Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-23 / 19. szám
14. OLDAL FARSANG 2004. Január 23., Péntek _________Recept_________ Fa rsangi fánk Hozzávalók 4 személyre: A tésztához: 3 dkg élesztő, tej, 1 kockacukor, 25 dkg finomliszt, 25 dkg rétesliszt, 3 tojássárgája, 1 evőkanál rum, 1 citrom leve, 1 csapott evőkanál porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 5 dkg olvasztott vaj, csipetnyi só. 1 dl tejet meglangyosítunk, a kockacukorral ízesítjük, és az élesztőt belemorzsolva megkelesztjük. A kétféle lisztet a porcukorral, a vaníliás cukorral és csipetnyi sóval összekeverjük, a közepébe mélyedést nyomunk, és a tojássárgáját, valamint az élesztős tejet beleöntjük. Ujjbeggyel apránként összedolgozzuk, még annyi langyos tejet öntünk hozzá, hogy közepesen kemény kelt tésztát kapjunk, és alaposan bedagasztjuk. (A tej mennyisége a liszt minőségétől függ.) Amikor a tészta már „hólyagos”, az olvasztott vajat is beleöntjük. Meglisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk, és lisztbe mártogatott fánkszaggatóval vagy széles szájú pohárral fánkot szaggatunk belőle. Tiszta konyharuhával letakarva langyos helyen másfél óráig ke- lesztjük. Nagy teflonserpenyőbe kétujjnyi magasan olajat öntünk, megmelegítjük (de ne legyen túl forró!), és a fánkot felső felével lefelé, a közepét ujjal kissé benyomva belerakjuk. Az egyik felét fedő alatt mérsékelt lángon szép pirosra sütjük, majd megfordítva a másik felét fedő nélkül szépen megpirítjuk. Papírtörlővel bélelt tálra szedjük, és amíg valamennyi fánkot ki nem sütöttük, melegen tartjuk. Porcukorral meghintve, vízzel hígított, forró (esetleg rummal ízesített) baracklekvár kíséretében kínáljuk. Elkészítési idő: 2 óra 40 perc 1 adag: 4233 kJ (1008 kcal) ■ 2004 a csillogás éve A báli megjelenés egyik legolcsóbb, de legfontosabb része a szépen festett arc A báli szezonban idén is mindenki királynő lehet, csak gondosan választott színek és formák kellenek hozzá. A divat avatott szakértői szerint ismét divatos a fekete, a pirosasbordó és a narancs minden olyan árnyalata, ami kicsit visszafogottabb. Egy új és igényes toalettet pedig ötvenezer forint alatt biztosan nem lehet megúszni. Ruhában természetesen a hosszú a divat, és az idei szezon slágeréhez tartozik a fűzővel kombinált, pánt nélküli felsőrész, a spanyolos, délies formák és a századfordulók mulatóinak világa. A smink természetesen most is ezekhez a folyton változó állandókhoz igazodik, de még ennél is fontosabb a viselő egyénisége. Panics Andrea, a Szeráj szépségszalon vezetője szerint az idei báli évadban minden nő igazán kiélheti nőiességét. Minden szín aktuális, a lényeg, hogy csillogjon. Vagyis akár a hétköznap megszokott rúzst és szemszíne- zőt is használhatják a hölgyek, ha kerül rá egy kis csillámpor vagy fény. Fontos, hogy a szemet és a szájat hangsúlyozzuk, az éles kontúr azonban nem trendi ezen a télen. A színek közül az arcon is a piros, a bronz és á füstös színek a menők. Ebben a szezonban kötelező a selymes csillogás. A test bármely részén. A dekoltázs, a karok és a hát ugyancsak kiemelhető, ha előnyös, némi testcsillámmal. Fontos, hogy a smink töFOTÓ: TÖRÖK ANETT kéletes alapozásra kerüljön és aki bátrabb, műszempillával teheti még megkapóbbá tekintetét. Nemcsak a kozmetikus tanácsolja, hogy a sminkre figyeljenek oda a bálozó hölgyek. Ez ugyanis a legkisebb kiadás a sok közül, ezerötszáz-kétezer forintért bármelyik szalonban az egyéniségnek és ruhának legjobban megfelelő sminket készítenek. Paska Bernadett fodrászmester szerint idén inkább a hosszú haj dominál. Egy egészséges, szép színű és jól vágott hajat azonban még bálozni is vétek kontyba tűzni ebben a szezonban. Lehet teljesen vasalt, vagy nagyon hullámos, de mindenképpen egyenes vonalú és illeszkedjen a toaletthez, hiszen a harmónia a legfontosabb rendező elv az idén is. fábos erika Farsang Velencében Velence és a Karnevál elválaszthatatlanok. Ez a lehetetlenre építkező város a lehető legalkalmasabb rá, hogy a fantázia birodalmának fővárosa legyen. A farsang idején még több mítosz- szál, legendával telnek meg lagúnái. A velencei karnevál, amelyről az első utalások már több mint egy évezrede szerepelnek a törvényiratokban, december 26-án kezdődik, Santo Stefano napján. Ettől kezdve mindenki álarcot hordhat, kivéve a vallási ünnepnapokat. A maszk mögé bújva az ember személytelenné válik, feloldódnak a gátlások. Megszólalnak a harsonák, és az ég hirtelen tele lesz menekülő színekkel, léggömbök százai repülnek, imbolyognak a magasban, mintha Velence is szállni készülne. Az emberek kiáltoznak, a Columbina pedig a magasban kinyitja a hasát, és hullani kezdenek a szalagok és a konfettik. Másnap, hamvazó szerdán megkezdődik a nagyböjt. Húshagyókedd a karnevál utolsó napja. Hogy elűzzék a tél rossz szellemét, szimbolikusan megölik a karnevált. A Karnevál Hercege élt, evett, ivott, tobzódott, kiszórakozta magát. A tömeg elkíséri utolsó útjára. A máglyánál a felöltöztetett szalmabábut tűzre vetik. A nép zokogást mímel, majd visonganak, és a seprűjükkel ütik a földet. A szalmabábu jelképében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek. A karnevál egyik fontos eleme a tűz, mely a megtisztulást jelképezi. Ezzel a pillanattal a természet végre kilép a télből és visszatér az élethez. ■ „Áll a bál” Alig ért véget a karácsony és a szilveszter, máris itt az újabb ünnepi időszak, az eredetileg télűzőnek szánt farsangi mulatságok szezonja. Magyarországon vízkereszttől a húsvétva- sárnapot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig, azaz húsha- gyókeddig vagy hamvazószerdáig tart a farsang. Utolsó három napja, „a farsang farka” régen a fékevesztett öröm és mulatozás ideje volt. A régiek azt hitték, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül és a gonosz szellemek életre kelnek. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a gonosz erőket és a hideget. A régi hiedelmek ugyan ma már csak érdekességek, de az ünnepek harsánysága és a jelmezviseíés szokása fennmaradt. Az ünnep arra is jó alkalom, hogy az egyes tájegységeken utánanézzenek a helyi farsangi népszokásoknak. Sok helyen ilyenkor a pártában maradt lányokkal tuskót húzatnak, a fiatalok kakast ütnek. A busójárás kivételnek számít, mert azt soha nem felejtették el, és idén is sok látogatót várnak az egyedülálló felvonulásra. A mulatságokon az elbujdosott tél helyett jobb híján egymást ijesztgethetik a résztvevők. ■
