Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-10 / 59. szám
6. OLDAL 2004. Március 10., Szerda Büssüi Hírmondó Farsangolt a nőegylet Több mint száznegyven vendég előtt mutatták be műsorukat a büssüi nőegylet tagjai. A farsangi összejövetelre a hagyományos kánkán mellett keringővei és cigánytánccal is készültek. Újdonság volt ezúttal a műsorukban, hogy bérelték a ruhákat, és így a táncokhoz illő, korhű öltözetben léptek a nagyközönség elé. Ritkább a lopás, tolvajlás Kevesebb volt a vagyon elleni bűncselekmény az utóbbi időben a településen, ezért Büssü lecsúszott a „feketelista" első helyéről. A polgármester szerint azonban a helyzet még így sem megnyugtató, s ezért tervezik is három szomszédos település: Büssü, Gölle, Kis- gyalán összefogásával a polgárőrség megalakítását. Színházba mennek A Czillei és a Hunyadiak című darabot - Vörösmarty Mihály és Spíró György alkotását - nézi meg a Nemzeti Színházban hat idős büssüi lakos. A belépti jegyek és az utazás költségeit az önkormányzat vállalta magára. Recept Büssüböl Fehérboros hústekercs A fehérboros hústekercshez nyolc szelet sertéskaraj, nyolc szelet sonkaszalámi vagy gépsonka, egy deci étolaj, 10 deka túró és 10 deka sajt, 3 deka vaj, 2 deci fehérbor, liszt és tejföl kell. A karajszeleteket kiverjük, megsózzuk, majd egy-egy szelet vékony sonkát teszünk rá. Erre jön az alábbi töltelék: 10 deka túrót 10 deka reszelt vagy apróra vágott sajttal és petrezselyemzölddel kikeverünk, ezt a sonkaszeletekre kenjük, s fölhajtjuk, majd zsineggel összekötjük. Egy deci olajat és 3 deci vajat felforrósrtunk, ebben átforgatjuk a tekercseket, majd 2 deci fehérborral felöntve puhára pároljuk. Tálalás előtt a tekercseket kiszedjük, a levet egy evőkanál liszttel s egy evőkanál tejföllel besűrítjük. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓIG KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Büssü egy bekötőúton közelíthető meg. Távol van a megyeszékhelytől, távol a Balatontól, s a turisták sem fedezték föl. Lakosai csak magukra számíthatnak. Harminc százalékuk a cigány, és a felzárkóztatásuk szinte megoldhatatlan feladat. Többségük iskolázatlan, s esélyük sincs, hogy munkát találjanak. A szarvasmarhatelep megszűnése növelte a munkanélküliek számát. A község vezetői mindent megtesznek, hogy javítsanak az életükön, és ebben a törekvésükben jelentős segítséget kapnak a civil szervezetektől. Átgondolt fejlesztés kisebb lépésekkel A büssüi idősek otthonában zajlik az élet. Az otthonba látogatók éppen különböző gipsz ajándéktárgyakat öntenek: már most készülnek év végi kiállításukra. Szegvári József polgármester is ide helyezte át az irodáját, mert az önkormányzat épülete megérett a felújításra.- Az önkormányzat tavaly nem pályázott - mondta - , mert a gáz bevezetéséhez igénybe vettük az igali kistérség területfejlesztési pályázatát. Nyolcmillió forintot nyert el a négy szomszédos falu: Büssü, Somogyszil, Gadács és Kazsok. Bevezették a gázt- Támogatást kaptunk a szilárd- hulladék-tartókra is - mondta a polgármester.- Módosítottuk a szerződést a KVG Rt-vel, így már kéthetente viszik el a szemetet, s reményeink szerint még az idén átállnak a heti szállításra. Évente többször tartanak szelektív hulladékgyűjtést is, így tisztább, gon- dozottabb lesz a község. Elsődleges feladat a település rendezési tervének az elkészítése, de - mint a polgármester mondta- egy kissé lecsúsztak az időből, s erre csak jövőre kerítenek sort.- A rendezési terv elkészítéséhez és az uniós csatlakozás méltó megünnepléséhez is szeretnénk támogatást nyerni. A vidékfejlesztési minisztérium is kiírt egy pályázatot, ezzel segíti a települések arculatának javítását. Egy kicsit igényesebben szeretnénk kialakítani a faluközpontot. Úgy gondoltuk, hogy műkőburkolatot rakatunk majd az idősek otthona és a kultúrház elé. Bár van más tervünk is, amire költeni kell, hiszen itt, az otthonban nagyon sokba kerül a fűtés. A tartályos gázt felváltjuk a vezetékessel, de felújításra szorul az orvosi rendelő, a polgármesteri hivatal és a kultúrház is... Mindenki ismeri a faluban Földi Zoltánt és a feleségét. A férj a falugondnok, felesége az idősek klubját vezeti, s ő látja el a családsegítő szolgálat teendőit is. 24 órás szolgálat- A munkánkban csak előnyt jelent, hogy a magánéletben is ösz- szetartozunk - mondták szinte egyszerre így sokkal jobban tudunk egymásnak segíteni. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek vitáink. Időnként nem is egymással van problémánk, hanem egy-egy kívülálló miatt. Tíz éve van falugondnoki szolgálat, s a kezdetektől Földi Zoltán végzi ezt a munkát. - Befogadott a falu, megbíznak bennem az em- , berek. A munka nehéz, hiszen nap mint nap emberekkel kell bánni. Mindenkinek tudom a gondját-baját, s ha lehet, segítek is nekik - mondta. - Ha komolyabb problémát tapasztalok, olyat, amihez a családsegítő szolgálat beavatkozása kell, akkor szólok a feleségemnek.- Az információs csatornánk is jó, hiszen az orvossal, a védőnővel, a pedagógusokkal és a rendőrséggel is olyan kapcsolatban vagyok, hogy azonnal értesítenek, ha valahol komolyabb baj van - tette hozzá Földi Zoltánná. - Ez a munka 24 órás szolgálat. A megoldások keresése, a bajok orvoslása nem fér bele napi nyolc órába. Időnként mérlegelnem kell, hogy mi a fontosabb, mit lehet esetleg elhalasztani másnapra. A körzeti ápolónő Az idősek otthonában találkoztunk Körmendi Emőnével is. A nyugdíjas ápolónő most beteg édesanyját gondozza. Régi iparoscsalád sarja, apja a falu három Földi Zoltán falugondnok és a felesége Takács László A háború című kisplasztikával borbélyának egyike volt, ő maga soha nem gondolt arra, hogy az apai mesterséget folytassa.- Asszisztensként kezdtem, majd körzeti ápolónő lettem - mondta. - Több mint harminc évig dolgoztam egy munkahelyen. Soha nem bántam meg ezt a döntésemet. A téesz-alakulás után ugyanis menekült, aki tudott; nekem az egészségügy jelentette a kitörést. A falu lakosságának összetételéből is adódott, hogy nehezebb dolga volt itt egy ápolónőnek, mint más településen.- A körzet többször változott: hol levált egy település, hol hozzácsatoltak egyet. Nekem ez nem munka volt, szíwel-lélekkel végeztem, és sok szeretettel. Többen még ma is hozzám fordulnak. A gyerekeim Kaposváron laknak, s hetente jönnek az unokákkal. Sajnos, egyikőjük sem választotta az egészségügyet... Büssüben szinte minden udvaron van kutya. Hangos csaholás- sal adják egymás tudtára, hogy idegen jár az utcán. Kurucz Istvánéknál négy eb is acsarkodik a látogatóra. Szerencsére a gazda gyorsan „lakat alá” helyezi őket. Seprűt köt cirokból A konyhában a tűzhely mellé ku- corodva melegszik három macska; csak egy unott pillantásra méltatják a látogatót. Kurucz István azonban csupa tűz. Hamarosan előkerülnek a seprűkötéshez szükséges eszközök, a cirok, és perceken belül megismerkedünk készítésének a fortélyaival is.- Alföldi vagyok, Kiskunfélegyháza tanyavilágában éltem, A szomszédtól lestem el a seprűkötés fogásait. Otthon mezőgazdasággal foglalkoztunk. 1951-ben mentem el Diósgyőrbe; aki ott békekölcsönt jegyeztetett, az tanulhatott. így képeztek ki kőművessé. Nyolc-kilenc éve kezdtem el újra söprűt kötni, mert nyugdíjasként sem tudok meglenni munka nélkül. A következő hetekre Kurucz István mégis tétlenségre van kárhoztatva, mert elfogyott a cirok, s nincs mit kötni.- A cirokot is magam termesztem. Hat sor cirokból több mint százhúsz söprűt kötöttem. Ami meg tavaly termett, pedig ez tíz sor volt, alig lett száz söprűm - kesergett. Vésővel, ecsettel Amatőr művészként tartják számon Takács Lászlót. Ő készítette a főtérre az emlékművet is.- Tizenöt évvel ezelőtt még rendszeresen faragtam, aztán az időm is kevesebb lett, és a kedvem is elment tőle. Miskolcról költöztem ide, de Somogybán nem találtam meg azt a kapcsolatot, ami Borsodban segített az előrejutásban. Itt nem tudtam betömi a művészvilágba. Takács László hiába vágyott arra, hogy megéljen a művészetből, így gyógynövény-felvásárlóként keresi a kenyerét.- Azért nem lettem hűtlen a művészethez, példa rá ez az emlékmű is. A kőszobrászat mindig jobban vonzott, mint a fa. A követ nehezebb megmunkálni, mégis nemesebb a végeredmény. Ma ha úgy adódik, ecsetet veszek a kezembe, megragadtak a földim, Balázs János cigány festő színei. Takács László keserű ember benyomását kelti. Bár az érzelmeit, mint mondta, nem festi bele a képeibe. Inkább belső kényszer az, hogy odaálljon a vászon elé. - Hiányérzetet okoz - mondta -, ha nem csinálok semmit. ■ Úton Európába Büssü Kincse Megszűnő állattartás Hajdanában a falu szinte minden portáján bőgtek a marhák, röfögtek a malacok, káráltak a tyúkok. Manapság már csak elvétve látunk számos jószágot az udvarokon. Ebben a romló közbiztonság, a lakosok elöregedése és a nyomott vételi árak is szerepet játszottak. Sokáig a Idsgyaláni Petőfi termelőszövetkezet szarvasmarhatelepe adott megélhetést jó pár büssüi lakosnak. Ám amikor ez a telep is megszűnt, lehetetlen helyzetbe kerültek az emberek. A telep felszámolása nemcsak a munkahelyeknek a megszűnését, hanem a vízdíj emelkedését is maga után vonta. A település határa 2400 hektár. E területnek a felén a Petőfi téesz gazdálkodik, s mintegy 500 hektárnyit bérel a szintén kisgyaláni F. G. Rákó Kft is. Főként kukoricát, búzát, árpát és repcét termesztenek. A külföldiek egyre inkább kezdik fölfedezni a falut - vagy inkább kezdenek visszatérni -, hiszen ide a XVIII. század második felében telepítettek be németeket. AII. világháború előtt azonban már csak az idősebbek beszélték a nyelvet. A hatvanas években indult az elköltözési folyamat, s az elhagyott lakásokba cigánycsaládok költöztek, jelenleg ők adják a lakosság 30 százalékát. Többségük iskolázatlan s gyengén képzett, szinte csak a földművelésben, állattartásban oldható meg az elhelyezkedésük. ____________■ Eg yre kevesebben tartanak állatot a faluban. Hartmann László is úgy döntött, ezeket az állatokat még fölneveli, aztán abbahagyja Tájház örökségből j Cséplő János kalaposmester leánya, Irma 93 évesen | halt meg a patalomi szociális otthonban. Legna- j gyobb kincsét, a házát az önkormányzatra hagyta. A | család történetét már nem lehet nyomon követni, ! mert az idős asszony egyszer úgy gondolta, hogy ne j csámcsogjon senki az ő életükön és megsemmisítette, elégette a régi leveleket, hivatalos iratokat. Megmaradt a ház, ami Büssü egyik legöregebb épülete. Ez adta az ötletet, hogy ebben az épületben alakítsanak ki tájházat. A bútorok egy része adva volt, s a felhívásra a faluban élők szívesen Ö96zeadták a birtokukban levő öreg használati eszközöket. Egy eredeti paraszti konyha mellett polgári lakószobát és hálót láthatnak most az érdeklődők. Ám az ilyen ház csak rideg látványosság, ha nem töltik meg élettel. Ezért egy civil szerveződés vállalta a ház rendbetételét. Az elképzelést támogatja az önkormányzat is. Tavasszal nekilátnak a kerítés építésének, s ehhez már minden anyag a helyszínen van. Elodázhatatlanná vált a ház tetőcseréje is, erre háromszázezer forintot szánt az önkormányzat. S tervezik a pajta rendbetételét is - ott majd a régi me- | zőgazdasági eszközöket mutatják be. S az istállót is átalakítják: alkalmas lesz amolyan közösségi te- remnek, kézművesműhelynek. _______________■ A tájház idővel a kulturális élet központja lehet a településen. Később pedig ehhez kapcsolódva kézművestáborokat is rendezhetnek A L M A N A C H - 0 3 6
