Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-31 / 26. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Január 31., szombat Számyaszegett turizmus A madárinfliienza ismét visszavetheti az utazási üzletet A nemzetközi turistaforgalom visszaesése régiónként (2003-ban 2002-höz képest, százalék) Forrás: VG-gyűjtés Budapest Még egyetlen hazai utazási irodában sem mondtak vissza thaiföldi utakat az ázsiai ma­dárinfluenza miatt. Ugyanak­kor világméretekben tartani lehet attól, hogy a SARS- fenyegetést éppen csak kihe­verő turisztikai ágazat vala­miképp megsínyli az új jár­vány hatásait is. Ma még megbecsülni sem lehet, mennyire vetheti vissza az éppen csak fellendülőben lévő turiszti­kai ágazatot a napokban kitört tá­vol-keleti madárvész. A WTO (World Tourism Organization) legfrissebb jelentése ugyan még arról számolt be, hogy a SARS- vírus következményeit igencsak megszenvedő ágazat kezd magá­hoz térni, a bizakodó hangulatot azonban alaposan visszavetheti, hogy sokan az új járványt még a korábbinál is fenyegetőbbnek tartják. A nagy nyugati lapok ugyan még csak magáról a jár­ványról cikkeznek, és nemigen vállalkoznak arra, hogy megbe­csüljék annak gazdasági követ­kezményeit, így a turizmusra gya­korolt esetleges hatását. A lassan kialakuló optimista hangulatot erősítette korábban a német uta­zási irodák által készített előrejel­zés is. Várakozásaik szerint akár húsz százalékkal is bővülhet a német kiutazási piac. Ennek kü­lönösen az elmúlt évek utazási adatait vizsgálva van jelentősége, hiszen például csak a madárvész által sújtott térségben tavaly és ta­valyelőtt is mintegy 16 százalékos visszaesést regisztráltak. VGCRAF1KA Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) a mostani járványt a korábbiaknál is veszélyesebbnek tartja. A szervezet szerint a ma- dárinfluenza-vírus könnyen ter­jed emberre, és lényegesen erő­sebben fertőz, mint a SARS. A lapunk által megkérdezett hazai utazási irodák egyikénél sem mondtak még vissza thaiföl­di utat a távol-keleti madárinf­luenzára hivatkozva. A Chemol Travel minden két hétben három csoportot utaztat ki az ázsiai or­szágba, és március 9-ig, azaz az utolsó csoport indulásáig gyakor­latilag minden út elkelt - mondta Tóth Krisztián. Az utazási iroda értékesítésért felelős munkatársa úgy fogalmazott, hogy amíg a Külügyminisztérium nem ad ki valamilyen hivatalos állásfogla­lást az ügyben, addig befizetett utat csak az általános szerződési feltételek szerint lehet vissza­mondani. Az IBUSZ február vé­géig szervez a térségbe utakat, ám mind ez idáig egyetlen utat sem mondtak le a járványra hi­vatkozva - tájékoztat Komora Zol­tán. A cég turisztikai igazgatója elmondta: hivatalos állásfoglalá­sig csak kötbér fizetése ellenében lehet elállni az úttól. Ennek ösz- szege a visszamondás idejétől függ, a részvételi díj 40-80 száza­lékát teheti ki. A térségbe hetente két csoportot is indító Tensi Kft.- nél sem jelentkezett még senki, hogy visszamondaná az utat. Dé­ri Szilvia marketingigazgató el­mondta: a visszamondás indoka­ként ma még nem fogadhatják el, ha valaki a távoli országban je­A német piac élénkülését már a magyar utazási irodák is érzik. A hazai utazási irodák egyetérte­nek abban, hogy önmagában az uniós tagság nem fogja meg­élénkíteni az érdeklődést Ma­gyarország iránt. A németek ta­valy összesen 52,5 milliárd eurót költöttek külföldi utazásra. Ez 5,5 százalékos növékedést jelent. Molnár Gabriella, a Bla- guss Utazási Iroda ügyvezetője 10-15 százalékos növekedést vár, ezen belül a német turisták esetében ez elérheti a húsz szá­zalékot is. lentkező járványra hivatkozik. Mint mondta, erre csak a WHO vagy a magyar külügyi tárca hiva­talos állásfoglalása után van lehe­tőség. A húsexport rekordéve Az idén rekordmennyiségű húsexportot jósol az amerikai mezőgazdasági minisztérium. Becslése szerint a világ legna­gyobb marha-, sertés- és ba­romfihús exportőr országai 17,7 millió tonnát szállíthat­nak a külpiacokra. A legnagyobb marhahús expor­tőrök kivitele a becslés szerint 6,9 millió tonnás rekordot ér el, hat százalékkal meghaladva a ta­valyi eredményt. Sertéshúsból két százalékkal, 4 millió tonnára mérséklődik a vezető exportőrök kivitele, ezt az uniós export visz- szaesése okozza. Az Európai Unió első helyét így valószínűleg átveszi Kanada. A broilerkivitel idén eléri a 6,2 millió tonnát, hat százalékkal meghaladva a tavalyi mennyiséget. Várhatóan az EU, Brazília és az USA is többet szál­lít a nemzetközi piacrn. A májusban huszonöt tagúra bővülő Európai Unió idei húsex­portja 10,6 millió tonnára tehető majd,, beleértve az egymás kö­zötti forgalmat is. A jelenlegi ti­zenötök közül Hollandia vezet, kétmillió tonnát megközelítő ki­vitellel, de további négy ország (Dánia, Franciaország, Németor­szág és Belgium) húskivitele is felülmúlta az egymillió tonnát. A sereghajtó Svédország, Finnor­szág, Portugália és Görögország kivitele mindössze 10-38 ezer tonna közötti mozgott. A csatla­kozó országok közül a legjelen­tősebb húsexportőr Magyaror­szág, évi mintegy 300 ezer tonná­val. ■ Az aszály aratott tavaly Budapest A Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) előzetes adatai alapján a múlt évben 2,86 millió hektárról 8,72 millió tonna gabonát takarítottak be hazánkban. A példátlan aszály következté­ben a két legfontosabb gabonafé­le, a búza és a kukorica esetében a terméskiesés meghaladta a 25 százalékot. A búza vetésterülete ugyan valamelyest nőtt, a termés ennek ellenére 25,3 százalékkal, 2,92 millió tonnára csökkent. A legfontosabb kalászosunk ter­mésátlaga csupán 2,63 tonna volt hektáronként. A kukorica vetés- területe 4,6 százalékkal, a termés 25,9 százalékkal esett vissza. Tengeriből 4,53 millió tonnát ta­karítottak be a múlt évben, a hek­táronkénti átlag 22 százalékkal mérséklődött a 2002. évi szint­hez képest. A cukorrépatermés 20 százalékkal, 1,8 millió tonná­ra csökkent, a termésátlag pedig 15 százalékkal mérséklődött. Az olajos növények közül a napra­forgó betakarított területe 21 szá­zalékkal nőtt, és - kicsit maga­sabb termésátlag mellett - az elő­ző évinél 25 százalékkal több, 975 ezer tonna termett. Az elve­tett repceterületet jelentősen le­csökkentette a kemény tél, így a 2002. évihez képest feleannyi ter­mett. Burgonyát az egy évvel ko­rábbinál 9 százalékkal kisebb te­rületről szedtek fel, a hektáron­kénti hozam 7 százalékkal csök­kent. ■ Devizaárfolyamok Cseh korona 7,94 Euró 265,05 Japán jen (100) 202,42 Lengyel zloty 55,71 Svájci frank 169,76 Szlovák korona 6,49 Angol font 386,89 Kézikönyv az unióról Budapest A gazdasági tárca a közel­múltban jelentette meg a „Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról kis- és kö­zépvállalkozóknak” című ké­zikönyv második kiadását. A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium kis- és középvállal­kozások EU-felkészítő program­jának alapvető eleme a vállalko­zók ellátása olyan hasznos és gyakorlati tudnivalókat tartal­mazó kiadványokkal, amelyek hozzájárulnak versenyképessé­gük fokozásához. E cél érdeké­ben jelentette meg a tárca a „Gyakorlati tudnivalók az Euró­pai Unióról kis- és középvállal­kozóknak” című kézikönyvet. A kötet első kiadása 45 ezer pél­dányban készült, s az előzetes várakozásokat messze meghala­dó érdeklődés kísérte. A sikerre és a további új igényekre tekin­tettel a felfrissített, bővített má­sodik kiadás immár százezer példányban jelent meg. A több mint négyszáz oldalas, ingyenes kötet eligazodást nyújt a közös­ségi szabályok világában és vá­laszt, megoldási kulcsot ad a napjainkban sűrűn felmerülő, az uniós csatlakozást illető kér­désekre. Részletesen tájékoztat az EU vállalkozáspolitikájáról, a jogi környezetről, de praktikus ismereteket is kínál. A kéziköny­vet a vállakozókon kívül haszno­san forgathatják mások is, ezért a GKM országosan 2850 könyv­tárnak, egyetemeknek, régiófej­lesztési központoknak és a kis­térségi megbízottaknak is eljut­tatja. EUROPRESS Sikeresek a vidék bankjai A takarékszövetkezeti integráció az egyik legsikeresebb a ha­zai bankrendszerben - hangsúlyozta Szőke András, az Orszá­gos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) ügyvezető igazgatója. A vidék bankjainak tavalyi mér­legfőösszege 770 milliárd forint volt. Eger Az ügyvezető ezt abból az alka­lomból közölte, hogy a takarék- szövetkezetek képviseletében írták alá a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-vel és a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Rt.-vel kötött együttműködési megálla­podást. Ez lehetővé teszi, hogy a vidék bankjai a következő években jelentős fejlesztéseket valósítsanak meg pénzügyi rendszerük korszerűsítésére, és a kistérségekben meghatározó szolgáltatók lehessenek. Közö­sen biztosítják a helyi vállalko­zók, az önkormányzatok, a ci­vilszervezetek további működé­séhez szükséges pénzügyi for­rásokat. A takarékszövetkeze­tek 2003-ban 30 százalékkal több hitelt biztosítottak a lakos­ságnak és a vállalkozóknak. A kölcsönök 85 százaléka a kis- és az agrárvállalkozások fejlesztését szolgálta. A vidék pénzintézetei 18-20 százalék­kal növelték a betétállományu­kat, amely eléri a 200 milliárd forintot. Jelenleg félezer önkor­mányzat számláját kezelik a ta­karékszövetkezetek. Az agrár- vállalkozások hitelezésében vál­tozatlanul kiemelkedő szerepet töltenek be. Ebben az üzletág­ban az elmúlt három évben or­szágosan piacvezetők lettek. Tavaly például az aszálykárok enyhítésére hozott kormányha­tározat megvalósításában is köz­reműködtek. A jövőben a vidék pénzinté­zeteiben is - a kiszámíthatóság érdekében - elválasztják egy­mástól a hitelezést és a támoga­tást. Kékesi János, a Regionális Fejlesztési Holding Rt. elnök­vezérigazgatója arra a kor­mányhatározatra emlékeztetett, amely az elmaradott kistérsé­gek felzárkóztatását segíti elő. Ebben a takarékszövetkezetek­kel együttműködve vesznek részt. A holding erre a célra öt- milliárd forintot kezel, amely­hez a takarékszövetkezetek pá­lyázat útján juthatnak, biztosít­va a vidék pénzügyi rendszeré­nek fejlesztését. Emellett szak­tanácsot is nyújtanak, és képzé­seket szerveznek. _________ MENTUSZ KÁROLY Di gitális lomtalanítás Az uniós csatlakozás támasztotta követelmények között ki­emelt figyelem övezi a környezetvédelmet. Egyelőre ritkán fordul elő, hogy gazdasági vállalkozások önállóan cseleked­jenek a probléma megoldása érdekében. Budapest Mostanában többnyire arról szólnak a híradások, hogy az érintett települések népszava­záson utasítják el a hulladéktáro­lók létesítését. A gazdaság sze­replői sem járnak elöl jó példá­val: a környezetvédelmet több­letkiadással járó, kellemetlen nyűgnek tartják. Bár elvben egyetértenek a kitűzött célokkal, a megvalósítás alól azonban - ha tehetik - kibújnak. Már az Országgyűlés környe­zetvédelmi bizottsága előtt van az a törvényjavaslat, amely az in­formatikában keletkezett hulla­dék kérdését hivatott rendezni. Évről évre növekvő mennyiségről van szó, amelynek egy része ráadásul veszélyes hulladék: adathordozók, CD-k, DVD-k. A javaslatot a bizottság várhatóan február elején tűzi napirendre. Noha pontosan nem tudjuk, hogy hazánkban az e forrásból származó veszélyes hulladék mennyisége mekkora, súlya felte­hetőben tonnában kifejezve is ez­res nagyságrendű. A háztartások­ban és a vállalatoknál haszonta­lanná váló korongok a kommu­nális hulladékkal együtt kerülnek a szeméttárolókba, ezeknek csak kis hányadát hasznosítják újra, vagy égetik el. Az ilyen adatlemezek polikar- bonátjának újrahasznosítására már létezik technológia, és a hul­ladék ára fedezi a szállítás költsé­geit, vagyis mind az égetés díja, mind a környezet károsítása „megtakarítható”. Az elektronikai veszélyes hul­ladékok jogszabályban előírt be­gyűjtése és kezelése számos kö­telezettséget ró Magyarországra az EU-csatlakozás után. De addig is lehet cselekedni. Ezt ismerte fel a KJK-KERSZÖV Kft., amely feb­ruárra akciót hirdetett a veszélyes limlom összegyűjtésére. A fölös­legessé vált CD- és DVD-formátu- mú adathordozókat összezúzás után egy németországi újrahasz­nosító üzembe szállítják. A cég reméli, hogy kezdeményezésé­hez az év során minél több válla­lat, kiadó, oktatási intézmény csatlakozik majd. A hulladékká vált korongokat az egész ország területéről várják a kft. budapesti székhelyén. Hírek FÖLD AZ ÁLLATTARTÓKNAK A legfontosabb stratégiai feladat az állattartók földterülethez jut­tatása - jelentette ki a földműve­lésügyi miniszter egy agrárfóru­mon. Németh Imre elmondta: megkezdték a 15-nél több állatot tartók felmérését, hogy van-e kö­zeli állami föld a telepeik körzeté­ben. AGRÁRBERUHÁZÁSOK Tavaly mintegy húszezer gazdál­kodó 120 milliárd forintot fordí­tott műszaki, technológiai fej­lesztésre. emellett 50 milliárd fo­rint értékű építési beruházás, és 20 milliárd forint értékű ültet­vénytelepítés valósult meg. TERMELŐI CSOPORTOK Míg 2002 elején csupán 17 terme­lői értékesítési szövetkezet mű­ködött az országban, számuk ma már meghaladja a hetvenet. Ezen kívül a múlt évben több mint két­száz termelői csoport alakult.

Next

/
Thumbnails
Contents