Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-27 / 22. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 2 0 2004. Január 27., Kedd LULLA Lullai hírmondó Gazdaköri borverseny A közösségi élet mozgatója Lul- lán a majd húsz éve alakult gazdaköri egyesület. Évente 7-8 rendezvényt szervez, legutóbbi a borverseny volt: 16 gazda nevezett be 22 bormintával. A vörösborok versenyében első lett Kleiber Zoltán burgundija, fehérben pedig Horváth János olasz- rizlingje. A győztesek a jutalmat a farsangi mulatságon veszik át. Régi könyvek Húsz beiratkozott olvasója van a községi könyvtárnak. Szombat a kölcsönzőnap, s főleg diákok jönnek. Csaknem 800-kötetböl válogathatnak. Bár a megyei könyvtár többször ígérte, a könyvtár frissítése egyelőre elmaradt, a forráshiányos önkormányzatnak pedig nincs pénze új könyvekre. Kisebbség vezetők nélkül Érvénytelen volt a cigány kisebbségi időközi önkormányzat választása, amit az egyik képviselő halála miatt kellett kiírni. Ötven érvényes szavazatra lett volna szükség az eredményességhez, hogy a roma testület tovább tevékenykedjen, de a jogosultak közül csak harmincnégyen szavaztak, s így nem alakulhatott újjá a kisebbségi képviselő-testület. ■ Recept Lulláról Birkapörkölt Többször főzött már birkapörköltet közösségi rendezvényeken is Szabó Jánosné. Hozzávalók: 1,5 kg hús, 4 fej vöröshagyma, 1,5 dl étolaj, egy fej fokhagyma, 3 kanál lecsó, 2 kanál kecsap, piros- paprika, bors, só, illetve babérés tárkonylevél. A húst leforrázzuk, 30 percig hülni kell, majd hideg vízben kiáztatjuk. Szeletelt vöröshagymát dinsztelünk, s rátesszük a felkockázott húst. Hozzáadjuk a lecsót, a fűszereket, majd fél liter vízzel fölengedjük. Fedő alatt 20 percig forraljuk, majd lassú tűzön főzzük, amíg a hús puha nem lesz. így sűrű pörköltet kapunk; főtt krumplival és savanyúsággal kínáljuk. A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A LULLAI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Csípős szél sodorta a faleveleket a Kossuth utcán. Egy férfi ballagott a járdán, az úton svájci rendszámú autó suhant Jaba- puszta felé. Lulla fiatal község, balatoni háttértelepülés, de zsákfalu. Sok erre a nagyvadban gazdag erdő. A faluban az idegen még télen is fölfigyel a takaros portákra. Szorgalmas családok laknak itt. A nyolcvanas évek végén úgy tetszett, üdülőfalu épül a Jaba völgyében, s ez fejlődést hoz. Most a Lullát Endréddel összekötő út építésétől várják a föllendülést. Föladják a falu csendjét, nyugalmát Lulla alig több mint félévszázados település a Jaba-patak völgyében. Nincs intézménye, se munkahelye. Az óvodások, iskolások és a munkavállalók naponta ingáznak Tab- ra. A község Lullapusztából, Kis- ecsenyből, a szőlőhegyből és Jaba- pusztából alakult, s 1948. január 1- jén lett önálló. A hetvenes évek elején szűnt meg önálló tanácsa, majd a körzetesítéssel a felső tagozatosok Tabra mentek iskolába. Húsz évvel később megszűnt helyben az alsós oktatás is. A rendszerváltozás óta sokat fejlődött a falu, kiépült az infrastruktúrája. Bár lakosainak száma csökken, láthatóak a talpon- maradás jelei: az utóbbi évtizedben három új ház épült és többet korszerűsítettek. Kilencven ingatlanából 70-ben van vezetékes földgáz. Út a Balatonhoz Több mint két évtizede az a lakosság gondja, hogy nincs szüárd burkolatú összekötőútja Balatonend- réddel, s így zsáktelepülés. A tervek szerint 2006-ra elkészül, s akkor megszűnhet az elzártsága. Wolf Gábor alpolgármester szerint a lakosság sem bánná a község eddigi csendjének, nyugalmának feladását. Úgy gondolják: több előnyük származhat belőle, mint amennyi hátrányt el kell majd viselniük. Balatoni háttértelepülésként most alkalmanként két család foglalkozik turizmussal, az út elkészültével feltehetőleg többen is bekapcsolódhatnának az idegenforgalomba. Az alpolgármester a hivatali épületben a térkép előtt arról beszélt: alig több mint tíz kilométerre vannak csak a Balaton-parttól, de hogy elérjék, most 35 kilométert kell kerülniük. A községben nincs ifjúsági szervezet, s a fiatalok nem szerveznek rendezvényeket. Sokan másutt tanulnak, hétvégeken pedig Tabra vagy Siófokra járnak szórakozni.- Nagyon örülünk, hogy az út földmérési munkáit tavaly megkezdték - mondta Wolf Gábor. - A nyomvonalat is tervezik, s ez biztató jel, hogy elérhető közelségben van az építése. Örülni természetesen majd csak akkor lehet, ha már átadták. Akkor talán több fiatal vállalja itt a családalapítást. Emlékplakettet kapott Tizenegyen kapták meg eddig a Lulla Községért emlékplakettet, amit 1998-ban alapított a képviselő- testület a faluért sok évig végzett kimagasló tevékenység elismerésére. Az egyetlen nő Keller Jenőné, aki a 2002. évi falunapon átvehette.- Nagyon örültem az elismerésnek, mert úgy érzem ez a kitüntetés annak a több mint két évtizedes munkának a megbecsülése, amit a tanácsi rendszerben hivatalsegédként végeztem a község lakosaiért - mondta. - A feladatok megoldását nemcsak kötelességemnek tartottam, hanem hivatásomnak is. A szerteágazó munkát mindig úgy néztem, jó lesz-e az itt élőknek. Annak idején az egész faluban csak egy telefon volt a községházán, ezért gyakran csaknem 24 órás volt a szolgálatom. Naponta így dolgozni csak derűvel és töretlen hittel lehetett. A feladatokat sokszor csak összefogva, s rengeteg társadalmi munkával tudtuk elvégezni. így készült el a temetői kút meg a katolikus templom. Büszke vagyok arra, hogy ezekben a munkákban részt vehettem. Külföldi vendégek Ami sikert elkönyvelhet a község, azt mindig a segítőkész, szorgalmas lullaiak összefogásával érte el. A falutól mintegy öt kilométerre áll a Sefag Rt szántódi erdészetének a vadászháza. Kacskaringós asz- faltúton jutunk oda. A vadászház előtt s az út mellett egy kis halastó. Ignáczné Lázók Julianna kisfiával, Viktorral Keller Jenőné a plakettet a falunapon kapta meg Papp János szívesen főz, és kísérletezik is A belső tóban kárász, ponty és törpeharcsa él, de vadkacsák is úszkálnak a vizén. Az aliréti vadászház igen népszerű a hazai és külföldi vadászok körében. A környék nagyvadban gazdag, sok itt a szarvas, az őz és a vaddisznó. A vadászházban öt szobában 12 vendéget fogadhat Papp János és felesége. Hét éve látják el a gondnoki teendőket. A földszinten a nagy nappali és az étkező a vacsora utáni beszélgetések, borozgatások helyszíne. Vörösboros szarvas Széles a vadászház vendégköre is: voltak már itt portugál, spanyol és svájci vendégek, de leginkább a visszatérő osztrák és német vadászok látogatják. Legutóbb 12 tagú osztrák csoport járt itt, amely vaddisznóvadászaton vett részt. Papp János látja el a főszakácsi teendőket. Örömmel újságolta: eddig valamennyi vendég gasztronómiai igényét ki tudta elégíteni. A terepre egytálételeket készít. Főleg húsos levest aranygaluskával vagy babgulyást pogácsával. A vadászok este fogyasztják a főételt. Osztrák vendégeik vörösborral készült szarvas- karajt kértek krokettal és meggyes rizzsel. Ez a legkelendőbb étel. Ha igénylik, pörköltet készít vaddisznóból vagy szarvaslábszárból is. Papp János szívesen főz, kísérletezik is az ételekkel. Különösen, hogy kedvtelésből és kedvező körülmények között teheti. Szabadidejében pedig maga is szívesen vadászik. A legifjabb lakos Mindössze három hónapos Ignácz Viktor, a falu legifjabb lakosa. Családja a Jabapusztára vezető út bal oldalán, a falu utolsó házában él. Apja az erdészetnél gépkocsivezető, édesanyja most gyesen van, s a nénje, Brigitta éppen ötéves. Ignáczné Lázók Julianna 1993-ban jött Lullára Hajdú-Biharból. A község bálján ismerkedett meg a férjével. Elmondta: két gyermeket terveztek, de többet nem tudnának fölnevelni.- Viki nagyon figyelmes és jó csecsemő - tette hozzá, s rámosoly- gott a csöppségre. - Nincs vele gond: jól eszik és nyugodtan alszik éjszaka is. Brigitta is nagyon szereti, gyakran babusgatja. A családi házukat 1996-ban OTP-részletre vették, s azután korszerűsítették, bővítették. Fürdőszobát alakítottak ki, majd főzőfülkét építettek, és bevezették a vizet. Átépítették a nyári konyhát is. Most rendszeres elfoglaltságot ad nekik a két kisgyermek nevelése.- Öt éve nem voltunk már bálban sem - mondta nevetve. Keresik a tápot Lullán mindig erős volt a paraszti, majd a háztáji gazdaság. Most is hat család él állattartásból, földművelésből, és sokan tartanak sertést. Szükség van hát a tápboltra. Ilon Jenőné a vezetője. Nem titkolta, hogy bár elégedett a forgalommal, van vetélytársa is. A nagygazdák maguk szerzik be a tápot és a takarmányt, egy másik takarmánykeverő cég pedig hetente autóval járja a falut. A takarmánybolt 1993-tól árusít. Ilon Jenőné arra törekszik, hogy beszerezze a gazdálkodók igényei szerint a takarmányt és a tápot. A szomszédos Sérsekszőlősről és Torvajról is járnak hozzá vásárolni.- A régi vevők mind hozzám jönnek - mondta. - Márciustól már nagyobb lesz a forgalmam, mert lehet íratni naposcsibét, kacsát, előnevelt baromfit is. Alkalmanként vágni való csirkére és tyúkokra is van kereslet. A hivatalos nyitva tartás napi két óra, de hozzám a vevők jöhet- nek akár szombat-vasári^p is. ■ Úton Európába Lulla kincse Bárányok exportra Az unióhoz csatlakozással nem lesz könnyebb Fonó Tibor juhtenyésztő helyezte. Az igények - mint mondta - az állategészségügyben sokkal szigorúbbak lesznek. A Forró-tanyán most nincs kiépített út, sem villany, sem kút. Ha mindezt megépíti, már nem lesz gazdaságos a juhok tartása, s megszűnik az élőállatexport is. Forró Tibor 1983-tól tart juhokat; az autóbusz kormányát váltotta kampósbotra. Százhúsz birkával kezdte, s hatan megalaldtották a szakcsoportot. Pár év múlva ez felbomlott, s azóta a maga ura. Most 320 birkája van, és februárra várja a bárányokat. A vegyes állomány 70 százaléka húsmerinó fajta, ez jól bírja a külterjes tartást. Villanypásztor vigyáz rájuk. A 26 hektár saját földje mellett még 60 hektárnyit bérel, ennek a 80 százaléka legelő. A juhtenyésztő gazda elmondta: ez az állomány eltartja a családját. Nem panaszkodik ugyan, ám dicsekednie sem lehet. Pályázati pénzt nem igényel, mivel a saját lábán próbál megélni, s addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér.- A juhok után tavaly csaknem félmillió forint támogatást kaptam - mondta. - Ez a gyógyszerekre és az egyéb kezelésre volt csak elég. A nyáj egészségére nagyon vigyázok, így tavaly is 250 bárányt adtam el olasz exportra. Ott csak a minőségi árura van igény. _____■ Fo rró Tibor: Most háromszáznál valamivel több juh alkotja ezt a nyájat; a zöme húsmerinó fajta, és van velük bőven munka is Öregszülék hagyatéka Lulla kincse a helytörténeti múzeum, ez mutatja be a régi idők tárgyi emlékeit. Minden lakosnak szívügye volt, hogy az egykori iskolát jó célra hasznosítsa az önkormányzat. - A helytörténeti kiállítás emlékezteti a betérőt a régmúltra - mondta Pápes Lászlóné. - Több mint ezer tárgy van itt rendszerezve: a községben élők egykor használt munkaeszközei, személyi tárgyai, s az iskolatörténeti kiállítás emlékei, Spissák Henrik kántortanító hagyatéka meg a régi fényképek.- Az állandó kiállítás múltunknak egy részét mutatja: a szüléink és öregszülőink világából - mondta. - A négyéves kis unokám kedvenc tárgya például a mai számítógépes világban is a golyós számláló. A tárlatot főleg nyaranta látogatják sokan: a községbe látogató külföldiek és az elszármazottak. A kiállítás anyaga 2003-ban tovább gazdagodott. Az udvaron kiállították a paraszti élet régi eszközeit: a valaha használatos ekét, öreg szecskavágót, vetőgépet, boronát stb. A falumúzeum megnyitásában, a tárgyi emlékek gyűjtésében és rendszerezésében kiemelkedő szerepet vállalt Nagy Ernő pedagógus és családja. A helytörténeti múzeumot tavaly november 14-én megtekintette Habsburg Ottó, a Pán-európai Unió elnöke és felesége, Regina főhercegné is. A mai lullaiak szüleinek és nagyszüleinek a világát idézik a hajdani munkaeszközök, köztük a rokka, ezen alig félszáz éve még fontak
