab föld, egy darab haza, amihez ragaszkod­nunk kell - mondta. 1986 óta él Iharosban gyermekorvos felesé­gével. Mai, egyre jobban működő gazdasága megteremtéséig rögös út vezetett, s közben még gyesen is volt a három gyermeke közül kettővel. Korszerű kisgazdaság Hosszasan mesélt Muzslai István, és kiderült: csupa ritka állata van. 160 anyabirkája mellett 13 jersey szarvasmarhája, ebből nyolc fe­jős tehén. Már középiskolás diák­ként hucul lovakról álmodott, s most két kancája, két csikója van meg egy tenyészcsődöre. A disz­nóólban mangalicák röfögnek, a birkáit pedig angol pásztorkutya tereli. A leltár a Jakab Panna ne­vű csacsival teljes. A gazdálkodó házi túrót, tejfölt, sajtot készít, és idővel szeretne tejfeldolgozót lét­rehozni. Megtudtuk: a szarvas- marhákkal is vannak tervei. Nyolcvan hektár saját és hatvan hektár bérelt földön dolgozik, egyre korszerűbb a gépparkja, és szakfolyóiratokból képezi magát. Nem titkolja: egy kis tanya a vá­gya - nagy hodállyal a birkáknak, gépszínnel és takarmánytermő területtel.- Nem farm, hiszen én paraszt- ember vagyok és nem farmer - hangsúlyozta. Háromgyerekes családapaként nem is lehetne más a célja, amiért nem sokallja az áldozatot, mint az, hogy biztos, jövőt teremtsen a gyerekeinek. Ahogy mondta: hadd éljenek pol- gári parasztéletet.________ ■ Úton Európába Iharos kincse Egyedülálló farm Egyedülálló Cserjés Károly sertéstenyészfarmja. Az itt kialakított, uniós szabvány szerinti technológia auto­matizált és számítógépes vezérlésű. A tenyészállat­előállítás egyes szakaszaiban ezt másutt is alkalmaz­zák, de a teljes folyamatot csak a szarvasmarha-te­nyésztésben. így ezt a farmot - mint a tulajdonos el­mondta - már szakmai konferencia helyszínéül is vá­lasztották, s minden résztvevő elismerőleg nyilatko­zott az állatbarát és a szigorú előírásoknak környezet­védelmi szempontból is megfelelő létesítményről.- A mesterséges megtermékenyítést a saját labo­runkban végezzük, s az állatok minden adata számí­tógépre kerül - mondta Cserjés Károly. - Az uniós elő­írások szerint csoportban tartjuk a sertéseket, nem pedig falkában. Születésükkor chipet teszünk a fülük­be, így a tevékenységük mindig nyomon követhető. A rendszer a kocák élettani tulajdonságainak is­meretében adagolja a tápot. Egyenként mehetnek az etetőálláshoz, és a napi megszabott ételmennyiség­nél nem kapnak többet. Jelez a gép akkor is, ha nem eszik az állat, válogatáskor festékkel megjelöli, s ha elérkezik az ellési idő, a szülőszobába irányítja a ko­cát. Arról is tájékoztat a berendezés, hogy az ólakban Cserjés Károly tréfásan disznószállodának mondja a farmját, mert megfelelő-e a páratartalom és a hőmérséklet. _____■ az állatok itt olyan kiszolgálást kapnak, mint egy hotel vendégei Ti sztelik a falu múltját Iharos 222 évig volt az Inkeyeké. Házasságkötése­ik révén számos híres családdal kapcsolatba kerül­tek, így a Zichykkel, Batthyányokkal, az Apponyi- és az Eötvös-családdal is. Az egyik legjelentősebb személyiség Inkey Lajos báró volt, ő építtette a kastélyt 1860-ban. A háromszintes, szecessziós stílusú épületet 1971-ben bontották le a faszerke­zet gombásodására hivatkozva. A hozzá tartozó park számos növényritkaságot rejt, ilyen a télte­mető, az agárkosbor, a mélynőszőfű, az őszi kike­rics, a salamonpecsét, az Amur menti parásfa. A birtokos család 1825 után elhunyt tagjait a temp­lom kriptájába temették, utoljára Inkey Pált 1944- ben. Az önkormányzat felújíttatta a kriptát, s ápri­lisban szeretnék átadni ünnepélyesen. Erre egy Svájcban élő Inkey-leszármazottat is várnak. A kastélyparkot az önkormányzat szabadidős parkká akarja alakítani sétánnyal, s ide játszóteret és piknikhelyet is terveznek. A bejáratnál székely­kaput állítanak, a közelben nyílik egy cukrászda is. A parkot az eredetinek megfelelő növényritka­ságokkal ültetik be. A terület tisztítását, rendbeté­telét már megkezdte az önkormányzat, s készen A jeles család kriptája. Kisházi Ferenc polgármester (jobbról) és vannak a 120 milliós beruházás tervei is. ■ Horváth Győző alpolgármester szerint fontos a múlt tisztelete Őrzik a múltat, felkarolják a fiatalokat

Next

/
Thumbnails
Contents