Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-11 / 60. szám

4. OLDAL 2004. Március 11., Csütörtök Történelem a szemeteskukából Megsárgult könyvlapokon rejtőznek a régmúlt titkai fotó: kovács tibor Ivóvíz útvesztővel Kaszó Biztos kezdet rászorulóknak Csurgó Modell értékű szociális program indult Csurgón, amelyhez hason­ló nincs a Dunántúlon. A kistér­ségi családsegítő és gyermekjólé­ti szolgálat a Somogyi Munkanél­küliekért Alapítvány, valamint a vöröskereszt, a védőnői szolgálat és még számos szervezet bevo­násával kapcsolódott a szaktárca által támogatott programhoz. A modell intézmény az őrtilosi óvo­da lesz.- A „Biztos kezdet” programot Angliában találták ki 1997-ben, hogy minden gyereknek, szülő­nek és közösségnek joga és lehe­tősége legyen a körülményekhez képest legjobban élni - magya­rázta SzomorÉva programigazga­tó, a szociális és családügyi mi­nisztérium munkatársa. A már meglévő intézmények - családse­gítő, bölcsőde, civil szervezetek, védőnői szolgálat, nevelési ta­nácsadó - célja segíteni a családo­kat, hogy a gyermekek az adott keretek között a lehető legjobban bontakoztathassák ki képességei­ket. Csurgón már működő prog­ramra épül rá a „Biztos kezdet”. Családi játszóház, kreatív foglal­kozások, baba-mama klub, sütés­főzés, gyermekzsúrok, gyermek- felügyelet és még számos szolgál­tatás van, amit igénybe vehetnek a rászorulók és önkéntesként ma- guk is besegíthetnek, varga *nprea Szépül az óvoda Mezőcsokonya A tervezettnél gyorsabb ütemben halad az óvoda átépítése. Hátra­van még a tetőcsere, az épület külső vakolása, a konyha és az ét­kező átépítése. Ez utóbbiakat azonban csak tanítási szünetben lehet elvégezni, mert az átépítés alatt is a konyha látja el az iskolá­sokat, az óvodásokat főtt étellel. A kicsiket ideiglenes megoldás­ként a faluházban helyezték el, s naponta mintegy hatszáz métert kell megtenniük az étkezdéig. A szülők egy része nehezményezte, hogy miért nem viszi fel őket a fa­lubusz.- Amikor az átépítésről döntöt­tünk, fel sem merült, hogy busz- szal szállítjuk át őket a másik épületbe - mondta Sudár Győző polgármester -, ennek ellenére néhány esettől eltekintve vitte a gyerekeket a busz. Egyrészt egy kis séta nem jelenthet gondot a gyerekeknek, másrészt két eset­ben fordult elő, hogy az óvónők kifejezetten kérték, hogy ne men­jen fel a busz, mert szép az idő, inkább sétálnak. Természetesen a havazásban vagy rossz idő ese­tén nem kell gyalogolniuk a gye­rekeknek. szarka Ágnes Kaposvár Poros padlásról, trágyadomb alól és szemeteskuka mellől is került már elő olyan szinte felbecsülhetetlen értékű régi irat, amely a megye történel­mének egy szeletét jelenti. A megyei levéltárban immár le­hetőség adódik az értékes pa­pírok digitalizálására is. Három éve minden levéltári na­pon megjutalmazzák azokat a so­mogyi lokálpatriótákat, akik a lá­dafiából, a padlásról vagy éppen a szemetes mellől mentenek meg fontos történeti értékkel bíró kor­dokumentumokat. Bősze Sándor­tól, a megyei levéltár igazgatójá­tól megtudtuk: az utóbbi időszak legjelentősebb „fogásai” a Bo- ronkay család iratainak töredéke a 18. századból, a somogyszili ipartestület jegyzőkönyve, illetve a Hertelendy família iratai voltak. Persze az is előfordul, hogy a megsárgult papirosok becsapják a jó szándékú hozzá nem értőt, s a régi irat valójában a múlt szá­zad második feléből származik. Az igazgató hangsúlyozta: a 18. század előttről kevés iratot őriz­nek, így ezek különösen értéke­sek lehetnek a somogyi múlt fel- térképezéséhez. Bősze Sándor elárulta: az ira­Megyei körkép Ha lassan is, de elkészült a je­lentés a romatelepek bejárása­inak tapasztalatairól. A me­gyei közgyűlés által szervezett észak-somogyi körút elsődle­ges célja az volt, hogy megvizs­gálja, milyen formában tud be­kapcsolódni a megye a romate- lep-felszámolási programba.- Somogybán az országos átlagnak megfelelő a helyzet - összegezte a tapasztaltakat Filebics Magdolna, az önkormányzat kisebbségi refe­rense. - A telepek lakói alacsonyan iskolázottak, emiatt nem tudnak elhelyezkedni. A falusi roma férfi­ak alig 20, míg a nők kevesebb mint 10 százaléka rendelkezik munkával, az egy főre eső jövede­lem gyakran a létminimumot sem éri el. A családok jobbára szociális juttatásokból élnek. A romák anyagi helyzetével szorosan összefüggenek a cigány­telepek kialakulásai. Az itt élők környezete elhanyagolt, házaik tok átnézése előtt sokszor elen­gedhetetlen a fertőtlenítés, hiszen a régi papírokon egészségkárosí­tó anyagok is lehetnek. Emellett fontos szempont, hogy a penész­gombás anyag ne érintkezzen a jól kezelt egészséges iratállo­mánnyal a fertőzés megelőzése érdekében. omladoznak, s az alapvető higiéni­ai előírásoknak sem felelnek meg, pedig gyakran több generáció él egy fedél alatt. Ennek kö­vetkeztében a cigány la­kosság egészségi állapota rosszabb az átlagnál.- A megyében 244 te­lepülés van, ezek közül mindössze 17-ben nem élnek romák - folytatta a kisebbségi referens. - Ci­gány kisebbségi önkor­mányzat viszont csak 62 helyen alakult, azaz az itt élő ro­mák érdekképviselete is rossz. A legnagyobb baj azonban, hogy romlik a telepeken élők hely­zete, ráadásul a cigány közösségek egyre inkább zártabbá válnak, az újonnan érkezőket sehol sem lát­ják szívesen.- Három-négy évvel ezelőtt már sor került egy hasonló bejárásra - mondta Gyenesei István, a közgyű­lés elnöke -, ám értékelhető válto­zás nem történt az eltelt idő alatt. Ez többek közt annak is betudha­tó, hogy rendkívül kevés pénz áll a Mindezek után ma már digita­lizálhatják is a feldolgozott anya­got az elmúlt években megnyert pályázatok révén megteremtett technikai háttérnek köszönhető­en. Most lehetőség nyílt arra, hogy a Nemzeti Kulturális Alap­program pályázatának segítségé­vel megvásárolhassanak értékes iratanyagokat magánszemélyek­től. Mód van arra is, hogy az ira­tok tulajdonosuknál maradjanak, ám megóvásuk érdekében megte­gyék a szükséges óvintézkedése­ket a levéltári szakemberek, hogy Somogy története megmaradjon az utókornak. takács zoltán rendelkezésre már országos vi­szonylatban is.- Korábban lehetőség volt rá, hogy a cigányok lakás- építési kölcsönt kapjanak - vette át a szót Kompok György, a Somogy Me­gyei Cigányszövetség el­nöke. - A bezárkózásnak az előítéletek az okai. Hasonlóképp véleke­dett Kakas József, az Or­szágos Cigányönkor­mányzat tagja is, aki sze­rint a diszkrimináció társadalmilag elfogadottá vált, így a telepek lakó­inak egyre nehezebb kitörniük. Országosan mintegy 460 roma­telepet tartanak nyilván, ezek kö­zül mintegy 60-80 található So­mogybán. A kormány tízéves programot dolgozott ki felszámolá­sukra, eszerint 2006 végére 45 szá­zalékuk megszűnne. Ehhez képest az idén csak 1 millárd forint jut er­re, melyből nyolc telepet lehet fel­számolni. A megyei vezetők remé­nyei szerint egy somogyi is a nyol­cak közé kerülhet. vas andrás Az önkormányzat helyett a Kaszó Erdőgazdaság Rt képviseli a lakos­ság érdekeit az egészséges ivóvíz- ellátás és szennyvízcsatorna-szol­gáltatás érdekében. A sajátos eljá­rás nem afféle jótékony gesztus, hanem kényszerűség. Kaszón ugyanis semmilyen beleszólása nincs a kötelező önkormányzati feladatának ellátásába a falu veze­tő testületének, mert az egészsé­ges ivóvíz az erdőgazda­ság kútjából, azaz a Honvédelmi Minisztéri­um tulajdonából és terü­letéről érkezik.- Ha valamely köz­szolgáltatást nem tud egy önkormányzat ellát­ni, akkor azt külön meg­állapodással, közszolgál­tatási szerződés kereté­ben köteles biztosítani - mondta Pintér Rezső körjegyző. - A kaszói önkormányzat megalakulásakor azonban az ivóvíz és szennyvíz- csatorna biztosításához sem köte­lezettséget, sem területet nem ír­tak elő és nem is kértek számon az önkormányzattól. A helyzet máig így van, tehát az önkor­mányzat még tájékoztatási vi­szonyban sem áll a vízművel. Ez az oka annak, hogy más tele­pülésektől eltérően Kaszón az ivó­vízre vonatkozó árhatósági felada­tot sem láthatja el az önkormány­zat. Az erdőgazdaság egyedi szer­ződéseket kötött a lakókkal, mely­nek keretében az 50-100 erdészed munkás a szállóvendégekhez ha­sonlóan mindeddig tiszta és (Folytatás az 1. oldalról)- Modernizáljuk a gazdaságot, az­tán ha beüt egy rossz év, milliókat vesztünk - mondta Horváth Ist­ván. Tavaly majdnem ötmillió fo­rint volt az aszálykárom, a vadkár elérte a hárommüliót, és akkor nem vettem figyelembe a koráb­ban elmaradt akácerdő-telepítési pénzt. A pályázatomat ugyanis forráshiány miatt elutasították. A Nagybajom, Jákó, Csököly háromszögben ötvenhektárnyi er­deje van, ezenfelül 300 hektár ke­zelését bízták rá a - többnyire - nyugdíjas erdőtulajdonosok. El­vállalta az összes szakmunkát, ál­landó fakitermelő és erdőművelő csapata van, s alvállalkozókat fog­Engedély nélkül Hatvanegy alkalommal fedtek fel engedély nélküli fakitermelést So-‘ mogyban. 8032 köbméter tűnt el engedély nélkül, az erdőfelügye- löség 55 millió forint bírságot sza­bott ki. Alaphelyzetben köbméte­renként 10 ezer forint a büntetés, a tölgynél 13 ezer forint. egészséges ivóvizet biztosított a te­lepülés mintegy 60 állandó lakosá­nak is. A Honvédelmi Minisztéri­um legutóbbi beruházásával a víz­mű berendezéseit és vezetékeit is korszerűsítették. A legalább 100 évre megnyugtató műszaki meg­oldás azonban korántsem jelent ellátási biztonságot, mivel az el­múlt hetekben már nem az Erdő- gazdaság Rt a közüzemi szolgálta­tó Kaszón. Tamás János, a Kaszó Erdőgazdaság Rt vezérigazgatója elmondta, hogy tavaly meghívásos pályázat ke­retében keresték a kaszói üdülőkomplexum jövő­beli hasznosítóját, s idén már a budapesti székhe­lyű Gállá Invest Mega- logistic Rt bérli a tovább­ra is állami tulajdonban lévő üdülő- és szálláshe­lyeket az ivóvízkúttal és -hálózattal, valamint a szennyvíz­tisztító teleppel együtt. Hajdú Ti­bor polgármester szerint azonban sem erről, sem az esetleges szol­gáltatói változásokról nem kapott még értesítést a lakosság és az ön- kormányzat.- A szerződésben olyan bérleti konstrukciót kötöttünk ki, ami mind a lakosság, mind az erdő- gazdaság részére a korábbi felté­telekkel biztosítja az ivóvíz- és szennyvízellátást - tette hozzá Tamás János. - A kaszói lakosság igényével közös az erdőgazdaság elvárása is, annál is inkább, mivel hamarosan új lakótelkeket érté­kesítünk, ahová szintén biztosí­tani kell a közüzemi szolgáltatá­lalkoztat. Az állami munkahely után negyedik éve van a magán­szférában, ám nem állítja, hogy maradéktalanul elégedett volna... Az idevágó somogyi adatok sem árulkodnak rózsás helyzetről; ta­valy például 370 ezer köbmétert termelhettek volna ki a magáner­dőkből, ehelyett csupán 231 ezer köbmétert vágtak ki. Luzsi József, a Megosz elnöke szerint nem szabad, hogy a gazdál­kodók elveszítsék hitüket, az erdő- tulajdonosokra nyomasztó teher hárul. Az egyik legnagyobb nem­zeti vagyonunk az erdő: a sok ezer milliárd forint értéket képviselő 1,9 millió hektár hazánk területé­nek 19 százalékát adja, a mező­gazdaságilag művelt területek ne­gyedét teszi ki. Arra a kérdésre, hogy miként értékeli a megállapo­dást, elmondta: az elnökség sze­rint a magánerdő-gazdálkodás mű­ködése biztosított, s ez óriási szó. Kiemelte: valószínűleg folytatni le­het a megszokott, évi 10-12 ezer hektárnyi erdősítést. A gazdasági, környezetvédelmi jelentőségén túl országosan ezreknek biztosít mun­kát a telepítés. harsányi miklós Múltdarabkák a világhálón Öt év alatt mintegy 15 sikeres pályázat eredményeként vált lehetővé a régi iratanyag digitális feldolgozása. A digitalizálás segít az információk megmentésében és széles körű nyilvánosságra hozatalában is. így ke­rülnek Somogy történetének darabkái a világhálóra. Elszigetelt romatelepek SOKat. BÍRÓ MÁRIA Lecke erdőtulajdonosoknak Somogybán A-Z-lg Andocs - Sárdi János operetténe­kes halálának 35. évfordulója alkal­mából a polgármesteri hivatal falán levő emléktáblánál helyezett el ko­szorút az önkormányzat, az általá­nos iskola, a nyugdíjasklub, a Somogyért-Andocsért Egyesület és a gazdakör. A gazdakör kerekasz- tal-beszélgetésen látta vendégül a résztvevőket, (kj) Adand - Az ügyintézők birtokba vették új helyüket a felújított és bővített polgármesteri hivatalban. Ügyfélfogadó teret alakítottak ki, s az új számítógépes hálózat révén lehetővé válik, hogy bárki az inter­neten keresztül intézze ügyeit. Pollák Tibor ádándi polgármester szerint a kommunikáció és a hiva­tal végre megközelíti az uniós kö­vetelményeket. (fi) Balatonkeresztúr - A Keresztúr- nevű Települések Szövetsége, amelynek Bárdos János, Balaton­keresztúr polgármestere az elnöke, éves közgyűlésére készül. A Kár­pát-medencében 40 Keresztúr ne­vű település van. Tervezik, hogy kö­zös címert és zászlót alkotnak, (bb) Balatonlelle - a Lölle Hagyo­mányőrző Egyesület tavaszi szak­körzáró estjére készül. Ekkor adják át hímzett és faragott ajándékaikat a városnak. 1990 óta működik a hímző és fafaragó szakköre a mű­velődési házban, (pr) Balatonszentgyörgy - Megala­kult a helyi Önkéntes, Tűzoltó Egyesület. A településen több évti­zede dolgoznak az önkéntes tűzol­tók, és civil szervezetüket most ala­pították meg 32 fővel. A csapatban a férfiak mellett 11 nő is tevékeny­kedik. Az egyesület elnöke ifj- Né­meth László lett. (bb) Barcs - Czéh Dániel, a barcsi Szé­chenyi Ferenc Középiskola diákja 18 gimnazista között lett első a ka­posvári Pedagógus Továbbképző és Szolgáltató Intézet Szép Magyar beszéd versenyén. A 11 szakképző iskolás közül pedig Savanyó Attila, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Szakközépiskola di­ákja képviseli a megyét az országos döntőn, (sza) BarCS - Somogybán jelenleg 54 mezőgazdasági termeléssel foglal­kozó szervezőt tartanak nyilván. Tavaly a földművelésügyi hivatal­ban 8 integrátori bejegyzés iránti kérelmet bíráltak el eredménye­sen. Az egyik legjelentősebb nyil­vántartott termelésszervező a bar­csi Dráva-Tej Kft, amelynek 113 tagja tavaly csaknem 53 millió li­ter tejet termelt, (vt) Bedegkér - Elkezdte az italbolt felújítását a tabi áfész. Kicserélik az elhasználódott burkolatot, és el­végzik a vízvezetékrendszer részle­ges cseréjét. A munka csaknem 1 millió forintba kerül. A felújítás a hónap végére készül el, és bérbe adják az italboltot, (kj) CSOmbárd - Felújították a mező- gazdasági földút egy részét. A mo­csaras területen áthaladó szakaszt zúzott kővel szórták le, s megjaví­tották a hidat is. A munkákra 700 ezer forintot költöttek, (szá) Felsőmocsolád - Kevesebb kül­földi vesz ingatlant a faluban, ezért megállt az elvándorlás. A zömében Németországból érkező vásárlók ugyanis olyan árat fizettek a telke­kért, házas ingatlanokért, hogy még az is eladta, akinek korábban nem állt szándékában, (szá) Hetes - Körzeti bormustrának adott otthont a hetesi faluház a mikrotérségi napok keretében. A környék mintegy 10 településéről 33 vörös- és fehérborral neveztek a gazdák. A legízletesebb nedűket arany- és ezüstéremmel jutalmaz­ta a zsűri, valamint a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet tá­mogatásával további 16 díjat osz­tottak ki. (hzs) Ilike - Pályázati pénzből készül Inke környezetvédelmi programja. A település 1,5 millió forintot nyert a környezetvédelmi és vízügyi mi­nisztérium pályázatán, és még eb­ben az évben elkészítik a progra­mot. A települést magában foglaló kistérség már rendelkezik környe­zetvédelmi tervvel, (vá) Kaposvár - Tegnap nagy sikerrel zárult Börzsei Károly és felesége a Korok játék katonái című hadtör­téneti kiállítása, amelyen csak­nem kilencezer, többek között magyar, kuruc, olasz, amerikai já­ték katonát láthattak az érdeklő­dők az Együd Árpád Művelődési Házban, (sza) Kaposvár - A Nagycsaládosok Ka­posvári Egyesülete megválasztotta a jelölőbizottságot: Kiss Király Zsolt, Jóföldi Gábor és Bene Lászlóné tehet javaslatot az elnök és a főtitkár személyére, valamint az elnökségi, a választmányi és az ellenőrző bizottsági tagokra, (sza) Kaposvár-Pécs - A pécsi regioná­lis rézfúvós-válogatón a 4. korcso­portban fellépő Horváth Miklós, a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola kürtöse továbbjutott az országos döntőbe. A csaloiem tízperces elő­adásában egy kötelező és egy sza­badon választott művet mutatott be. Felkészítő tanára Bogáthy Jó­zsef, s Tóthné Lukács Edit kísérte zongorán, (hm) Kötcse - Tavaszt éreznek a mesz- sze földön ismert kötcsei borászok. Hozzáfogtak az első bókavölgyi pünkösdölő megszervezéséhez. Azt szeretnék, hogy minél széle­sebb vidéken megismerjék a híres kötcsei borokat, (fi) MEGYEI KÖRKÉP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents