Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-28 / 50. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I 2004. Február 28., szombat T U KOR Erősödő ágazati verseny a csatlakozás után Kormányzati segítséget várnak a hulladékhasznosítók VKMK* ronts: HQÍ NÉHÁNY NAGYOBB HULLADÉKHASZNOSÍTÓ _____________________________________(MILLIÁRD FORINT)_____________________________________ Tevékenységi kör Bevétel Bevétel Alkalmazottak száma ________________________________________________(2002) ___________(2003)____________(2002)_________ Al cufer Kft. komplex hulladékgazdálkodási szolgáltatás cégeknek 5,45 8,00 149 Ereco Rt. hasznosítható hulladékok begyűjtése, előkezelése 8,14 12,45 160 Holofon 95 Rt.műanyaghulladék-feldolgozás 0,52 0,90 54 TVK-ReMat Kft.műanyaghulladék-feldolgozás 0,52______________0,66__________________62__________ • A HOE-tagok közül. Forrás: VG-gyűjtés Budapest A technológia adott, fejleszté­si igény is van, de a piacszer­zés nehézsége továbbra is visszaveti a hulladékhaszno­sító beruházásokat Magyar- országon. A nagy hulladék- kezelő cégek többsége már megtelepedett az országban, ám május 1-jétől a nemzet­közi hulladékkereskedelem még intenzívebbé válhat. Az elmúlt években gyakorlatilag az összes nagy európai, települé­si, szilárd hulladékokat kezelő vállalat megtelepedett Magyar- országon. Az európai uniós csat­lakozás ebben várhatóan már nem fog lényeges változást ered­ményezni, ezzel szemben a nem­zetközi kereskedelem az eddigi­nél is intenzívebbé válhat ezen a területen. Éppen emiatt a hazai hulladékfeldolgozóknak nem az újabb konkurens feldolgozók megjelenésétől kell tartani, ha­nem a hulladékokból előállított másodlagos termékek olcsó im­portjának felfutásától, ugyanis a hazai hasznosító létesítmények általában kisebbek a leggazdasá­gosabb üzemméretnél. Máris érezhetőek ugyanakkor az olyan nemzetközi jelenségek, mint a kínai műanyag-feldolgozók konkurenciája. Az egész európai műanyaghulladék-feldolgozó ága­zatnak óriási kihívást jelent, hogy a műanyag hulladékot egyre na­gyobb mennyiségben vásárolják fel kínai cégek, amelyek odahaza hasznosítják a hulladékot. Kormányzati beavatkozásra lenne szükség a feldolgozott hul­ladékokból előállított termékek és anyagok piacra jutásának segíté­sére, mert az értékesítési nehéz­ségek miatt a vállalatok nem szí­vesen fognak új beruházásokba - mondta Balatoni Henrik, a Hul­ladékhasznosítók Országos Egye­sületének (HOE) elnöke. Részben európai uniós forrásokból milliár­dos önkormányzati beruházások tucatjai valósulhatnak meg az el­következő években a hulladék- gazdálkodás területén, miközben a magáncégek által végzett hasz­nosításra ennél nagyságrendüeg kevesebb külső támogatás jut. Pe­dig hosszú távon a szelektív hul­ladékgyűjtés és a lerakók fejlesz­tése is csak akkor eredményez tényleges megtakarítást és kör­nyezeti hasznot, ha a feldolgozás is ezzel párhuzamosan fejlődik. Az európai uniós hasznosítási követelmények teljesítésének megszervezésére jelentek meg a 2003-tól a hulladékgazdálkodás területén az úgynevezett koordi­náló szervezetek, amelyek piaci alapon, a hulladékképződésért fe­lelős kibocsátó cégek kötelezett­ségét átvállalva szervezik meg a jogszabályokban előírt arányú hasznosítást. Méretét tekintve a legnagyobb koordináló szervezet a csomagolási hulladékok hasz­nosításának megszervezésére fel­állt Öko-Pannon Kht., amelynek szerződött partnerei tavaly már 2,2-2,3 milliárd forint hasznosítá­si díjat fizettek a kht.-nek a hasz­nosítás megszervezésére. A hulladékfajták többségénél a technológia adott, s a feldolgo­zandó nyersanyag mennyisége is növekszik, ám a hasznosítással előállított termékek értékesítési gondjainak leküzdéséhez az ál­lam támogatására lenne szükség, amit legegyszerűbben a közbe­szerzési eljárásoknál lehet meg­valósítani - fogalmazott Balatoni Henrik. Az ipari hulladékok kap­csán már bekerült az autópálya­törvénybe, hogy a sztrádaépíté­seknél a térségben fellelhető kü­lönböző bányászati és ipari hulla­dékokat fel kell használni. Ennek megszervezésére fel is állt egy közhasznú szervezet. A többi hulladékfajtánál hasonló prefe­renciákra lenne szükség, , mivel a hasznosítással készült másodla­gos termékek előállítási költsége általában nagyobb, mint az elsőd­legeseké, ha nem veszik figyelem­be az externáliákat. Bár pontos összegek erre vonatkozóan nincsenek, volu­menét tekintve a legnagyobb ér­tékű beruházásokat, az értékesí­tési nehézségek ellenére, a mű­anyag- és papírhulladék-feldol­gozás területén hajtották végre az elmúlt években Magyarorszá­gon. Az uniós csomagolási direk­tíva átvételével gyorsuló ütem­ben kiépülő lakossági szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhe­tően a különválogatott, nyers­anyagként felhasználható hulla­dék mennyisége is növekedni fog a következő években. Tavaly adta át PET-palackfel- dolgozó üzemét a győri Lambda Kft., beruházásra készül a Select Kft., illetve a már korábban meg­jelent cégek is fejlesztenek. A piacszerzés nehézségére az egyik legjobb példa az üveghulladékok hasznosítása: a Geofil Kft. olyan technológiát szabadalmaztatott sikerrel, amellyel a színes és szennyezett üveghulladékból a jelenleg használtnál sokkal na­gyobb szüárdságú hő- és hangszi­getelő üveghabot lehet készíteni. A magasabb ár miatt azonban az építőiparban erre egyelőre nincs igény, így a Magyarországon be­gyűjtött színes üveget gyakorlati­lag teljes egészében külföldön dolgozzák fel. Az iparágban ténykedő vállal­kozások különösen az elektroni­kai hulladékok feldolgozása iránt érdeklődnek. A piac még komoly lehetőségeket tartogat, hiszen a termékek többségénél még gye­rekcipőben jár az újrahasznosítás Magyarországon: egyelőre az ösz- szes hulladék még kevesebb mint 5 százalékát dolgozzák fel. Ugyan­akkor a cégek lelkesedését vissza­vetheti, hogy a leselejtezett termé­kek feldolgozása - a kinyerhető anyagok alacsony értéke miatt - a többi hulladékfajtánál is nehezeb­ben tehető rentábilissá, noha az el­múlt hónapokban a feldolgozók, a kiadás előtt álló hasznosítási kor­mányrendeletre készülve, meg­kezdték egy országos bontóháló­zat alapjainak kiépítését. Az elkövetkező egy-két évben a feldolgozóhálózat továbbépíté­sére 2-3 milliárd forintra lenne szükség, míg technikai fejleszté­sekre 3-4 milliárdot kell majd for­dítani a roncsautók hasznosításá­nál, mivel az erre az évre prog­nosztizált 100 ezer után jövőre el­érheti a 200 ezret is a leselejtezett hazai gépjárművek száma. Az ugrást a kétütemű gépjár­művek forgalomból történő töme­ges kivonása okozza majd. Emiatt 2006-ban hasonlóan sok roncs­autóra kell számítani, miközben ettől az évtől lép életbe az EU 85 százalékos újrahasznosítási előírá­sa is. A leselejtezett gépjárművek­ből a fémelemek gazdaságosan ki­nyerhetők, ám a műanyag, a gumi és az üveg rentábilis hasznosítása itt is gondot okoz, továbbá külön problémát jelenthet a legnagyobb számban kivont Trabantok mű­anyag elemeinek feldolgozása, amely pillanatnyilag Magyarorszá­gon és más országokban sem meg­oldott. A hasznosítási előírások teljesítésére két nagy cég, illetve cégcsoport kezdett országos bon­tó- és feldolgozóhálózat leépítésé­be. Azonban a fejlesztések elvég­zéséhez és az uniós technikai elő­írások teljesítéséhez szükséges összeg a vállalkozásoknak nem áll rendelkezésére, emiatt a kisebb feldolgozóknál tetemes lehet a le­morzsolódás is. NÉMETH I. GERGELY A cél: 10 százalék távmunka Budapest Reális célkitűzés, hogy az év­tized végéig Magyarországon is elérje a 10 százalékot a távmun­kában foglalkoztatottak jelenleg még csak néhány százalékos ará­nya - mondta Simon Gábor, a Távmunka Tanács el­nöke a té­makörrel foglalkozó tanácskozás után. - Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban ez az arány csaknem 25 százalék - tette hoz­zá. - A tanácskozást Egyenlő jo­gok, egyenlő esélyek címmel a megváltozott munkaképessé­gűek, a fogyatékossággal élők nagyobb arányú foglalkoztatása érdekében rendezték. A távmun­ka nagy lehetőségeket jelent a hátrányos helyzetben lévő sze­mélyek munkaerőpiacra jutásá­ban - mutatott rá Simon Gábor. Elmondta: a kormányzat több­féle intézkedést készít elő a táv­munka ösztönzésére. Ezek kö­zött találhatók jogszabályi válto­zások, így például a Munka tör­vénykönyve, a munkavédelmi törvény a munkaügyi felügyelet­re vonatkozó jogszabály terüle­tén. Az adószabályozás is segíte­ni kívánja a távmunkát alkalma­zó munkaadókat. A folyamatos információkkal, az előnyök be­mutatásával a munkáltatókat kí­vánják befolyásolni, hogy vegyék figyelembe a távmunka gazdasá­gi előnyeit is. A kormánynak elöl kell járnia a példamutatásban, egyebek között ebbe az irányba hat az elektronikus kormányzat fejlesztése - mutatott rá Simon Gábor. A távmunkához korsze­rűsíteni kell az informatikai inf­rastruktúrát. Az erőfeszítések nyomán egyre több helyen áll rendelkezésre az internetkapcso­lat, sőt a szélessávú internet. Simon Gábor elmondta: a kor­mány az idén a 2003-ban elő­irányzott egymilliárd forinthoz hasonló mértékű összeggel kívánja támogatni a távmunkát létesítő vállalkozásokat, első­sorban azokat, akik a hagyomá­nyos munkahelyeket szervezik át távmunkahelyekké. _________■ Cu korspekulációtól tartanak Magyarországnak is azonosítási rendszert kell kiépítenie májusig A csatlakozásig azonosító rendszert kell kiépítenie Magyar- országnak a cukorpiacon, hogy kiszűrhesse a spekulációs termékimportot. Budapest Nagyok vagyunk a májban Devizaárfolyamok Cseh korona 7,96 Euró 258,02 Japán jen (100) 189,06 Lengyel zloty 53,27 Svájci frank 163,97 Szlovák korona 6,34 Angol font 386,48 Légi szándék Budapest A Malév reményei szerint a ma­gyar légitársaság novemberre a világ legnagyobb légi szövetsé­gének, a Sky Teamnek a társult tagja lehet - jelentette be Sán­dor László, a Malév Rt. elnök- vezérizgatója. A magyar és a cseh légitársaság vezetői szán­déknyilatkozatot írtak alá a tár­saságok kereskedelmi együtt­működésének szorosabbá téte­léről, illetve arról, hogy a cseh légitársaság, a CSA szponzor­ként segíti és támogatja a Malév mielőbbi Sky Team-beli társult tagságát. A memorandumot csütörtökön Budapesten Sán: dór László, a Malév Rt. elnök­vezérigazgatója és Jarosláv Túráik, a CSA elnök-vezérigaz­gatója írta alá. A tervek szerint a magyar légitársaság szeptem­berre teljesíti a csatlakozási fel­tételeket, októberben kerülhet sor az auditra, és a Sky Team közgyűlése novemberben hagyhatja jóvá a társulást. Nagy a veszélye annak, hogy egyes piaci szereplők Magyaror­szágon is jelentős spekulatív cu­korügyleteket hajtanak végre a májusi csatlakozás előtt - állapít­ja meg az Európai Bizottság ja­nuári rendelete. Az ügyletekre az adhat alapot, hogy a belépés után - igaz, csak a július elsején kez­dődő új gazdasági évtől - hatály­ba lép az EU cukorszabályozása. Ez a maiaknál nagyobb intézmé­nyes árakat alakít ki. Az uniós intervenciós ellenér­ték árfolyamtól függően 160-165 forintos kilónkénti hazai gyártele­pi áraknak felelhet meg, miköz­ben a ma hatályos magyar szabá­lyozás 147 forintos irányárat hatá­roz meg - közölte lapunkkal Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés (CIE) igazgatója. Más ágazati szakértők szerint a mint­egy 10 százalékos árkülönbség beépül a fogyasztói cukorárakba is, és 8-10 százalékos drágulást okozhat a 175-185 forintos kilón­kénti mai árakhoz képest. Ezért jelentős haszonra tehetne szert, aki most olcsóbban készleteket importálna, és azokat júliustól ér­tékesítené a magyar piacon. Bár a mai tapasztalatok szerint a tavaly hozott, 161 százalékos hazai vámvédelmi intézkedés egyelőre megfékezi a behozatalt, az Európai Bizottság fontosnak ítéli az esetleges spekulatív keres­kedelmi ügyletekben részt vevő piaci szereplők és személyek be­azonosíthatóságát. Ezért május elsejéig Magyarországnak (is) ki kell építenie egy olyan új moni­toringrendszert, amely a „speku­láció lehetséges célpontjait” ki­szűrheti. Az FVM illetékesei árról tájékoztatták lapunkat, hogy en­nek érdekében törvényjavaslat készül. A jogszabály, illetve a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet határozza majd meg, hogy az ellenőrzés milyen kivá­lasztási elvek alapján folyhat, il­letve mely ipari és kereskedelmi cégekre terjedhet ki. A vizsgála­toknak a piaci szereplők el­számolásaira és raktárkészleteire, illetve a ma is működő import­figyelésre és adóügyi feügyeletre kell támaszkodniuk - derül ki a bizottsági rendeletből. Koczka szerint a cukoripar az uniós jogszabályt úgy értelmezi, hogy az új rendszernek a be­lépéskor már működőképesnek kell lennie. Az FVM viszont ele­gendőnek tartja a törvény addigi parlamenti elfogadását is. Min­denesetre az Unió azt várja el, hogy a többletmennyiségként meglévő cukrot, feldolgozott ter­mékeket, illetve izo- és gyümölcs­cukrot be tudjuk azonosítani a csatlakozás után. Az úgynevezett rendes átvihető készleteken felüli pluszmennyiséget Brüsszel hatá­rozza meg, amelyhez a belépők­nek július 31-ig adatokat kell szolgáltatniuk a 2000. május 1. és 2004. április 30. közötti export­ról, importról, éves termelésről és szokásos készletről. A „rendellenes” cukormennyi­séget az Unió október 31-re álla­pítja meg. Ezt követően Magyar- országnak az érintett gazdasági szereplőket „rá kell kényszeríte­nie” arra, hogy a többletet legké­sőbb 2005. április 30-ig saját költ­ségükön, EU-támogatás nélkül el­távolítsák a piacról (exportálják, illetve tüzelőanyagként vagy ta­karmányként hasznosítsák). Ha ezt a határidő lejártáig nem iga­zolják, az állam a belépés utáni legmagasabb uniós importteher- nek megfelelő díjat és száz kilón­ként további 1,21 eurós büntetést rohama ki, amely a nemzeti költ­ségvetést illetné. Ugyanakkor ezt követően (legkésőbb 2005. július 31-ig) Magyarországnak is el kel­lene számolnia az EU-val az előírt eltávolításról. hazafi LÁSZLÓ Budapest Hazánk Franciaország után a második legnagyobb liba­máj-előállító, a világtermelés 8,2 százalékát adja. A vízi­szárnyas legnemesebb részé­ből ez elmúlt években 1400- 1500 tonnát szállítottak kül­földre, kacsamájból pedig 500-900 tonna közötti meny- nyiséget exportáltak. Míg 2002-ben 4,2 millió, addig tavaly már 5,8 millió hízott libát neveltek a hazai termelők. A múlt évben felvásárolt 37,8 ezer tonna libahús több mint felét, 20 ezer tonnát exportáltak, főként Németországba és Ausztriába. Domino Budapest Március 1-jétől a Westel Domino kártyások újabb pontokon, az ESSO és a JET benzinkúthálózat bizonyos töltőállomásainál is könnyedén, elektronikus úton újratölthetik kártyájukat, és ez­zel a szolgáltatók közül a legtöbb helyen, az ország 2630 pontján vehető igénybe ez a lehetőség. Az egyedülállóan széles körű elektronikus csatornáknak kö­szönhetően a Domino-egyen- legfeltöltések már majd harmada A libamájat illetően hazánk továbbra is nagyhatalom, csak Franciaország előz meg minket. Térségünkben még Bulgária jelentős előállító, a balkáni or­szág a világtermelés 4,8 százalé­kát adja. A magyar gyakorlat szerint a libákat kilenchetes koruktól há­rom héten keresztül, naponta hét-nyolc alkalommal tömik, hogy a zsiradék a jószágok májá­ban halmozódjon fel, így érhető el a 60-70 dekás máj. Francia- országban ezzel ellentétben csak naponta kétszer-háromszor sza­bad tömni. így azonban csak 40- 45 dekásra hízik egy szárnyas mája. akútnál on-line módon zajlik, és ez az arány gyors ütemben nő. Ráadá­sul az elektronikus banki ponto­kon április közepéig a 10 és 15 ezer forintos „címletekre” 10 szá­zalékos, azaz 1000 vagy 1500 fo­rint értékű bónusz jár, így az on­line megoldás használata mellett a kényelem, a gyorsaság is szól, valamint - például a Domino Nap csomagban - a bónusz ré­vén elérhető, éjjel-nappal 30 fo­rintos, hálózaton belül és vezeté­kes irányban érvényes percdíj.

Next

/
Thumbnails
Contents