Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-26 / 48. szám
2004. Február 26., Csütörtök A L M A N A C H 1 7 1 7. OLDAL Jégtörő Mátyásról azt tartják, ha talál jeget, megolvasztja, ha meg nem talál, hát csinál. Lehet ebben valami, az utóbbi napok enyhülése után ugyanis Mátyás napján téli havazásban volt részük a sávolyiak- nak. A legtöbb házban azonban ismerik az öregek bölcsességét, így ezen senki nem lepődött meg. Ellenkezőleg: örültek a Jégtörő ajándékának. A kivételesen száraz nyár sok kárt okozott, s azóta sem volt annyi csapadék, amennyi hiányzik a földnek. Ébresztőt fújna öreg és fiatal- Hiszen csak esne legalább egy hétig - hallatszott az egyik kapuból. - Esett volna inkább karácsonyra, s most már inkább jönne a tavasz, hiszen nyílik már az aranyesőm - jött a válasz. A hirtelen jött időváltozás azonban nem zavarja a falu mindennapjait. A legtöbb portán, hiába a hó, már érzik a tavasz közeledtét, és dolgoznak az otthoniak. Kevés a fiatal- Októberben végeztem az iskolával, azóta semmi lehetőséget nem találok - mondta Tóth Milán, miközben egy kiskocsira pakolja a kivágott tujaágakat. - Próbáltam Sámsonban, Marcaliban meg Kanizsán is, de semmi munka. Falun azonban csak a lusta unatkozik. Tóth Ákos a barátjának segít, Péter Lászlóval együtt. Árvaiék előtt ugyanis már akkorára nőttek a tuják, hogy az elektromos vezetékig értek. Hát kivágták őket. A szomszédok mindenben számíthatnak egymásra.- Én a Balaton-parton dolgozom már évtizedek óta - mondta munka közben Péter László. - Szakácsként, hiszen ez az eredeti szakmám. Amikor meg vége az idénynek, kőműveskedem, mert azt is tanultam. Péter László nyolc éve költözött vissza Sávolyra. Szőkedenc.sen született, és Tihanyba nősült. Bala- tonfüreden laktak, de mindig hiányzott neki a falu. Mikor hazajöttek, Szőkedencsen nem volt eladó telek, ezért választották a szomszéd települést. Ide járt iskolába, úgy érzi hát, mintha hazaköltözött volna.- Aki egyszer megszokja a falusi levegőt meg a közösséget, idegennek érzi a várost. Péter Lászlótól a házigazda, Árvái Tamás veszi át a szót.- Én sem költöznék el innen - mondta. - Nem ez a vüág legjobb faluja, de azért hiányozna. Persze megértem azokat is, akik elköltöztek. 28 éves vagyok, s az én korosztályomból igen kevés lakik itthon. Nekem szerencsém volt: van munkám egy mélyépítő cégnél. Amikor menni kell, megyek, de rossz időben, télen Sávolyon vagyok. Ha lenne több fiatal meg nagyobb összetartás, nem is lenne semmi panaszom.- Mi is csak nyolcán ballagtunk a nyolcadikból - mondta Tóth Milán. - Akkor hogyan lenne fiatal a faluban? Kicsi a suli, de erős Most 98 iskolás van Sávolyon. Négy településről járnak ide a gyerekek. Kevesebb a diák, mint pár éve. 1998-ban voltak a legtöbben: akkor 125-en tanultak itt. Az iskola igazgatóhelyettese, Méri Istvánné is ide járt. Igaz, csak felsőbe. Főnyeden született, s mikor alsós volt, még nem volt buszjárat a két falu között. Akkoriban lovas kocsival hozták a gyerekeket Főnyedről a Hupolagoson át Sávolyra. A Hupolagos kifejezést még most is használják. A két falu közötti terület ez, ahol a néphagyomány szerint volt egy kupolás kastély. Arról kapta a nevét. Azóta már busz is van, és most naponta 17 gyereket hoz Főnyedről az iskolába. A tanintézmény az átlag falusi iskoláknál jobb állapotban van. Három év alatt kicserélték a tetőt, a nyílászárókat és a világítást. Most a taneszközökön van a sor. Korszerű oktatástechnikára, számítógépekre több mint 30 millió forint kellene. A beszerzésükhöz szükséges pályázatról a napokban döntenek. Nagy is az izgalom. Segítik egymást a jó szomszédok Terefere Árvaiék kapujában Egyed József nem szeret tétlenkedni Ha sikerül, a következő évtizedekre is biztosítva lesz a megfelelő szintű oktatás. Maszkázók napja Az iskolától nem messze egy kapuban három asszony diskurál. Mind ebben az iskolában tanultak meg írni, hiszen a mostani épületben már száz éve oktatnak. Akkoriban persze nem ennyien voltak: több mint 30 gyerek járt egy-egy osztályba.- Más idők jártak - elegyedtünk szóba Tombor Kálmánnéval. - Ilyenkor, mint ma, nem is lehetett volna bennünket otthon tartani. Mert ma nemcsak jégtörő Mátyás van, hanem húshagyó kedd is. Ilyenkor maszkázni jártunk. Nemcsak gyerekfejjel, de még fiatalasszonyként is.- Beöltöztünk jelmezbe, aztán nyolcan-tízen sorra bekopogtunk a házakba - magyarázta a maszkázás lényegét Béres Gyuláné. - Ahol felismertek, jót derültünk, ahol meg nem, ott a háziak fánkot fűztek a botunkra.- Manapság be sem engedném a maszkázókat - vette át a szót Árvái Györgyné. - Nem lehet már megbízni senkiben. De nem is jönnek. Nem olyan már az összetartás, mint régen; igen sok az irigy ember.- Régen is más volt. A fiatalok panaszkodnak, hogy nincs hova menniük - folytatta Tombor Kálmánná. - Hát panaszkodhatnak is. Még presszó sincs. De a felnőtteknek sincs helyük. Régen volt énekkar, tűzoltócsapat, tánccsoport és kézimunkaszakkör is. Hétfőnként nem volt műsor a tévében, akkor összejöttünk, s Anda Kálmánná vezetésével hímeztünk. Mostanában meg? Csak ülünk a tévé előtt, aztán van, hogy napokig csak a boltban fut össze az ember még a szomszédjával is. A másik utcában Domsa József idézte a múltat. Épp egy szépen kovácsolt kiskaput szerelt le a helyéről. Az egykori Derdák-ház most osztrákoké: új kaput készít nekik. 71 évesen is tevékeny. Nemcsak kaput, szép padokat is készített már. Sosem tétlenkedik.- Nagyon szép ez a régi kapu, drága lehetett, amikor készült - gondolkodik hangosan, miközben kalapál. - Mióta emlékszem erre a házra, ez volt a bejáratán. Nem tudom, ki csinálhatta. Fiatal koromban Vida Joa- chim meg a Pallér Gyuri bácsi készített ilyen szép kovácsmunkát. Sok ügyes kezű mester élt ebben a faluban. Cipész is volt négy. Meg minden más. Az embernek volt egy cipője s egy csizmája. Cipész csinálta méret után, s hordtuk három évig. Nem vettünk ám minden szezonra újat. Most már nincs olyan becsülete az értékeknek meg az embereknek, mint régen. Nem is csoda, ha egyre kevesebben vagyunk. Biztató számítások Bizony, kevesebben. Amikor még négy cipészt is eltartott a falu, több mint ezer lakosa volt. Ma alig hatszáz. S csak abban bízhatnak, hogy nem fogynak tovább. Meg abban is, hogy a falu természet adta adottságait sikerül majd jobban kihasználni. Van itt tőzeg meg gyógyvíz is. Közel lesz az új autópálya, és bőven van turisztikai célpont is. Biztató előjelek mindenesetre ezenkívül is vannak. Az iskolában ahhoz a bizonyos értékes pályázathoz egy hosszú távú számítást is el kellett végezni a készítőknek. Eszerint pedig 2016-ra 138 diák lesz majd Sávo- lyon. Úgy legyen... ______________■ SÁ VOLY SÁVOLYI HÍRMONDÓ Késik a szennyvíz Sávoly kikerült a Balaton üdülőkörzetéből. Emiatt nem jár az a környezetvédelmi támogatás, mint a balatonpartiaknak. Az ottani településeknek az állam vállalja, hogy a gerincvezetéket kiépíti. A falu pedig nem képes önerőből megoldani a beruházást. Ez azért hátrányos, mert a Balaton-törvény érvényes rájuk, vagyis a csatorna nélkül nem lehet új építési engedélyt kiadni. Felújították a ravatalozót Az elmúlt évben hétmillió forintból elkészült a sávolyi temető felújítása. Megújult a ravatalozó, és az uniós előírásoknak megfelelően új közkifolyókat is kialakítottak a sírkertben. A hétmillióból négymillió volt területfejlesztési támogatás. Szűkült a költségvetés Tizenkétmillió forinttal kevesebb pénzből kell gazdálkodnia Sávolynak az idén. Egyed József polgármester elmondta: a több mint'150 milliós költségvetésnek ez érzékeny veszteség, így fejlesztésre nem jut az idén. Ezért várhatóan nem tudják folytatni a temető és a Kossuth ut- cai járda felújítását. ____■ Rec ept Sávolyról Rizsmorzsa 20-25 deka rizst puhára főzünk egy liter tejben. A tejbe előzőleg tizenöt deka cukrot és két csomag vaníliát is beleteszünk, aztán melegítjük a rizzsel együtt. Amikor kicsit hült, belekeverünk fél vajat, öt tojás sárgáját, felvert habját és egy citrom reszelt héját és mazsolát. Amikor a massza elkészül, forró olajban vagy vajban ugyanúgy sütjük, mint a császármorzsát. Amikor apró darabokra szedtük és szép pirosra sütöttük, megporcukrozzuk és még melegen lekvárral vagy gyü- mólcsszörppel tálaljuk. ■ AZ OLDAL CIKKEIT FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A SÁVOLYI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A DARIM TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT TÁMOGATTA. Úton Európába A tőzegbányászat nem olcsó mulattság, de a jó minőségű sávolyi tőzeg egyre keresetteb, ezért érdemes kitermelni Munkahelyek az uniótól A falu legnagyobb gazdálkodója a Darim Kft. A mezőgazdasági termelőszövetkezet majorja az eltelt évek alatt teljesen megújult, a kiszolgálóépületekkel és a szárítóval együtt. A falu határában mintagazdasággá alakult. A helybeliek közül öt-hat embernek van itt munkája. Somogy legnagyobb tőzegtelepe is Sávoly határában található. Három éve kezdtek hozzá a bányászatához és most minél előbb szeretnének egy tőzegcsomagoló üzemet is felépíteni. Egyed József, a falu polgármestere elmondta: ennek előkészítése már megtörtént, de addig nem tudják elkezdeni a kialakítását, amíg nem készült el a falu rendezési terve. Az új rendezési terv az év második felére, a nyárra készül el, és a Fazekas és Társa Építész Iroda dolgozik rajt. Ez nemcsak a tőzegcsomagoló, hanem az M7-es mellett épülő kamionterminál miatt is fontos lenne, hiszen annak építését is csak a rendezési terv birtokában folytathatnák. A hetvenes évek végén olajat kerestek a határban, amikor kétezer méter mélységben 90 fokos gyógyvízre bukkantak. A sávolyiak abban bíznak, az uniós csatlakozás után több olyan befektető lesz, aki lehetőséget lát az értékes víz hasznosításában és segít kihasználni ezt az adottságot. _____________________■ SÁ VOLY KINCSE A sávolyiak büszkék templomukra. A neoromán stílusú épület külseje felújításra szorulna, de belső tere így is impozáns. A katolikus templom A településen Festetics Pál birtokos idejében, azaz az 1700-as évek közepétől épült számos ma is szép középület. A templom is ekkor készült, 1875-ben kezdték az építését. A birtokos Festetics-család pénzéből és az akkori sávolyiak adományaiból egy évvel később neoromán stílusban készült el. A falubeliek vallásosak, így nem csak az építéskor, azóta is szívükön viselik templomuk sorsát. Önálló plébániája 1941-től van. Addig Somogysámsonhoz tartozott. 2002-től ismét fiijaként működik. Búcsúját Szentháromság vasárnap tartják. Sávoly történelmi históriájáról az oklevelek szerint 1397-ben készült az első dokumentum, akkor Sauol alakban szerepelt. 1405-ben Fejéregyházi György leánya, Katics asszony itteni zálogos birtokait Anthimus fia Jánosnak, volt szlavóniai albánnak adta. Kis- és Nagysávoly adományozásáról szólnak későbbiekben az iratok. 1406- ban Kissávoly egy részét Berzenczei Lóránt fia, György nyerte adományul. Hunyadi János kormányzó 1447-ben a Kismaróti és Kissávolyi családnak adta a helységet. A XVI. századig gyakran ad- ták-vették az itteni birtokokat. A török hódoltság alatt ezek a települések is elpusztultak. 1711-ben te- lepült újra, gróf Festetics Pál birtokában. _________■
