Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-18 / 65. szám

4. OLDAL 2004. Március 18., Csütörtök Akadémiai díjas somogyiak PÉCS A Magyar Tudományos Akadé­mia pécsi területi bizottsága és a Dél-Dunántúl a tudomány támo­gatásáért alapítvány tavalyi tudo­mányos pályázatára 16 pálya­munka érkezeft. A díjazottak közt hét somogyi van, akik Méhes Ká­roly kuratóriumi elnöktől vehet­ték át az elismeréseket. Harmadik díjban részesült Bertalanné Perényi Andrea, a kaposvári Pető- ) fi óvoda munkatársa és Geleta Fe- \ renc kaposvári nyugdíjas. Három [ kaposvári pályamunka kapott második díjat: Lanszkiné Széles Gabriella, és Gyovai Mónika Hen­rietta a Kaposvári Egyetem állat- tenyésztési karáról, valamint Tóth Zoltán. A hat első díjas között két kaposvári vehette át a rangos elis­merést, Bencéné Fekete Andrea, a közgazdasági szakközépiskola és Szabó András, az állattudományi kar dolgozója. __________mábkus Se gítik a gazdákat Andocs Megtartotta beszámoló és tiszt­újító közgyűlését az andocsi gaz­daköri egyesület, melynek jelen­leg harminc tagja van. Kovács Já­nos-alát a közgyűlésen ismét el­nöknek választottak - azt mond­ta: személyi cserékre került sor az elnökségben és a számvizsgá­ló bizottságban is. Idei program­jukról elmondta: április elején megrendezik a szőlősgazdák ha­gyományos borversenyét, május­ban lesz gyümölcs- és szőlőter­mesztési bemutató. KRUTEK I Hódít a Fanni és a Viktória Kaposvár A mag nélküli szőlők viszik a prímet, s nem csak Somogy­bán. A bortermelők pedig mintegy 10 fajtát keresnek. Ezt Jónás István, a Vitibox Bt ügy­vezető tulajdonosa mondta, amikor arról kérdeztük, mi­lyen világ vár az oltványterme­lőkre az Európai Unióban. A szőlőoltvány-termelők mindig a borászok előtt járnak néhány év­vel. Ennek egyszerű az oka: a jó bor szőlőből készül, és ahhoz, hogy a borász hozzáadhassa a bo­gyókhoz a tudását, először kikí­sérletezik, majd szaporítják az adott fajtát, hogy aztán összegyűl­hessenek a szüretre. A szakemberek szerint Ma­gyarországon 15-20 olyan olt­ványtermelő csoport van, amely felkészült az európai uniós csatla­kozásra. Ők a fajtakísérleti állo­másokkal együtt kidolgozták a szaporítás rendszerét, megter­vezték és beszerezték a célgépe­ket. - Az idén is mintegy négy- százezer oltványt illesztenek az alanyvesszőhöz a szorgos asz­Jónás István (balról), a családi vállalkozásokat tömörítő Vitibox Bt ügyvezetője szonykezek - mondta Jónás Ist­ván, a családi vállalkozásokat tö­mörítő Vitibox Bt ügyvezetője. - A nagyberkiek boszorkányos gyorsasággal dolgoznak. Nem vé­letlenül. Időben végezni kell, hogy a viaszba öltözött új oltvá­nyok - miután végigjárták a tech­nológia útját - május 1-jén végle­ges helyülne kerüljenek. A piaccal nincs gond. Az ősz­szel telepíthető oltványoknak a 60-70 százaléka már most gazdá­ra talált. Biztató az is, hogy újra megélénkült a keleti piac. A volt Szovjetunió utódállamai egyre több szaporítóanyagot keresnek. A legdivatosabb fajtákat vinnék. A kínálat persze mindig igazodik a kereslethez. Az oltványtermelők jól tudják: amikor az illatos sző­lőkből készült száraz bor a divat, akkor az annak megfelelő fajtá­kat kell szaporítani. Nem vélet­len a tramini, az ottonel musko­tály és az irsaiolivér hódító útja. A chardonnay továbbra is a bor­ivók kedvence, míg a zöld vel- telínit még most is csak a kiskert­tulajdonosok keresik. Három­éves „pihenő” után újra keresik a kékfrankost és a cabernet-t. A kék szőlőt adó fajták egyébként jól tartják magukat. A borterme­lők lényegében tíz ízvilágot ke­resnek, és hiába a nyolcvan fajtát magába foglaló választék, az csak a csemegeszőlőt kedvelők örömére szolgál. A Teréz és az Eszter mellett a Fanni és a Viktó­ria a nyerő, de sokan keresik a hó­bogyót is. Soha nem látott a keres­let a mag nélküli szőlők iránt. A szultán és a magarosi minden olt­ványa eladható. S csak most jön a tavasz... LENGYEL JÁNOS Analfabetizmus: ezrek keresztje (Folytatás az 1. oldalról) Somogybán a tavalyelőtti nép- számlálás adatai szerint a tanköte­les korú vagy idősebb lakosság kö­rében több mint hat és fél ezren az általános iskola első osztályát sem végezték el.- És természetesen ők azok, akiknek szinte semmi esélyük az el­helyezkedésre - erősítette meg ada­tainkat Kiss László, a megyei mun­kaügyi központ elemzési osztályve­zetője. - A nyilvántartott munkanél­küliek közül majd kétezernek nincs meg a nyolc általánosa, s bár pontos adatok nincsenek, közülük becslé­seink szerint minden hatodik ími- olvasni sem tud. S talán a legnagyobb baj, hogy jó részük beletörődött állapotába, s nem kíván változtatni a helyzeten. A kilencvenes évektől folyamato­san csökken a felnőttoktatásban részt vevők száma. Ennek egyik oka, hogy az általános iskolák igye­keznek a túlkoros tanulókat is az intézményben tartam - bár fejlő­dést ők sem remélnek tőlük, a fej­AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG SOMOGYBÁN Nincs egyeüen osztálya sem 6583 1-7 osztályt végzett 62 878 Nyolc osztályt végzett 89 856 Középiskolát végzett, érettségi nélkül 71152 Éretségizett . 53 919 Egyetemet, főiskolát végzett, oklevél nélkül 4399 Egyetemet, főiskolát végzett 22 676 kvóta jár utánuk -, a másik ok vi­szont sokkal prózaibb: az általá­nosból kimaradók nem iratkoznak be semmilyen iskolába.- Két évvel ezelőtt a Családsegítő Központ szervezésében tanfolya­mot indítottunk a körzetünkben élő analfabéták számára, ahol az írás és olvasás mellett a számok vi­lágába is be szerettük volna vezet­ni őket - mondta Hattal Katalin, az intézmény vezetője. - Kezdet­ben tucatnyian voltak, ám nagyob­bik részük néhány foglalkozás után elmaradt. Hiányzott belőlük a kitartás, és azt hiszem, a sikerte­lenségtől való félelem is közreját­szott, hogy inkább meg sem pró­báltak felzárkózni. Valószínűleg úgy élték meg, ha eddig elvoltak, ezek után sem lesznek különö­sebb problémáik. Az azonban a marcali adatok­ból is kiderült, az írástudatlanság főként a kistelepüléseken terjed, hiszen míg a városi lakosságon be­lül csak 1,2 százalék nem rendel­kezett egyetlen osztállyal sem, ad­dig a régióban ez az arány már há­romszoros.- Éppen ezért szerveztük meg a dolgozók iskoláját, melyben közel negyvenen végezték el a hiányzó általános iskolás osztályokat - mondta Dómján Nándor, a niklai iskola igazgatója. - Ennek ellenére a mai napig akadnak a településen olyanok, akik lényegében analfabé­tának tekinthetők, hiszen vagy egy­általán nem ismerik a betűket, vagy csak a segélypapírt tudják aláírni. Nagy részük a középkorosztályból kerül ki, talán a fiataloknál ilyen fo­kú esélytelenségre már nem kell majd felkészülni. Náluk sokkal na­gyobb gond a folyamatosan terjedő funkcionális analfabetizmus, azaz­hogy el tudnak olvasni egy szöve­get, de egyáltalán nem értik. De ez már egy másik téma... vas anorás Technikába font élet Nagy sikert aratott habilitá- ciós előadásával Rosta Ist­ván, a Kaposvári Egyetem fő­iskolai tanára, kari főigazga­tó Budapesten a Műszaki Egyetemen. Az elismert mér­nök-tudományos kutató Ma­gyarország általános techni­kai kultúrájának rendszere­ző összegzését végezte el. Tíz tézisbe sűrítette a mondani­valóját Rosta István, amikor a Budapesti Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem habilitációs bizottsága elé állt. Már az elsőben olyan dolgokat állított, hogy a sokat tapasztalt professzorok is fölkap­ták a fejüket. Azt mondta: hazánk tech­nikatörténete nemcsak a méltó elismerések útja, hanem azoké a kevésbé sikeres tényé­ké is, amelyek szintén részei a magyar techni­kai kultúrának. Rosta István napok­kal a nagy megmérette­tés után mély átérzés- sel és szívesen beszélt dolgozatáról. Azt hangsúlyozta, amit előtte nem sokan: a technika a kultúra ve­szélyes ágazatai közé tartozik. Ezért fontos, hogy ne csak az ered­ményeket, hanem a technikai tévedéseket és a katasztrófákat is tudományos igénnyel dolgozzák fel. Ő meg­tette. Csak azért, hogy megóvjon az egyoldalúságtól, az elfogult­ságtól. 1631-ben hazánkban egy bá­nyabeli robbantás súlyos bal­esethez vezetett. A rossz előké­szítés miatt számos tragédia tör­tént még a XVIII. században is. Az 1631-es, Bélabányán történt baleset vélhetően csak a följegy­zettek kategóriájában volt az el­ső. Többen tudják, hogy 1868- ban beomlott a budapesti Szent István-bazilika épülő kupolája. Öt évvel később indult meg újra az építése, de tudható, hogy a technikai katasztrófa jelentősen hátráltatta a munkákat, így azok csak 1905-ben fejeződtek be. Ugyancsak figyelemre méltó technikatörténeti tény, hogy 1848-ban leszakadt a Lánchíd egy darabja. Az ideiglenes hajó- hídról magasba emelt lánc lezu­hant, és kettészelte az alatta levő hajókat. Széchenyi élete is haj­szálon múlott, csodával határos, hogy épségben partra úszott. És sorolhatnánk tovább. Mindez azt igazolja, hogy a technikai fej­lődés a sikerek és kudarcok öle­lésében halad előre, s ez akkor is így van, jia legszíve­sebben csak az ered­ményekre emléke­zünk; S ez még csak egy a tézisek közül. A tech­nika előrehaladása döntően meghatároz­za az ember lehetősé­gét. Magyarországon a XVII. századig tartott a gyakorlatias tapaszta­latokon alapuló, a ter­mészettudományokat még nem vagy csak kevéssé alkalmazó technika korszaka, és ebből talán mindmáig maradt valami. Ha­zánkban is jellemző, hogy hosszú ideig hi­ányzott az ipari és ku­tatóintézeti háttér, így a magyarországi tech­nikai kultúra, az isko­laügy összekapcsoló­dott. A tudóstársaság tagjai a XIX. század el­ső felében még túlnyo­móan irodalmárok és nyelvészek voltak. Rit­ka kivételnek számított a techni­kát művelő és a technikai kultú­rához közel álló Vásárhelyi Pál és Bolyai Farkas akadémiai tagsága. Rosta István harmincévi kuta­tásainak az eredményét adta közre. Évtizedek óta oktatja a ta­nár- és tanítójelölteket a techni­ka történetére. Azt tapasztalta: a humán érdeklődésű hallgatók örömmel és szívesen veszik, ha a tudomány- és a technikatörté­neti ismereteket történeti össze­függésekbe ágyazzák. Erős hittel és akarattal járja végig újra meg újra a technika fejlődésének ku­darcos útját, hogy azt sikerre ve­zesse. ■ ROSTA ISTVÁN 1946- ban született. 1970- ben szerzett gépész­mérnöki, ezzel együtt pedagógiai oklevelet. Négy évig mérnökként dolgo­zott. 1978-tól a Cso­konai Vitéz Mihály Tanítóképző Főisko­lán oktat 1997-től kandidátus. 1998-tól SzóchenyHirofesszo- ri ösztöndíjas. 2004- töl a Kaposvári Egye­tem pedagógiai főis­kolai karának főigaz­gatója. Nős, egy gyermeke van. Somogybán fl-Z-ig KONICA MINOLTA Országos irodatechnikai magáncég digitális dokumentumkezelő rendszerek javítására SZERVIZTECHNIKUST keres SOMOGY MEGYE TERÜLETÉRE Informatikai végzettség előnyt jelent. Szakmai önéletrajzát 2004. Március 24 -ig Az alábbi címre várjuk: EURO-PROFIL SZERVIZ KFT. Csáti István 1656 Budapest, Pf.: 105 Balatonboglár - A 27 éves leilei férfi autójával a 7-es főúton Siófok felé haladt. A nedves úton elvesz­tette uralmát a jármű felett, meg- pördült és egy buszmegállónak, majd villanyoszlopnak ütközött. Utasa, egy 26 éves fonyódi férfi a helyszínen életét vesztette, (ca) Balatonboglár-Budapest - a Teleki Pál Emlékbizottság kedd este elfogadva a képviselő-testület felajánlását. Balatonbogláron ál­lítják fel a néhai miniszterelnök szobrát, halálának 63. évforduló­ján, április 3-án. A szobrot a Len­gyel-magyar Barátság Háza kertjé­ben helyezik el. (gm) Balatonberény - a település parti sétányán vizesblokkot építtet az önkormányzat. A megyei terü­letfejlesztési tanácshoz nyújt be pályázatot. Az építkezés mintegy 4 millió forintba kerül, felét az ön- kormányzat fizeti. A tervek szerint az idegenforgalmi szezonra elké­szül a wc és a vizesblokk, (bb) Barcs - Varga Árpád fafaragó munkáiból nyűt kiállítás a Dráva Múzeumban. A 45 évesen eltávo­zott tehetséges alkotóra a megnyi­tón Deák Zoltán művésztanár em­lékezett. Felléptek a Vikár Béla Ze­neiskola tanárai és növendékei. A kiállítás május 9-ig látható, (ni) Böhönye - Borbarát Kör alakult a Böhönyéért Egyesület keretein belül Böhönyén. Az új civil szer­vezetnek több mint harminc tagja van, ami azt jelenti, hogy a meg­alakulásuk óta megduplázódott a létszám. A napokban első prog­ramjukat is megszervezték: bor­versenyt rendeztek, ahova 55 faj­ta borral neveztek a gazdák, (fe) Görgeteg - Hiányzik a fedett kö­zösségi tér és az informatikai szaktanterem az általános iskolá­ban. Ezt Phare-támogatással kí­vánják megvalósítani, melyre pá­lyázatot nyújtottak be. A 63 millió forintos beruházáshoz 10 száza­lék önrészt vállalt az önkormány­zat. Korszerű számítástechnikai tantermet és egy aulát illesztené­nek az iskolaépülethez, (bm) Gyugy - Jelenka György gyugyi polgármester megállapodott Be- reck Imrével, hogy a kaposvári üzletember tulajdonában lévő II. János Pál pápa carrarai márvány­ból készült mellszobrát május­ban, a község feltárt Árpád-kori templomának újraszentelésekor mutatják be a közönségnek. Erről a polgármester tájékoztatta la­punkat. (gm) Háromfa - Dél-somogyi asztali­tenisz-bajnokságot rendezett a háromfai iskola. A sportrendez­vénnyel indították újra az utóbbi 10 éve hiányzó versenysorozatot. A bajnokságon 5 település 29 ver­senyzője vett részt. 6 évestől 29 éves korig négy korosztályban mérkőztek a sportolók, (bm) Kaposvár - A Kitaibel Pál bioló­gia és környezetvédelmi tanulmá­nyi verseny megyei fordulójában a Táncsics gimnázium két diákja, Füstös Zsuzsanna 9-es és Molnár Tímea 10-es lett az első. A szakkö­zépiskolás csoportban Lukács Nándor, a barcsi Dráva Völgye kö­zépiskolából nyert. Rózsa Gábor, a bogiári középiskolából a 10-es a szakközépiskolások írásbeli dön­tőjében lett első. (hm) Kaposvár - Köztársasági arany érdemkereszt kitüntetést kapott Horváth Gyula, a Magyar Uko Szö­vetség elnöke. A vastagbéldaga­nattal operáltak és bélkivezetéssel élők ügyét képviselő szervezet 1980 óta működik, 40 alapszerve­zete és 320 tagja van. A szövetség elnöke az 1980 óta végzett mun­kásságáért kapta a díjat, (pr) Marcali - a Berzsenyi Dániel gimnázium és szakközépiskola minden év márciusában egy na­pot szentel a névadó szellemisé­gének. Az idei Berzsenyi-napon a nyitóműsor után a gimnazistákat különböző vetélkedők, előadások várták. A szavalóversenyen pedig a város általános és középiskolás tanulói is részt vettek, (ve) Mezőcsokonya - Hangszeres szólisták és szólóénekesek verse­nyeztek a belső-somogyi mikro- térségi rendezvénysorozat kereté­ben. Mezőcsokonyáról és a kör­nyező településekről 40-en indul­tak. A Kerekesné Pytel Anna és Kecskés Miklósné alkotta zsűri ér­tékelte az óvodás kortól a nyugdí­jas korosztályig terjedő verseny­zők műsorát, (mk) MEGYEI KÖRKÉP Mérlegképes könyvelők figyelem! Váijuk jelentkezését a 2004, évi kötelező továbbképzésre. Jelentkezési határidő: 2004. március 25. YW/y Hatósági nyilvántartási szám: 03-0147-03

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents