Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-18 / 65. szám

Úton Európába SOMOGYZSITFA KINCSE 2004. Március 18., Csütörtök 7. OLDAL Fehéregyház, Felsőzsitfa és Sző- csénypuszta összenövéséből ala­kult Somogyzsitfa. Rég volt ez, lakosai mégsem somogyzsitfai- nak mondják magukat, hanem szőcsényinek vagy zsitfainak, ki melyik részen lakik, s a felújí­tásra váró művelődési házat is csak fehéregyháziként említik. Több vita itt sincs, mint má­sutt: az erdők övezte falu lako­sai jóban vannak. Nyugalom és béke van, s a várt enyhe tavaszi napok is kicsalogatják a nyugdí­jasokat, mert aki dolgozni akar, az talál munkát a környéken. Ritka, különleges fákban gyönyörködhet a látogató a kastélyt övező parkban. Némelyik már rügyet is hoz - mutatja Rákos András Különleges kastélypark Különleges fákat és szelíd őzeket lát, aki sétára indul az egykori Véssey-kastély parkjában. Az eklektikus stílu­sú kastély 1891-ben készült el Csomós Gyula építőmes­ter irányításával. Körülötte angolkertet, parkerdőt ala­kítottak ki. A parkból, a parádéskocsiszín mellől két út indult: egyik Marcaliba vezetett, a másik a Vár-hegy kápolnájához. Ezt Szent Vendel tiszteletére emelték, s előtte a tisztáson állították föl Gábriel arkangyal szob­rát. 1933-ban Véssey Lajos felesége, Somssich Margit terveztette a kápolna új oltárát, s ez borovi fenyőből készült és Vizler Nándor asztalosmester keze munká­ját dicséri. A főoltár képe egy szőcsényi erdőrészletet ábrázol. A műemléki környezet része a Margit sétány északkeleti végén található családi sírkert és a mint­egy négy méter magas, fehér márványkereszt. A park értékes növényei: a platán, a vadgesztenye, a tulipánfa, a liliomfa, a vasfa, a japánakác, a hamis ciprusok, a duglászok, a jegenyefenyők, a bukszu- sok és a babérmeggyek. A birtok 1945-ig a Véssey- család tulajdona volt. 1963-ban iskola költözött a kastélyba. A természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésére 1999-ben készítették el a fejlesztési ter­vet, s ez magába foglalja a parkrehabilitációt, a park­erdőfenntartást, valamint a vadaskert bővítését is. ■ Bronzkoszorús iskola Rég elfeledett szakmának vélnénk a kovácsot, kádárt, bognárt. Itt, a Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközép- és Szakiskolájában azonban e régi mesterségeket is oktatják. Az iskolát 1963-ban ala­pították, s három főállású tanár és négy óraadó látta el a feladatokat. Az elmélet oktatása akkor csak három hónapos volt. 1969-ben kezdődött a hároméves ifjúsá­gi erdőgazdasági szakmunkásképzés. Az igazi fejlesz­tés az 1980-as években indult meg. Új tantermeket, konyhát és éttermet, tornatermet, kollégiumot és tan­műhelyeket építettek. Bővült a szakmák sora is: 1992- től az erdőművelő-fakitermelő szakma tanítása mellett elkezdték a mezőgazdasági és patkolókovács-, bognár- és kádárképzést. 1996-ban asztalos-, ács-állványozó, dísznövénykertész-szakmával bővítették, napjainkban pedig vadászokat, vadtenyésztőket is oktatnak. 1975-től foglalkoznak felnőttképzéssel, ennek az akkreditációja most van folyamatban. 1800 hektár erdő és 4500 hektárnyi oktatási célt szolgáló vadászterület tartozik még az iskolához, valamint 1080 négyzetméter fűthető üveg-és fóliaház. A kiváló munka elismeréseként az oktatási intézmény A szünetek sem unalmasak a szőcsényi iskolában: kitömött vadálla- kétszer kapta meg a Földművelésügyi és Vidék­tok, vadászrelikviák között készülnek a diákok a következő órákra fejlesztési Minisztériumtól a bronzkoszorút. _____■ SO MOGYZSITFA SOMOGYZSITFAI HÍRMONDÓ Új kultúrház pályázattal A zsitfai kultúrház felújítására pályázik az önkormányzat. Azt is fontolgatják a képviselők: nem költenek az épület felújítására, inkább új művelődési házat épí­tenek. Jelenleg itt van a könyv­tár, s itt tartják a számítógépes szakköröket is. Az épület hasz­nálható, de az állapotfelmérés nem sok jóval biztatja őket. Internetet szeretnének Internetes kapcsolatot szeretné­nek kiépíteni a település két mű­velődési házában. Összesen há­rom számítógép van a két kö­zösségi térben, ezeket az Infor­matikai és Hírközlési Minisztéri­um pályázatán nyerték. A felnőt­teknek a sámsoni általános isko­lában szerveztek alapfokú szá­mítógépes tanfolyamot. Takarékos gazdálkodás Erre az évre 83 millió forintos költségvetést fogadott el a kép­viselő-testület. Működésre fordít 53 milliót, 30 milliót pedig fej­lesztésre. 12 milliós fejlesztési célú hitellel számolnak. Tavaly óta az önkormányzat már nem forráshiányos, ezt takarékosság­gal és közös köijegyzőség létre­hozásával érték el. Recept Zsitfáról Tojásfasírt Hozzávalók: nyolc tojás, két zsemle, egy kisebb fej vörös­hagyma, egy késhegynyi őrölt bors, egy evőkanál liszt, három evőkanál zsemlemorzsa és olaj vagy zsír a sütéshez. A nyolcból hat tojást keményre főzünk. A zsemlét megáztatjuk, a hagymát megreszeljük. A keményre főtt tojásokat megtisztítjuk, és az áz­tatott, kifacsart zsemlével meg­daráljuk. Hozzátesszük a két nyers tojást, a reszelt hagymát, a borsot, a sót, a lisztet, és ezt az egészet jól összedolgozzuk. Pogácsákat formálunk belőle, majd morzsában megforgatjuk, és az olajban vagy zsírban kisüt­jük. Sóskamártáshoz, spenót­hoz szokták készíteni. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA________ Ös szeköt a múlt, s nem félnek a jövőtől Óriás hóember vigyorog Kovácsék udvarán. A háziak azt mondják: né­hány napja sokkal szebb volt, de nem bánják, ha lassan elolvad is a hóember, mert ez azt jelenti, hogy megjött a jó idő. Dávidtól, a kétéves unokától megtudjuk: együtt építette a papával. Cumi van a kicsi szájá­ban, s ha megszólal, mint öregek a pipájukat, a cumiját ő is félrecsapja * szája szegletébe. Mosolygós, barát­ságos a kicsi, de ha a nagyanyja netalán ellép mellőle, akkor már utána kiabál: Mamiánó. A mama és az anya keveréke a szó, hiszen - mint a polgármesteri hivatalban is kuriózumként említették - Dávid­dal most a nagymamája van gyesen. Mama anyaszerepben- Véletlenül alakult így - mesélte Kovács Elemémé. - A menyem be­ment a polgármesteri hivatalba va­lami ügyet intézni, és azt kérdezték tőle: mivel megüresedett egy hely, nem menne-e bedolgozni. Otthon megvitatták, s az anyuka igent mondott a munkára, a nagy­mama a gyesre. Kovács Elemémé korábban Marcaliban dolgozott egy varrodában. A döntésén ugyancsak meglepődtek a munkatársai.- Miért tettem volna másként? Miért ne adtam volna lehetőséget a menyemnek? - mondta. Az első időben, bizony, nem volt könnyű dolga. Újra kellett tanulnia a pelen- kázást, a gyermek etetését. A kisfiú most kezd beszélni. Félrecsapja a cumiját, és sorolja, miként is szólít­ja őt a nagymama: nyuszikája, tündikéje... Kialakult a napirend­jük. Reggel bolt, főzés, ebéd, alvás, s naponta meglátogatják a közel­ben lakó dédit. Teljes az összhang. Kovácsné ma sem döntene más­ként. A munkahely ugyan aggaszt­ja, de van még egy éve azon gon- "J dolkodni, hogyan tovább. Dávid pedig boldog Itisgyermek, búcsú­záskor a kedvünkért még a cumit is kiveszi. Kovácsékkal átellenben lakik Garai Lászlóné, a falu közösségi éle­tének kulcsembere. Több mint két évtizedig vezette a postahivatalt, és könyvtáros volt. Most azt találta ki, hogy felújíttatják az 1800-as évek­ben épített haranglábat, amiben ré­gen két harangot is megkondítottak. Megújul a harangláb- Sokat jelent ez nekem - emléke­zett itt tanultam meg imádkozni. Vasárnap délutánonként az asszo­nyok mindig itt imádkoztak, s ide jártam én is a nagyanyámmal. A nagynéném harminc évig volt ha­rangozó. Először hajnali négykor kellett megkondítania, majd dél­ben. Akárhol volt: mezőn, szőlő­ben, vitte magával a vekkerét. A harangot néhány éve villamo­sították, de nem ^sokáig volt jó, és most is néma. - Őseink megvették, de nem szól. Nem jó ez így. Épp ezen morfondíroztam, mikor a rá­dióban volt egy műsor a harangok­ról. Betelefonáltam, és adásba is ke­rültem, pedig végig sem gondoltam. Néhány asszonnyal összefogva Garai Lászlóné gyűjtésbe kezdett, és összejött 200 ezer forint. Az ön- kormányzattól százezret kapnak, s ezt még kiegészíti a plébános is. Ha elkészül a harangláb, kifestetik, s vi­rágvázát vesznek. Mutatja, hogy már elkészült az oda való terítő is. Mindenkit várnak az avatásra, aki nem sajnálta a pénzét a felújításra. Aranydiplomás Dél is elmúlt már, mikor Ottékhoz becsengetünk. A szép családi ház udvarán kicsi, de annál mérgesebb kutya ugatott: nem örült a hívatlan vendégeknek. Ott Györgyné sietett ajtót nyitni és megfékezni a mor­cos négylábút. Férje minden dél­ben ledől pihenni, ebben megza­Kovács Elemérné kis unokájával, Dáviddal Ott György igazgató rakta le az alapokat Szelhofer Szidónia fiús szakmát választott vártuk, de nem bánta. A most 75 éves mérnök alapította a szőcsé­nyi középiskolát, s nemrég vette át az aranydiplomát. Megható volt az ünnepség - emlékezett a feleségével. A soproni egyetemen végzett, utána Zalabaksára került erdészet- vezető-helyettesnek. Hamarosan új feladatot kapott: segítsen egy köz­ponti iskola létesítésében, ahol majd erdei munkásokat oktatnak. Lerakta az alapokat Útja első állomása Rigóc volt, a má­sodik - 1963-ban - Szőcsény. Ott György, a földbirtokos egykori kúriá­jában rakta le az iskola alapjait, és megszervezte az oktatást. „Hogyan lesz ebből a rendezetlen helyzetből erdészeti tanulóiskola? Mikor lesz elfogadható állapotú, hogy a Dunántúlról érkező diákokat fogadni tudjuk? Kérdésre kérdések. És iskola lett. Egy hónap múlva je­lentettem a 30 fővel történő ifjúsági erdészeti tanulóképzés beindítását így emlékezik az alapítás 40. évfor­dulóján a ‘ubileumi évkönyvben. 1988-ig vezette az iskolát.- Elég volt ennyi küzdelem. Re­gényt lehetne írni belőle, mi min­dent csináltunk, de meglett az ered­ménye - mondta. - Mi akkor nem­csak képeztünk, hanem neveltünk is. A diákok sem kényszerből jöttek ide, hanem mert tanulni akartak. A nyugdíjazással megszűnt a na­pi feladat. Mindenki „Gyuri bácsi”- ja ma a ház körül sétálgat, s minden napot ajándéknak tekint. A munkát a fia folytatja: az iskolában tanít. Szereti a faluját Az iskolában ma már valóban sem­mi nem emlékeztet a régi, lepusz­tult állapotú épületekre. Újak a léte­sítmények, és az iskolában 480 diák nyüzsög. Szelhofer Szidónia tizedik osztályos. Nagyon közelről jár ide: Somogyzsitfán lakik. S meséli: nem tősgyökeresek, a családja Marcali­ból költözött át. Szereti ezt a falut. Szép helyen lakik, vannak fiatalok is, sőt munkalehetőség is adódik. Sokat kirándul, még a szünetben is elsétál az iskola vadasparkjáig.- Fiús szakmát tanulok, vadász leszek - mondta. - A családunkban ugyan nincs vadász, de engem érde­kelt. Ha végzek, talán vadászként helyezkedem el, de annyira férfias szakma, hogy ez azért nem biztos. Sok minden érdekel, leginkább új­ságíró lennék. Sajnos, sokan elmen­nek Zsitfáról, és kevesen telepednek meg, pedig itt csend van és béke. Marcaliba, Kaposvárra, Nagykani­zsára sem kell sokat buszozni. En­gem ide körnek a barátaim is. Egyelőre... Külföldi beköltözők- Két éve itt még ezernél többen laktak, elöregszik a falu - panaszol­ta Kaszás József polgármester. Azt tervezik: az önkormányzat megvá­sárol s felújít romos házakat, ezek­be meghatározott időre azok a fia­talok költözhetnek, akiknek nincs elég pénzük, hogy lakást vásárol­janak, de dolgoznak, és saját ott­honra gyűjtenek. Van vezetékes gáz, telefon, s talán megoldódik a szelektív szemétszállítás, a szenny­vízelhelyezés is. Tavaly óta nem for­ráshiányos az önkormányzat. A pol­gármester derűlátó. Szeretné, ha új munkahelyek létesülnének, a hely­belieknek még iparűzési adót sem kell fizetni. Most a szőcsényi iskola a falu legnagyobb foglalkoztatója.- Munkahely s befektetők szem­pontjából nekünk jót hoz az unió. Szerintem a lakosság száma is nő. Hatvan ház már most külföldieké. Eleinte biztosan nem érezzük majd az uniós tagság előnyeit, de hosszú távon jobb lesz az embereknek. Nincsenek aggályaim. _______ ■ A L M A N A C H - 2 0 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents