Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-04 / Vasárnap Reggel, 1. szám

A Mattháus család gépe ma landol Európában, kéthetes Dubai nyaralás után. Azt már tudjuk, hogy az Andrássy úton fognak lakni, de hogy ki lesz a pályaedzője, csak találgathatunk ■ Lothar Mattháus, az import szövetségi kapitány vajon milyen szobát kap? Hol dolgozik majd? Ez a magyar labdarúgás jelentős, mondhatni sarkalatos kérdése. 2004-ben végre a fő csapás irányá­ba haladunk. Magam is úgy gon­dolom, hogy a százötvenszeres né­met középpályásnak olyan mun­kahelyet kell biztosítani, amelyik méltó a hajdani nagy játékos rang­jához, tekintélyéhez. Voltak azon­ban jóformán kilakoltatott szövet­ségi kapitányok is a magyar fut­ballban. Mindenesetre nagy utat tettünk meg 1956 óta, mert a Se­bes Gusztávot követő Bukovi Már­ton, majd Baróti Lajos is olyan szobában ült az Andrássy út és Liszt Ferenc tér sarkán lévő MLSZ- székházban, amelyikben lényegé­ben csak egy ütött-kopott íróasz­tal volt a válogatott csapat irányí­tójáé. A szövetség székháza is tu­lajdonképpen történelemhamisí­tás, mert a nagy sikerek Puskásék diadalútja, a Göröcs, Albert, Tichy belső hármas nemzetközi klasz- szissá válása idején is egészen a 90-es évek elejéig csak egy fél emelet volt az MLSZ otthona. Egy bérházban, mindössze hét szoba. De maradjunk a kapitányi szobá­nál, annál a redőnyös íróasztalnál, amelyiknél mondjuk Baróti Lajos üldögélt. Valójában négyen voltak annak az irodának a „lakói”: a mindenkori szövetségi kapitány, az utánpótlás és az ifjúsági váloga­tott szakmai irányítója, valamint az akkor még létező funkció: a szakfelügyelő. Baróti Lajos ugyan­is a demokratikus irányítás híve volt, mások véleményét is meg­hallgatta, elfogadta kollégái érve­léseit. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy a Barótit követő szövet­ségi kapitányok is ott maradtak a már említett redőnyös íróasztal­nál. Érdemes őket felsorolni: II- lovszky Rudolf, Sós Károly, Hoffer József, Bozsik József, Kovács Fe­renc, dr. Lakat Károly. Mészöly Kálmánnak már valamivel fénye­sebb íróasztal jutott, csakúgy, mint Mezey Györgynek, Komora Imrének, Verebesnek. Tudom, hogy a névsorból kimaradtak né- hányan: Moór Ede, Szőcs János és Garami József is. De ők olyan rö­vid ideig dolgoztak ebben a pozí­cióban, hogy alig volt idejük meg­szokni az ülőalkalmatosságot. Ki mindenki szorongott még a szö­vetségi kapitányi tömegszálláson? Komora Imre, Bálint László, Bics­kei Bertalan hasonlóan az elődök­höz, kollégáival kellett hogy meg­ossza irodáját. Aztán változott a világ, a Népstadionban már na­gyobb úr volt a szövetségi kapi­tány, mint az Andrássy úton, igaz a luxussal párhuzamosan nem emelkedett a nívó. A pozíciót többször is elnyerő Baróti és Illovszky mellett Mészöly Kálmán háromszor, Mezey György és Bicskei Bertalan pedig kétszer ke­rült a nemzeti 11 kispadjára. Sós Károly, aki 1968 és 1969 kö­zött dolgozott szövetségi kapi­tányként, élete legnagyobb téve­désének tartotta, hogy hagyta ma­gát rábeszélni erre a pozícióra. Va­lamikor a 70-es évek végén ezzel kapcsolatban a következőket nyi­latkozta: legkedvesebb barátomat, Csanády Árpádot a Sporthivatal el­nökhelyettesét a nemzetközi olim­piai bizottságban tevékenykedő, nagy tekintélyű sportdiplomatát, szívbéli barátomat kérték meg ar­ra, hogy meggyőzzön. A fejemet a falba tudnám verni, hogy az NDK szövetségi kapitányi posztját fel­cseréltem a magyarra. Hoffer József, az MTI sportro­vatának vezetője 1971. május 19-én, miután az Európa-bajnoki selejtezőn Szófiában 3-1-re kikap­tunk a bulgároktól, még a hazafelé tartó repülőgép távírászának le­diktálta lemondását. Előbb jött a hír, mint ahogy a magyar küldött­ség megérkezett. Hoffer nem tudta elviselni a vereséget, de nem akar­ta megadni másoknak a sanszot ar­ra, hogy ők közölhessék a váltást. Dr. Lakat Károly egyik legna­gyobb mondása szövetségi kapi­tányként: Ha siker van, akkor ne­kem a tortát szét kell osztanom a játékosok és segítőtársaim között. Ha azonban az romlott, vagyis si­kertelenség után tálalják fel, akkor az egész poshadt tortát kénytelen vagyok megenni. Mészöly Kálmán egyik legna­gyobb húzása az volt, amikor 1981. szeptember 23-án Bukarest­ben ötven perccel a találkozó előtt már kiküldte melegíteni a magyar együttes tagjait. A román szurko­lók természetesen hatalmas fütty­szóval fogadták fiainkat. Igen ám, fél óra elteltével lassan fogyott a hazai drukkerek szuflája, egyre halkabb lett a füttyszó, és úgy a negyvenedik perc tájékán már csak innen-onnan hallatszott ma­gyarellenes bekiabálás. A kőke­mény meccs, amelynek a tétje nem is akármi volt, a spanyolor­szági világbajnokságra való kiju­tás, ott a bukaresti katlanban 0-0- ra végződött. Gyenes AndrAs ■ BARÓTI LAJOS 1958-ban, a sikertelen svédor­szági világbajnokság után nem akarta elvállalni a szövetségi kapitányi tisztségét. Előtte a vb-n egy háromtagú válogatóbizottság tevékenykedett, amelynek tagjai Sós, dr. Lakat és Baróti voltak. A Vasas akkori trénere, vagyis Baróti Lajos, az MSZP akkori vezetői valamint Hegyi Gyula utasítására cserélte fel a piros-kék együttes irányítását a nem­zeti válogatott szakmai vezetésére. ■ Miután SEBES GUSZTÁV együttese 1954. jú­lius 4-én a világbajnoki döntőben 3-2-re kika­pott az NSZK-tól, itthon elszabadult a pokol, ut­cai tüntetések, autóborogatások, üzletek kira­katainak szétverése jelezte a szurkolók elkese­redését, felháborodását. Sebes akkor harma­dik elemibe járó fiát az utcán úgy megverték, hogy ettől kezdve hosszú éveken át visszatérő epilepsziás rohamot kapott. ■ A legendás BOZSIK CUCU mindössze egyetlen mérkőzésen ült a magyar válogatott kispadján, 1974. szeptember 28-án Bécsben, amikor 1-O-ra legyőztek minket az osztrákok. A meccs után kény­telen volt megválni a szövetségi kapitányi tisztség­től, mert akkor jelentkeztek nála először azok a sú­lyos szívpanaszok, amelyek négy esztendő múlva, 1978-ban, 53 éves korában el is vitték a magyar labdarúgás egyik legnagyobb egyéniségét. Még Annus Adrián nem játssza meg az illedelmes férfit. A ka­lapácsvető kerek-perec kije­lentette, nagyon helyes, hogy ő lett az év férfi sportolója, ugyanis az első helyre várta magát. Csak az bántja egy ki­csit, hogy még nem fedezték fel a szponzorok. ■ Ha volna „Az év sport- városa-díj”, akkor azt minden bizonnyal Szombathely kapná, ugyanis a sportolói 2003-ban igencsak kitettek magukért. A város futballcsapata, az LFC Haladás parádés tavaszi mene­telése után feljutott az élvonal­ba - az már más tészta, hogy ott most csak küszködik -, míg a két büszkeség, Fazekas Ró­bert diszkoszvető és Annus Adrián kalapácsvető egyaránt ezüstöt hozott haza a párizsi világbajnokságról. Sőt, utóbbi az év atlétája és az év férfi Az edző i Honlap­ján trénere, egyben na­gyon jó ba­rátja, VIDA JÓZSEF a kö­vetkezőt nyi­latkozta ró­la. - Az én érdemeim eltörpülnek Ad­rián, és persze Robi sikerei mellett. Adhatok én bármi­lyen tanácsot, ha ő nem akarja a sikert és nem tesz meg mindent érte nap mint nap, az semmit sem ér. Persze annak örülök, hogy hozzáértésemmel tudom segíteni őt, s remélem, kö­zös munkánk Athénban vá­lik teljessé. nem fedezték fel sportolója címért járó trófeákat is begyűjtötte. Annus emellett megnyerte a nemzetközi szövetség World Athletic Final nevű viadalát, s az új magyar rekord is már az ő nevéhez fűződik. Szóval 2003 tényleg az ő éve volt.- Hadd' legyek egy kicsit nagyképű. Szerintem jogos, hogy én lettem az év sportolója ennyi kiváló eredménnyel - mondta cseppet sem megjátsz­va magát a kalapácsvető. - Mondjuk az meglepett, hogy Robi csak harmadik lett, őt má­sodiknak vártam. Annus Adrián nincs elájulva a december végi díjesőtől és at­tól sem, hogy vitathatatlanul pályája csúcsára ért, mert mint mondta, íkkor azonnal abba kellene 1 ugynia az atlétikát. Vi­szont 2004 végén a legjobb fér­fi sportolók között egy harma­dik hellyel is beérné (2002-ben második volt), de csak úgy, ha közben bezsebelte az olimpiai aranyat. - Most már csak ez jár a fejemben - tette hozzá. Volt olyan időszak az életé­ben, amikor munkásszállón la­kott és vajaskenyéren élt, de ki­tartó munkájának köszönhe­tően jelenleg egy Szombathely melletti kis faluban, Jákon él feleségével és kislányával. Most már csak az hiányzik neki, hogy felfedezzék. Mármint a szponzorok. Ugyanis hiába folyt még a csapból is, senki nem nézett felé.- Félreértés ne essék, nem panaszkodom. Nem vagyok dúsgazdag, de azért megélek. Bár a hiúságomnak kétség kí­vül jólesne, ha valaki felhívna úgy, hogy „Adrián a cégemnek szüksége van Önre”... (raffai) Annus Adrián Í SZÜLETETT: 1973. június 28., Szeged EGYESÜLETE: Haladás VSE EDZŐJE: Vida József BECENEVE: Mester EGYÉNI CSÚCSA: 84.19 méter (magyar rekord) LEGJOBB EREDMÉNYEI: vb - 9. (2001), Universiade - 3. (2001), Európa-bajnok (2002), Világkupa-győztes (2002), Grand Prix - 2. (2002), vb - 2. (2003), WAF-győztes (2003) "SIS” SS SS S'S. Élen áll a magyar vitorlás duó ■ Ugyan a Melbourne-ben zajló vitorlázórepülő hollandi-világbaj­nokság második futamában csak harmadik lett a Majthényi Sza­bolcs, Domokos András alkotta magyar egység, ám a pénteki győ­zelemnek köszönhetően összetettben továbbra is az élen áll. Ezút­tal a Bret Beyer vezette ausztrál csapat nyert 21 másodperccel a né­met Hans-Peter Schwarz, Peter van Koppén kettős előtt. A címvédő magyar hajó 24 másodperces hátránnyal ért célba. A világ- és Euró­pa-bajnok magyar duónak jelenleg négy helyezési pontja van, csak­úgy, mint a nagy rivális németeknek, de azonos pontszám esetén a több futamgyőzelem rangsorol. A tervek szerint szerdáig összesen hét futamra kerül sor. Ágion Villa-Manthesier United, FA-kupa labdarúgó-mérkőzés Leeds-Arsenal, FA-kupa labdarúgó-mérkőzés /fT«7 Valencia-VMarreal, spanyol bajnoki £J£J labdarúgó-mérkőzés Roma-Milan, olasz bajnoki labdarúgó-mérkőzés junuár 7., SZERDA, Chelsea-Liverpool, angol bajnoki labdarúgó-mérkőzés ED Kilakoltatott kapitányok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents