Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-26 / 21. szám

6. OLDAL ALMANACH 1 3 2 2004. Január 26., Hétfő NAGYBERÉNY Berényi hírmondó Beázik a templomtető Hárommillió forint támogatást kapott az egyház és az önkor­mányzat közös pályázata a kato­likus templom tetőfelújítására. Ez nagyon sürgető, mert beázik a tető, s a munkát mihamarabb elvégzik. A templom teljes felújí­tásához legalább 30 millió forint kellene, így újból pályáznak. Megújul a rendelő Teljesen felújítják az idén az or­vosi rendelőt - így döntött a kép­viselő-testület. Hárommillió forint támogatást nyert a beruházásra, a maradékot pedig önerőből pó­tolják. A másik ilyen nagy munka az óvoda konyhájának a korsze­rűsítése; erre nyolcmillió forint pályázati pénz áll rendelkezésre, de a végösszeg elérheti a 21 -22 millió forintot is. Bátyus bál műsorral Két jelentősebb rendezvénye is lesz az idén a négy éve alakult nyugdíjasklubnak. A február 4-ire a tagok már megkezdték a pró­bákat a tájházban. Színdarabbal, versekkel, tánccal tarkított műsor lesz, s bátyus bál zárja az össze­jövetelt, itt helyi zenész, Balassa Jácint húzza a talpalávalót. Recept Nagyberényböl Szilvalekváros csirke A receptet Bognár Istvánnétól, a nyugdíjasklub vezetőjétől kaptuk. Hozzávalók: egy csirkéhez két zsemle, 2 nyers és 2 főtt tojás, bors, majoránna, pirospaprika, só, 1 fej vöröshagyma, tejföl, szilvalekvár. A két beáztatott zsömlét ízlés szerint majoránná­val, magyarborssal, csipet sóval, paprikával, nyers tojással össze­gyúrjuk - a tojás fogja össze a tölteléket -, s a csirkébe töltjük. Előtte még két tojást megfőzünk, s szeletelve beletesszük a tölte­lékbe. A csirke bőrét fölszúrjuk, s oda nyomkodjuk bele a szilva­lekvárt. Tepsiben egyben kisüt­jük, és közben tejfölös zsírral lo- csolgatjuk. Ha megsült a csirke, akkor is leönthetjük tejföllel. AZ OLDAL CIKKEIT FÓNAI IMRE ÍRTA. FOTÓK. GÁTI KORNÉL. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Nagyberény a Balatontól 18 ki­lométerre nem is olyan régen jelentősebb, népesebb település volt. A fejlődés azonban meg­torpant, mert elkerüli a 65-ös főút. Lakosságának a száma is egyre fogy, s csak most jutott oda, hogy a falu útjainak a fe­le már szilárd burkolatú. A be­rényi föld mélye amúgy gyógy­vízkincset rejt, s ezt mind ez ideig sehogy sem sikerült ki­használni. Lehet, hogy Siófok­nak előbb lesz haszna az itteni termálvízből, s Berény tovább­ra is csak az álmait kergeti. Szélből, vízből s égből nyert energiák Nagyberény kétszer kezdődik, és kétszer ér véget. Egymástól több száz méter távolságra épült a két falurész: a régi meg - ahogy a helybeliek mondják - az újfalu. A kettő között nyílt, szélfútta terep, utat enged a Balaton felől érkező minden fuvallatnak. Élelmes vál­lalkozók most „vitorlájukba fog­nák” a szelet, hiszen erre a 20 hektáros területre szélenergia­parkot álmodtak. A minap meg is kezdték az egyezkedést a földtu­lajdonosokkal; egyelőre még nem haliam, hogy jó magyar szokás szerint a gazdák fölverték volna az árat. Turistákra várnak Elkel minden bevétel a falunak, mert a lakossága s így a gyerme­kek száma is fogyatkozik, s egyre nehezebb az iskola meg az óvoda fenntartása. Kiszámolták: öt év alatt 182 millió forintot kellene a két intézményre fordítani az elő­írt feltételek megteremtése végett. S ha a falu alatt rejtőző, de egyelő­re kiaknázatlan gyógyvízkincsnél a szélmalmok termelnek előbb pénzt, annak kell örülni.- Panaszkodni azért nincs okunk, hiszen sikeres év áll mö­göttünk. 56 millió forintot fordít­hattunk fejlesztésre, s ebből 35 millió pályázati támogatás volt - mondta Szentpéteri László polgár- mester. - Jelentős elmaradást kell pótolnunk az útépítéssel, még mindig csak a falu útjainak a fele szilárd burkolatú. Ez meghatároz­za a teendőket, ám öröm, hogy azért jutott pénz tavaly a több mint százéves egykori zárdaépü­let, a mai óvoda teljes felújítására is. A Balaton felől nemcsak a szél, hanem a turista is jöhetne, felté­ve, ha nemcsak egy magánpanzi­óban állna rendelkezésre a gyógy­víz, ha adva volnának a falusi tu­rizmus feltételei. A polgármester szerint errefelé kell elmozdulnia a falunak, de ehhez sok tenni akaró helybéli is kellene. Sokatmondó, hogy a nyugdíjasklub a falu egyetlen igazán tevékeny civil szervezete. Rétessel csalogatna A fiatalok közül Ila Ildikó meg­próbál tenni a nagyberényiek föl­rázásáért; maga is egy kisebb pan­zió tulajdonosa. - Először adunk ki helyi újságot, már készül a be­mutatkozó szám. Újjáélesztenénk a Nagyberényért-Somogyért, va­lamint a faluszépítő egyesületet. Állandó nyári programkínálat összeállításán is fáradozunk; a helyi fazekasműhely, a pincesor meglátogatásával, házi rétes süté­sével csalogathatnánk ide, a Bala­tontól 18 kilométerre a turistákat. Összefogás, ez a kulcsszó. Ila Ildikótól kérdeztük: miért hagyta ki a falu legnagyobb kin­csét, a gyógyvizet a lehetséges vonzerők közül? Sejtelmes vála­sza csak annyi volt: arra nincs sok esély... Sereg József évekkel ezelőtt visszavonult a közélettől. Koráb­ban polgármesternek is megvá­lasztották, de ahogy visszaemlék­szik, nem tudta megvalósítani az elképzeléseit. Ébresztőt kéne fújni- Alvó falu maradt Nagyberény, de végre ébresztőt kellene fújni valakinek: talpra, magyar, talpra, nagyberényiek! - mondta Sereg József, az Oázis panzió és egyben egy működő termálvizes kút társ- tulajdonosa. - Pénz nélkül sincs ok a csüggedésre, az akarat a leg­fontosabb. Mi is nulláról kezdtük a.feleségemmel, s bár megöreged­tünk, de még mindig próbálko­Szentpéteri László: Nincs okunk panaszra Sereg József: Az akarat pénzt is pótol Félnek a herényiek a boszorkánytól zunk: fenntartjuk a panziót a für­dővel (az utóbbit nemrég téliesítettük), készek egy új üdü­lőfalu tervei. Annak idején pol­gármesterként azt akartam: le­gyen egy virágzó falu a Balaton hátterében. Adjuk meg a lehető­séget minden nagyberényinek, hogy gazdagabbá váljék. Erőfeszí­téseimet azonban csak páholyból nézték, sőt még hátráltattak is. Isteni fénnyel kezel Nem igazán fogadták be, fogadták el a herényiek a boszorkányt sem. Pedig Ursinyi Julianna kapuja mindig tárva, s bizony, nagy a for­galom odabent: nem hűl ki a fotel, amibe a gyógyulni vágyókat ülte­ti. Azt állítja, Isten energiájával kezeli a hozzá fordulókat: a fény­nyel, ami Istentől folyik le hozzá, a kiválasztotthoz. - Fölkerestek már Los Angelesből és Milánóból is, voltak osztrák meg svéd páci­enseim, csak a faluból nem jön­nek, s ez fáj - panaszolta a bo­szorkányként emlegetett asszony.- Nem tudják, mit csinálok, de nem is akarják tudni. Ha buszra ülök, Siófokig üres mellettem a hely. Félnek tőlem. Pedig tudnék segíteni; manapság rengeteg a lel­ki tehertől gyötört ember, s ez ké­sőbb átfordul betegségbe. Én azt igyekszem föltárni Isten energiája segítségével, hol a baj, tehát nem­csak a fájdalmat akarom meg­szüntetni. Hiánypótló iskola- Á, nem foglalkoznak már Juliké­val a herényiek - legyintett kérdé­semre a postásasszony, aki éppen levelet kézbesített a boszorkány­nak. - Régebben, amikor fölkapta a hír, hogy mivel foglalkozik, föl­zúdulás volt a faluban, de minden csoda három napig tart... Az alapítványi középiskola ha nem is csoda, de feltétlenül kü­lönlegesség abban, hogy jelentős szabadságot ad a vezetőinek: csak a fenntartó alapítványtól függe­nek. Ezt még Horváth Károlyné, a nagyberényi általános iskola haj­dani igazgatója hozta létre, aki egy évvel ezelőtt hunyt el, s azóta családja viszi tovább az ügyeket. 1998-tól 219 diák érettségizett Nagyberényben, jelenleg több mint 300 tanulójuk van, és 31 pe­dagógust foglalkoztatnak. Amo­lyan hiánypótló térségi iskola ez, hangsúlyozta Toriéi Dénes, az alapítvány kuratóriumának elnö­ke. - Szakiskolai képzésünk épp­úgy van, mint felsőfokú informa­tikai - magyarázta. - Oktatunk kertészkedést is. Arra törek­szünk, hogy olyan képzést nyújt­sunk, olyan szakembereket ké­pezzünk, akikre valóban szükség van, akik majd helyt tudnak állni az életben. Óktathatunk már fel­nőtteket is, például falusi turiz­musra, számítástechnikára, virág- kötészetre, dísznövénytermesz­tésre. Alagút a pincék alatt Ma még kuriózum az is, hogy kezd benépesedni a szőlőhegy. Bognár Péter volt az első hegyla­kó, évek óta ott él télen-nyáron. Ma már vannak társai, még néme­tek is. - Ahol én lakom, odáig jó az út; megcsináltattuk úgy, hogy a pénz nagy részét én álltam - így Bognár Péter. - Mára a gáz is elért hozzánk, hatszáz méter hosszan kiépíttettük a vezetéket. Négy pincém van, s áz a tervem, hogy alagúttal kötöm össze őket, egy ilyen föld alatti átjáró már el is ké­szült. Talán még-turistacsalogató látványosság is lehet belőle valamikor. Akadnak azért - a jelek szerint -, akik próbálkoznak. _______■ Úto n Európába Nagyberény kincse Megújul a tejüzem Nem zár be a nagyberényi Agrár Rt tejüzeme, s meg­marad a dolgozók munkahelye. A részvénytársaság vállalja a korszerűsítést, ez az uniós követelmények teljesítése végett szükséges.- Pályázunk a Sapard-program által nyújtott támo­gatásra - mondta Keszthelyi György, az Agrár Rt elnö­ke. - A tejüzem öt-hétmillió forintba kerülő felújításá­nak a negyven százalékát szeretnénk elnyerni. A leg­fontosabb változás: át kell állnunk a zárt rendszerű termelésre, a kannás tej és tejföl megszűnik, meg kell tehát felelnünk azoknak a feltételeknek, amiket egy exportképes üzemmel szemben támasztanak. Korábban naponta 1500 liter tejet dolgoztak föl, ezt a korszerűsítés után 2000-2200 literre kívánják növelni. - Azért is fontos a tejüzem fennmaradása, mert így termelőként továbbra is közvetlenül ki tu­dunk jutni a piacra. Ez nagy lehetőség, s élni akarunk vele, hiszen ma éppen az a mezőgazdaság egyik leg­súlyosabb problémája, hogy ezt sokan nem tudják megtenni. Egyre nagyobb jelentősége lesz annak, hogy a részvénytársaság szarvasmarháinak a tejét helyben dolgozzuk fől. Az utóbbi évhez képest ugya-* nis tíz-tizenkét forinttal csökkent a tej átvételi ára, s ez is ösztönöz, hogy növeljük a feldolgozott és csak ezek után értékesített tej mennyiségét.________a Nem szűnik meg a tejüzemben dolgozók munkahelye, mert az rt vezetése úgy döntött, hogy vállalják az uniós feltételek teljesítését Fiatalító kúra Gyógyhatásúvá minősíttették - már jó néhány évvel ezelőtt - Nagyberény kincsét, a föld alól feltörő ter­málvizet. Betegeken először a hajdani siófoki Bányász-üdülőben tesztelte Sági József és orvos­csapata. Kiderült: mozgásszervi, nőgyógyászati, urológiai és bőrproblémák kezelésére kiválóan alkalmas. A hölgyek - állítólag - ha kiszálltak a berényi vízből, úgy érezték, hogy megifjodott a bőrük. A falu alatt két vízadó réteg tartalmaz ter­málvizet. Hétszáz méter nu. a szarmata- mészkőrétegből 42 fokosán, 900 méter mélyről, a triászrétegből pedig 60-62 fokosán tör a felszínre. Először a Veronika-kút készült el, ez az Oázis pan­zió tulajdonosaié volt egészen addig, míg a 83 hek­táros őstölgyes területtel együtt nem egészen 300 millió forintért el nem adták a siófoki önkor­mányzatnak. Ez azóta már fúratott egy második kutat is. A 83 hektáros területre rendezési tervet készíttet Nagyberény önkormányzata. Reméli, hogy a tulaj­donos Siófokkal együtt előbb-utóbb sikerül befek­tetőket találni, s egy, a gyógyvízre alapuló be­ruházás révén fejlődésnek indulhat nemcsak a falu, hanem a környező községek is. _____________m Mo st csak egy magánpanzióban lehet kipróbálni a berényi víz jó­tékony hatását; 700 méter mélyről tör felszínre a víz 42 fokosán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents