Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-18 / 41. szám

Somogybán otthon vagyunk Somogyi Hírlap--------------------------------------------------------------------- ww w.somogyihirlap.hu --------------------------------------------------------------------­.JomogyiJíírlap XV. Évfolyam, 41. Szám. Ára: 85 ft, Előfizetve: 57 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2004. Február 18., Szerda ECSENY A gasztronómia somogyi nagyhatalma 7. oldal _________Hírek_________ SIÓF OK. 8,5 milliárd forinttal gazdálkodhat az idén a siófoki önkormányzat. Ha a tavalyihoz hasonló módon működnének, az 509 millió forinttal kerülne többe. így spórolásra kénysze­rülnek, de nem mondanak le egyes fejlesztésekről. Kevesebb hazai és több európai uniós pá­lyázattal nyerhető pénzzel szá­molnak. A térség hulladékkeze­lésének megoldásához például az utóbbi forrásból 12,5 milliárd forinthoz jutottak. Mivel az ön- kormányzatnak nincs ellátási kötelezettsége, a Vásárcsarnokot és a Kispiac üzletház eladását fontolgatják, (ca) BUDAPEST. Lehetőség nyílt a 100 milliárdos EU-s csatlakozási hitelkeret akár 50 millió forinttal történő bővítésére és arra, hogy a kistermelők részére mintegy 20 milliárd forintnyi hitelössze­get különítsenek el - mondta Pásztohy András MSZP frakció­vezető-helyettes napirend előtti felszólalásában a parlament teg­napi ülésén. A honatya a szocia­lista frakció agrárgazdaságért tett kezdeményezéseit összegez­ve szólt arról a törvénymódosítá­si javaslatukról is, hogy a támo­gatott beruházások után a gaz­dálkodók igényelhessék vissza az áfát. (További parlamenti in­formáció a 3. oldalon) (bf) RÁCEGRESPUSZTA. Három­baleset is történt a reggeli órák­ban Toponár és Magyaratád kö­zött, a rácegrespusztai leágazás közelében. A talaj menti fagy miatt jeges úton ketten az árok­ba csúsztak, ám csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. Frontá­lisan ütközött viszont egy Toponár felől érkező Renault egy Forddal: utóbbi megcsú­szott az úton és vezetője elvesz­tette uralmát a személygépko­csija felett. A helyszínelő rend­őrök tájékoztatása szerint hár­man, köztük egy gyermek nyolc napon belül gyógyuló sérülése­ket szenvedtekAovJ ■ Reklám híján pincében marad a bor A boraink minősége versenyképes, a marketingmunka azonban még hagy kívánnivalót FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ Több reklám kell a hazai bornak, mert különben kiszorul­hat az európai piacokról. A balatoni borvidékeken évtizede elhatározták az együttműködést, de még mindig a kezdeti lépéseknél tartanak a borászok. Azt mondják, nincs pénz a marketingre és hiányoznak a szakemberek is. Megyei körkép Enélkül a magyar bor verseny­hátrányba kerül. Ma 63 százalé- Urbán András, a hegyközségek kos vámmal védjük a piacunkat, nemzeti tanácsa főtitkárának ez a csatlakozást követően a pa- adatai szerint tavaly 300-400 lackos borok esetében 9 száza- millió forintot költöttünk bor- lékra csökken. A kiélezett ver- marketingre, de évi 1-1,5 milli- senyben már tavaly is több euró- árd forintra lenne szükség, pai bornagyhatalom szenvedett komoly veszteségeket. Mi lesz a magyar borokkal? A gyengülő pozíció megtartásához állami kedvezményekre és a gazdák kö­zös marketingjére van szükség. A balatonboglári borvidék csaknem átfogja a megye teljes szőlőtermesztését. A BB mellett ma több olyan borház és pincé­szet található, amelyik kiváló minőségű borokat készít, még- sincs a borvidéknek ehhez mél­tó hírneve, keseregnek a borá- . szók. (Folytatás a 4. oldalon) Nádat aratnának a katasztrófavédők Megyei körkép A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság azt szeretné elér­ni, hogy az avas nádasokat arassák le, vagy ellenőrzött égetéssel frissítsék. A kataszt­rófavédők szerint ezzel a ter­mészet is jól járna és a tűzol­tók is több millió forintot spó­rolhatnának, mindössze egy tavaszi tüzes időszakban. Tavaly 181 nádastűz volt a megyé­ben. Ebből 46 esetben olyan he­lyen égett a nádas, ahol lakóépü­leteket is veszélyeztetett. A tűzol­tóknak általában nem okoz nagy erőfeszítést az ilyen tüzek megfé­kezése, de egy-egy vonulásra kö­zel százezer, extrém esetben akár több százezer forintot is fel­emészthet a mentés. Ráadásul a katasztrófavédők azt is tapasztal­ják, a nádasokban helyenként ille­gális szeméttelepek működnek, ami veszélyes. A nádastűz ugyan­is gyors lefolyású. A száraz nád jól ég, és elég egy kisebb vizes terület ahhoz, hogy ne terjedjen tovább. Amennyiben azonban más anyagok is lángra kapnak a nádas­ban, már jóval nagyobb tűz keletkezik és a terje­dés esélye is megnő. Heiiler György, a me­gyei katasztrófavédelmi igazgatóság parancsnoka elmondta: pontosan fel­mérték, milyen területeken lenne tűzvédelmi szempontból fontos felszámolni az elöregedett nádaso­kat. A közigazgatási hivatallal kö­zösen pedig felszólították az érin­tett önkormányzatokat a takarítás­ra. Elsősorban az olyan helyeken, ahol a nádasok a belterületeken sokszor hosszan benyúlnak egy- egy utcába. A települések eleget tettek a kérésnek, és például Balatonfenyvesen már él is végez­ték a munkát. A katasztrófavédők a követke- ző lépésben a Balatonfel- 7A vidéki Nemzeti Park 'jm szakembereivel tárgyal- gÉÉjl| nak, hogy a part menti SsÉH avas nádasok esetében is ■I| megoldást találjanak. Tudják, a Balatonnak gáíi3| szüksége van az egészsé- Pr*1' lé gus nádra. A tónál azon- bán az alacsony vízállás miatt már két éve csak elenyésző nagyságú területen arat­ják a nádat, helyette ellenőrizhe­tetlenül égetéssel frissítik. Ilyen­kor keletkeznek aztán a nagyobb kiterjedésű veszélyes tüzek. A ka­tasztrófavédők ezért szeretnék el­érni, hogy vagy aratással, vagy el­lenőrzött égetéssel még a tavaszi tüzek időszaka előtt számolják fel az avas nádasokat. fábos erika Zsákokban Barcs Zsákokban és dobozokban várják a barcsi vár ásatásán előkerült leletek a restaurálást és a tudományos feldolgozást. A több millió forintot igénylő munkához azonban először a pénzt kell előteremteni. Múlt év végén fejeződött be a barcsi palánkvár feltárása, s az itt előkerült leleteket a Dráva Múzeum raktárában helyezték el. A rengeteg állatcsont, kerá­mia-, vas- és bronztárgy ötven zsákban és számtalan dobozban szétválogatva vár feldolgozásra és restaurálásra. A szakemberek szerint ehhez a munkához két évre és több millió forintra lenne szükség.- Az utómunka költsége meg­közelíti a feltárásét, hiszen a res­taurálás sokba kerül, s emellett mindenről rajzokat és leltárt kell készíteni. Ez mindent összeszá­molva a barcsi vár esetében közel hárommilliós költséget jelent. A pénzt várhatóan pályázatokkal teremtjük majd elő - mondta Köl­tő László ásatást vezető régész. - Mivel a Somogy megyei múze­umigazgatóság volt az ásató, így elsősorban mi pályázhatunk, de a barcsi vár Kétéves rendszerező munka vár a régészek­re. Képünkön: Rózsás Márton a barcsi múzeum számára is nyí­lik hasonló lehetőség. Az idén az állati csontanyag feldolgozását kezdik meg; ez a munka viszonylag kisebb költsé­gű része. Rózsás Márton, a múze­um megbízott vezetője elmondta: a feldolgozott anyag a megállapo­dás szerint teljes egészében Bar­cson marad, és a legértékesebb részét kiállítják majd. Az előke­rült darabok alapján kemencék, korabeli építmények is rekonstru­álhatók lesznek. nagy László Romlik az életminőség Dráva mente Romlik a Dráva mentén élők élet­minősége; egyre szélesebb réte­geket sújt a szegénység - derül ki a Dél-dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség közelmúlt­ban nyilvánosságra került anya­gából. Ma már jóval magasabb a munkanélküliek és az eltartottak száma, mint az aktív keresőké; a munkaképes korú lakosság 11 százaléka rendszeres szociális segélyben részesül. Növekszik az átlagéletkor, s a nyugdíjasok 28 százaléka csupán a mini­mumnyugdíjat kapja. A Barcson és térségében élők a jövedelmük legnagyobb hányadát a napi élet­vitellel kapcsolatos kiadásokra - élelmiszer-vásárlásra, lakásfenn­tartásra, háztartásra - fordítják. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők magas száma - 795 - a kistérség lakosainak rossz egészségügyi állapotára utal. ■

Next

/
Thumbnails
Contents