Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-20 / 43. szám

6. OLDAL ALMANACH 0 7 8 2004. Február 20., Péntek INKE Inkei hírmondó Gázzal fűtenek Vezetékes gázzal füthetnek az önkormányzati intézményekben. Az iskolában, a polgármesteri hi­vatalban, a civil házban, az orvo­si rendelőben, a szociális ott­honban, a polgárőrségnél és a szolgálati lakásokban megvaló­suló 11 millió forintos beruhá­zást több mint 7,2 milliós pályá­zati támogatás segítette. Szökőkút épült Korábban egy II. világháborús hősi emlékmű állt a falu köz­pontjában. A holttesteket tavaly exhumáltatták és a kaposvári te­metőben helyezték végső nyu­galomba. A főtéren szökőkutat építettek és parkosítottak. A több mint egymillió forintos mun­kálatokhoz 750 ezer forint támo­gatást kapott a falu. Utat építettek Aszfaltréteget kapott a Hunyadi és Kossuth utca úttestje. A felújí­tás 9,2 millió forintba került, eb­ből 6,4 milliót pályázaton nyert az önkormányzat. Most azt terve­zik, hogy a Kossuth utca járdáját meghosszabbítják mintegy száz méterrel, így az elér az utca vé­géig. ReceptInkéröl Fehérbab-leves csipkedett tésztával Hozzávalók: 3 liter víz, 6 marék bab, 1 babérlevél, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma, 1 szál sárgarépa, 1 szál petre­zselyemgyökér, néhány szál pet­rezselyemlevél. A rántást 1 kanál zsírból, lisztből, 1 kávéskanál pirospaprikából ké­szítjük. A tésztát 1 tojásból, só­ból és annyi lisztből gyúrjuk, amit a massza felvesz. Először félig megfőzzük a babot, azután a zöldségeket karikára vágva ve­gyítjük bele, babérlevéllel, fok­hagymával, petrezselyemlevéllel. Amikor mindez megfő, beránt­juk, majd a tésztát is beledobjuk és puhára főzzük. Van, aki tejfe­les habarást is tesz bele. AZ OLDAL CIKKEIT VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ INKEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Kamionok dübörögnek, személyautók suhannak a 61-es kaposvári úton. A falu ezért sosem csendes, ám ennek köszönheti jó tömegközlekedését és ta­lán jövőjét is. Az utcák itt ritkán nép- telenek. Reggelente és tanítás végén hátizsákos gyerekek baktatnak a jár­dán, a bolt előtt idős asszonyok be­szélgetnek, és olyanokat is látunk, akiknek munkában volna a helye, ha nem lennének éppen munka nélkül. Aki a kákán is csomót keres, könnyen talál, de a legtöbb helybeli elismeri: fejlődik a falu. A biciklisek biztonsága érdekében kerékpárút épült, az érté­kek védelmére polgárőr-egyesület szer­veződött, a közbiztonságra immár helybeli rendőr vigyáz. A termálkincs gyógyír a bajokra Tavaly jól pályázott az önkor­mányzat. Pénzt nyer a falu főteré­nek szépítéséhez, a gázberuhá­záshoz, útépítéshez. Pályázati tá­mogatás nélkül nem épült volna tornacsarnok és kerékpárút, nem lenne helye a civü szervezeteknek sem. Most egy kistraktorhoz kap­tak 90 százalékos támogatást és a környezetvédelmi programjuk is pályázati forintokból készül.- Idén viszont nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat - mondta Ró­zsa Sándor polgármester. A tele­pülés két somogyi faluval csatla­kozik a Nagykanizsa térségi szennyvízberuházáshoz, ami je­lentős önerőt igényel. 12 milliós hiánnyal tudták megtervezni a költségvetést, egyelőre fogalmuk sincs róla, hogyan húzzák ki ezt az évet. A polgármester szűksza­vú: fontos, hogy az intézményein­ket működtetni tudjuk, a falut rendben tartsuk. Fejlődik a falu Nagy az elvárás, nem könnyű a helyieknek eleget tenni. Akár­milyen fejlesztés megvalósul, mindig akad, akinek nem elég jó. Pedig van mire büszkének lenni. Néhány éve ha gondolatban felidéztük Inkét, elsőként az út­testen egymás mellett kacskarin­gózó biciklisek képe jelent meg. Aztán megépült a 2 kilométeres kerékpárút. Hosszú időn keresz­tül hiába kért körzeti megbízottat a település, senkit nem kaptak, s a falu rossz közbiztonságának hí­re messzire jutott. Most van rend­őrük, s a helyiek azt mondják, és gyorsan le is kopogják: már nem kell úgy félni. Panaszkodtak a csúnya faluközpontra is. Nyáron elkészült a szökőkút, és mindenki örömére elkezdte felújítani új tu­lajdonosa a kiégett Bethlen-házat, ami két éven át csúfította környe­zetét. Bevezették a gázt is, a lako­sok 25 százaléka fizette be a háló­zatfejlesztési hozzájárulást. Kevés a munkahely- Nagyon szép volt karácsonykor a faluközpont - emlékezik Molnár Tibor alpolgármester. Ha pályázati lehetőségük adódik, tovább szépí­tik a községet. A lakosság nagy ré­sze figyel a környezetére. Ahol idősek élnek, ott besegít a köz­munkabrigád. 2000-ben megszűnt a tsz, a legnagyobb munkaadó. A faluban csak kisebb vállalkozások vannak, akik nem tudnak alkalma­zottat foglalkoztatni. Munkahely- teremtésben az önkormányzat se segíthet, legfeljebb a közmunka­programokra pályázik.- Március végéig 6 közmunkást foglalkoztatunk, a kistérségi tár­sulás most adott be új pályázatot. Ha nyerünk, 5 embernek adha­tunk újra munkát, hét hónapra. Igyekszünk 30 napos közcélú fog­lalkoztatást is biztosítani, nagy a terület, elkél az ember - magya­rázza az alpolgármester. Erdőben a jövő- A téesz felbomlása után ke­vés segítség érkezett, hogy a mun­ka nélkül maradtak megtalálják a helyüket. Sokan eladták földjü­ket. Az új tulajdonos vagy bérlő pedig nem mindig segíti a falu előbbre jutását - teszi hozzá Czippán István. Az erdész 44 év munka után ment nyugdíjba, de most is dolgozik. Szakirányító­ként segít az erdőgazdaságban, az erdőbirtokossági társulatnak, a magángazdálkodóknak erdőmű­velési, fakitermelési terveket ké­szít, szaktanácsokat ad. Jól isme­ri a falu múltját és jelenét, ám jö­vőjét illetően már bizonytalan. Czippán István szerint az erdőkben a jövő Meseíró gyerekek az iskolában _ Szántó Józsefék sertést tartanak- Kedvezőtlen termőadottságú- ak a földek - mondja az erdész. Inke 8 ezer hektárt meghaladó földterülettel rendelkezett, ebből 3 ezer hiányzik, amit a Kádár­rendszerben „szétvertek”. A falu jövőjét az erdőgazdálkodásban lá­tom, mert eredményes mezőgaz­daságot nem lehet csinálni. Ag­gasztó a szőlőhegy állapota is. Az itt élő családoknak mindig volt szőlőbirtoka, de most a szőlőt, gyümölcsöst felszántják, gabo­nát, kukoricát termelnek a nad- rágszíjparcellákon. Vissza kellene adni a szőlőhegy régi rangját. Sok romos pince van, mert az öregek kihaltak, a fiatalok elmentek, nincs gazdája. Viszont forróvíz­tenger van a település alatt, utal a termálvízre, kérdés, akad-e beru­házó? Czippán István mozgalmas éle­tet élt. Sportegyesületi elnök volt, filmesztétikát, színi rendezést ta­nult, az inkei színjátszó kör oszlo­pos tagjának számított. Azt pana­szolja: manapság bezárkóznak az emberek. Elmennek a fiatalok Kevés a fiatal - halljuk, amerre já­runk. Az iskola is küzd a gyereke­kért, többen Nagykanizsára jár­nak. Magyar Imréné örömmel mu­tatja elismerésüket. Csoportja A vízcseppek című mesével elhozta az első helyet egy országos ver­senyről. A tanmese egy kisfiúról szól, aki pazarolta a vizet, mire a vízcseppek összefogtak és világgá mentek. A történet szaklapban is megjelent és az interneten olvas­ható.- Nyolc éve indítottam a termé­szetbúvár szakkört., mára csak al­sósok maradtak. Ők még lelke­sek, örömmel kirándulnak. Elő­ször a falunkat akartuk megis­merni, aztán nyitottunk. Jártunk Kaszóban, Ágneslakon, Dráva- tamásiban, Pécsen - mondja a ta­nárnő. Tagjai az országos zöld- szív-mozgalomnak, természeti megfigyelésekre jelentkeznek. Most az energiaprogramra ké­szülnek, arról beszélgetnek, hogy az iskolában milyen energiataka­rékossági intézkedéseket lehetne bevezetni. Terveznek egy környe­zetvédelmi társasjátékot is, alig várják, hogy enyhüljön az idő, hogy kirándulhassanak. Kiürült a disznóól Ebédidőben sült hús illata csalo­gat a Hunyadi utcába, ahol - azt mondják - disznót vágtak, de az udvaron ennek semmi nyoma.- Későn jöttek, már végeztünk - ezzel fogad Szántó József, a há­zigazda. Alig múlt dél, meglepő­dünk. - Sokan voltak, vagy ilyen ügyesek? Kiderül: ez csak a fő­próba volt, holnap vágják le a másikat, s akkor lesz az igazi, családi disznóölés, amire jönnek a gyerekek, a nász és a nászasz- szony. A házigazda megmutatja az ólban sivalkodó állatát, ami nem sejti, mi vár rá holnap.- Télen és nyáron is két disz­nót vágunk. Magunk hizlaljuk, de nem éri meg, ha jól összeszá­molom. Igaz, a paraszt az etetést, trágyázást nem számolja fel. A szobában Szántó Józsefné és anyósa a disznótoros ebéd fo­gásait sorolja: húsos káposzta, sült hús és máj, kolbász kerül az asztalra. Sütemény akkor, ha lesz ideje sütni a háziasszony­nak. Régen minden háznál vágtak disznót, mondják az asszonyok, de ma már kevesebb helyen. Az biztos: Szántóék ólja nem sokáig marad üresen, legalább két disz- nó röfög itt hamarosan. _______■ Úton Eu rópába Inke kincse Saját boltot fejleszt Alig néhány vásárló fér el egyszerre Harangozó Gábor kisboltjában. A hónap elején mégis egymásnak adják a vevők a kilincset.- Nagy a munkanélküliség a faluban, kevés az emberek pénze. Amikor meghozza a postás a nyugdí­jat vagy megkapják a szociális segélyt, akkor többet vásárolnak - mondta a tulajdonos. Ilyenkor 25-30-an is megfordulnak itt. Mindenből az olcsót viszik, minőségi és drágább árut nem érdemes rendelni. Harangozó Gábor 1997-ben nyitotta meg saját üzletét. Korábban bérmakeresztapja boltjában dolgo­zott. Akkoriban két bolt működött a faluban, s úgy gondolta: nem lesz veszteséges, ha ezen a falurészen nyit még egyet. Élelmiszer-, vegyi és zöld árut lehet nála vásárolni. Az uniós csatlakozással járó szigorú előírások azonban fejtörést okoznak számára.- Legkevesebb félmillió forintot kell az üzletre fordí­tanom. Külön bejáratot kialakítani, amin az árut hord­ják be, külön kenyér- és szalámiszeletelő gépet venni, raktár is kellene, mert most naponta töltöm fel a kész­letet, emellett naplót kell vezetni mindenről - sorolta a fiatalember. Azt mondta: alkalmazottként se keresne kevesebbet, csak az a baj, hogy helyben nincs munka- lehetőség, vidékre pedig nem szeretne eljárni. ■ Harangozó Gábor a saját boltját fejleszti, hogy megfeleljen a szigorú európai követelményeknek és a vevői elvárásainak is A szakrális fürdő Az 1960-as években fedezték fel, hogy jó minőségű termálvizet rejt az inkei föld, s azóta tervezik egy gyógyfürdő építését. Csaknem 4 évtizednek kellett el­telnie ahhoz, hogy a megvalósításra gondolhassanak. Létrejött egy konzorcium, amelynek az inkei önkor­mányzat is tagja, és a 82 hektárt üdülőterületté nyil­vánították. Tanczenberger Sándor projektmenedzser elmondta: a tervek szerint a 145 fokos, 2000 köbmé­ter napi vízhozamú kutakra geotermikus erőművet és termálfürdőt építenek. Elsőként az erőmű épül meg, az erőművet elhagyó, de még mindig 80-85 fo­kos vizet pedig intenzív haltenyésztésben és kerté­szeti gyárakban lehet hasznosítani. Újszerű szakrális fürdőt is álmodtak. A fürdőterület központjában ugyanis a Kheopsz piramis mintájára egy 16 méter magas piramisformát építenek természetes anyagok­ból. Alatta olyan medencét alakítanak ki, amelyben a magas sótartalmú termálvízben nem lehet elsüllyed­ni. A fürdő szakrális jellegét az adja, hogy a termálvíz és a kozmikus erőterek együttese különleges gyógy- hatást eredményez. Az inkei gyógyvizet rendkívül kedvező összetétele miatt mozgásszervi, bőr- és nő- gyógyászati, keringési és emésztőrendszeri betegsé- gek kezelésére javasolják a szakemberek. ________■ Ta nczenberger Sándor geotermikus erőművet és szakrális fürdőt tervez az üdülőterületre, hogy hasznosítsák a kiváló gyógyvizet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents