Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-19 / 66. szám

2004. Március 19., Péntek 7. OLDAL Napközben csak a bolt környé­kén van élet, s az óvoda-iskola felől hallatszik gyerekzsivaj. Az erdőből jövő, elszáguldó kamio­nokat már megszokták a szen- taiak, de idegen autók láttán lassítanak. Merre megy, hol áll meg? - fürkészik. Régebben sok volt a lopás, s most vigyáznak értékeikre. Távolodva a falu központjától már egy teremtett lelket sem látunk. A falut észak­ról s keletről erdő övezi: tölgy, éger, cser- és akácfák rengetege. S határában húzódik az ősláp, az őstermészet élő múzeuma. Az idősek emlékeznek, a fiatalok elmennek A község területe a XX. század ele­jén a körülötte levő erdőkkel együtt a megyében a második legnagyobb volt. Most is meglehetősen terjedel­mes, és páraüan szépségű látnivaló­val várja a kirándulókat. Itt hihe­tünk annak a mondásnak, misze­rint nem az erdők vannak Somogy­bán, hanem Somogy az erdőkben. Szenta és Kaszó között kisvas- utat működtet az erdőgazdaság. Te­lente ritkán jár a vonat, ám tavasztól megszaporodik a túrázók száma, és sokan örömmel fedezik föl a sínek mentén szaladó őzeket, nyulakat, il­letve gyönyörködnek a tájban. A vi­zes élőhely itt otthona a keresztes viperának, a ritka madarak közül pedig a holló, a darázsölyv és a feke­te gólya is megjelenik. Az utóbbi látható Szenta címerében is. Négy órát utaznak A szentaiak azonban, ha a falujuk­ról kérdezzük őket, ritkán szólnak a természeti szépségekről. A napi megélhetés gondja nyomasztó, a környéken ugyanis kevés a munka­hely, s az erdőgazdaságnál is inkább leépítenek, mintsem fejlesztenek. Sokan Nagykanizsára, Zalaeger­szegre ingáznak. Az egerszegi uta­zás oda-vissza négy óra, ehhez jön a ledolgozott nyolcórás műszak, így azután mire az illető hazaér, sem ideje, sem kedve a tájban gyönyör­ködni. Végvári István is mesélhetne erről, de inkább a cigány kisebbségi önkormányzat eredményeit sorolja, ahol tavaly óta elnökhelyettes.- Aki akar, tud létezni, és szeren­csére ilyenből van több - utalt a ro­mák helyzetére. - A kisebbségi ön- kormányzat kihasználja a pályázati lehetőségeket. Kaptunk már csirkét fél áron, ezenkívül vetőburgonyát is. Ennél többre nincs lehetősé­günk. Tavaly szerveztünk egy jól si­került romanapot, arra még a kör­nyék falvaiból is eljöttek a romák.- S nemhogy pofon nem csattant, de hangoskodás sem volt - vetette közbe Berkes Sándor polgármester.- A fiam azt mondta - folytatta Végvári István -, ha felnő, elmegy a faluból, mert Szentának nincs jövő­je. Pedig ott az ötszobás házunk, el­adni sem tudjuk. Úgy érzem, a kis te­lepülések mindenütt haldokolnak. Veszélyben az iskola- Nem vagyunk turistaparadicsom, és Csurgón sincs munka - vette át a szót Berkes Sándor polgármester. - Ha az asszony 12 órát távol van a családjától, s itthon még várja a ház­tartás, nem marad ideje a gyerekre. Azért jó, hogy van helyben kisisko­la, mert így itt tudnak figyelni a gye­rekekre a pedagógusok. Az amúgy is kevés diák egy részét elviszik Csurgóra. Sokan tanulási és viselke­dési problémákkal küzdenek, mi­kor a városi iskolába bekerülnek. Az iskola sorsa régóta bizonyta­lan. Damoklész kardjaként lebeg fö­lötte a bezárás réme, a várható gye­rekszámról pedig most kért anyagot az igazgatótól a képviselő-testület.- Eddig szociálisan érzékenyebb voltam. Sok a hátrányos helyzetű gyerek, aki ha nem kap biztos ala­pot, később gondok lesznek vele. De az intézmény fenntartása nagy terhet ró ránk, bár az óvodával kö­zös vezetője van. Most két csoport­ban négy osztály tanul, összesen 11 gyerek. Ősszel 15-re számítunk. Saj­nos, ritka a három-négy gyerekes család, de már a kétgyermekes is. A fiataloknak nincs megfelelő anyagi háttere: mire vállaljanak gyereket? Tervezik a csatornát A falu az idén 55,5 millió forintból gazdálkodhat, és 3,6 milliós forrás­hiánnyal számolnak.- A korábbi testület négymilliós költségvetéssel készíttette el a falu­ház melletti melléképületet. Még Pápa Józsefné: Ebben a ruhában lépünk fel 1,3 millióval tartoztunk a vállalko­zónak, de az új testület megvétózta a kifizetést. Az ügy bíróságra került, s mégis fizetnünk kellett - mondta a polgármester. - Mára elzsírosodtak a régi szennyvízgödrök, és a megfe­lelő szennyvízelhelyezésről is gon­doskodnunk kell, az sem lesz olcsó mulatság... Erdő mellé nősült A berzencei születésű WesznerBéla viszont jól érzi magát. 1997-ben nő­sült Szentára. Asztalosnak tanult, de már tíz éve fakitermeléssel fog­lalkozik, négy embert alkalmaz. Mi­kor a párjával összeházasodott, föl sem merült benne, hogy ne itt lakja­nak, hiszen közel van Kaszó, az er­dő. Családi házat vettek, a felesége házi gondozóként dolgozik.- Semmi bajom Szentával, és most, hogy éppen nem Somogybán dolgozom, látom: másutt még rosz- szabb a helyzet. Viszont ha lehető­ségem lesz, az uniós csatlakozás után lehet, hogy megpróbálkozom külföldi munka vállalásával. Az uni­ós előírásokkal, szerintem, nem lesz baj, mert újak a fűrészeim és a munkaruházatok, bakancsok is rendben vannak. Tehén, ló az istállóban Pápáék nyugdíjasok. A takaros konyhában a háziasszony varrogat, férje a ház körül tesz-vesz. Az istál­lóban egy tehén, egy borjú, két ló és egy csikó van. Pápa József mesélte: leukózisos lett a szarvasmarha-állomány, és - mint mondta - „le kellett cserélni”.- Mikor e^dtuk a teheneket, az uram nem találta a helyét. Már haj­nali négykor bolyongott, kereste, mit csináljon - idézte föl felesége azt az időszakot. - S mert kevés a nyug­díjunk, jól jön a többletpénz, pedig a gyerekek is mondták, hogy hagy­juk már abba, dolgoztunk eleget.- Benne van ez a parasztember vérében, amíg bírja, csinálja - vetet­te közbe a férfi. - Harminchat éve vagyok inszeminátor, 11 éve men­tem nyugdíjba a téesztől. Azóta is dolgozom, járom a környéket, de egyre kevesebb a tennivaló, a gaz­daságokból elfogynak az állatok. Az idén lehet, hogy befejezem. Reggel hatkor indul, de előtte el­végez otthon. Szórakozni nem jár, még fürdőre se, mert mi lenne ak­kor az állatokkal. A megújult Gyöngyösbokréta egyik oszlopos tagja Pápa Józsefné. Azt is elmesélte, hogy a csapat a So- mogyért, Szentéért Egyesületből nőtt ki. Összetartó asszonyok- Ott, az egyesületben fiatalok is vannak, mi pedig már nem vagyunk odavalók. Másképp szól a hangunk, lassúbb a mozgásunk - mondta mo­solyogva. Tízen vannak, s minden pénteken találkoznak. Kis helyisé­gükben dísztárgyak sorakoznak, ezeket készítették. Fonott kosárkák, baba mózeskosárban, selyemből készült tulipánok, ékszerdoboz. Az asszonyoknak egyenruhájuk is van, ezt Pápáné sebtiben elő is szedte a szekrényből. Báli bevételből, pol­gármesteri támogatásból tellett rá. Rakott szoknya, bokros ing, mel­lény meg konty. Mellette egy ci­gánytánc kellékei: cifra ruha, ken­dő, gyöngysorok a nyakra és virág a hajba.- Szeretjük együtt tölteni az időt az asszonyokkal - mondta. - Ha kedden összefutunk a boltban, azt számolgatjuk: már csak szerda, aztán csütörtök, és találkozunk. Mi­kor hazaérek pénteken, megkérdi a papa: hol voltál ennyi ideig? Hát hol lettem volna?! Varrtunk, fontunk, felelem. Mert ha beteszem magam mögött a kisajtót, az itthoni gondo- kat is magam mögött hagyom. ■ Szenta Szentai Hírmondó Két utcát aszfaltoznának Felújítják s bővítik a ravatalozót. A 6,6 millió forintos beruházáshoz 3,3 milliót nyertek a megyei terü­letfejlesztési tanács pályázatán. A Kossuth és Dózsa utcai útfelújítá­sára is pályázik az önkormányzat, mert aszfaltozni szeretnék az utat. A Sapardtól remélnek támogatást. Sokan csak segélyből élnek Huszonkét szentainak juttatnak rendszeres szociális segélyt, amit az aktiv korú, de munkát nem ta­lálók kaphatnak. Hosszú évek óta az idén a legtöbb a szociális se­gélyezett. Kevés a munkalehető­ség a környéken, leginkább csak Nagykanizsán és Zalaegerszegen tudnak elhelyezkedni. Házi gondozó az idősekért Házi gondozót alkalmaz az ön- kormányzat már nyolc-kilenc éve, a foglalkoztatását pályázati pénzből biztosítja. A gondozónő az időseknek bekészíti a tüzelőt, soknak a vizet is. Kiváltja a gyógyszereiket, s ha kell, ebé­det visz az iskola konyhájáról. A vezetékes gáz az idősek életén is könnyítene, de egyelőre nem tervezik ezt a beruházást. Recept Szentáról Tüdőleves, pogácsa Hozzávalók: másfél liter víz, fél ki­ló tüdő, egy sertésszív, valamint a nyelv, a nyelve gyökere, s egy fej vöröshagyma, egy kanál zsír, babérlevél, szemes bors, egy ka­nál liszt, kávéskanálnyi paprika, negyed liter tejföl, kevés ecet. A belsőségeket a hagymás zsíron megforgatjuk, s felöntjük vízzel. Kevés só, babérlevél és bors fű­szerezi. Végül fűszeres barna rántás és tejfölös habarás sűríti. Fűszeres barna rántás: kevés zsí­ron a jól megpirított liszthez tört paprikát vegyítünk, felöntjük ke­vés vízzel, elkeverjük, felforraljuk. A leves után zsíros pogácsát kí­nálhatunk. Ehhez 1 kiló liszt, 20 dkg zsír és kevés só kell. Mind­ezt összegyúrjuk, kinyújtjuk, po­gácsaszaggatóval kiszaggatjuk és megsütjük. Lehet hozzá tenni tojássárgáját és élesztőt is. A CIKKEKET VARGA ANOREA ÍRTA FOTÓKi VARGA GYÖRGY AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Szenta Kincse A lovak gondozása nagy figyelmet kíván, s a fiatalok szívesen segítenek az istállóban is. Futtatják, csutakolják, etetik a lovakat Ötpatkós tanya Ötpatkós minősítéssel büszkélkedhet a Török Lovastanya, ez egyedülálló a régióban. Török Sán­dor, a tulajdonos gyerekkora óta kötődik a lovakhoz, s tanyájának az alapjait az 1990-es években rakta le. Családtagjai sokat segítenek: az oktatást és a lovastáborokat a lánya irányítja, a felesége pedig otthonos a vendéglátásban is. A tanyán lovasklub van, s díjugratás, díjlovaglás és lovastornász szak­ág. A legutóbbi, VI. műlovasversenyről egyéni 1. és 8. meg a csapatverseny 4. helyezésével jöttek haza.- Hobbilovaglás, versenyoktatás és felkészítés, sérült gyerekek lovas oktatása, gyerektáborok, osz­tálykirándulások, edzőtábor, versenyszervezés - sorolta a tulajdonos, mi mindennel foglalkoznak. Mindezt gondozott környezetben végzik, s folya­matosan fejlesztenek. Most 64 vendégnek van szál­lás, s 200 személyes, EU-szabvány szerinti a kony­hájuk. Az éttermet szeretnék bővíteni, s tornater­met építenének a versenyzők téli felkészítésére. Jelenleg a sérült gyerekek lovas terápiáját előse­gítő 'közalapítvány létrehozásán fáradoznak, és szeretnének a térség iskoláival olyan kapcsolatot kialakítani, hogy legalább havonta egyszer minden diák lóra ülhessen. Ehhez kapcsolódóan honis- mereti rendezvényeket is terveznek. _____ ■ Vo nzó és mutatós az általános iskola aulája: itt játszanak a diákok télen az óraközi szünetekben, s délután ide jönnek könyvtárba is Tetszetős faluház Társadalmi összefogással 1993-ban építették föl a köz­ség büszkeségét, a piros cserepes, csinos faluházat. Alapterveit Makovecz Imre készítette, végül Szakonyi László útmutatása szerint építették föl. Kivitelezője a kaszói erdőgazdaság volt. A faluházban kapott helyet az Arany János Oktatási, Nevelési és Művelődési In­tézmény, vagyis az alsó tagozatos általános iskola, az óvoda, a könyvtár és művelődési ház meg a kis stú­diószoba a helyi kábeltévé központjával. A nagyobb rendezvényeket videokamerával rögzítik, s a televízi­óban azok is megnézhetik, akik nem jutottak el az eseményre. A könyvtár a gyerekek kedvelt tartózko­dási helye, főleg amióta itt vannak a számítógépek. Az épület belsejét barátságossá teszik a faelemek, és tetszetős a körgaléria, erről sok zöld növény csüng alá. A falakon terményekből készült képek sora. A létesítmény átadásának tizedik évfordulójára tavaly meghívták a faluból elszármazott pedagógu­sokat és a közéleti embereket is. Megemlékeztek azokról, akik kiemelkedően tevékeny szerepet vállal­tak az iskola újjáélesztésében. 1916-ban ugyanis re­formátus és katolikus iskola is nyílt a faluban, de az államosítás és a lakosság csökkenése miatt ezek meg­szűntek. Helyettük lett az állami általános iskola, ami később a központosítással Csurgóra került.______■ A L M A N A C H - 2 0 7

Next

/
Thumbnails
Contents