Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-23 / 69. szám

2004. Március 23., Kedd 7. OLDAL Bedeg és Magyarkér egyesítésé­vel 1939-ben jött létre ez a kül­ső-somogyi zsáktelepülés. A be- degi határtól a Rózsás utca vé­géig több mint hat kilométer a távolság. Feltűnő a község hát­ránya: rosszak az útjai, sok a munkanélküli, a tömegközleke­dés sem megfelelő, s elhanya­golt a négy falurész. Sok ház áll üresen. A fiatalok elvándorol­nak. Bedegkér egyetlen korszerű épülete a többcélú tornacsarnok Túl nagy a csend a faluban; éle­tet ide csak a Törökkoppány- nyal összekötő út építése hozna. Változást hozna az összekötő út A bedegi embereket a szabadba csalta a meleg március. Népesebb volt az utca a délelőtti napsütés­ben, többen a kertjükben dolgoz­tak, s élénkült a forgalom a tabi áfész élelmiszerboltjában is. Az üz­let előtt középkorú férfiak sörös­üveggel a kezükben beszélgettek. Egy csoport általános iskolás pedig a tornacsarnokba tartott a Tavasz­köszöntő bemutatójára. A köz­hasznú munkások a falu csinosítá­sán dolgoztak. Sok a dolga Stánbacher Jenő pol­gármesternek. A falu jövőjéről, a lakosság helyzetéről beszélget­tünk, s többször félbe kellett szakí­tani, mert közben sürgősen el kel­lett intézni egyes ügyeket. Nagy a forráshiány Nagyon rossz az önkormányzat anyagi helyzete - ezt nem titkolta a község első embere. Az önkor­mányzat 185 millió forintos költ­ségvetésében 30 millió a forráshi­ány. Legfontosabb teendője az in­tézmény s a hivatal működtetése. Az óvodát-iskolát társulás tartja fenn, ide a gyermekek száma sze­rint az állami normatív támogatá­son túl az idén 12 millió forintot fi­zet az önkormányzat. Ez azt jelen­ti: fejlesztésre alig jut pénz.- A képviselő-testület úgy foglalt állást: amíg lehet, fenntartjuk az óvodát és az iskolát - mondta Stein- bacher Jenő. - Az óvodánál tavaly megkezdett felújítást, a HACCP- rendszer kiépítését kell befejez­nünk. Sikeres pályázat esetén elvé­gezzük az iskola ablakainak s ajtó­inak a cseréjét is. Javítani kell a föl­des utcákat s felújítani a murvás utakat, erre azonban pénz híján alig van remény. Gondja az önkormányzatnak, hogy négy falurészből áll a telepü­lés, és közöttük jelentős a távolság. Fogy és öregszik a lakosság, nincs munkahely, s a munkaképes korú­ak 35-40 százaléka állástalan. A fa­lu „zsák” jellege okozza a legna­gyobb hátrányt. Csak abban re­ménykednek, hogy megépül majd a törökkoppányi összekötő út, s akkor talán föllendülést hoz az át­menő forgalom... Bábuk születésnapra Húsz éve dolgozik a napközi ottho­nos óvodában Csendes Józsefné - tíz évig képesítés nélküli dajka­ként, 1993 óta szakképesítéssel. Huszonöt apróság jár ide a faluból és a szomszédos Somogyegresről. Csendes Józsefné nagyon szereti a gyerekeket, ezért is választotta ezt a pályát; munkája sokrétű, változa­tos. A kicsikkel többet foglalkozik, ők jobban igénylik a babusgatást.- Az óvónő munkájának segíté­se a feladatom - mondta. - A gyere­kek reggeli fogadása, átöltöztetése, délelőtt játszunk velük, közben tíz- óraiztatás, majd az ebéd és egyéb teendők. Nagy türelem kell ehhez a munkához. Rossz gyerek persze nincs, csak néhány elevenebb. Csendes Józsefné büszkén me­sélte: nagyon jó a kapcsolata azok­kal a felnőttekkel, akik évtizedek­kel ezelőtt ide jártak; naponta dajkálta őket. Közülük több már édesanya, s most az ő gyermekeik­nek mesél... Az évek során két­száznál több kicsivel foglalkozott.- Most éppen bábukat varrók - mutatta. - Születésnapra kapják majd a gyerekek meglepetésül. Megszűnt a klub Tizenkét éve nyílt meg az idősek klubja - harminc taggal - a katoli­kus egyház épületében. Az önkor­mányzat 2000-ben két szolgálati la­kásból egy korszerűbb, az elhelye­zést jobban szolgáló napközis klu­bot alakított ki. A klubtagok száma viszont folyamatosan csökkent, s a Kardos Józsefné: Nekem hiányzik a klub múlt év végén már csak egy lakos vette igénybe a szolgáltatásokat. Ezért januártól az önkormányzat bezárta a klubot. Nagyon sajnálja ezt a 78. évében járó Kardos Károlyné. Több mint fél évtizedig járt a klubba, hogy ne legyen ott­hon egyedül, ne unatkozzon.- Télen egy hónapig Vácon vol­tam az öcséméknél, s mire hazajöt­tem, megszűnt a klub - mondta. - A lányomékkal élek egy fedél alatt, de külön kasszán vagyunk. Azért volt jó az idősek klubja, mert ott reggeltől késő délutánig eldiskurál­tunk a korombeliekkel, illetve ol­vastunk, tévéztünk. Közösségben voltam, s ez most nagyon hiány­zik. Jó időben naponta jövök a boltba bevásárolni, s ilyenkor be­szélgetek az ismerősökkel. Alkal­manként kiállók a kapuba nézelőd­ni, ezt azonban a lányomék nem szeretik. Kardos Károlyné evangélikus. Örül annak, hogy felújították a bedegi templomot. Már misén is volt ott azóta, megismerte az új lel­készt is. Azt mondta: szeretne többször is eljutni Isten házába. Szakmát tanulnának Ötvennyolc tanuló jár az általános iskolába, köztük húsz somogyeg- resi. A nyolcadik osztályban most 11 tanul. Osztályfőnökük Bognár Józsefné matematika-fizika szakos tanár, aki 27 éve Kányából jár át Bedegkérre. Végzős diákjairól meg­tudtuk: átlagos képességűek, s a tananyagra Otthon kevés időt fordí­tanak. Látszik a pályaválasztáson is: a legtöbb szakiskolába megy.- Gimnáziumba és szakközépis­kolába két-két tanuló, szakiskolába hét jelentkezett - mondta. - Töb­ben Tamásiba nennek tanulni, öt a tabi Rudnayt választotta, kettő a kaposvári Kinizsit jelölte meg első helyen. Remélem, hogy gyorsan hozzászoknak a középiskolai kö­vetelményekhez, s megfelelő lesz a tanulmányi eredményük.- A Vályi Péter szakképzőiskola nyelvi előkészítő évfolyamára jelentkeztem Tamásiba - mondta Bíró Barbara. - Négyes fölött van a tanulmányi átlagom. Szeretem a nyelveket: eddig németet tanul­tam, a középiskolában pedig an­golt fogok. Felnőttként közgaz­dászként szeretnék boldogulni.- Én is Tamásiban folytatnám az iskolát - vette át a szót Balázs Ró­bert. - Tetszik a kereskedelmi szak­ma, eladói szakra jelentkeztem. Remélem, bekerülök... Két éve állástalan A 25 éves Jánosek Norbertnak már két éve nincs állandó munkahelye. Hét éve szerzett festő-mázoló szakképesítést Kaposváron, de a szakmájában csak egy évet dolgo­zott. Az okait firtattuk, s elmondta: a szakmájával nagyon keveset ke­resett, s ezért váltott. Tabon a Flextronics Kft-nél helyezkedett el, ott betanított szalagmunkásként dolgozott, ám a leépítéskor elbo­csátották. Két éve az önkormány­zattól kap szociális támogatást.- A szüleimmel élek, és alkalmi munkát vállalok - mondta. - Pró­báltam a szakmámban elhelyez­kedni, de abban nagyon kicsi a bér. Az egyéni vállalkozó sokat követel, de keveset fizet. Most állatok tartá­sával próbálkozom: van egy anya­disznónk és egy bikaborjúnk. Saj­nos, ezzel is vannak gondok, nem fizetik meg a paraszti munkát. Nincs ára a jószágnak. Ezért több állatot nem is tartok. Nem lehet előre tervezni, mert minden bi­zonytalan. Ilyen a község és az itt élő fiatalok helyzete is. Nincs fejlő­dés, nincs szórakozási lehetőség és munkahely sem. Aki teheti, el- megy nmen. _________________■ Bed egkér Bedegkéri Hírmondó Új autót a falugondnoknak Hatmillió forint támogatásra pá­lyázik a Szociális és Családügyi Minisztériumnál a bedegkéri ön- kormányzat, hogy kicserélhesse a falugondnoki autót. A hatéves Toyota már több mint 230 ezer kilométert futott, s a rossz utakon elhasználódott. Az új autó mint­egy nyolcmillió forintba kerül. Éberek a polgárőr járőrök Harminckét taggal 1999 tava­szán alakult meg a polgárőrség, most 25 tagja van. Az idén ket- ten jelentkeztek felvételre. A pol­gárőrségét az önkormányzat 50 ezer forinttal támogatja, a tagdí­jakból 15 ezer forint jön össze. Ebben az évben tovább javítják a közbiztonságot a mecseki, a csa­bai és Rózsás településrészen. Négy közhasznú munkás Négy közhasznú munkást is fog­lalkoztat az önkormányzat a köz­területek rendbetételénél. Leg­utóbb a volt pb-gázcseretelep kerítését bontották el, s a terüle­ten parkot alakítanak ki. A dolgo­zók szerződése március 31-én lejár. Áprilistól a térségben indu­ló közmunkaprogram során hét állástalant foglalkoztatnának. ■ Recept Bedegkérről Tejfölös répa A régi paraszti étel receptjét Var­ga Józsefnétől kaptuk. Hozzáva­lók: 2 kg takarmányrépa, 1 kg csontos disznóhús, 2 evőkanál liszt, 1 kanál zsír, 1 kávéskanál pi­rospaprika, 2 dl paradicsomlé, 2 dl tejföl, 2-3 babérlevél, 2 evőka­nál ecet, 8-10 szem feketebors, só. A répát meghámozzuk, meg­mossuk, szeletekre vágjuk. A húst fölszeleteljük, s lábasban a répával együtt a só, babérlevél, bors hozzáadásával föltesszük fő­ni annyi vízben, hogy jól ellepje. Egy óra hosszat főzzük, az elpá­rolgott vizet pótoljuk. Rántást pap­rikából, lisztből a zsír és paradi­csomlé hozzáadásával készítünk, a répához és a húshoz tesszük a tejföllel és az ecettel. Néhány percig felfözzük, s utána tálaljuk. ■ A CIKKEKET KIŰZTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Bedegkér kincse Mindig is volt lova Ábrahám Józsefnek, hiszen - mint mondta - vé­rében van a gazdálkodás, csak lenne megfelelő a felvásárlási ár Veszteséges a gazdaság Már gyerekként segített Ábrahám József az állattar­tásban a szüleinek. Vérében van a gazdálkodás. A most 56 éves gazda az 1960-as évek végén saját lová­val szántott-vetett a háztájiban. Harminc évig dolgo­zott a Sefag Rt-nél, most 50 százalékos rokkantként állatokat tart, s műveli földjét. - Pár évtizede még ki­fizetődő volt a jószág tartása, nem úgy, mint manap­ság - panaszolta. - A hetvenes években három tehén, öt-hat üsző és egy ló állt az istállómban. Az Alföldön vásároltam a borjakat, s fölhizlalva értékesítettem... Két lovat tart: Szikra tízéves, Zsuga jóval fiatalabb. Cifra, az ötéves tehén pedig naponta 12-15 liter tejet ad. S van egy tíz hónapos növendékborjú is. Ábrahám József hat hektár földet művel, kukoricát meg árpát termeszt a jószágainak. - A tavalyi aszály betette a kaput a mezőgazdaságnak, alig termett vala­mi takarmány - mondta. - Ha ez az év is hasonló lesz, akkor vége... Egyébként is padlón van az állattartás; nem éri meg foglalkozni vele. Nem kell a tej, a disz­nó, sőt a hízómarha sem. Vagy csak potom pénzért. Még ma sem látja tisztán Abrahám József, hogy mi­lyen jövő vár a gazdákra az uniós csatlakozás után. Azt mondta: az állam támogatást ígér, pedig nem támo­gatás kellene a gazdálkodóknak, hanem az, hogy tisz- tességes piac legyen és megfelelő felvásárlási ár. ■ A piros cseréppel fedett, tetszetős csarnok teszi lehetővé, hogy az általános iskolásoknak mindennap tartsanak sportfoglalkozást Többcélú tornacsarnok A bedegkériek büszkesége az 1996-ban fölavatott tor­nacsarnok. Korábban a községnek nem volt olyan épülete, ami közösségi rendezvényeknek helyet adhatott volna. A 90-es évek elején az önkormányzat kihasználva a pályázat adta lehetőségeket és jelentős összeget áldozva építtette a csarnokot. 45 millió fo­rintba került. Vincze László testnevelő örömmel mondta: lehetővé teszi ez a diákok mindennapi test­edzését, a fiatalok s idősebbek kikapcsolódását. - Itt tartjuk a sportköröket, ez a szabadidős tevékenység nek és a kulturális rendezvényeknek a színtere. S itt tartjuk a ballagási ünnepséget, itt vannak a gyermek­színházi előadások meg a cirkuszi bemutatók is. Rendeztek már iskolai és önkormányzati konfe­renciát is a tornacsarnokban s iskolák közötti sport- versenyeket. Az idén küencedik alkalommal szer­vezik meg - nyolc iskola részvételével - a kisiskolások sportversenyét. A csarnok galériáján festményekből s bőrdíszmű-alkotásokból rendeznek tárlatokat, helyszí­ne volt falugondnoki találkozónak s a gyermekjóléti szolgálat szervezésében térségi játszóháznak is.- A 288 négyzetméter küzdőterű sportcsarnokban a legnagyobb gond a téli fűtés - tudtuk meg a testne­velő tanártól. - Ha viszont nincs ez a szép épület, akkor jóval szegényebb lenne a település. _______■ A L M A N A C H - 0 2 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents