Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-13 / 62. szám

6. OLDAL 2004. Március 13., Szombat GAMÁS Gamási Hírmondó Elkészült a jövőterv A képviselőtestület elfogadta a község kétéves gazdasági prog­ramját. Elsősorban a pályázati lehetőségekre alapozzák a fejlesztéseket. A gázvezeték­hálózat már kiépült, most az intézmények bekötését tervezik, és korszerűsítik a falu közvilá­gítását. Új szárny az iskolában Bővítené az általános iskola épületét az önkormányzat úgy, hogy az étterem és konyha fölé építenének még egy szintet. A régi épületrészekben más közösségi létesítményeknek adnának helyet. A tervhez ter­mészetesen pályáznak állami támogatásért is. Közösségi házat építenek A pályázatokat előkészítő tervek sorában elkészült az egykori lóistálló épületében kialakítandó közösségi háznak a tervdokumen­tuma. Ezt a jelentős beruházást ugyancsak pályázati pénzekkel tudja megvalósítani a község. Recept Gamásról Gombás sertéskaraj A gamási erdőkben sok a gomba, és a háziasszonyok szívesen készítenek gombás ételeket. íme a gombás karaj receptje! A 8 szelet sertéskarajt kiverik, megsózzák, és olajban meg­párolják. Közben a 30 deka gom­bát fölszeletelik és 2 fej vörös­hagymával üvegesre sütik, borssal s egyéb fűszerekkel ízesítik. 2 deci tejfölt, 2 evőkanál ketchupöt, 1 evőkanál majonézt és mustárt összekevernek. A karajszeleteket tálba vagy tepsibe rakják, ráterítik a pirított gombát, és leöntik a mártással. Sütőben pirosra sütik. Ilyenkor farsangi túrófánkot is készítenek hozzá: a 25 deka lisztet és az áttört túrót 3 tojással, 1 csomag sütőporral, 1 pohár tejföllel, késhegynyi sóval össze­gyúrják. Közepesen forró olajban kisütik a pogácsákat, s lekvárral vagy vaníliás cukorral tálalják. A CIKKEKET GÁLOONYI MAGDOLNA ÍRTA FOTÓK: MARTON LÁSZLÓ AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Gamásnak van a somogyi tele­pülések közül a legnagyobb terü­lete. Erdők, dombok, hatalmas szántók veszik körül. Azt hihet­nénk, hogy magányosan éli mindennapjait az egy úton meg­közelíthető falu. Bár zsáktelepü­lésként tartják számon, Gamás nagyon is nyitott település. Kere­si a partnereit, hogy közösen szé­pítsék a környezetüket, és a köz­ségjárművei a térség jelentős körzetét bejárják, hogy nap mint nap munkába szállítsák nem­csak a falubelieket, hanem a szomszédok munkavállalóit is. A munkahely gyógyír lesz a falu bajaira Fáradt köztisztviselőkkel találko­zunk mostanában a polgármesteri hivatalban. A napokban fejezték be a zárszámadásokat. Ez nem lenne sok, ha csak az önkormány­zat gazdálkodásával foglalkozná­nak, de a község vállalkozásait is itt könyvelik. Talán nem sértődnek meg, ha kényszervállalkozásnak minősítjük ezeket a tevékenysége­ket, melyek bizony távol állnak a helyi közigazgatás úgynevezett kötelező feladataitól. Az önkor­mányzatnál mégis kötelességük­nek érzik, hogy szállítmányozás­sal, agrárpark menedzselésével vagy tejbegyűjtéssel foglalkozza­nak. Ezt kívánja a súlyos munka- nélküliséggel küszködő település. Kényszervállalások Büszkén újságolta Horváth Teréz jegyzőasszony, hogy sikeresen le­tette a könyvelői vizsgát, így aláír­hatja a könyveléseket, s nem kell szakértőt fizetni. Tehát ezzel is spó­rolhat az önkormányzat. Jeszensz­ky János polgármester pedig szinte belülről ismeri a környékbeli cégek helyzetét, hiszen az önkormányzat szállítja a munkásokat a gazdasági társaságoknak, melyek megosztják vele a sikereiket és kudarcaikat is.- Fonyódon most vannak biztató jelek arra, hogy a Fonyton újra talp­ra állhat. Ugyan nem gondolhatunk a néhány évvel ezelőtti ezres mun­káslétszámra, de minden munkale­hetőség számít - mondta a polgár- mester. - Fenn kell tartanunk a jár­műparkot, mert különben a gamási- ak a térségben nem j urnának mun­kalehetőséghez. Egy buszt ugyan most eladunk, de vásárolunk egy 19 személyes kisbuszt. Gamáson a körzetre jellemző át­lagnál jóval nagyobb a munkanél­küliség. Annak idején a magánosí- tott cégek először a falubelieket küldték el, mert nem akarták fizetni a munkába járás költségeit. S ezt a munkavállalók sem tudták állni. Az önkormányzat így alakította ki a vál­lalkozásait, amelyek a családok megélhetésének hátterét nyújtják. Arra is nagy gondot fordít az ön- kormányzat, hogy helyben tartsa a fiatalokat. Az iskola nemcsak helyi­leg van a község szívében. Ugyanak­kor mindent elkövetnek azért, hogy a friss diplomások munkát kapjanak a falujukban. Otthon az óvodában Sárközi Tibomé, Erika, az óvoda vezetője örül annak, hogy ma már azok hozzák gyermekeiket az óvo­dába, akiket kisgyermekként gon­dozott az intézményben. Csak a be­szélgetés közben tudatosul benne, hogy a kolléganői is egykori óvodá­sai. S lám, ez mit sem változtat azon, hogy együtt alakítják ki a csa­ládias közösséget. Talán még segíti is, hiszen valamennyien átélték a gamási óvodásélményeket.- Ez az elő munkahelyem; 18 évesen kezdtem képesítés nélküli óvónőként - mondta. - Itt ismertem meg a férjem, ő gamási születésű. Bár a téesz felbomlása miatt most Karádon dolgozik, ma is köztiszte­letnek örvend a községben. 13 éve építkeztünk, ide köt a baráti kö­rünk. S örülök annak, hogy a két gyermekünk is szeret itt lakni. Az óvodában ma 42 gyermeket gondoznak. S Erika azt mondja, hogy az utóbbi évtizedekben nem emlékszik ehhez hasonló évre, mert januártól májusig hat új kis­gyereket szoktatnak be. Szerencsé­re itt az elmúlt években sem csök­kent a gyermekek száma. Talán az is fontos a szülőknek, hogy a kicsik szeretnek óvodába járni, s ez a biz­tos háttér hozzájárulhat a gyermek- vállaláshoz. Az intézményben nem nehéz észrevenni, hogy a családok küszködnek az ingázás nehézsége­Sárközi Tiborné szereti az óvodásokat Mitcha Csaba büszke a vállalkozására Jeszenszky János munkahelyet teremt ivei vagy még rosszabb, ha munka- nélküliség nyomasztja őket. A szü­lők bálját mégis évről évre megren­dezik. Legutóbb is több mint száz­ezer forintot gyűjtöttek. Ebből me­sesarok, színes függönyök, puha szőnyegek lesznek a foglalkoz­tatótermekben. Mérőműszer a bolt Nemcsak a gyermekintézmény, ha­nem a bolt is pontos mérőműszer­ként jelzi, hogyan élnek a falubeli­ek. Mikor van tele és mikor sová­nyabb a pénztárca. Mitcha Csaba kereskedő Gamásról is jól látja, hogy a kilométerekkel távolabbi cégnek van-e megrendelése. Az üz­lete forgalmából tudja, jut-e munka a falubelieknek. A bolt érzékeny mérőműszer. Itt hamar kiderül, mi­kor osztják a segélyeket, mikor ér­keznek meg a nyugdíjak, hányadi­kán fizetík a béreket.- Egyre nehezebben lehet bol­dogulni. A térség gondjai is itt csa­pódnak le - mondta a 24 éves fia­talember, aki méltán büszke arra, hogy ilyen fiatalon saját vállalko­zást vezet. Igaz, jó családi háttérrel teszi, meg is köszönte szüleinek az áldozatukat. S állítja, hogy a nagy- nénjétől is tanult, aki a község má­sik boltját vezeti. A fiatal kereskedő is számol: tudja, sokba fog kerülni, hogy meg­feleljen az európai szabványoknak, de május 1-jére be kell fejeznie az átalakításokat. A berendezések ál­lapota, szerencsére, nem igényli a cserét. 1999-től bérli az üzletet a bogiári áfésztól. Mint mondta, az elején nehezebben ment, de ma már tudja, hogy mit igényelnek a vásárlói, akiket természetesen jól ismer. A családtagokon kívül két falubelijének is munkát tud adni. A jövőjét itt képzeli el Gamáson. S nem egyedül, hiszen már meg­vette a gyűrűket.- A menyasszonyom is itt érzi jól magát, velem - mondta nevet­ve a fiatalember. Az egyház támaszai Bármerre járunk Gamáson, szem­besülünk az önkormányzat és a falu lakosainak a nehézségeivel, mégis sorra azt halljuk, hogy a köz­ség lakói mennyit adakoztak, gyűj­töttek, segítettek. Csordás István, a 85 éves’templomátya ezt azzal ma­gyarázza, hogy erre tanították őket: eltartják az egyházukat. Legényko­ra óta az egyházközség képviselője volt, s 1986-tól tölti be a templom­atya tisztét, erre ma is igen büszke. Bár a község legidősebb lakosainak egyike, nem esik nehezére, hogy megfogja a szerszámot, ha a közös­ségért kell dolgozni. Nemcsak a hí­vek közössége, hanem maga is nyitott szívvel fogadta a fiatal plé­bánost. - Már tíz minisztránsa is van - említette mosolyogva. A gye­rekek szívesen járnak hittanra is. Ugyan nem mondja, de a temp­lomatya számára megnyugtató, hogy lesz, aki átveszi majd a lélek házának őrzését. Ésszerű továbblépés Néhány évvel ezelőtt Jeszenszky János azt ígérte, hogy gazdasági társaságba ltiviszik az önkormány­zati vállalkozásokat. Nemcsak azért, mert ott a helyük, hanem azért is, mert ez a továbblépés ész­szerű útja. Ma egyre közelebb áll­nak hozzá, mert ígéretes tárgyalá­sokat folytat leendő üzleti partne­rekkel. Jó alapokról tárgyal: a köz­ség megvette az egykori tsz-majort, tehát vannak műhelyek, csarno­kok. Sorra szervezik a továbbkép­zéseket, lesz felkészült munkaerő. S itt lehet a kistérség informatikai központja. A polgármester úgy számol, hogy száz munkahely gyógyír lesz a község bajaira. ■ Úton Európába Gamás Kincse A föld eltartja a gazdát Állami földekre pályázik Bognár Zoltán, mert nem sze­remé, ha a gamási területeket idegenek birtokolnák. Zavarná, ha a kispénzű helybelieket kiszorítanák a falu határában levő szántóföldekről. A pályázati ki­írás szerint egyelőre tartós bérlettel számolhat. Azt mondja, ha megkapná a kért csaknem 60 hektárt, az biztonságosabbá tenné a családi vállalkozás megél­hetését. Jelenleg mintegy 100 hektáron termeszt szántóföldi növényeket. S tulajdonképpen a kukori­cából fedezi a napraforgó- és a búzatermesztést. Megbízható partnerekkel műveli a saját földjeit, il­letve a bérelteket. Egy baráti család végzi a gépi mun­kákat, s egy gazdasági társasággal szerződött az érté­kesítésre, de tőle szerzi be a jó minőségű vetőmagot és a növényvédő szereket is. Miután üzleti partnere révén tudja szárítani és tárolni a gabonát, nincs ki­szolgáltatva a piacnak. Bár hozzáteszi: szerencse is kell ahhoz, hogy jó áron adja el a termést. Minden­esetre sokat spórol azon, hogy ősszel vásárolja a ve­téshez és a növényvédelemhez szükséges terméke­ket. Azt viszont sérelmezi, hogy miután nincs gép­parkja, ez hátrányt okozhat a pályázatnál. Mintha az állam nem méltányolná az agrárgazdálkodók ésszerű munkamegosztását. Gamásra hozta a gólya, s itt tart- ja a föld, mondta Bognár Zoltán. _____________■ Bo gnár Zoltán mezőgazdasági vállalkozó sikeres szerződéseket kötött az agrárpartnereivel a gamási szántók művelésére A lélek háza Az 1800-as évek elején Lakatos György gamási plé­bános azt állította, hogy Árpád vezér sírja a falujá­ban található. Ez a vélekedése ugyan napvilágot lá­tott, de a tudomány nem támasztotta alá. Az- vi­szont ismert, hogy a községnek már az 1220-as évek elején volt temploma. Az új római katolikus templomot 1819-ben építették. A községet több ne­mesi család is birtokolta, de a kincstár és a Szent Benedek rend is a tulajdonosai között szerepelt. Az Árpád-korban a szentmártoni apátság birtoka volt. A falu 1819-ben épült temploma 1946-ban le­égett, miután villám csapott a tornyába. A követ­kező évben azonban újjáépítették. 2001-ben Lubics Árpád plébános kezdte meg az épület fel­újítását, mert a tetőszerkezete tönkrement, eltört a szemtartó gerenda. Az idős plébános már nem ér­hette meg a felújítás befejezését, így az utóda, Nikii Zsolt folytatta a munkát. A 18 milliós össz­költséghez másfél millió forintot gyűjtöttek össze a falu lakói, de adtak pénzt a Gamásról elszárma­zottak is. Pályázati támogatást is nyert az egyház- község. Hangyái Imre gamási születésű budapesti építész segédkezett a pályázat benyújtásában. Az önkormányzat ugyancsak támogatja a templom megújulását. ___________________________■ Nik ii Zsolt, a község fiatal plébánosa és Csordás István templom­atya büszke a falu szépülő katolikus templomára A L M A N A C H - 0 5 8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents