Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-25 / 47. szám

2004. Február 25., Szerda 7. OLDAL Alig két éve százmillió forintot kapott Felsőmocsolád sportcsar­nok építésére az ügyvivő kabi­nettől; az ország sok településén böngészték akkor a térképet, hogy hol van ez a falu. Az ígért pénz azonban azóta sem érke­zett meg, s Felsőmocsolád visz- szasüllyedt Csipkerózsika-ál­mába. A képviselő-testület most arra fordítja minden erejét, hogy elkerülje a csődöt. A gázt bevezették, de a falu belefullad a sárba. S a háromból egy épü­letbe beköltöztetnék az iskolát is, csakhogy erre nincs pénz. Távol a várostól lassúbb a fejlődés Épp csendes pihenő idején értünk az óvodába. A bokáig érő sárban nehéz volt megközelíteni a kas­télyt. Óvodának ez szinte alkalmat­lan: a termek magasak, kifűthetetle- nek. Rosszul szigeteltek az ajtók- ablakok, a legnagyobb teremnek nincs természetes világítása, s a mosdóban egy négyzetméteren a napokban szakadt le a mennyezet. Mid mackó A balesetveszélyt elhárították, ám a farsangi rendezvény díszei sem tudják eltakarni a festés-mázolás hiányát. Császárné Takács Edit, az ovi vezetője bízik abban: egyszer korszerű intézménybe költöznek. - Még három évig biztosan itt kell ma­radunk amolyan megtűrt személy­ként. Tizenhat kicsi jár hozzánk, és augusztusban sokáig töprengtek azon, hogy ide jöjjenek az ecsenyi gyerekek is - mondta. - Egyelőre azonban ott megmaradt az óvoda. A nehézségek ellenére is a leg­fontosabb a gyerekek szeretete. - Saját nevelési programot írtunk Mid mackó néven - tette hozzá. - A gyerekeket megismertetjük az őket körülvevő világgal, és némiképpen felkészítjük őket az iskolára. Az iskolában rosszabb a helyzet, mint a legkisebbek között. Tavaly 12 nyolcadikost búcsúztattak, de csak nyolc elsőst írattak be az isko­lába. Ladányiné Kozár Anikó an­nak ellenére is bizakodó, hogy nem túl rózsás az anyagi helyzetük. Kevés a gyerek Az igazgatóra vámunk kellett egy kicsit. Néhány kisdiák ment hazafe­lé hangoskodva, ricsaj ózva, egy­mást lökdösték s verekedtek. Ez utóbbiban két kislány járt az élen.- A gyermekek számának a csökkenése miatt kevesebb a pén­zünk is - mondta Ladányiné Kozár Anikó. - Jelenleg úgy látszik, jövő­re is valamivel több mint nyolcvan gyermeket oktatunk. Személyi gon­dok nincsenek az iskolában, a sza­kos ellátásunk jó; a nagyobb gon­dot az épületek állaga okozza. A felsőmocsoládi iskolások há­rom épületben tanulnak. Az ideális egy új épület volna, ahol kényelme­sen elférnének. A művelődési ház tetőterében már kialakítottak két tantermet, s a többinek is volna he­lye, a terveknek azonban csak a pénz és megint a pénz szab határt.- Uniós pályázati támogatásból szeretnénk megvalósítani, hogy a kultúrházba költözzön az iskola. Most februárban bírálják el a pályá­zatunkat. Ott kialakíthatnánk nyolc tantermet, nyelvi és számítástech­nikai labort is, akkor megszűnne ez az áldatlan állapot. Az a két terem, ahol már tanulnak a gyerekek, min­den igényt kielégít. Az építkezés költségei meghaladnák a 85 millió forintot, ebből a pályázati támoga­tás több mint 60 millió. Nagyon bí­zom abban, hogy van jövőjük a kis iskoláknak. Ahol nincs iskola, ott kiürül, elöregszik a falu, hiszen semmi sem köti oda a fiatalokat. Tele a teleház A kultúrházban még érződik a nemrég befejeződött építkezés jel­legzetes cement- és porszaga. Egyik teremből gyermekzsivaj hallatszik és a számítógépek halk moraja.- Tanár bácsi, most megakad­tam. Mit csináljak? Bodnár Erik alig huszonéves ta­nár bácsi pedig végtelen türelem­mel segít, magyaráz.- Számítástechnikát és könyvtár- használatot tanítok, s megszokták, hogy így szólítanak. A teleházprog- ram 2002-ben indult, én október óta dolgozom itt. A gépeket felújí­tottuk, s így most kilenc működik. Elkezdtünk pályázni is a számító- géppark növelése és .a teleház fej­Egyelőre megmarad az óvoda a faluban Korszerűbb tantermekbe költöznének A teleházban mindig nagy a forgalom lesztése érdekében. A legkisebbek is megtanulják a számítógép-hasz­nálat alapjait. Az alsósokat hetente egyszer elengedik a napköziből is, hogy ismerkedjenek a gépekkel. Bár ők egyelőre csak játszanak, de mikor eljön a komoly tanulás ideje, már nem lesz nekik idegen a billen­tyűzet vagy az egér használata. A negyedikes Lurcza Tamás a kezdetektől bejár a teleházba, bár ő szerencsés helyzetben van, mert otthon is van számítógépe. A ked­venc játékok felsorolása neki nem okozott gondot, e sorok írójának annál inkább. Az eredeti címek he­lyett csak annyit: egy lövöldözős, egy kukacos és egy autós játék a legkedvesebb.- Jobb itt, mint otthon, mert itt vannak barátok, jó a társaság, és ze­nét is hallgathatunk. Naponta két- három órát töltök a számítógép előtt, de ez nem megy a tanulás ro­vására - hadarta, és már rohant is vissza a géphez. Némi keresgélés és érdeklődés után találtunk rá Deák Józsefek há­zára. A takaros portán látszik az ott lakók féltő gondoskodása. A nem­rég bevezetett gázszerelésnek nyo­ma sincs. Gázra gyűjtöttek- Az utóbbi évek legnagyobb fejlő­dése, hogy végre van gáz a faluban- mondta házigazdánk már rég­óta vártuk, évekig takarékoskod­tunk, hogy ki tudjuk fizetni. Nem is a bekötés, hanem a szerelvények kerültek sokba.- Kényelmes a gáz, de azért itt, a konyhában még fával tüzelünk - vette át a szót a felesége. - Csak így tudunk spórolni egy lticsit. Deák József harminc évig volt rendőr, s mint körzeti megbízottat mindig tisztelet övezte.- Aki nem volt zsivány, azzal jó viszonyban voltam, de soha nem bratyiztam az emberekkel. Engem nem lehetett egy fröccsre meghívni, mert antialkoholista vagyok. Ma is Jóska bácsiként köszöntenek, mint hajdanán. A Deák gyerekek egyike Sopron­ban, a másik Kaposváron él. Az utóbbi csábítja a szülőket, hogy ad­ják el a házat, s költözzenek a me­gyeszékhelyre. - Amíg bírjuk ma­gunkat, itt maradunk - mondták szinte egyszerre Deákék. Csődközeiben Csernyák Lajos polgármestert ebédidőben kerestük föl memyei otthonában. A falon egy gyönyörű, aranyérmes őzbak trófeája ötlött szemünkbe. Néhány szót váltot­tunk szenvedélyéről, a vadászatról, de hamar rátértünk Felsőmocsolád gondjaira.- A csődhelyzetet csak elodázni tudtuk. A működésképtelen önkor­mányzatoknak kiírt pályázatot csak részben kaptuk meg - mondta. - Munkabérhitel-felvételhez folya­modtunk. Nálunk a közalkalmazot­tak még nem kapták meg a 13. havi bérüket, mert nincs rá pénz. Hiába van papíron pénzünk fejlesztésre, a működési kiadások között olyan nagy a hiány, hogy ezt a pénzt is feléljük. Több nyert pályázatunk van, de gondot okoz az önrész előteremtése. Bízunk abban, hogy az uniós pályázatok új alapot adnak a kis településeknek. S reméljük, a támogatások majd nem a politikai hovatartozástól, hanem a jó ötletek­től függenek, és ezeket fogják támo­gatni. A nagy tervek lecsillapodtak, mindenki megpróbál reálisan gon­dolkodni. Élhető falut szeretnénk teremteni, még ha a jelenlegi gaz­dasági helyzet nem ebbe az irányba mutat. Távol esünk a város von­záskörétől, így a fejlődésünk lehe- tősége és üteme is jóval kisebb. ■ Felsőmocsoládi hírmondó Öröm a gáz, gond a sár A község lakossága örült, mikor bevezették a gázt, arra nem szá­mított, hogy a munka végeztével sártengerré lesz a falu. A legtöbb út zúzott köves volt, s erre szór­ták az árokból kitermelt földet a kivitelező munkásai, s a helyreál­lítás elmaradt. A régen jól járható utakon most rettentő nagy a sár. Aggasztó a posta bezárása Aggodalommal tölti el a felsőmo- csoládiakat, hogy májusban bezár a posta, s utána csak mozgó pos­tás lesz. Sem a falu vezetői nem örülnek neki, sem a lakosok. Nagy a bizonytalanság, hogyan fogják lebonyolítani a pénzforgalmat, hi­szen a mozgó posta automatája főleg télen elég bizonytalan. Serények a klubtagok Értékelték a civil szervezetek tevé­kenységét: legjobban a nyugdíjas­klub tagjai dolgoznak. Szoros a kapcsolatuk az iskolásokkal s óvo­dásokkal, rendszeresen fellépnek egymás rendezvényein. A nyugdí­jasok állandó szereplői az Asztali örömök Somogybán rendezvény- sorozatnak, főként a rétesükkel kápráztatták el a vendégeket. Recept Felsőmocsoládról Húsos fánk Hozzávalók: fél kiló liszt, 3 tojás sárgája, 2 dkg élesztő, 4 deka zsír, fél liter tejföl, evőkanál cukor, só. A töltelékhez 20 deka darált hús, egy fej vöröshagyma, őrölt bors, 2 főtt tojás és só kell, a sü­téshez olaj. A lisztből, a cukros tejben fölfuttatott élesztővel a tojássárgákkal, 4 dkg zsírral és szükség szerinti tejjel könnyű kelt tésztát készítünk. Egy órát pihen- > tétjük, majd deszkán kinyújtjuk, féltenyérnyi kockákra vágjuk. Közben elkészítjük a tölteléket. A darált húsba belekeverjük az ap­róra vágott főtt tojást, hagymát, s fűszerezzük, és kevés zsírban megpirítjuk. Ha kihűlt, megtöltjük a tésztakockákat, és ismét kelni hagyjuk. A megkelt tésztát bő forró olajban kisütjük. Hús he­lyett káposztával is tölthetjük. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Bizakodók pár hektáron Hatalmas, borjú nagyságú - állítólag jámbor - eb fo­gadja a látogatót Bállá Csaba portáján. Most ő az egyetlen „borjú” a gazdaságban, mert a szarvasmar­ha szaporulatát áprilisra, valamint augusztusra vár­ják. - Tavaly kénytelenek voltunk eladni a szaporula­tot, mert bikaborjú volt; bízunk benne, hogy az idén végre üsző lesz és bővíthetjük az állományt. S még vásárlást is tervezünk - mondta Bállá Csaba. - Kicsi a gazdaságunk, hiszen mindössze három szarvasmar­hánk van, s évente mintegy 60 sertést nevelünk el­adásra. Eddig úgy tetszik, hogy az uniós csatlakozás után nagyobb eséllyel pályázhatnak a nagyobb gaz­daságok, ám hiába szeretnénk valakivel társulni, a környező településeken szinte nincs állattartás. Még­is bizakodom; eddig minden tervünket, elképzelé­sünket sikerült állami támogatásból és saját erőből megvalósítani. Pályázni egyelőre nem szándéko­zunk, a Sapard előírásait szinte lehetetlen teljesíteni, és a pályázat megírása sem egyszerű dolog. Balláék 30 hektár szántó mellett tíz hektár legelőn gazdálkodnak. Megtermelik a lucernát, a kukoricát, búzát, tritikálét.- A lucerna területét növeljük, hogy az állatoknak Meglehetősen kicsi Bállá Csabáék családi gazdasága: jelenleg csak legyen takarmányuk. Bár húsmarhákat tartunk, azért három üszőt tartanak, de szeretnék bővíteni az állatállományt házi fogyasztásra is készül túró és sajt. ___________■ Fel sőmocsolád kincse Messze a környék legszebb épülete lesz a késő barokk kastély, ha elvégzik az értékes épület több évtizede elmaradt tatarozását A barokk kastély A XVIII. században épült a barokk református temp­lom, s néhány évtizeddel később a kastély. Ez a katoli­kus templommal, az iskolával, a régi gazdasági épüle­tekkel, tomácos lakóházakkal és a mihálymajori szél- kúttal alkotott jelentős együttest. Az utóbbi évtizedek­ben csak romlott a kúria állaga. Bánó Sándor, a hajda­ni tulajdonosok leszármazottja úgy döntött, visszavá­sárolja egy részét, majd a család úgy határozott, hogy megveszik az egész épületegyüttest kulturális és ok­tatási célokra. Mocsai Lajos, a magyar kézilabdacsapat szövetségi kapitánya a felesége, Csorba Georgina ré­vén került kapcsolatba a családdal és Mocsoláddal.- Egy száz évvel ezelőtti térképen a környék egyet­len jelölt s így jelentős települése Felsőmocsolád volt. A falu régi képe azóta megkopott. Családunk úgy döntött, hogy az egész épületet megpróbáljuk úgy helyreállítani, hogy az itt élők helyzetén, életminősé­gén javíthassunk. Az épület életveszélyes, s első lé­pésben ezt kellett elhárítani. A tetőcserét, a kastély környékének rendbetételét, az iskola és az óvoda fel­újítását csak pályázati támogatással valósíthatjuk meg. Reményeink szerint 2006-ra elkészülünk a munkával, s akkor Felsőmocsolád kiállítások ren­dezésére, sportvezetők és gazdák képzésére, oktatás- ra alkalmas épületegyüttessel büszkélkedhet. ■ A L M A N A C H - 0 5 1

Next

/
Thumbnails
Contents