Somogyi Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-10 / 34. szám
2004. Február 10., Kedd A L M A N A C H 2 4 1 7. OLDAL Csendesek e februári tavaszban a zicsi utcák. A községen átvezető úton semmi forgalom. A múlt század elején a falunak 1200 lakosa volt, kétharmaduk német ajkú, ma alig több, mint 400. Birtokosa a XIV. század óta a Zichy család volt. A virágzó mezőgazdaságú település jó két évtizede lett szerepkör nélküli, és sokan elköltöztek. Bár Zics az utóbbi évtizedben jelentősen gyarapodott, sok lakosa szerint megállt itt az élet. Talán csak az elszármazottak látják másként, akik a falunapra hazatérnek. Zics hazavárja az elszármazottakat Békés, hétköznapi arcát mutatta Zics, amikor utcáit járva lakosainak életét tudakoltuk. A központban áll a polgármesteri hivatal meg a művelődési ház, előtte a két világháború hősi emlékműve. Négy közhasznú munkás betonozta a vaskorlátot a kultúrház előtti lejtős járda mellett. Szemben a posta. Ajtaja zárva, mert a postás épp a küldeményeket hordja ki. A Török- koppány felé vezető út balra ívelő kanyarjában az áfész italboltja és coop-üzlete. Mellette a földvári takarékszövetkezet kirendeltsége, oda húsznál több ügyfél tért be délelőtt. Itt ért a déli harangszó, s mert nem volt ügyfél, volt időnk egy rövid beszélgetésre is. Harmincévi munka Szered a szülőfaluját Steinbacher Istvánné kirendeltségvezető. Itt járta ki az általánost, majd később a balatonföldvári takarékszövetkezet lett a kenyéradója. Harminc éve dolgozik ezen a munkahelyen. Elmondta: a zicsiek szorgalmas, törekvő emberek. Sok család serénykedett a téeszmunka mellett a háztáji gazdaságban, s így növelték jövedelmüket. Az 1960-as évektől azonban sokan elhagyták a falut, többnyire Tabra vagy Siófokra költöztek.- A sátortetős házak 90 százaléka a hatvanas évektől épült - mondta. - A lakások zömét felújították, komfortosították. Az utóbbi tíz évben azonban mindössze öt új házat építettek. Csökken a lakosság száma, öregszik a falu. Az állattenyésztő gazdák megöregedtek, a fiatalok és középkorúak pedig nem tartanak nagyban állatot. Évtizedekkel ezelőtt pezsgő közéletről volt híres a falu. Mára azonban zárkózottak lettek az emberek. Régen három napig tartott a farsang. Az iskolának volt felső tagozata, s annak tánccsoportja is. 1907-ben alakult az olvasókör, s évtizedekig irányította a falu kulturális életét. Az 1950-es évek végén azonban megszűnt. Valaha volt itt kiváló gazdakör is... Fogathajtós falunap A község legnagyobb rendezvénye a falunap, olyankor tartják az amatőr kettesfogat-hajtó versenyt. Az eseményt összekötik az elszármazottak találkozójával. Hoffman Ferenc, a Zics Faluért alapítvány, valamint a Kulturális és Sportegyesület tagja a rendezvény egyik főszervezője. Gimesi Antal címzetes egyetemi tanár, egykori zicsi lakos levelét mutatta, amiben az elszármazottak nevében köszöni a meghívást, a fogathajtó verseny eredményes szervezését. „Hálával gondolunk a Zicsben töltött évekre - írta egyebek között -, e település szelleme mindig ismerte a helyes értékrendet és ez alakította polgárainak magatartását. Legyen folytatása..., mert jó az a tudat, hogy egy nap vár minket a régi otthon.”- Az idén negyedszer tartjuk a falunapot fogathajtóversennyel - mondta Hoffman Ferenc. - Már összeállítottuk a meghívandók névsorát; kétszáznál több levelet küld ki az önkormányzat. Öt megyéből 35-40 versenyző jön. Az esemény a pontszerzés mellett egyben a lovasok baráti találkozója is. Lehetőségeket teremt A versenyen arab félvér lovaival indul majd a főszervező is. Megtudtuk, hogy tavaly készült el mintegy 400 ezer forintért a versenyhintó- ja. Segédhajtója a fiatal Frick Csaba lesz. Harmadik éve a Kulturális és Sportegyesület alelnöke ifi. Hárítod László. Az egyesület célja a falu ifjúságának az összefogása, kultuHoffman Ferenc: Jönnek az elszármazottak Ifj. Hargitai László: Lehetőséget a fiataloknak Kocza Anita: Az a baj, hogy kevés a tanuló rális rendezvények tartása részben önállóan, részben az önkormányzattal. - A kulturált kikapcsolódás lehetőségét szeretnénk megteremteni a fiataloknak - mondta. - Február 21-én tartjuk a közgyűlésünket, akkor dönt a tagság a rendezvénysorozatról. A farsang lesz az első nagyobb megmozdulás, a tagok maskarát öltve mutatnak be paródiát, s megtartjuk a bált. Fiatalos mulatságok A változatos, gazdag rendezvény- sorozatban áprilisban lesz kirakodóvásár. Az egyesület tagjai készítette kis tárgyakat értékesítik, és a befolyó pénzt a templomnak ajánlják föl mikrofon vásárlására. Áprilisban rendezik meg a locsolóbált is, előtte pedig a falubeli legények fölkeresik a lányos házakat. Bekapcsolódnak a fiatalok a falunap és a fogathajtóverseny rendezésébe, a gyermeknapi játékok szervezésébe is. Július elején pedig, úgy tervezik, első alkalommal tartanak kispályás focinapot a környékbeli csapatok részvételével. Övék lesz a főszerep ősszel a szüreti felvonuláson, októberben pedig tánc'találkozóra hívják a kará- di, a tabi meg a miklósi néptáncosokat. S az évet mindig a hangulatos karácsonyi bállal zárják. Egyedül a konyhán Hárommillió forintért korszerűsítették korábban az óvoda és iskola konyháját, a HACCP minőségbiztosítási rendszernek megfelelően. A nehéz anyagi helyzetben levő önkormányzat a múlt nyáron innét három dolgozót bocsátott el, s a főzőkonyhát visszaminősítették melegítőkonyhává. Most Haszár Gyuláné az egyetlen dolgozó. Korábban több mint száz adag ebédet főztek a zicsi konyhán, most Andocsról hoznak napi 40-42 ebédet az óvodásoknak, iskolásoknak és a szociális ellátottaknak. A konyhai dolgozó feladata a tízórai és az uzsonna elkészítése, az ebéd melegítése.- A tízórai kiosztása után végzem a papírmunkát - mondta. - Beszedem a térítési díjakat, majd az ebédeltetés után elmosogatok. Munkám az uzsonna készítésével, kiadásával ér véget. Naponta reggel héttől 15 óráig dolgozom. Szeretem ezt a munkát, bár aggódom, mert egyre kevesebb a gyerek. S akkor bezárhat az iskola, és megszűnhet a melegítőkonyha is. Elhelyezkedésre pedig itt nincs lehetőség... A nagy kihívás A 23 éves Kocza Anita a kaposvári tanítóképző főiskola végzős hallgatója. S egyúttal már harmadik éve közcélú alkalmazottként az alsós kisiskola délutáni napközis nevelője; az összevont osztályban tanít éneket, rajzot, technikát és a német nyelvet is. Azt mondta: csak nyolc kicsi jár az iskolába, s így több idő van arra, hogy egy-egy gyermekkel foglalkozzon, bár ez nehezebb feladat, mint ha egy osztályban tanítana. Kocza Anitát korábban az óvónői pálya érdekelte, ám úgy véli, tanítónőként nagyobb kihívásnak kell megfelelni. Ehhez pedig nagy elhivatottság kell.- Még nem tudom, miként alakul a jövőm - mondta. - Az idén kapom meg az oklevelem, s közcélúként a következő tanévben valószínűleg nem tud alkalmazni az önkormányzat. Nagyon kevés itt a tanuló is, így kérdéses az iskola jövője. Szeretnék biztos munkahelyet, s pszichológiát is tanulnék levelező tagozaton. Bár sok fiatal elköltözött innét, én szeretnék Zicsben maradni. ■ ZICS Zicsi hírmondó Gázfűtés az iskolában Zics is bekapcsolódott a földgázberuházásba, amit tavaly kezdtek a Koppány völgye több településén, s az iskola és az orvosi rendelő fűtését is átalakítják gázosra. Ez 2,9 millió forintba kerül. Műszaki átadása a hónap végén lesz. Átgondolt környezetvédelem Sikeresen pályázott az önkormányzat a környezetvédelmi program elkészítésére: erre 900 ezer forint támogatást nyert. Elkészítésével a képviselő-testület a DHV Magyar- ország Kft-t bízta meg, s az várhatóan a nyár végére el is készíti. Közmunka öt embernek Százszázalékos támogatást kér a polgármesteri hivatal a közmunkaprogram pályázatán, s reméli 2,5 millió forint elnyerését. Siker esetén öt munkanélkülit - elsősorban cigány származásúakat - foglalkoztatnának hét hónapig a vízelvezetésnél, nád- és bozótirtásnál, a temető és a parkok gondozására. Recept Zicsböl Pudingos kalács A zicsiek kedvelt kalácsreceptjét Hofman Ferencnétől kaptuk. Hozzávalók: 8 dl tej, 9 dkg kristálycukor, 5 dkg élesztő, 1 evőkanál só, 4 evőkanál étolaj, 3 tojás, 90 dkg liszt, 1 csomag pudingpor, 1 kocka margarin, 25 dkg porcukor, egy vaniliáscukor, 4 evőkanál kakaópor, 10 dkg mazsola. A tejből 4,5 decilitert melegítünk, hozzáadjuk a kristálycukrot, az élesztőt, a sót, az étolajat, a három tojásfehérje habját és a lisztet. Az anyagból nyújtható tésztát gyúrunk, s ezután hat egyforma cipót formázunk. A maradék 3,5 dl tejben megfőzzük a pudingport, s majd ha kihűlt, hozzáadjuk a porcukorral kikevert margarint, a kakaóport, mazsolát. Ezt is hat részre osztjuk a cipókba, amit előzőleg kinyújtottunk. Két-két rudat összefonunk, így három formázott pudingos kalácsot kapunk. A tetejét megkenjük tojás sárgájával, s előmelegített sütőben pirosra sütjük. AZ OLDAL CIKKEIT KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Frick Józsefné postamester: Mikor ezt vállaltam, tudtam, milyen elfoglaltsággal jár, s a kötöttség megmarad az. uniós csatlakozás után is Rója a kilométereket Júliusban lesz hat éve, hogy Frick Józsefné vállalkozóként vezeti a kispostát. Mióta postamester, még nem volt szabadságon. Akár esik, akár havazik vagy hét ágra süt a nap: naponta tíz kilométert gyalogol, hogy minden családhoz eljuttassa a leveleket, küldeményeket. Frick Józsefné 1977-ben Pécsen szerzett középfokú postaforgalmi szakképzettséget. Helyettesitő postásként kezdte a Koppány völgyében; 1998 tavaszán a miklósi postán dolgozott, két hónappal később átvette a zicsi postamesterséget. Azt mondta: nagyon szereti a munkáját, hiszen így rendszeresen találkozik az emberekkel. Örül, amikor tanácsot kémek tőle és segíthet, egyes dolgokat elintézhet az idős embereknek. A postát naponta reggel nyolckor nyitja, s két óra hosszat várja a lakosokat. Tízkor nyakába akasztja a postástáskát, s az utcákat rója. A falu bejárása általában három órát igényel. Délután kettőtől négyig ismét a postán látja el a szolgálatot. Szabadidejében elvégzi a ház körüli teendőket, illetve a kerttel foglalkozik.- Szerencsére még egyetlen napig sem voltam beteg, nem hiányoztam - mondta. - A magam ügyeit vasárnap rendezem. Mikor ezt a munkát vállaltam, tudtam, hogy milyen elfoglaltsággal s kötöttséggel jár. S nem lesz másképp az uniós csatlakozás után sem. ■ Zics kincse A dombon magasodó régi templom homlokzati részének tiszta é nemes barokk arányaival páratlan monumentális hatást kelt A műemlék templom A katolikus műemlék templom - képe a Zics története című, tavaly kiadott könyv elején is látható - 1786- ban készült a Zichy nemzetség költségén. Építését Zichy Ferenc gróf, győri püspök kezdeményezte, a munka jelentős része azonban Zichy Józsefre maradt. A barokk templom homlokzati része arányaival olyan monumentális hatást kelt, hogy párját ritkítja. Sípos Imre szerzetes könyvéből tudjuk: a templomban levő kriptazáró kő latin szövegének megfejtése néhai Szalay János plébános érdeme. A templom építését 1781-ben kezdték, s 1783/84-re fejezték be. Noha korabeli írásos nyoma nincs Dorffmaister zicsi tevékenységének, nem lehetetlen, hogy ő festette a templom művészi képeit. A falfestmények a közép-európai barokk díszítő- festés sajátosságait tükrözik, egységesek és harmonikusak, s ez id. Dorffmaister munkáját valószínűsíti. A templom alatti, több mint 110 éve lezárt kriptában a Zichy család 15 tagját temették el. Kilenc lépcsőfok vezet le ide, s alapterülete egyezik a templomszentély főtengelyével. A nágocsi halotti anyakönyv bejegyzései szerint a kripta elsősorban a gyerekek sírhelye. A bejáratához legközelebb levő sírba temettek utoljára, itt a felirat szerint Zichy Sándomé Eperjessy Juliannát 1887. november 9-én helyezték örök nyugalomra. ■
