Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-02 / 52. szám

6. OLDAL 2004. Március 2., Kedd ||| Torvaji hírmondó Felújítanák a ravatalozót Elavult a 40 éve készült ravatalo­zó, ezért az idei fejlesztési célok között ez van az első helyen. A munka nyolcmillió forintba kerül, de csak nyertes pályázat esetén tudják elvégezni. 2,7 millió az önkormányzati saját erő; a jövő év őszére szeretnék felújítani. Hétszáz kötet porosodik Az 1996-os tornádó tönkretette az akkori polgármesteri hivatal épületét és a bibliotékát is, a könyvek nagy része megsemmi­sült. Most mintegy 700 kötetük van, ezt az egykori kisiskolában tárolják, de helyhiány és olvasói érdektelenség miatt hat éve már nem is működik a könyvtár. Falugondnok új autóval Tíz éve van Torvajon falugondno­ki szolgálat. A múlt év nagy sike­re, hogy a 12 éves, leromlott ál­lapotú gondnoki autót az önkor­mányzatnak sikerült kicserélnie. Ehhez a minisztériumtól nyert 3,5 millió forintot, s a területfej­lesztési tanács is adott hozzá 3,1 milliót, az önkormányzat meg a régi autó értékesítésével 1,5 mil- liós önerővel járult hozzá. ■ Recept Torvajról __ Zö ldborsós csirkemáj Ezt az ételt Kovács Lajosné gyakran készíti a családjának. Hozzávalók: fél kg csirkemáj, 15 dkg zöldborsó, 1 dl étolaj, egy nagy fej vöröshagyma, ízlés sze­rint só, bors, pirospaprika, majo­ránna, egy evőkanál liszt és há­rom kanál tejföl. A májat vékony csikókra vágjuk. A vöröshagymát fölszeljük, s étolajon megpárol­juk, majd hozzáadjuk a csirke­májat és a zöldborsót. Egy ke­vés vizet öntünk hozzá, hogy megpuhuljon. A megdinsztelt májhoz evőkanálnyi lisztet adunk s fölengedjük annyi vízzel, hogy mártássürüségü legyen. Sózzuk, borsozzuk, s teszünk bele papri­kát, majoránnát. Húsz percig összeforraljuk. A végén a három evőkanál tejfölt elkeverjük a már­tás levében. A zöldborsós csir- kemájat galuskával tálaljuk. __■ A C IKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A TORVAJI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Hó borítja a torvaji dombokat. Téli álmát alussza a zsáktele­pülés. Torvaj fél évszázada fon­tosabb település volt, de mára megfogyatkozott lakossága, megszűnt kisiskolája is. A falu legnagyobb értéke a csend, az érintetlen környezet. Ezt töb­ben is fölfedezték: házat vettek vagy építettek fővárosiak, és letelepedett külföldi állampol­gár is. A megkérdezettek azt mondták: érdektelen a falula­kosság. A hétköznapok ese­ménytelenek; csak a busz ér­kezésekor van egy kis mozgás. Jegessé vált a hó az autókerekek nyomán. Síkos az út Tab és Torvaj között. Erre nem jár a közútkezelő kht hókotrója sem. Más világ ez, csak alsórendű útjai vannak. A faluba érve meglepődve tapasz­taltuk, hogy az emelkedőkre min­denhol sóval kevert homokot szórt az önkormányzat két közhasznú munkása. Hajnali négytől ezen dol­goztak, hogy biztonságosan közle­kedhessenek a torvajiak. A köz­pontban a polgármesteri hivatal előtt is tiszta a járda, a belterületi utakról egyik helybeli gazdálkodó tolta le a havat. A hivatal és a bolt közti hirdetőtáblán felhívás: este ülést tart a képviselő-testület. Tíz napirendi pontot tárgyal... Megállt a fejlődés Gondok nyomasztják Csulhy Lász­ló polgármestert. Az önkormány­zat költségvetése, mint mondta, csak az alapvető, a legszüksége­sebb feladatok megoldására elég. A pénzhiány miatt évekkel ezelőtt megállt itt a fejlődés. A község la­kói számára biztató jövőt Tab gyor­sabb ütemű fejlődése jelentene - mondta Csuthy László. - A község szép környezete, tiszta levegője és csendje ma már nem elég ahhoz, hogy ide csábítsa a városlakókat vagy a külföldieket. Szegény ez a kis zsáktelepülés. Fejlődését hátrál­tatja, hogy szétszórt a falu szerke­zete, az utcákra főleg az egyoldalas építkezés a jellemző. Mintegy 337 lakosa közül száz az időskorú, a munkaképes fiatalabbak 25-30 százaléka pedig állástalan. Igen nagy azoknak a száma is, akiknek nincs állandó jövedelmük.- A megélhetési gondokkal küz­dő lakosság érdektelen; nagyfokú a távol maradás a közélettől, jellem­ző a nemtörődömség és a közöny - mondta a polgármester. - Munka­helyet adó vállalkozás nincs. Aki­Kevés a fejlődéshez a szép környezet nek van munkája, többnyire Tabra jár dolgozni. Az óvodások és általá­nos iskolások is oda ingáznak. A falu népességmegtartó erejét főleg a fiataloknak a közéletbe bevoná­sával szeretnénk növelni. Tavaly már több rendezvényünk is volt: szeptemberben először rendez­tünk falunapot s ugyanakkor szü­reti felvonulást, decemberben pe­dig megtartottuk a nyugdíjasoknak a karácsonyi megemlékezést. Ta­lán ezekkel a rendezvényekkel kis­sé fölrázzuk a lakosságot, de azt hi­szem, már az utolsó órában va­gyunk. Hiányzik az ivóvíz is A torvajiak közül legnehezebb helyzetben a külterületen élő Sző­lőhegy lakói vannak. Somogyi Ist­ván születése óta itt él, gondokkal küszködve, hiszen ide nem ért el az infrastruktúra. A 44 éves férfi az utca végén lakik, két kilométerre a faluközpont. Úgy mondta: a Szőlő­hegy lakói el vannak zárva a kül­világtól. A 17 házban többnyire idősek, egyedül élők laknak. Nincs vezetékes ivóvizük, az utca gödrös- sáros, ez a rész a gázberuházásból is kimaradt. A járda szintje is ala­csonyabban van az útnál, így ősz­től tavaszig iszap és .sár borítja, azon járni nem lehet.- Most a hó okozza a legna­gyobb gondot - panaszolta Somo­gyi István. - Erre a hótoló sem jön el, s a gyalogosközlekedés is ne­héz. Két kicsi gyereket nevelünk, s naponta visszük őket a központba, hogy a falugondnoki autóval az óvodába, iskolába eljussanak. A fa­lugondnoki autó a mi utcánkba még jó időben sem jön ki. S tetézi mindezt, hogy kiszáradt az ásott kutak többsége, és nincs vezetékes ivóvizük. - Két éve a har­madik szomszédtól hordom a vizet - tette hozzá. - Az a szerencse, Somogyi István: El vagyunk zárva a világtól Siklósi Vilmosné: Minden munka rám marad Tróber Gyula: Megszerettük ezt a vidéket hogy két családnak elég. Ha . ki­apad, még ivóvizünk sem lesz... Több mint három éve a főváros­ból költözött Torvajra az élettársá­val Siklósi Vilmosné. Párja időköz­ben visszament, mert itt, a faluban nem tudott elhelyezkedni. Szociális segélyen- Csak nyolc általánost végeztem, szakmám nincs, és 57 éves vagyok- mondta. - így hiába kerestem munkát, Tabon sem találtam. Éve­kig munkanélküli-segélyből éltem, majd az önkormányzat alkalma­zott egy évig közhasznú munkás­nak. Aztán ahogy most is, szociális segélyből tengődöm. Nehéz az élet á dolenkai falurészen, pedig kicsi házban lakunk. A nyolcadikos unokámmal élek együtt, aki tavaly év végén jött le Pesttől; most Tabra jár iskolába. A lányom támogat bennünket. Mivel férfierő nincs a háznál, minden tevékenység rám marad. Nemrég fát vágtam... Siklósi Vilmosné a téli tüzelőt is csak úgy tudta előteremteni, hogy a nyáron egy vállalkozónál dolgo­zott az erdőn, és így kedvezménye­sen jutott fához. Azt mondta: a tüzéptől nem tudta volna megven­ni a fát, olyan drága.- Már csak abban reményke­dem, hogy elérem a nyugdíjas kort, és akkor talán könnyebb lesz - mondta a búcsúzáskor. Unokájával pecázik A nászasszonya beszélte rá Tróber Gyulát, hogy költözzön ide, a Tab melletti zsáktelepülésre. Az érintet­len táj szépsége, csendje és nyugal­ma miatt aztán úgy döntött a fele­ségével: ingatlant vesznek és csalá­di házat építenek. Minderre 1992- ben került sor.- Nyolc éve, hogy télen-nyáron itt élünk a feleségemmel - mondta Tróber Gyula. - Az unokánk meg a menyünk is velünk tölti az egész nyarat. A faluban barátságosak az emberek, mi is megszoktuk már a vidéki életet. Jó a kapcsolatunk a szomszéddal, Varga Ferenccel: kölcsönösen segítünk egymásnak. Torvajra való jövetelünk óta már negyven gyümölcsfát telepítettem, s ezek termőre fordultak. Ültettem szőlőt és fenyőfákat is, illetve ba­romfit tartunk. Vettünk keltetőgé­pet is. Nem bántuk meg, hogy a faluba költöztünk. A szabadidőm­ben pedig gyakran horgászom a lullai tavon. Hét éve tagja vagyok a Béke horgászegyesületnek; nyá­ron az unokám is jár velem pecáz- ni. Vezetőből közhasznú Kilátástalannak látja a jövőjét Kere­kes József közhasznú munkás. Ta­valy április óta foglalkoztatja az ön- kormányzat, de a szerződése már­cius végén lejár. Azt mondta, na­gyon is valószínű, hogy ismét munkanélküli lesz.- Nagyon megalázónak tartom a helyzetemet - mondta. - A kény­szer azonban nagy úr, kénytelen voltam elvállalni a közmunkát is. A kilencvenes évek elején még a pol­gármester voltam, később meg fa­lugondnok. Akkor én dirigáltam a közhasznú munkásokat is, most nekem parancsolnak... Kerekes Józsefnek tégla- és cse­répégető szakmunkás-bizonyítvá­nya van. Tíz évig dolgozott a tabi téglagyárban. Később polgármes­ter lett, majd lemondott tisztéről; dolgozott a téesz állattenyésztő te­lepén, két évig pedig falugondnok­ként intézte a szükséges teendőket. Aztán évekig ingázott vidéki mun­kahelyére. Közhasznúként nyáron a közterület kaszálása, a temető rendben tartása volt a feladata. Most a hóeltakarítás, az utak sózá­sa ad munkát. ■ Úton Európába Korszerűsítés a tét Egyre többet foglalkoztatja Vidus Tibor egyéni vállal­kozót az uniós csatlakozás. Közúti árufuvarozó, s a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő euró 3-as motorral szerelt autót kell vásárolnia. Csakhogy bi­zonytalannak érzi a talpon maradást: azt, hogy lesz-e elég megrendelése. Vidus Tibor 1990-ben lett önálló vállalkozó. Akkor vette a Skoda teherautót és rakodó­gépet. Azt mondta: bár áz eszközparkja azóta sem bővült, az utóbbi 13 év eredményes volt. Elsősorban útépítéseknél dolgozik, a téli hónapokban pedig a tabi vasútállomáson szenet hord a tüzépbe.- Bár voltak nehézségeim, kifizetődő a vállalkozás - mondta. - Január-februárban ugyan kevesebb a münkám, de tavasztól őszig vannak hosszabb távú megrendeléseim is. Az uniós csatlakozás megkövete­li a korszerűbb járművet, s ez többmilliós kiadás. Vi­szont ha fenn akarom tartani a vállalkozást, akkor ez elkerülhetetlen. A kérdés csak az, hogy megtérül-e... Vidus Tibor hangsúlyozta: szereti a munkáját, s Tab térségében alig van elhelyezkedési lehetőség. Ed­dig pályázati lehetőséget nem vett igénybe, a költsé­geket maga igyekezett előteremteni. Hogy autója megfeleljen a közlekedésbiztonsági előírásoknak, már eddig is több millió forintot költött rá. _______■ Ma jdnem másfél évtizede lett egyéni vállalkozó, közúti árufuvarozó Vidus Tibor, és az akkor vásárolt teherautót kellene lecserélnie Torvaj kincse A katolikus templom A püspöki levéltár adatai szerint a torvaji oratóriu­mot megáldotta a tabi ferences adminisztrátor. A fa­lán néhány kép van, az oltárkövet Bíró Márton veszprémi püspök 1747. május 7-én szentelte föl... Léner Ferenc elmondta: apjától és nagyszüleitől úgy hallotta, hogy a műemlék jellegű barokk templom egykoron a falu közepén állt. Később a település a víznyerés és védettség szempontjából is észak felé terjeszkedett, s így most a faluszéli temető veszi kö­rül a templomát. Előtte csak öt ház található.- Fiatal koromban gyakran szántottam lovainkkal a templomtól délre levő dűlőben, családunknak ott volt a földje - mondta Léner Ferenc. - A munka vég­zésekor minden alkalommal sok téglatörmeléket és fémeszközöket fordított ki az ekém. Mindez azt bi­zonyítja, hogy valamikor ott állhatták a falu házai. A templom ajtaja fölött kronosztichon és családi címer látható, a római számok összege 1756. A temp­lomot Lenthi István veszprémi püspök áldotta meg 1758-ban. Régen fából volt a tornya, s ez a templom homlokzatán helyezkedett el, a mostani kis tornyot csak 1851/52-ben építették. A templomot 1973-ban, az orgonáját 1980-ban újították föl. A legsürgősebb teendő most a templom és temető bekerítése. ■ Valaha fából készült tornya volt ennek a templomnak - mutatja Léner Ferenc a kis tornyot csak a XIX. század közepén építették A L M A N A C H - 2 2 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents