Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-04 / 29. szám

2004. FebruAr 4., Szerda ALMANACH 0 4 1 7. OLDAL Csombárd erős falu, 2000-ben lakosai nyerték a mikrotérség legerősebb faluja címet. Sok mindenben azonban még erő­södni kell A község nagy elő­nye a helyzete, ezt kell kihasz­nálni. Itt szinte hallani a csen­det. Ám az infrastruktúrán is javítani kell. A falusi turizmus fejlődését segíthetné a kastély, ami tavaly tulajdonost váltott. Vérmes reményekkel indultak az idény elé, de télen Csipkeró­zsika-álmát alussza a szálló. A tavaszi ébredés azonban új ven­dégeket, új reményeket hozhat. Közel a városhoz, de távol a zajtól Csombárdon sok a zöld ház. Nem mintha ennek különösebb jelentő­sége volna, de szemébe öüik az utazónak. Az önkormányzat épü­lete azonban fehér. A málladozó vakolatot jótékonyan takarják az öreg fenyők. Itt találkoztunk Sótonyi Györggyel, aki nem messzi­ről, csak a szomszédos házból ér­kezett. Vagy nagyon messziről, hi­szen nemrég tért haza Irakból. Világjáró állástalan- Most a munkaügyi központ tan­folyamára járok, s ha végeztem, új­ból munkát keresek - mondta. - Mindezt azért, hogy egy pecséttel több legyen a jogosítványomban. A Brown and Rootnál dolgoztam, s nem ők mondtak föl, hanem közös megegyezéssel váltunk el. Bár. eb­ben jelentős szerepe volt a csalá­domnak is, mert megígértették ve­lem, hogy Irakba nem megyek. Egy kicsit előreszaladtunk a tör­ténések sorában. Sótonyi György békésen dolgozott Taszáron, ami­kor tavaly augusztusban adódott egy külföldi - kuvaiti - munka. Előtte egy hetet Amerikában töl­tött, az alkalmassági orvosi vizsgá­latot Hustonban ejtették meg. Az utazás előtt ígérte meg a családjá­nak, hogy nem megy Irakba dol­gozni.- Kuvaitban fantasztikus volt. Azt az országot látni kell, mert nem lehet elmondani az ott tapasz­taltakat. Legjobban az iszonyatos meleg viselt meg. Ám ha már ott jártam, átugrottam Irakba. A két ország közti ellentét leírhatatlan. Irakban mindenhol a háború nyo­mai, a szegénység, a nyomor. Há­rom napot voltam ott, de kötött az ígéretem - mert a család szent do­log -, s így hazajöttem. Nehéz ma már megmondani, hogy a kaland vagy a pénz miatt vállalkozott-e az útra. Bár hősünk azt mondja, az egyhetes amerikai út volt a legnagyobb csábító.- Itthon sem unatkozom. A ház körül mindig van valami munka, s nagyon szeretem a kerti növénye­ket. Van leanderem, banánfám, több száz cserép futómuskátlim. Ilyenkor nem szépek, mert a telel- tetés előtt vissza kell metszeni őket, de tavasszal meghálálják a gondoskodást. E sorok írójának még soha nem sikerült a futómuskátlit átteleltetni. A szakember szerint csak megfele­lő hely, hőmérséklet, fény és víz kell hozzá. A többi gyerekjáték. Közhasznú munkán Havat lapátol, közterületet gondoz Szabó Attiláné. A kétgyermekes anya egyéb lehetőség híján köz­hasznú munkásként tevékenyke­dik. - A gyes lejárta után munka- nélküli lettem, majd közhasznú munkás. Ezen a héten újra meg­szűnik a foglalkoztatásom, így megint munkanélküli segélyre szo­rulok. Utána majd meglátjuk mi lesz - mondta. - Kereskedelmi szakmunkásképzőben végeztem, bolti eladó vagyok, de a két kisgye­rekem mellett nem tudok elhelyez­kedni. Itt, a faluban nincs munka, a városba járást, a több műszakot pe­dig nem vállalhatom. Ez akadályoz a tanulásban is. Hiába szeretnék érettségizni, nincs kire hagyni a gyerekeket, hiszen a férjem is reg­geltől estig dolgozik. Valóságos álmok A gyerekek Hetesre járnak iskolá­ba, óvodába. A legkisebbeket a fa­lugondnok szállítja. Míg beszélget­tünk, Szabónénak nem kellett ag­gódnia: nyolcéves nagylányára a sógornője vigyázott, ötéves fia pe­dig még nem ért haza az oviból.- A lányom szorgalmas, jól ta­nul, nem lehet rá panasz. Á fiam Szabó Attiláné: A héten még van munkám Rádics János: Isten hazavezérelt a frontról még nagyon játékos; majd meglát­juk, hogyan boldogul az iskolában. Présel József polgármester nem álmodozik. Ha mégis elragadja a fantáziája, a község teljes csatorná­zottsága jelenik meg lelki szemei előtt. - Az egész térség álma a csa­tornázás, de a közeljövőben nincs esély a megvalósítására. Kisebb léptékben kell gondolkozni. Itt a kultúrház, fokozatosan romlik az állapota, s addig kellene átépíteni, amíg nem megy tönkre. Szeret­nénk befejezni a tavaly kezdett parképítéseket, hogy élhetőbb, kel­lemesebb környezetet teremtsünk. Hosszabb távon tervezzük a csú­nya pléh buszvárók átépítését is. Esélyt ad a szálló Csombárd nevét némiképpen is­mertté tette a kastélyszálló, amely a tulajdonosváltás után most téli ál­mát alussza. Valamikor tavasszal majd újra kinyit. A polgármester - bár bízott a turisták számának nö­vekedésében - elégedetlen.- Gyakorlati hasznunk nem volt a szállóból. Egy éve új a tulajdo­nos, ennyi idő alatt nem várhatunk csodát. Az elképzeléseik jók, s csak reméljük, hogy a falunak is haszna lesz belőle. Mindezeket összevet­ve: jó itt élni. A falusi élet csendje, nyugalma itt még érintetlen. A vá­rosi nyüzsgésből jó ide hazatérni. Kerülik a templomot Rádics Jánosnál, az egyházközség pénztárosánál éppen vendégek voltak. A beszélgetés során kide­rült, hogy Nagy József, az egyház- község elnöke a látogató. Rádics János vallásos családba született, s a háborúban tett fogadalmából vál­lalt tisztséget az egyházközségben. Németországban egy lerombolt vá­rosban talált egy sértetlen szentké­pet, s akkor kérte Istent, hogy ép­ségben vezesse haza...- Mi a szüleimmel együtt jár­tunk vasárnap misére. Mikor a pa­punk nyugdíjba vonult s Csonka László vette át a hívek gondozását, akkor kértek föl gazdasági vezető­nek. A téeszben is bérszámfejtő­ként dolgoztam, tisztában voltam a pénzügyekkel. Csombárd lakossága alig éri el a 300-at, a templomba járók száma pedig évszakonként változik. Nyá­ron többen, télen kevesebben hall­gatják az igehirdetést. - Bár nehéz a fiatalokat a templomba csábítani, úgy tetszik, valami elkezdődött - mondta Nagy József. - Van egy na­gyon lelkes ifjúsági referensünk, s hallgatnak a szavára. A bérmálásig még csak-csak eljönnek, de utána már nehéz őket becsábítani. Majd a házasságkötés vagy egy temetés visszahozza őket Isten házába. Anya, a boltos Sütő Józsefné reggel hatkor kézen fogja tízéves fiát, s együtt indulnak el hazulról. Bálintot fölteszi a busz­ra, mivel Kaposvárra jár iskolába, egy utolsót int neki, majd nyitja a boltot. Délben rohan haza: ebédet főz, s délután újra árusít. Ilyenkor kisebb a forgalom, hiszen a napi élelmiszert már reggel megvették az asszonyok. A délután a feledéke­nyeké és a munkából hazatérőké.- Sokkal jobb körülmények kö­zött dolgozom most, mint régen; a tulajdonos Kapós Coop nemrég újíttatta föl az épületet. Több milli­ót költött rá, így az üzlet Európá­ban is megállná a helyét. Ide most a vevők is szívesebben jönnek. Bármennyire szép a környezet, azért az anyai szív nem teljesen nyugodt. - Mire hazaérek, Bálint már otthon van - mondta. - Sze­rencsére önellátó, s a tanulással sincs probléma. Ha valamilyen gonddal szembesül, akkor tudja, hogy a boltban megtalál. _______■ Cso mbárd CSOMBÁRDI HÍRMONDÓ Fogy a falu lakossága Évről évre csökken a település lakossága. Két évvel ezelőtt még 320-an laktak a faluban, ma 306-an. Tavaly mindössze egyetlen kisgyermek látta meg a napvilágot a településen, és hár­man hagyták itt az ámyékvilágot. Kiépítik a parkot Az ősszel kezdték el s tavasszal folytatják a falu virágosítását. A fásítás, parképítés értéke eléri a 3,8 millió forintot. A közhasznú és közcélú munkások egyebek között vérszilvát és dísznyírt ül­tetnek. A nyugdijasklub tagjai vállalták a növények gondozá­sát, a park rendben tartását. Újabb forrást keresnek Már tavaly pályázott az önkor­mányzat a Nemzeti kulturális Örökség Minisztériumához a kultúrház felújítására. Az épület állaga romlik, de még megment- ■ hető. A külső tatarozáshoz, aka­dálymentesítéshez 16 millió fo­rintra lenne szüksége. A tavalyi pályázatát elutasították, de az idén újra megpróbál forrást sze­rezni a munkákhoz. ■ Recept csombárdról Borsos tokány Hozzávalók: 1,2 kg disznóhús, 3 nagy fej vöröshagyma, 1 ká­véskanál őrölt bors és ugyan­ennyi majoránna, egy csipet őrölt kömény, egy zöldpaprika, egy paradicsom, egy teáskanál őrölt pirospaprika, egy gerezd fokhagyma, és ízlés szerint só. A húst csíkokra vágjuk. Az apró­ra vágott hagymát megdinsztel- jük, hozzáadjuk a csíkokra vá­gott zöldpaprikát, paradicsomot és a fűszereket, majd bele­tesszük a húst. Kevés vízzel föl­engedjük, s puhára pároljuk. Ha elfövi a levét, kevés vízzel pótol­juk. Burgonyagombóccal tálal­juk, ehhez egy kiló főtt, tört krumpli, egy tojás, kis só és annyi liszt keli, amennyiből gyúr­ható, de nem túl kemény tésztát kapunk. A gombócokat forró sós vízben kifőzzük. __________■ ÍRTA : SZARKA ÁGNES FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT . AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Lukács Béla: Ha a szükség úgy hozza, a hagyományos szántóföldi növények helyett tudunk mást, akár kölest is termeszteni Göröngyös út Hatalmas, háromszintes ház Lakács Béla birodalma. Az udvar hátsó részében csűrök, gépek, műhelyek. Egy bokszer kutya megkötve, de a tacskó vidáman sza­ladgál. - A bokszerkant hajtja a vére - hiszen megkez­dődött a kutyanász -, de vehemens természetének, saj­nos, néhány tyúk is rendszeresen áldozatul esik - mondta a házigazda. Lukács Béla mezőgazdasági vál­lalkozó, s azt kérdeztük tőle: milyen az út Európa felé?- Egyelőre meglehetősen göröngyösnek tetszik. A támogatások nehezen jutnak el a gazdákhoz, nagyon bonyolultak, nehézkesek és lassúak. Örülünk, ha az év végéig megkapjuk azt a pénzt, ami a vetéshez, a tava­szi földmunkákhoz kellene. Csak hosszú távon lehet gondolkodni. Nekem is, mint minden mezőgazdaság­gal foglalkozónak, az az álma, hogy a földmunkáktól a betakarításon át a szárításig mindent maga tudjon megoldani. Ehhez mintegy százmillió forintra lenne szükségem. Ezt csak az tudja megvalósítani, aki há­romszáz hektárnál nagyobb területen gazdálkodik. A szárítás kivételével mindent megoldunk, de a géppar­kot fiatalítani kellene. Néhány éve még tartottak állatokat is, de azóta fel­számolták a sertésállományt, mert a jelenlegi árakért ötven darabbal nem érdemes foglalkozni. ________■ Cso mbárd kincse A lakosság régi álma vált valóra a templom felépítésével, bár kezdetben sokaknak szokatlan volt különleges formája A katolikus templom Tíz éve rakták le a Domokos Béla által megálmodott templom alapköveit. Ezzel a község lakosainak régi ál­ma vált valóra, hiszen ebben a faluban azelőtt soha nem volt imaház. Az istentiszteleteket a tanácsháza egyik kisebb termében tartották. A Makovecz Imre mesterségének stílusjegyeit is magába foglaló temp­lom eleinte némi ellenérzést keltett a hívekben. Az em­berek megszokták, hogy mennyezet van a fejük felett, a csombárdi templom különleges faszerkezetével, ko­ronás csillárjával, madár alakú kórusrészével és csúcs­íves kupolájával azonban egészen egyedi. A tizennégy négyzetméteres épületben a jelen és a jövő találkozik. Á beruházást a csombárdi polgárok adományok­kal is támogatták, s tíz évvel ezelőtt Balás Béla me­gyéspüspök végre fölszentelhette az épületet. Bár a fűtés hagyott némi kívánnivalót maga után, hiszen pontosan a templom alakja és magas belső tere mi­att nehéz volt meleget vinni a falak közé. Az utób­bi években azonban ez is megoldódott, s a legna­gyobb télben sem kell fázniuk a híveknek. A temp­lomot a Magyarok Nagyasszonyáról nevezték el, s ehhez illően rengeteg írisz virít az udvaron. A hívek tervezik az udvar rendbetételét is, hogy méltó le- gyen Isten házához. __________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents