Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-02 / 1. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Január 2., péntek Részvényprogram vállalkozóknak FOTÓ: EUROPRESS/ARCHÍV A munkavállalói részvényopciók fontos szerepet játszhatnak az Európai Unióban a vállalkozások támogatásában, ezáltal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. Budapest A munkavállalói részvényopció feljogosítja tulajdonosát, hogy társasága részvényeit megvásárolja egy meghatározott időszakon, például tíz éven belül, rögzített, általában az opció adományozásának időpontjában érvényes piaci árfolyamáron. Az EU-ban a munkavállalói részvényopciók általában nem eladhatók, és ha egy munkavállaló az átruházási időszak vége előtt megválik a cégtől, azzal gyakran elveszíti az opció érvényesítésének jogát. Ezáltal a részvényopciók szoros pénzügyi köteléket hoznak létre a társaság és az alkalmazottak között. A munkavállalói részvényopciókat hagyományosan az unió tagországaiban a nagyvállalatok felső vezetőinek javadalmazására használják, csupán az 1990-es évek vége fele kezdtek elterjedni a szélesebb körű opcióprogramok. A 90-es években Európában, főként az Egyesült Királyságban, Írországban és Franciaországban rendelkeztek MRP-ter- vekkel (munkavállalói részvényprogram). A többi európai országban csak a 90-es évtized vége felé kezdett elterjedni ez a megoldás, részben az adó- és társasági törvények módosítása következtében. A legtöbb EU-tagországban főleg nagyobb vállalatok működtetnek részvényopció-tervet, és inkább csak a felső vezetés tagjai számára. Munkavállalói részvényopciók léteznek Norvégiában, illetve több csatlakozásra váró országban is, leggyakrabban a külföldi cégek leány- vállalatainál. A tőzsdék erősödésével a részvényopciók számos előnye követA brüsszeli központ keztében e javadalmazási forma egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a csatlakozó országokban is. Az EU-ban egyre inkább általánossá válik az a vélemény, hogy a munkavállalói részvényopciókon szerzett haszon alkalmazotti jövedelem, és eszerint kellene adóztatni. Mindazonáltal a munkavállalói részvényopciók adóztatása számos lényeges ponton eltér az egyes európai országokban. Vannak EU-tagországok, amelyek az MRP-ket az opció adományozásakor vagy a jogok gyakorlásának megnyílásakor (átruházásakor) adóztatják, a legtöbb ország viszont az opció érvényesítésekor adóztat. Több európai ország kedvezőbb adószabályokat biztosít a munkavállalói részvényopciók számára, amennyiben a részvényopcióterv eleget tesz bizonyos követelményeknek. Bár Európa-szerte igen hasonlók a kedvezményes adózás alá eső tervek alapvető jellemzői, számos részletszabály eltérő. Ezért ha egy társaság több országban akar létrehozni munkavállalói részvényopciótervet, és igénybe szeretné venni a kedvező adózási lehetőségeket is, kénytelen minden országra külön tervet kidolgozni vagy az anyaországban használt tervet a többi ország követelményei szerint módosítani. Az egyes országok adószabályaiban, különösen az adóztatás időpontjában mutatkozó különbségek miatt, ha egy munkavállaló más országba költözik át, miközben munkavállalói részvényopció birtokosa, kettős adóztatás alá eshet vagy esetleg egyáltalán nem adózik az opciók után. Az EU Bizottság az OECD tagállamaival együtt dolgozik e probléma megoldásán, oly módon, hogy a kettős adóztatást elkerülő modellegyezmény konkrétan foglalkozna a munkavállalói részvényopciók adóztatásával. A munkavállalói részvény- opciókra vonatkozó számviteli elvek sem egyértelműek az EU-ban. Míg egyrészt kétségtelen, hogy a tulajdonosokat és potenciális befektetőket teljes körűen és egyértelműen tájékoztatni kell a társaság részvényopciótervéről, az már nem ilyen biztos, hogy ezen opciótervek költségeit tényleg költségként kell elszámolni az eredmény kimutatásában. Míg az EU ösz- szes vállalkozásának több mint 99 százaléka kis- és középvállalkozás, becslések szerint ezeknek csupán a 2-4 százaléka használ munkavállalói részvényopciókat. E társaságok némelyike óriási növekedési potenciállal rendelkezik, és közép- vagy hosszú távon jelentőssé válhat. Emellett ezek a csúcstechnológiai ágazatokban működő, gyorsan növekvő vállalkozások sokszor fontos inputot szolgáltatnak a gazdaság egészének technológiai váltásához. A magyar kormány támogatja az MRP-s cégek létrejöttét és működését. Az együttesen 50 milliárd forint jegyezett tőkével rendelkező mintegy 170 magyar MRP-s cég csaknem 70 ezer társtulajdonos munkavállalót foglalkoztat, működésük eredményesebb és a felszámolás is kevesebb ebben a körben, mint a magyar magántulajdonú egyéb cégeknél. Hazánkban a személyi jövedelemadó-törvény is támogatja az MRP-s cégek létrejöttét, mivel kimondja, hogy az ennek keretében juttatott 500 ezer forint alatti részvény adómentes. Ha azonban az MRP-s értékpapírt a résztulajdonos később értékesíti, akkor az árfolyamnyereség után adóznia kell. Emellett az MRP-ben résztvevők egynegyedének a tisztségviselők közül kell lekerülnie, ám ők legfeljebb 50 százalékos tulajdonosi részaránnyal rendelkezhetnek. A tulajdonrészt megtestesítő értékpapírok 500 ezer forintos felső adómentes határának megállapításakor az volt a cél, hogy minél több dolgozó vehessen részt az MRP működésében. Megnőtt a telefonálási kedv BÉcs Vállalkozástámogatási mérleg Több mint kétszeresére nőttek az utóbbi tíz év alatt az osztrák háztartások telefonálásra fordított kiadásai - adta hírül a Kronen Zeitung című bécsi napilap. Az újság az osztrák központi statisztikai hivatalra hivatkozva arról tájékoztatta olvasóit, hogy 1993-94-ben egy osztrák háztartás átlagosan havonta még csak 42feurónak (kb. 11200 forint) megfelelő összegű telefon- számlát fizetett, az ezredfordulón már 65 eurót (kb. 17 300 forint), jelenleg pedig már megközelítően 100 eurót (mintegy 26500 forint). A telefonálási kiadások növekedését mindenekelőtt az Ausztriában is robbanásszerűen terjedő mobil telefonozás magyarázza. A mobilláz karácsony előtt is tartott nyugati szomszédunknál, jóllehet Ausztria nemzetközi összehasonlításban az élbolyhoz tartozik a mobiltelefonok elterjedtsége alapján. A statisztikai összesítések szerint jelenleg már 100 lakosra számítva több mint 80 mobiltelefont tartanak nyilván Ausztriában, s a mintegy 8,2 milliós országban például naponta átlagban már nyolcmillió SMS-t küldenek egymásnak a mobiltelefonok használói. ■ Több arany Indiában Újdelhi India pénzügyminisztere szerint az ország fennállása óta első ízben lépte túl a 100 milliárd dollárnak megfelelő összeget az ország arany- és valutatartaléka. A kormánytag elsősorban az indiai gazdaság igen gyors, a folyó pénzügyi évben hét százalékot elérő GDP-növekedésnek tulajdonítja a fejleményt. Szerinte a növekedés a külföldi beruházások megugrását vonta magával, ez pedig a valutatartalékok duzzadását segítette. ___________■ Eg yebek között a vállalkozások versenyképességének növelését és az EU csatlakozásra való felkészítését szolgálja az a program, amit még az előző kormány inított el. Magyarné Dr. Szabó Krisztina, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője összegezte lapunknak az idei eredményeket. Budapest- Az év folyamán sikerült teljessé tenni az úgynevezett négylépcsős programot, amely különböző ösz- szegű és futamidejű hitelkonstrukciókkal a vállalkozások mértéhez, visszafizetési képességéhez igazodó forrást biztosítanak - mondta a főosztályvezető asz- szony. A Mikrohitel Program keretében felvehető, maximum 3 millió forintot, amely a vállalkozások fejlesztését finanszírozza, december közepéig 904 vállalkozás vette igénybe. A felvett hitel összege 3,4 milliárd forint. A Széchenyi Kártya 2002-ben meghirdetett 500 ezer és 1 millió forint hitel felvételi lehetőségét ez év júliusától 2, 3,4 és 5 millió forintra emelkedett. December közepéig 8500 darab kártyát adtak ki, ezzel 20 milliárd forint hitel került kihelyezésre. A kamattámogatással működtetett Midihitel Program a mikro- és kisvállalkozások fejlesztési terveit támogatja, maximum 10 millió forint erejéig. Eddig 11 bank és 124 takarékszövetkezet, vállalta a program lebonyolítását. A program októberben indult, amihez a hitelintézetek többsége novemberben csatlakozott. Jövőre 7-800 vállalkozó részére 11 milliárd forint hitelkihelyezésére lehet számítani. A program részét képező negyedik lépcső, az Európa Technológiai Felzárkózási Beruházási Hitelprogram. Ennek kerete 80 milliárd forint, amelyből a kis- és középvállalkozások 10-500 millió forint támogatott hitelhez juthatnak. A program indulása óta 464 hitelkérelem érkezett be, amelyből 404-et engedélyeztek, összegük 22 milliárd forint.- Milyen konstrukciók szolgálták még a kis-és középvállalkozások fejlődését?- Idén szeptemberben indult a Lánchíd Faktoring program. A faktoring díjtámogatási szolgáltatás keretében a kamattámogatással egy vállalkozásnak 60 millió Ft követelés faktorálására nyílik lehetősége. A szolgáltatás végzésére 20 faktorcéggel, illetve bankkal kötött a minisztérium szerződést. Októberben és novemberben 95 vállalkozás, 137 millió forint kamattámogatáshoz jutott. A Magyar Fejlesztési Bank ez év július 15-én indította a Kis-és Középvállalatok Tőkebefektetési Programját. A kihelyezhető fejlesztési tőke 40 milliárd forint. A tőkebefektetés vállalkozásonként 50-500 millió forint lehet, de a bank megszerzett tulajdonrésze nem haladhatja meg a vállalkozás jegyzett tőkéjének 49%-át. Időtartama maximálisan 5 év! A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. 10-100 millió forint ösz- szegben hajt végre 3-5 éves időre tőkebefektetést a kis- és középvállalkozások részére. Eddig 807 millió forint tőkebefektetés valósult meg. A Beszállítói Befektető Részvénytársaság célja a beszállítói tevékenységet végző vagy azzá váló kis- és középvállalkozások fejlődésének, gyártástechnológiájuk fejlesztésének, új termékek bevezetésének, exportképességük növelésének támogatása. Ezt a társaság tőkeemeléssel, 3-7 évi átmeneti időre tulajdonszerzéssel támogatja. Ez idő alatt társtulajdonosként együttműködik a vállalkozás tulajdonosával, és felhasználva infrastruktúráját és kapcsolati rendszerét szakmailag is támogatja. A részvénytársaság tulajdonhányada 25-49% lehet. Ez év végéig, várhatóan elérik, a tervezett 600 millió forint kihelyezését. KOÓS Nehéz évet zártak a húsosok A vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek idei árbevétel-arányos nyeresége várhatóan nem éri majd el az 1 százalékot - mondta a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) titkára. Budapest Menczel Lászlóné szerint 2003 nehéz év volt, mert a világpiacon nagy volt a túlkínálat, és ez rányomta bélyegét a magyar húsipar bel- és külpiaci viszonyaira egyaránt. Az árak a túlkínálat miatt csökkentek, átlagosan mintegy 10-15 százalékkal. így az üzemek hiába értékesítettek az idén több árut mint tavaly, árbevételük mégis a múlt évi szinten mozog. Mindez azt jelenti, hogy a magyar húsipar várható összárbevétele mintegy ,400 milliárd forint lesz. Az export árbevétel ugyancsak a múlt évi szinthez közeli értéken alakul, ami Menczel Lászlóné szerint mintegy 300 millió dollárt jelent. A Hússzövetség titkára emlékeztetett: ez év elején olyan alacsony szintre estek Magyarországon a sertésfelvásárlási árak, hogy a Vágóállat és Hús Termék- tanácsnak a saját intervenciós forrásait kellett 3 hónapon keresztül felhasználnia arra, hogy a tenyésztők elfogadható árat kapjanak a feldolgozásra felkínált állatokért. A nehéz helyzetet jellemezte az is, hogy az intervenció megszűntét követően a 250 forintos kilogrammonkénti felvásárlási ár mintegy 200 forintra esett visz- sza. Ezért a tavasz végén a szaktárcának is be kellett avatkoznia a piaci egyensúly megteremtése érdekében. Támogatás nélkül ugyanis a felvásárlási árak 210 forint körül alakulnának. Ezt támasztja alá az is, hogy támogatás hiányában néhány hete ugyancsak erre az árra estek a felvásárlási árak. Az alacsony árak ellenére a magyar sertéspiacon kínálati viszonyok alakultak ki, amit az is jelez, hogy az idén a vágóhidak előreláthatólag mintegy 300 ezer sertéssel vágnak többet, mint tavaly. Az összvágásszám eléri a 4,3 millió darabot. Menczel Lászlóné szerint a piaci viszonyokat a fekete- és szürkegazdaságban levágott és feldolgozott sertések is nagy mértékben torzítják. Ezt a meny- nyiséget a Hússzövetség titkára éves szinten mintegy 1 millió darabra teszi. Ez az áru lényegesen olcsóbban kerül piacra, mint a legális feldolgozók által megtermelt hús és húskészítmény, és így ez rontja azok piaci lehetőségeit árletörő hatásuk miatt. A szakember szerint e tényezőknek is köszönhető, hogy Magyarországon a nemes húsrészek - például a karaj - ára mindössze 600-700 forint kilogrammonként, míg az Európai Unióban 7-9 euró, azaz 2000 forint vagy annál is több. Menczel Lászlóné úgy véli, hogy Magyarországon az uniós csatlakozást követően élesebb, ám tisztább piaci viszonyok alakulnak majd ki.____________________■ Devizaárfolyamok Cseh korona 8,05 Euró 262,23 Japán jen (100) 194,43 Lengyel zloty 55,58 Svájci frank 168,30 Szlovák korona 6,37 Angol font 370,66 Hírek Leányvállalatok A Mól Rt. 2003. december 31- ével gázüzleti eszközeit és tevékenységét 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalatokba szervezte ki - tette közzé a társaság. Erre a lépésre a földgáz- ellátásról szóló törvény rendelkezései alapján szükség volt. mti Új adó Energiaadót kell fizetni 2004. január 1-jétől a központi költségvetés részére: a villamos energia után megawattóránként 186 forintot, a földgáznál giga- joule-onként 56 forintot. Az adót akkor kell fizetni, ha a közüzemi szolgáltató a közüzemi fogyasztónak - a lakossági fogyasztó kivételével - energiát értékesít, mti E-boltok A gyakori, hetente többször internetezők több mint egyhar- mada, 37,1 százaléka rendelt már valamilyen terméket vagy szolgáltatást az interneten keresztül - derül ki az NRC Piackutató Kft., és a TNS Gazdasági és Társadalmi Marketing Tanácsadó Kft. közös kutatásból. Kimutatták azt is, hogy még mindig sokan tartanak ettől a vásárlási módtól, mti Nincs zavar A Parmalat és a csomagolóanyagot szállító Tetra Pák közötti olaszországi feszültség nem érinti a magyarországi tejfelvásárlást. Kiss Pál István, a Tej Terméktanács elnöke elmondta, hogy értesüléseik szerint Magyarországon továbbra is a szokásosnak megfelelően folyik a szerződéskötés, mti Postai piacnyitás Az új postatörvény egyik legfontosabb eleme a liberalizáció: ennek jegyében a Magyar Postának is európai uniós színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtania, 2009. január 1-jéig pedig fel kell készülnie a teljes postai piacnyitásra, mti Hordozható szám A január 1-jén hatályba lépett jogszabály szerint mind a vezetékes, mind a mobilszolgáltatók esetében lehetővé válik a számhordozhatóság és a szabad szolgáltatóválasztás. Az új hírközlési törvény lebontja a távközlési verseny korlátáit, megvalósítva az európai uniós jogharmonizációt. MTI Környezetterhelési díj Az év első napjától környezet- terhelési díjat kell fizetni a levegő, a víz, és július 1-jétől a talaj szennyezése után. A levegőbe bocsátott anyagok, így például a nitrogén-oxidok után kilogrammonként 120 forintot kell majd fizetni 2008-tól azoknak, akik helyhez kötött forrásból bocsátják ki a szennyezést, mti Kevesebb támogatás Jövőre az ideinél 384 millió forinttal kevesebb igényelhető bányászati támogatásokra, egyedi termelés címen. Kormányrendelet alapján a költségvetésből jövőre bányabezárásra a 2003. évi 2,5 milliárd forinttal szemben 2,1 milliárd forint kérhető, mti Emelkedő kamatok Novemberben mind a háztartási, a vállalati és a bankközi szektor esetében csekély mértékben emelkedtek a kamatlábak MTI ■
