Somogyi Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-09 / 58. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 9 2 2004. Március 9., Kedd KARÁD Karápi hírmondó Képviselői díjak támogatásra A képviselői alapba utalják át a testület tagjai a tiszteletdijukat, s tavaly már 3,3 millió forintjuk volt. Ebből tavaly 1,7 milliót hasz­náltak föl közösségi célra. A leg­nagyobb összeget az óvodai fej­lesztőjátékok vásárlására költöt­ték. Több mint 300 ezer forintot kapott a Boldogulás alapítvány és a lovasbarát-egyesület. Csatornázásra készülnek Elkészítették a szennyvizcsatoma kiépítésének tervét. Karád, Köt­ésé, Nagycsepely, Szólád, Teleki együtt oldja meg a hálózat kiépí­tését és a tisztítótelep létesítését. A beruházás mintegy 2,3 milliárd forintot kíván, s csak pályázati tá­mogatással építhetik ki. A szip­pantott szennyvizet most a be- rencsepusztai víztisztítóba viszik. Művészeti iskola diákoknak A művészeti alapiskolában öt éve kezdték a néptánc oktatá­sát, jelenleg 210 diák vesz részt a képzésben, s a néptánc mel­lett népzenét is tanulhat. A ka- rádiakon kívül járnak ide ando- csi, bonnyai, kisbárapáti, köt­éséi és zicsi gyerekek is. Éven­te többször is föllépnek, szere­pelnek táncházakban és külföldi rendezvényeken. ____________■ Rec ept Karádról Krumplis prósza Ezt a régi parasztételt a faluban ma is gyakran készítik. A recept­jét Gelencsér Istvánnétól, a nyugdíjasklub vezetőjétől kaptuk. Hozzávalók: 1 kg krumpli, fél kg liszt, 1 dl víz, egy kávéskanál só, illetve tört pirospaprika és 5 dkg zsír. A krumplit nyersen meghá­mozzuk, majd lereszeljük; hozzá­adjuk a lisztet, vizet, és összeke­verjük. Ezután hozzátesszük a sót, a pirospaprikát. A zsír egy részével kikenjük a tepsit, a ma­radékot a felolvasztás után az összekevert alapanyagra öntjük. A krumplis prószát előmelegített sütőben - mintegy 40 percig - pirosra sütjük. Ezután kockákra vágjuk, és tejföllel kínáljuk. m A CIKKEKET KRÜTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT HARANGOZÓ LAJOS FESTŐ ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Karád balatoni háttértelepiilés, szép a környéke, de még nem alakult ki a falusi turizmus, s a lakosok szerint válságban van a helyi ipar is. Ami példás: itt be­csülik a múlt emlékeit. Az isko­la őrzi Gárdonyi Géza író emlé­két, aki itt volt tanító, s Tautner Ilonáét is, aki által híressé lett a karádi hímzés. Az utóbbi évti­zedben sokat fejlődött a falu, de bőven van tennivaló. A kérdezet­tek közül többen is azt mond­ták: ez akkor lesz látható, ha elolvad a márciusi hó. Egyesek a tavasztól várnak új reményt. Múltjukat becsülve korszerűsítenek Az Attila utcaiaknak is feltűnt a nagy jövés-menés. A múlt hét kö­zepén az utcán mindkét oldalon autók álltak, s nők és férfiak szinte egymásnak adták a községháza aj­tajának kilincsét. Kovács József jegyzőtől megtudtuk: egy betéti társaság kíván telephelyet létesíteni a faluban és megváltozott munka- képességű dolgozókat foglalkoz­tama. Ottjártunkkor zajlott a be­szélgetés. A kultúrház előtt kisebb csoport várt a buszra. Az épület­ben néhányan dolgoztak: ifjúsági klubhelyiséget alakítanak ki. Összefogott a testület Tizenöt hónapos vajúdás után végre alpolgármestere is van a több mint 1800 lakosú falunak Baranyai Károlyné pedagógus személyében. Ezzel megszűnt a mulasztásos törvénysértés. Bara­nyai Károlyné elmondta: ezt a ne­héz gazdasági helyzetet felelősen gondolkodó embereknek nem szabad ellenségeskedéssel tovább rontani.- Remélem, hogy ezzel megin­dult egy kedvező folyamat - mondta s a polgármester és a képviselő-testület az egyetértés lehetőségét keresve, egyet akarva a falu kiegyensúlyozott életének a feltételeit igyekszik megteremte­ni. A jelölést korábban azért nem vállaltam, mert tanultam; meg­szereztem a másoddiplomámat. A képzés befejeződött, március 2- án vizsgáztam, s így a továbbiak­ban az alpolgármesteri feladatok­ra is lesz elég időm. A község jövője érdekében ar­ról is beszélt, hogy keresik a mun­kahelyteremtés lehetőségét, ez a falu vezetőinek a továbbiakban stratégiai feladata. A varroda gondját nem sikerült megoldani. Most folyik a hajdani Gesztenyés vendéglő felújítása, az a cél, hogy megfeleljen a HACCP előírásának. Tervezik az önkormányzati intéz­mények fűtéskorszerűsítését, eb­ben a Kossuth parki iskola felújí­tása is szerepel... Versek napjainkról Özv. Kreka Ferencné 1965 óta ír verseket. Harmincnál több olyan alkotása van, amit megismert a nagyközönség is. írt verset szüle­tésnapra, évfordulóra, nőnapra, te­metésre és nyugdíjas-találkozókra. A verseit többnyire a gyermekei szavalták el, néha maga adta elő.- A gondolatok többnyire mun­ka közben jöttek, s néhány a rádi­óból hallott hírek alapján - mond­ta. - Ezeket papírra vetettem, aztán átdolgoztam többször is. 1992-től a nyugdíjasklub tagja vagyok, és több rendezvényünkön is szerepel­tem a verseimmel. Megírta a Nyugdíjasklub című versét is, ezt több település idősei­nek a rendezvényén előadták. Az Új évezred köszöntése versét a fa­lu millenniumi ünnepségén szaval­ta el. Jelentős sikere: a Tatabányán 2001-ben rendezett, IX. Ősszel is nyűik még virág című vers- és pró- zaíró-pályázaton több kiváló mun­kájáért emléklapot is kapott.- A legutóbbi versemben arról írtam, hogy hozzanak olyan tör­vényeket, melyek nem viszik az embereket létbizonytalanságba. Szüleik nyomában Szülei néptáncos nyomdokaiba kíván lépni a 12 éves Balása Márk és Nagy Kármen. Mindketten ha­todik osztályba járnak: a művé­szeti alapiskolának a diákjai, és mindketten néptáncot tanulnak.- Öt éve kezdtem táncolni - mondta Balása Márk. - Ez már hagyományos a családunkban: a szüleim is tagjai voltak a híres Karád táncegyüttesnek, és ők be­Özv. Kreka Ferencné: Mindennapjainkról írok Balása Márk és Nagy Kármen a színpadon Árvái Imréné főztjét diákok s felnőttek dicsérik széltek rá - mondta Márk. - Na­gyon megszerettem a táncot, so­kat gyakorolok. Eddig dél-alföldi, somogyi és karádi táncokat ismer­tem meg. Alkalmanként kissé fá­rasztó, de szívesen próbálok ott­hon is. Legutóbb a kultúrházban a jótékonysági esten léptünk föl, most pedig éppen kalotaszegi tán­cokat tanulunk. Nagyon tetszik. Lányok üveges tánca- Hét éve táncolok. Édesapám is évekig szerepelt a karádi együt­tesben - vette át a szót Nagy Kár­men. - A testvéremmel, Angélával most főleg az üveges táncot gya­koroljuk. Kedvenc táncom a me­zőségi, és sokat kell pörögni ben­ne. Szerencsére könnyen elsajátí­tom a lépéseket, így nem fárasztó a tanulása. Már külföldön is sze­repeltem az együttessel: föllép­tünk Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban és Erdélyben is. A táncos leány somogyi népvi­seletben feszített, mikor vele be­szélgettünk. A többrétegű, kemé­nyített alsószoknyák fölött barna bársonyszoknyát viselt és kármin bársonyrékli volt rajta, illetve kará­di hímzésű fehér kötény. Az iskola főszakácsa Húsz éve Árvái Imréné az általá­nos iskola főszakácsa. Már 29 éve ugyanaz a munkahelye. Konyha­lánynak jött ide, majd a szakácsis­kola elvégzése után ő lett a fősza­kács.- Az alapanyag minőségétől is függ, hogy elég ízletes-e az ebéd - mondta. - Természetesen figyelni kell minden folyamatra, hiszen naponta átlagosan 200 adag ebé­det főzünk. A higiéniai feltételek betartása különösen fontos. A je­lenlegi körülmények nem a leg- ideálisabbak, de ígéretet tett az önkormányzat, hogy néhány hó­napon belül új és jobb körülmé­nyeket teremtenek. Erről a konyháról étkeznek az óvodások, az iskolások, s innen hordják a felnőttek, a nyugdíja­sok, de készítenek vendégebédet is. Árvái Imréné büszke arra, hogy gyerekek és felnőttek egy­aránt gyakran dicsérik az étket. Arra pedig nagyon figyel, hogy változatos menüvel várják az éhes diákokat. Hatvanhat cigánycsaládban 142 felnőtt és 83 gyermek él a faluban. A kisebbségi önkormányzat elnö­ke, Kovács József elmondta: több mint 700^ ezer forintból gazdál­kodnak. Évi tervükben nagy gon­dot fordítanak a romák egészségé­nek javítására és a tisztaságra. Hagyományőrzők- A hivatallal közhasznúmunka- megállapodást írtunk alá - mond­ta -, így április l-jétől egészen ok­tóber 30-ig romákat is foglalkoz­tat az önkormányzat. A kisebbségi önkormányzat tá­mogatja a cigánygyerekek tan­szervásárlását, illetve karácsonyi ajándékozását. Segíti azokat a családokat, melyeknek a háza ja­vításra szorul, és hozzájárul a gyengébben tanuló iskolásoknak a fejlesztő képzéséhez is.- Húsz iskolás táboroztatását is támogattuk tavaly - tette hozzá. - Most a vályogházak bővítése ke­rült előtérbe, mert van, ahol ki­lencen élnek egy kicsi házban. Őrizzük a cigányhagyományokat is. A csoport 2002 novemberében alakult, most 18 tagja van. Igyek­szünk bemutatni a cigányok éle­tét táncban; előadjuk például a régi lánykérést és a lakodalmast is. Legutóbb egy jótékonysági esten szerepelt a csoportunk. Emellett tanítjuk a kosárfonást és a vesszőseprfi kötését is. ■ Úton Európába Karád kincse Csökken a vásárlóerő Vas- és építőanyag-kereskedését négy éve nyitotta meg Karádon Czanka Lajos és nagyobbik fia. Vállalkozását a család 1993-ban indította Raposkán. Czanka Lajos és 24 éves fia azóta hetente ingázik. Csaknem ezerféle árucikket kínálnak - állította a kereskedő. Ami építő­anyaggal kapcsolatos, abból szinte mindent árusí­tanak, s amit igényel a vevő, azt meghozzák. Az üzlet­ben mezőgazdasági kiseszközöket is tartanak: szer­számokat, csavarokat, szögeket, sőt víz- és gázvezeték­szerelvényeket, villanyszerelési kellékeket is.- Az építőanyagok árusítására alapoztuk az üzletet - mondta a tulajdonos. - Vannak falazó- és tetőfedő anyagok, vas- és betonáru. Az árukészletünk tízmil­lió forint értékű. A készletet részben helyhiány miatt nem tudjuk bővíteni, de így is kielégíti az igényeket. Czanka Lajos úgy látja: az uniós csatlakozás után nem lesz nagyobb a kereslet a különféle építőanya­gok és egyéb cikkek iránt. Sőt, szerinte visszaesik az építkezés, mert egyre kevesebb az emberek pénze. Nagy építkezést nem vár, így a forgalma sem fog nőni. Az utóbbi évek az üzlet bevezetésével teltek el, s ma már egyre többen jönnek ide a környék tele­püléseiről is. S noha csökkent a vásárlóerő, nőtt a ve- vők száma, s így a kereskedésből megél a család. ■ Czanka Lajos vállalkozó: Szükség van a legkülönbözőbb szerszámok­ra: mindenre, ami az építőanyaggal vagy az építkezéssel kapcsolatos Népdalok, hímzések Karád nevét nem említhetjük anélkül, hogy ne szól­nánk a népművészetéről. Különösen gazdag a nép­dalkincse. Az ősi dallamok gyűjtését Dávid. Gyula kezdte, Kodály Zoltán folytatta, Vikár László pedig a népdalokon kívül rögzítette a vallásos énekeket is. A legértékesebb helyi dalokból 160-at négy éve könyv­ben is kiadtak „Röpülj, madár, röpülj...” címen, s éne­keltek cd-lemezre is. Á híres kanásztáncot Herk Dáni­el állította össze a község fennállásának 800. évfordu­lójára. Ezt a Rozmaring, majd a Gyönygyösbokréta- csoport elevenítette föl. Szólótáncosa, Horváth János megkapta a népművészet érdemes mestere címet is. A néptáncot ma a művészeti alapiskolában oktatják.- A világszerte ismert karádi hímzéssel eredetileg csak férfiingeket díszítettek - mondta Francné Posza Gyöngyi, a tájház gondnoka. - A fehérhímzést a XIX. században már női és férfiingekre, illetve vállkendő- re, pendelyre is felvitték. A legszebb motívumokat a férfüngek elején (a burításán) láthatjuk. A kiállításon bemutatott ingek jól példázzák, hogy az egyes motí­vumok mások, attól függően, hogy ki készítette őket. A mintákat Tautner Ibna irányításával kezdték gyűj­teni. A tárlat ízelítőt ad a különleges hímzésből, s be- mutatja a karádi férfi- és női viseletét is. _____ ■ A fehérhímzés később általánossá vált, s már a női ingekre is fölvitték a mintákat - mutatta Francné Posza Gyöngyi, a tájház gondnoka

Next

/
Thumbnails
Contents