Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-31 / 76. szám

2004. Március 31., Szerda 7. OLDAL Balatonboglár felé autózva az utazó azt gondolhatná, hogy Várda az út menti néhány ház­ból álló település. Kevesen tér­nek le az útról, hogy valóban megismerjék a települést: A köz­ség csendes, az utcákon alig van forgalom, ugyanakkor a fel- szín alatt „történnek” a dolgok. Elkészült a szennyvízcsatorna, s ezzel teljes lett az infrastruktúra, ma már csak az utak állapota hagy maga után kívánnivalót. A Várdai Ifjúságért és Polgáro­kért Egyesület pedig a kulturá­lis élet pezsgéséről gondoskodik. Több millió köbméter gáz a föld alatt Alig több mint ötszáz lakosa van a településnek, és a negyven száza­lékuk nyugdíjas. Öregszik a falu. Itt négy éve nem kötöttek házassá­got, és sem tavaly, sem az idén nem született gyermek. Falusi lakodalom- Vendégcsalogatónak hirdettük meg az Európa-napra a falusi lako­dalmat - mondta Varga András polgármester -, s nemcsak erre, ha­nem már a jövő évre is két pár je­lentkezett. A falu lakossága elöre­gedett, és így gyakran van temetés. Ezért is éreztük szükségét annak, hogy kiemelten foglalkozzunk a te­mető állapotával. Még az idén megépítjük a ravatalozót, s ezzel egyidejűleg felújítjuk a sírkertet is. Eurofaluként szeretnénk fejlődni, és ehhez hozzátartozik a temető is. A pénzünk azonban még a pályá­zati támogatásokkal együtt sem elég, ezért téglajegyeket bocsátot­tunk ki. Számítunk a jelenlegi vár­dai lakosokra és az elszármazot­takra, s úgy gondoljuk, befolyik mintegy másfél millió forint. Az ezerforintos téglajegyből az első héten több mint százharmincán vásároltak. A kiállításra-látogatók, a lakosok, sőt még a mozgóárusok is fontosnak érezték a vásárlást. Bíznak a gázban Várdán nem a vezetékes gáz beve­zetése okoz kellemes gondot, ha­nem a település alatt található 7-800 millió köbméteres gázmező.- A beruházás most ugyan egy kissé megtorpant, de bízunk ben­ne, hogy az év végére sikerül meg­kezdeni a kiaknázását. A feltárás koncessziós jogát egy kanadai be­fektető cég vásárolta meg, s gáztur­binás erőművet építtet - mondta Varga András. - Ez iparűzési adót jelent a falunak. Ennél is nagyobb azonban a jelentősége annak, hogy megvettek egy területet, s ott a hul­ladék hőenergiával fűtött kertésze­tet létesítenek. Itt majd tizenöt em­bert foglalkoztatnak. Várdán vala­ha volt már kertészet, úgyhogy jó néhány asszony ért is hozzá. A gázcsőbe betört a víz, ezért megakadt a beruházás. Három hét múlva azonban megkezdik a furat helyreállítási munkáit, s talán az ősszel vagy jövő tavasszal elkez­dődhet a beruházás, az építkezés. Müller Jánost nem kellett soká­ig keresnünk, hiszen az önkor­mányzatnál dolgozik. Szabadide­jében pedig összetartja a fiatalo­kat, szervezi a rendezvényeiket. Lehetőséget kaptak- Húsz fiatallal újjáalakult az ifjú­sági klubunk. Másfél évvel ezelőtt kitettek minket a faluházból; erről az akkori tagok is tehettek, sok volt rájuk a panasz. Most kaptunk még egy esélyt. A húszon felüli nemzedék már ritkábban látogatja a rendezvényeket, de a fiatalok, a tizenévesek nagyon összetarta­nak. Télidőben természetesen ne­hezebb rendezvényeket szervezni, ezért is nagyon várjuk a tavaszt. Tele vagyunk öüetekkel, érdekes sportversenyeket tervezünk. A fiatalok többsége rajong a számítógépekért. Az ifjúsági klu- bosok összetartására felhasználják ezt a lehetőséget is. Müller János­tól amúgy sem áll távol a számító­gépek és az internet világa, hiszen főállásban is ezzel foglalkozik.- A faluban rendszeresen szer­vezünk hálózatos partikat. Egyelő­re saját géppel, de ha beindul a teleház, akkor minden gondunk megoldódik. Várda utcáit járva az utazónak szemébe ötlik egy ház. Színeiben és stílusában kirí a többi épület kö­zül. Ebben van Szabóné Duduka Hedvig otthona és nem kevesebb Szabóné: Szeretem a szakmámat Vicze József: Kényszerből lettem vállalkozó Bank Antal: Bővíteni szeretnénk az otthont igényességgel kialakított fodrász­műhelye, melyet szívesen fölke­resnek a várdai és a környékbeli szépülni vágyó lányok, asszonyok. A hajvarázsló- Önálló vállalkozóként 1996 óta dolgozom. Várdán nőttem fel, és az emlékeimben nem szerepel fod­rászüzlet. Ez a tény és a szakma szeretete adta az ötletet, hogy kiala­kítsak egyet. Bár eg a kis üzlet nem hoz annyit, hogy biztosítsa a meg­élhetésem, így Kaposváron is dol­gozom. Ünnepek táján torlódik is a tennivaló, de amíg bírom, csiná­lom. Tévhit az, hogy faluhelyen nincs szükség igényesen fölszerelt üzletre. Az igaz, hogy az idősebbek inkább a konzervatívabb frizurákat kedvelik, de ők ugyanúgy szeretik a szép környezetet. Azt mondják, a nők mindenre képesek a szépségükért. Nem lehet olyan szűkös a családi költségve­tés, hogy pár ezer forintot ne tud­nának lecsippenteni fodrászra. Ezt az állítást Szabóné is megerősíti.- Hozzám inkább középkorú hölgyek járnak. Ha valahol meg kell jelenniük vagy jeles alkalom közeleg, olyankor akár még egy héten kétszer is eljönnek. A falun élőknek is egyre fontosabb a meg­jelenés. A település éttermében beszél­tünk meg találkozót Vicze József­fel, aki kényszerből lett vállalkozó. Várnunk kellett rá, mert a munká­ja éppen Töröcskére szólította. Lavór helyett kábel- A rendszerváltás után két kft is megszűnt, így kényszerből lettem vállalkozó - kezdte -, s mivel senki sem próféta a saját hazájában, több évem is ráment az útkeresés­re. Dolgoztam a megye déli részén és a Balaton-parton, mindenféle munkát elvállaltam, hogy talpon maradjak. Öt éve alvállalkozóként dolgozom egy cégnél, antenna- és kábeltévés hálózat telepítésével foglalkozom. Mivel a parabolaan­tennák kezdenek kimenni a divat­ból, nekem is váltani kellett. Bár már kisebb távolságokat utazom egy-egy munka miatt, mégis az időm húsz százalékát az autózás tölti ki. Ingáznak a gyerekeim is: Somogyjádra járnak iskolába. Vicze József hobbija a horgá­szat. Ami szintén időt kíván. Mint mesélte, az elején nehéz volt a családdal összeegyeztetni, de ma már elkíséri az édesapja, és si­került beoltani ezzel a szenvedél­lyel a gyermekeit is... Bank Antal is meglehetősen ke­vés időt tölt odahaza. Szinte má­sodik otthona az étterme és az en­nek tetőterében kialakított szociá­lis otthon. Olyan nagy iránta az ér­deklődés, hogy bővíteni szeretnék. Panzióból otthon- Négy éve alapítványi keretek kö­zött nyitotttik meg az otthont - mondta Bank Antalné -, s a nyár közepén remélhetőleg négy apart­mannal tudjuk bővíteni. Ezekbe az emelt szintű ellátást adó kis laká­sokba házaspárokat várunk.- A házat eredetileg panziónak terveztük, de a piaci viszonyok mást diktáltak - vette át a szót Bank Antal. - Az öregek éve alkal­mából lehetőségünk volt arra, hogy pályázzunk, és ebből indult az épület átalakítása. A Bank házaspárnak is el kellett sajátítania, hogyan kell bánni az idős gondozottakkal. A teljes ellá­tás mellett különböző programo­kat is szerveznek a lakóknak.- Úgy élünk együtt, mint egy nagy család, s ez az otthon állandó szolgálatot jelent - mondta Bank Antalné. - Felelősek vagyunk értük, s ők is aggódnak értünk. ■ VÁRDA Várdai Hírmondó Erdei iskolát terveznek A régi általános iskolát szeretné újra hasznosítani az önkormány­zat. Erdei iskola kialakítását ter­vezik, ahol a környék s az ország iskoláiból érkező gyerekek ön­költségi áron vehetnék igénybe a szolgáltatásokat. A befolyó pénz a faluház rendbetételét segítené. Felszámolták a szemétlerakót Mindent megtesz az önkormány­zat, hogy rendezett és tiszta le­gyen a falu: megszüntette az ille­gális szemétlerakót, és szerző­dést kötött a KVG Rt-vel a heti rendszeres szemétszállításról. Tavaly húsz közhasznú munkás tette rendbe a faluba vezető utat és a belső területeket. Kaszálták az árokpartokat, s takarították a vasútállomás környékét is. Pályáztak, de nem nyertek Várda is pályázott Lengyeltótival, Somogyvárral és Jáddal közö­sen a tartósan munkanélküli ro­ma származásúak foglalkoztatá­sára. A közmunkaprogramban öt munkást akart foglalkoztatni a járdafelújításnál és a ravatalozó építésénél. Pályázatuk azonban nem nyert, így most a lakosok 17 százaléka munkanélküli. ■ Recept Várpáról Sült csülök Az egészben sütött sertéscsülök­höz Beck Józsefné receptje sze­rint egy hátsó csülök, füstölt sza­lonna, só, bors, fokhagyma, ke­vés zsír egy deci étolaj kell. A csülköt a csont mellett kétoldalt félig bevágjuk, a rést behintjük sóval, megtűzdeljük fokhagymá­val és szalonnacsikokkal. A mara­dék fokhagymát összezúzzuk, s elkeverjük az étolajjal és a bors­sal. Ezzel alaposan bekenjük a húst, s 4-5 órát állni hagyjuk. Ki­zsírozott tepsiben sütjük. Amikor pirulni kezd, locsoljuk meg sörrel, és alufóliával lefedve lassú tűzön puhára pároljuk. Köretnek kever­jünk össze karikára vágott burgo­nyát savanyított káposztával, s ezt _ süssük együtt a csülökkel. ___■ A C IKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK! LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Olyan régi mezőgazdasági gépek, munkaeszközök vannak Vajda Gyula birtokában, amiknek inkább múzeumban volna a helyük Gépmúzeumot nyitna Vajda Gyulának a dédnagyapja is gazdálkodó volt. A családi birtokon megőrizték a régi gépeket, esz­közöket. A magtár, a lakóház és a kerítése olyan ér­ték, amire fölfigyeltek a megyei múzeum szakem­berei is. Most az önkormányzattal összefogva pró­bál pályázni a helyreállítására. Tavaly nem kaptak támogatást, most az uniós pénzekben bíznak.- Itt, a jó földeken kellő tapasztalattal és tudással boldogultak az emberek. A felmenőim valamikor az országos mezőgazdasági kiállításokról általában érmekkel tértek haza - mondta házigazdánk. - Megőriztük a régi eszközöket, a legtöbb ma is hasz­nálható, éppen csak a lovakat kellene eléjük fogni. Vajda Gyula bérmunkában művelteti a földjeit. Hozzáértését bizonyítja, hogy tavaly az aszály elle­nére is több mint 86 mázsa kukorica termett átlago­san a tizenkét hektáron. Bár ő elégedetlen a meny- nyiséggel, szakemberek szerint azonban ilyen ter­mésátlag csak keveseknek sikerült. Vajda Gyula elképzelései szerint egy néprajzi ki­állítást is berendezhetne a portáján. A magtár rend­betételéhez azonban szüksége volna mintegy két­millió forintra. A lakóház 1922-ben, az istálló 1923- ban épült, s egy évvel később a magtár és a kerítés. Az épületegyüttes helyi védelem alatt áll. _______■ Vár da Kincse Szász Endre képei Szász Endre halála után az első tárlatot a várdai kiállítóteremben rendezték meg. Ezzel adóztak a mester nagyságának. Várda neve akkor vált igazán ismertté, amikor Szász Endre, a XX. század egyik legellentmondáso­sabb festő egyénisége a településre költözött. A mű­vész hamar létrehozta alkotótáborát a fiatal képző­művészek számára. Évente néhány napot töltöttek Várdán a különböző művészeti stílusban alkotó fia­talok, hogy a Mester irányításával dolgozzanak. Az alkotótábor a jövőben Szász-emléktáborként mű­ködik tovább, s őrzi a festő szellemiségét. Szász Endre tervei között szerepelt egy freskó elkészítése is a templomban. Ennek a tervei már készen voltak, a Szentcsaládot akarta megfesteni amolyan szászos stílusban, de erre már nem került sor. Halála után a község kiállítással tisztelgett művé­szi nagysága előtt. A tárlatra magángyűjtőktől kap­tak kölcsön képeket, porcelánokat. Itt mutatták be egyebek között Szász Endre, egyik - alig tizennyolc éves korában festett - önarcképét, a festészet klasz- szikusairól készült naptárának két eredeti képét, valamint az eddig csak nagyon ritkán látható porce­lánokat és üvegtárgyakat. Szász Endre lapunknak adott utolsó interjújában mondta el, hogy neki Várda az öreg fákat, a csendet és a nyugalmat jelentette, bár egy művésznek telje- sen mindegy, hogy hol él, ha alkotni tud. ■ A L M A N A C H - 2 3 1

Next

/
Thumbnails
Contents