Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-10 / 59. szám

6. OLDAL 2004. Március 10., Szerda Büssüi Hírmondó Farsangolt a nőegylet Több mint száznegyven vendég előtt mutatták be műsorukat a büssüi nőegylet tagjai. A farsangi összejövetelre a hagyományos kánkán mellett keringővei és cigánytánccal is készültek. Újdon­ság volt ezúttal a műsorukban, hogy bérelték a ruhákat, és így a táncokhoz illő, korhű öltözetben léptek a nagyközönség elé. Ritkább a lopás, tolvajlás Kevesebb volt a vagyon elleni bűncselekmény az utóbbi időben a településen, ezért Büssü lecsúszott a „feketelista" első helyéről. A polgármester szerint azonban a helyzet még így sem megnyugtató, s ezért tervezik is három szomszédos település: Büssü, Gölle, Kis- gyalán összefogásával a pol­gárőrség megalakítását. Színházba mennek A Czillei és a Hunyadiak című darabot - Vörösmarty Mihály és Spíró György alkotását - nézi meg a Nemzeti Színházban hat idős büssüi lakos. A belépti jegyek és az utazás költségeit az önkormányzat vállalta magára. Recept Büssüböl Fehérboros hústekercs A fehérboros hústekercshez nyolc szelet sertéskaraj, nyolc szelet sonkaszalámi vagy gépson­ka, egy deci étolaj, 10 deka túró és 10 deka sajt, 3 deka vaj, 2 deci fehérbor, liszt és tejföl kell. A karajszeleteket kiverjük, megsóz­zuk, majd egy-egy szelet vékony sonkát teszünk rá. Erre jön az alábbi töltelék: 10 deka túrót 10 deka reszelt vagy apróra vágott sajttal és petrezselyemzölddel kikeverünk, ezt a sonkaszeletekre kenjük, s fölhajtjuk, majd zsi­neggel összekötjük. Egy deci ola­jat és 3 deci vajat felforrósrtunk, ebben átforgatjuk a tekercseket, majd 2 deci fehérborral felöntve puhára pároljuk. Tálalás előtt a tekercseket kiszedjük, a levet egy evőkanál liszttel s egy evőkanál tejföllel besűrítjük. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓIG KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Büssü egy bekötőúton közelíthető meg. Távol van a megyeszékhely­től, távol a Balatontól, s a turis­ták sem fedezték föl. Lakosai csak magukra számíthatnak. Harminc százalékuk a cigány, és a felzár­kóztatásuk szinte megoldhatat­lan feladat. Többségük iskolázat­lan, s esélyük sincs, hogy mun­kát találjanak. A szarvasmarha­telep megszűnése növelte a mun­kanélküliek számát. A község ve­zetői mindent megtesznek, hogy javítsanak az életükön, és ebben a törekvésükben jelentős segítsé­get kapnak a civil szervezetektől. Átgondolt fejlesztés kisebb lépésekkel A büssüi idősek otthonában zajlik az élet. Az otthonba látogatók ép­pen különböző gipsz ajándéktár­gyakat öntenek: már most készül­nek év végi kiállításukra. Szegvári József polgármester is ide helyezte át az irodáját, mert az önkormány­zat épülete megérett a felújításra.- Az önkormányzat tavaly nem pályázott - mondta - , mert a gáz bevezetéséhez igénybe vettük az igali kistérség területfejlesztési pályázatát. Nyolcmillió forintot nyert el a négy szomszédos falu: Büssü, Somogyszil, Gadács és Kazsok. Bevezették a gázt- Támogatást kaptunk a szilárd- hulladék-tartókra is - mondta a polgármester.- Módosítottuk a szerződést a KVG Rt-vel, így már kéthetente viszik el a szemetet, s reményeink szerint még az idén átállnak a heti szállításra. Évente többször tartanak szelektív hulla­dékgyűjtést is, így tisztább, gon- dozottabb lesz a község. Elsődleges feladat a település rendezési tervének az elkészítése, de - mint a polgármester mondta- egy kissé lecsúsztak az időből, s erre csak jövőre kerítenek sort.- A rendezési terv elkészítésé­hez és az uniós csatlakozás méltó megünnepléséhez is szeretnénk támogatást nyerni. A vidékfejlesz­tési minisztérium is kiírt egy pá­lyázatot, ezzel segíti a települések arculatának javítását. Egy kicsit igényesebben szeretnénk kialakí­tani a faluközpontot. Úgy gondol­tuk, hogy műkőburkolatot raka­tunk majd az idősek otthona és a kultúrház elé. Bár van más ter­vünk is, amire költeni kell, hiszen itt, az otthonban nagyon sokba ke­rül a fűtés. A tartályos gázt felvált­juk a vezetékessel, de felújításra szorul az orvosi rendelő, a polgár­mesteri hivatal és a kultúrház is... Mindenki ismeri a faluban Föl­di Zoltánt és a feleségét. A férj a falugondnok, felesége az idősek klubját vezeti, s ő látja el a csa­ládsegítő szolgálat teendőit is. 24 órás szolgálat- A munkánkban csak előnyt je­lent, hogy a magánéletben is ösz- szetartozunk - mondták szinte egyszerre így sokkal jobban tu­dunk egymásnak segíteni. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincse­nek vitáink. Időnként nem is egy­mással van problémánk, hanem egy-egy kívülálló miatt. Tíz éve van falugondnoki szol­gálat, s a kezdetektől Földi Zoltán végzi ezt a munkát. - Befogadott a falu, megbíznak bennem az em- , berek. A munka nehéz, hiszen nap mint nap emberekkel kell bánni. Mindenkinek tudom a gondját-baját, s ha lehet, segítek is nekik - mondta. - Ha komo­lyabb problémát tapasztalok, olyat, amihez a családsegítő szol­gálat beavatkozása kell, akkor szólok a feleségemnek.- Az információs csatornánk is jó, hiszen az orvossal, a védőnő­vel, a pedagógusokkal és a rend­őrséggel is olyan kapcsolatban va­gyok, hogy azonnal értesítenek, ha valahol komolyabb baj van - tette hozzá Földi Zoltánná. - Ez a munka 24 órás szolgálat. A meg­oldások keresése, a bajok orvoslá­sa nem fér bele napi nyolc órába. Időnként mérlegelnem kell, hogy mi a fontosabb, mit lehet esetleg elhalasztani másnapra. A körzeti ápolónő Az idősek otthonában találkoz­tunk Körmendi Emőnével is. A nyugdíjas ápolónő most beteg édesanyját gondozza. Régi ipa­roscsalád sarja, apja a falu három Földi Zoltán falugondnok és a felesége Takács László A háború című kisplasztikával borbélyának egyike volt, ő maga soha nem gondolt arra, hogy az apai mesterséget folytassa.- Asszisztensként kezdtem, majd körzeti ápolónő lettem - mondta. - Több mint harminc évig dolgoztam egy munkahe­lyen. Soha nem bántam meg ezt a döntésemet. A téesz-alakulás után ugyanis menekült, aki tu­dott; nekem az egészségügy je­lentette a kitörést. A falu lakosságának összetéte­léből is adódott, hogy nehezebb dolga volt itt egy ápolónőnek, mint más településen.- A körzet többször változott: hol levált egy település, hol hozzá­csatoltak egyet. Nekem ez nem munka volt, szíwel-lélekkel vé­geztem, és sok szeretettel. Töb­ben még ma is hozzám fordulnak. A gyerekeim Kaposváron laknak, s hetente jönnek az unokákkal. Sajnos, egyikőjük sem választotta az egészségügyet... Büssüben szinte minden udva­ron van kutya. Hangos csaholás- sal adják egymás tudtára, hogy idegen jár az utcán. Kurucz Istvánéknál négy eb is acsarkodik a látogatóra. Szerencsére a gazda gyorsan „lakat alá” helyezi őket. Seprűt köt cirokból A konyhában a tűzhely mellé ku- corodva melegszik három macs­ka; csak egy unott pillantásra mél­tatják a látogatót. Kurucz István azonban csupa tűz. Hamarosan előkerülnek a seprűkötéshez szükséges eszközök, a cirok, és perceken belül megismerkedünk készítésének a fortélyaival is.- Alföldi vagyok, Kiskunfélegy­háza tanyavilágában éltem, A szomszédtól lestem el a seprűkö­tés fogásait. Otthon mezőgazda­sággal foglalkoztunk. 1951-ben mentem el Diósgyőrbe; aki ott bé­kekölcsönt jegyeztetett, az tanulha­tott. így képeztek ki kőművessé. Nyolc-kilenc éve kezdtem el újra söprűt kötni, mert nyugdíjasként sem tudok meglenni munka nél­kül. A következő hetekre Kurucz István mégis tétlenségre van kár­hoztatva, mert elfogyott a cirok, s nincs mit kötni.- A cirokot is magam termesz­tem. Hat sor cirokból több mint százhúsz söprűt kötöttem. Ami meg tavaly termett, pedig ez tíz sor volt, alig lett száz söprűm - kesergett. Vésővel, ecsettel Amatőr művészként tartják szá­mon Takács Lászlót. Ő készítette a főtérre az emlékművet is.- Tizenöt évvel ezelőtt még rendszeresen faragtam, aztán az időm is kevesebb lett, és a kedvem is elment tőle. Miskolcról költöz­tem ide, de Somogybán nem talál­tam meg azt a kapcsolatot, ami Borsodban segített az előrejutás­ban. Itt nem tudtam betömi a mű­vészvilágba. Takács László hiába vágyott ar­ra, hogy megéljen a művészetből, így gyógynövény-felvásárlóként keresi a kenyerét.- Azért nem lettem hűtlen a mű­vészethez, példa rá ez az emlékmű is. A kőszobrászat mindig jobban vonzott, mint a fa. A követ nehe­zebb megmunkálni, mégis neme­sebb a végeredmény. Ma ha úgy adódik, ecsetet veszek a kezembe, megragadtak a földim, Balázs János cigány festő színei. Takács László keserű ember benyomását kelti. Bár az érzelmeit, mint mondta, nem festi bele a képeibe. Inkább belső kényszer az, hogy odaálljon a vászon elé. - Hiányérzetet okoz - mondta -, ha nem csinálok semmit. ■ Úton Európába Büssü Kincse Megszűnő állattartás Hajdanában a falu szinte minden portáján bőgtek a marhák, röfögtek a malacok, káráltak a tyúkok. Ma­napság már csak elvétve látunk számos jószágot az udvarokon. Ebben a romló közbiztonság, a lakosok elöregedése és a nyomott vételi árak is szerepet ját­szottak. Sokáig a Idsgyaláni Petőfi termelőszövetke­zet szarvasmarhatelepe adott megélhetést jó pár büssüi lakosnak. Ám amikor ez a telep is megszűnt, lehetetlen helyzetbe kerültek az emberek. A telep fel­számolása nemcsak a munkahelyeknek a megszűné­sét, hanem a vízdíj emelkedését is maga után vonta. A település határa 2400 hektár. E területnek a felén a Petőfi téesz gazdálkodik, s mintegy 500 hektárnyit bérel a szintén kisgyaláni F. G. Rákó Kft is. Főként ku­koricát, búzát, árpát és repcét termesztenek. A külföldiek egyre inkább kezdik fölfedezni a falut - vagy inkább kezdenek visszatérni -, hiszen ide a XVIII. század második felében telepítettek be némete­ket. AII. világháború előtt azonban már csak az idő­sebbek beszélték a nyelvet. A hatvanas években in­dult az elköltözési folyamat, s az elhagyott lakásokba cigánycsaládok költöztek, jelenleg ők adják a lakos­ság 30 százalékát. Többségük iskolázatlan s gyengén képzett, szinte csak a földművelésben, állattartásban oldható meg az elhelyezkedésük. ____________■ Eg yre kevesebben tartanak állatot a faluban. Hartmann László is úgy döntött, ezeket az állatokat még fölneveli, aztán abbahagyja Tájház örökségből j Cséplő János kalaposmester leánya, Irma 93 évesen | halt meg a patalomi szociális otthonban. Legna- j gyobb kincsét, a házát az önkormányzatra hagyta. A | család történetét már nem lehet nyomon követni, ! mert az idős asszony egyszer úgy gondolta, hogy ne j csámcsogjon senki az ő életükön és megsemmisítet­te, elégette a régi leveleket, hivatalos iratokat. Meg­maradt a ház, ami Büssü egyik legöregebb épülete. Ez adta az ötletet, hogy ebben az épületben alakítsa­nak ki tájházat. A bútorok egy része adva volt, s a felhívásra a faluban élők szívesen Ö96zeadták a bir­tokukban levő öreg használati eszközöket. Egy ere­deti paraszti konyha mellett polgári lakószobát és hálót láthatnak most az érdeklődők. Ám az ilyen ház csak rideg látványosság, ha nem töltik meg élet­tel. Ezért egy civil szerveződés vállalta a ház rendbe­tételét. Az elképzelést támogatja az önkormányzat is. Tavasszal nekilátnak a kerítés építésének, s eh­hez már minden anyag a helyszínen van. Elodázhatatlanná vált a ház tetőcseréje is, erre háromszázezer forintot szánt az önkormányzat. S tervezik a pajta rendbetételét is - ott majd a régi me- | zőgazdasági eszközöket mutatják be. S az istállót is átalakítják: alkalmas lesz amolyan közösségi te- remnek, kézművesműhelynek. _______________■ A tájház idővel a kulturális élet központja lehet a településen. Később pedig ehhez kapcsolódva kézművestáborokat is rendezhetnek A L M A N A C H - 0 3 6

Next

/
Thumbnails
Contents