Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-21 / 44. szám
MEGYEI KÖRKÉP Éteri vita politikai oldalvágásokkal 4. oldal KAPOSVÁR Mátyás király kenyere S. oldal TARANY A betelepülők is gazdagítják a falu értékeit 6. oldal Hírek SIÓFOK. A hatodik Siófoki Turisztikai Napok díszvendége, Jordánia magyarországi konzulja Zaid Naff, keletre, Hidvéginé Molnár Judit az Észak-magyarországi Regionális Marketing Iroda igazgatója északra csábítaná a látogatókat. Tegnap délelőtt a Dél-balatoni Kulturális Központban megnyílt a kiállítás, amelyen több mint harminc cég mutatja be a kínálatát. A megnyitóra zsúfolásig megtelt a kulturális központ aulája. Bemutatkozik itt Siófok testvérvárosai közül a székelyföldi Gyergyószentmiklós, az észt Parnu, a francia Saint Laurent du Var és a németországi Bad Kissingem. (ca) BALATONFÖLDVÁR. Tíz éve alapították a Védelem című kéthavonta megjelenő lapot, ami leginkább a továbbképzést szolgálja. Főszerkesztője Heizler György ezredes, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője. Az újság ünnepi, kibővített szerkesztőségi ülését tartották tegnap a balatonföld- vári Jogar hotelben. Tatár Attila vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató azt mondta: a szakma nagyon nagyra értékeli ezt a kiadványt. Majd átadta Varga Róbertnek, a megyei könyvtár igazgatójának a lap eddig megjelent összes példányát. (ca) KAPOSVÁR. A Videoton Holding Rt elektroplast-vállalat kezdeményezésére, a SKIK szervezésében tegnap megalakult a Somogyi Minőségi Klub. Gerber Tóból is megárt a sok Somogy a régió tavakban leggazdagabb területe; a megyében 496 tó, 4600 hektárnyi vízfelület található FOTÓ: LÁNG RÓBERT Háború dúl a természetvédők és a vízügyi szakemberek között tóépítés-ügyben. A környezetvédők szerint ugyanis mát így is túl sok tó van a megyében, a vizesek azonban állítják, ezek sem a természetre sem a Balatonra nincsenek rossz hatással. A régióban Somogybán van a legtöbb tó. Úgy is mondhatnánk, Somogy a félezer tó országa, hiszen közel ötszáz tavat építettek az elmúlt száz év alatt a megyében. Megyei körkép Márk László, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője elmondta: az elmúlt években kétségtelenül felszökött a tóépítési láz az országban. Ennek a szakemberek abban látják az okát, hogy a kormányzati és uniós forrásokkal viszonylag kis befektetéssel lehet értékessé tenni egy mezőgazdasági célra használ- hataüan területet. Egy hektár tó létesítése ötszázezertől tízmülió forintig terjedhet. Eladni azonban két-háromszoros áron lehet. Az is megfontolandó, jelenleg olcsóbb építeni, mint egy öreg tavat iszapta- lanítani. A kotrás is drága, és az iszap elhelyezése is körülményes. Márk László szerint az elmúlt években megszigorított előírások miatt nem is könnyű építési engedélyhez jutni, ezért nincs veszélyben a környezet. Mindenesetre a Vízügyi igazgatóság részt vett egy országos felmérésben. A kutatás során azt vizsgálták, hogy az ország dombvidékein müyen lehetőségek vannak még a tóépítésre. (Folytatás a 4. oldalon) 1®° www.somogyihirlap.hu . Vagyonvesztő agrárvállalkozások Jelentős vagyonvesztés jellemezte a somogyi agrárvállalkozás tavalyi gazdálkodását. Néhány cég csődközeiben van, több állattartó telep bezárás előtt áll. Egy felmérés szerint 58 gazdaság 1,5 milliárdnyi korábbi össznyeresége harmadára zuhant. Megyei körkép András vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket, 20 somogyi ipari és szolgáltató vállalkozás képviselőjét hívták meg az alakuló ülésre. A szervezet célja a somogyi minőségkultúra fejlesztése, ezért szakmai találkozót, oktatást tartanak. Negyedévente találkoznak a klubtagok, tevékenységük iránt az önkormányzatok is érdeklődnek.(hm) ■ Egy-két, a tavalyihoz hasonlóan gyenge esztendő elég ahhoz, hogy az ágazat visszafejlődjön - mondta Hemer Endre, a megyei termelők érdekvédelmi szövetségének titkára. - A növénytermesztőknek és az állattartóknak tavaly igencsak meg kellett húzniuk a nadrágszíjat. Súlyos vagyonvesztést éltek át. Horváth István, a nagyatádi Atád szövetkezet elnöke szerint: ha elérkezik a pillanat, nem szabad odázgatni, fel kell számolni a veszteséges ágazatot. A disznókon tavaly 40 millió forintot veszítettek, s még egy ilyen esztendőt nem tudnának túlélni. Nagy Imre, a barcsi Dráva Coop Rt közgazdasági igazgatóhelyettese elmondta: a 2002-ben nyereséges sertéstartás tavaly csaknem 100 millió forintos veszteséget hozott, a száraz időjárás 80 millió forintot vitt el. Megyeri Gábor, az agrárkamara megyei elnöke kiemelte: számos gazdaság utolsó tartalékait éli fel és az integrátorok, illetve a bankok segítségével igyekeznek fennmaradni. Ősz Nándor, a somogyszili Petőfi Agrárszövetkezet elnöke kifejtette: ők is a sertéspiaci válság kárvallottjai. Egy év alatt 2800 sertést értékesítettek, ám csak a veszteségük nőtt. 2001-hez viszonyítva negyvenmillió forint az elmaradásuk, 2002-höz képest tizennyolc- millió. Csődveszély azonban még nem fenyegeti őket, nem úgy, mint más társaságokat. Az érdek- védelmi szervezet ötvennyolc gazdaságából kettő „lehúzta a rolót”, az egyik végelszámolással szűnt meg.- Országosan 2004. január elsején 17 496 cég állt felszámolás alatt, a végelszámolás 11 446-ot érintett - tudtuk meg Erdős Károlyiéi, a Felszámolók Országos Egyesületének főtitkárától. Somogybán az év elején 483 vállalkozás volt felszámolás alatt. Ezek csaknem fele kft, 187 betéti társaság, kilenc részvénytársaság és 19 szövetkezet. Az adatok a gazdaság valamennyi ágazatára vonatkoznak. Feil József, a MOSZ megyei elnöke borúlátóan ítélte meg a kilátásokat, s főként a támogatások áfájával kapcsolatos anomáliát nehezményezte. Januártól ezt nem igényelhetik vissza, a somogyi termelők így további pénztől esnek el. harsányi miklós Csurgó feléli vagyonát Csurgó Ingatlanértékesítésből remél bevételt a csurgói önkormányzat. Az idei költségvetést tárgyaló testületi ülésen elhangzott: a vagyonfelélés utolsó időszakában van a város.- Lakásaink vannak még és néhány bérelt üzlethelyiség, de egyéb vagyonunk nincs - mondta Bihariné Asbóth Emőke polgármester. A Meller-kastélyt hat éve kínálják eladásra, ezúttal a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatára nem a tervezett 55 milliós, hanem 78 millió forintos áron. A város egyik legszebb épülete az 1880-as években épült. Az önkormányzat 1994- ben tízmillió forintért részben felújította, azonban fenntartásának költségeit nem tudja fedezni. A tetszetős épület alkalmas volna oktatási, kulturális célokra, de szálláshelyeket is ki lehetne alakítani benne. Jelenleg hatan érdeklődnek iránta. Ugyancsak a bizottság javasolt 20 milliós eladási árat az előterjesztésben szereplő tízmillió helyett a Napsugár tagóvoda épületéért. Az intézmény - a takarékossági intézkedések részeként - tavaly zárt be. Az Erste Bank épületét mintegy négy éven keresztül szerepeltették a költségvetésben, ám idén kivették. A bank ugyanis nem vásárolja meg, s félő, ha másnak eladnák, egy bankkal kevesebb lenne Csurgón. A bérleti díj viszont jól jön a városnak. A GOV-lakásoknak nevezett Nyárády utcai 12 lakás 72 millió helyett 36 millióval került be a költségvetésbe, mert ha a bentlakók egy összegben kifizetik, feleáron vásárolhatják meg a lakást. A Baksay és a Soltra utcában összesen nyolc lakást árulnak, a Rákóczi utcában kereskedelmi célra kínálnak egy ingatlant. _____ VAR GA ANDREA 1,2 millió egy új munkahelyért Barcs 1,2 millió forintot ad minden egyes új munkahely létrehozásához az állam Barcson és térségében. A vissza nem térítendő támogatásért legalább öt új munkahelyet kell teremteni. A pályázati lehetőségről Dunai Ferencné, a somogyi munkaügyi központ osztályvezetője tájékoztatta a barcsi és környékbeli foglalkoztatókat. Elmondta: másutt általában nyolcszázezer, legfeljebb egymillió forint lehet az egy munkahelyhez kapható támogatás, Barcson és környékén azonban - mivel hátrányos helyzetű térségnek minősül - eléri az 1,2 millió forintot. Lényeges, hogy az elnyert összeg a munkahelyteremtő beruházás értékének legfeljebb 65 százalékát jelentheti, s a teljes költség legalább huszonöt százalékát a pályázónak kell állnia. Több mint hatvan munkáltató jött el a fórumra, ami jelzi: fontosnak tartják a munkahelyteremtést a 18 százalékos munkanélküliséggel küszködő térségben. Sajnos már látható, hogy a most felkínált lehetőséggel kevesen tudnak élni a barcsiak között. Legalább öt dolgozót kellene ugyanis felvenniük, a barcsi vállalkozások többsége ugyanakkor két-három új munkahelynél többet nem képes teremteni. Mindössze két-három nagyobb foglalkoztató jelezte, hogy várhatóan pályázik a támogatásra, nagy László
