Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-22 / 18. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 3 6 2004. Január 22., Csütörtök VÖRS VÖRSI HÍRMONDÓ Világtalálkozót szerveznek 2002-ben rendezték meg az or­szág első veterán tűzoltóautó-ta­lálkozóját. A program olyan jól sikerült, hogy eldöntötték, leg­közelebb a faluba hívják az egész világot. Az Országos Tűz­oltó Szövetség már támogatásá­ról biztosította a rendezvényt. Az előkészületek már tartanak: a veteránautók számára 2006- ban világtalálkozót tartanak. Megújul a faluház Az idei év legnagyobb fejlesztési terve Vörsön a faluház felújítása lesz. A létesítmény a polgármes­teri hivatallal egy épületben mű­ködik. Azt tervezik, hogy telje­sen megújítják. Konferenciater­met és több kisebb közösségi színteret alakítanak ki benne, Elkészült Flórián A faluban már régóta tervezték, hogy szobrot állítanak a tűzoltó védöszentjének. Ez most meg­valósult és már Vörsön van az az ember nagyságú Szent Flórián- szobor, ami egyelőre biztos helyen várja azt az ünnepet, amikor a múzeum előtt majd felállíthatják. ■ Recept vörsről Szűzérme fátyolban A régi vörsiek receptje ez, amit Farkas Lászlóné mondott el ne­künk. Disznóvágáskor kivették a szűzpecsenyét, sózták, borsoz- ták és sok fokhagymával bedör­zsölték. Ezután becsavarták a disznóból kivett fátyolba. Egy-két napig pácolták a többi hússal együtt a sózóban, majd röviden csak egy napra a füstre akasztot­ták. Hideg helyen jó pár hétig el­állt, és bármikor szinte ünnepi fa­latokat lehetett belőle készíteni. Ilyenkor a húst a fátyollal együtt felszeletelték, lerakták a lábas al­jára, majd ujjnyi vízzel lassan, egy óra hosszan dinsztelték. Hidegen is, melegen is fogyasztották, leg­többször törtkrumplival és csala- mádéval kínálták. ■ AZ OLDAL CIKKEIT FÁBOS ERIKA ÍRTA. FOTÓK: TÖRÖK ANETT. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A VÖRSI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Megint nincs ereje a télnek. Annyira nincs, hogy az ember képes is elfeledkezni róla. Csak arról jut eszébe, hogy körülötte felhajtott gallérú emberek járkálnak magukba burkolózva. Mennek sietve, egymásra sem néznek, csak maguk elé a földre. Falu­helyen még az ilyen tél is más. Ott figyelnek egymásra és alaposan szemügyre veszik, főként az idegent. Vörs kis falu a megye szélén, alig néhány kilométerrel odébb már Zalában van az ember. A Kis-Balatonban hisz a falu Vörs nevét az elmúlt években so­kan megtanulták arról, hogy itt van az ország legnagyobb betle­heme, és arról, hogy itt áll az egyetlen vidéki tűzoltómúzeum. Nekem mégsem ez jut eszembe róla, hanem az, hogy van valami az itteniekben, ami a legtöbb falu­ból sajnos kiveszett ma már. Olyan, mintha a rohanó idő is lassítana, amikor Vörs határába ér. Derű van itt az emberek szívé­ben és türelem a szemükben. Itt nem csak hangosan köszöntik az idegent, de egy mosoly is jut neki. Na persze csak olyan óvatos, kémlelőféle, de jut. Úszik a betlehemépítő- Ha a betlehemünkhöz jöttek, jó helyen járnak - köszönt mesz- sziről egy fejkendős asszony. - Jöjjenek csak angyalaim, éppen a templomban takarítunk. A kis falu nagy temploma ép­pen a település közepére épült. Mindenhonnan látni. Amikor pe­dig az ember belép, olyan illat fo­gadja, amilyenre évente csak egy­szer ébredhet, karácsony regge­lén. Nem csoda, hiszen több mint száz fenyő díszíti a templomot és a híres betlehemet, amely mint tudjuk, legnagyobb az országban, sőt lehet, hogy a világon is. A vör­siek csodabetleheme, ádventtől húshagyó keddig látható és min­den évben ezreket vonz. Idén ed­dig több mint negyvenezren lát­ták. Vörsön pedig ügyelnek a ven­dégre. Ezért a nagy takarítás. A templomból egy másik utcá­ba fordulunk, a kedves felvilágo­sítás szerint ugyanis ott lakik Fu­tó Péter, a betlehem építője. A cso­dabetlehem ifjú kreátora amikor nem bibliai életképet épít, víz­órákkal foglalatoskodik a munka­helyén, vagy otthon alkot valamit. Ballagási tablót tervezget és fest. Mindkettő mánia, ahogy a Bala- ton-átúszás. Ez maradt az aktív sportolói múltból.- Egyszer hoztak néhány fest­ményt eladni a munkahelyemre - meséli a művészi kiteljesedés kezdetét. - Megnéztem a képeket és azt mondtam: üyet én is tud­nék festeni. Másnap neki is lát­tam. Rajzolni, festeni mindig sze­rettem. Eddig négyszáz képet ad­tam el.- Mégis a betlehemről híres.- Nem én, inkább a falu és így is van ez jól. Sokan dolgozunk ezért sokat. Ingyen és bérmentve, hogy másoknak örömet szerez­zünk vele. Én mindig azt mon­dom, hogy nem a nagyságára va­gyok büszke, hanem arra, hogy ebben a faluban akkora az össze­fogás, hogy ez elkészülhet. Fe­lénk ugyanis tisztelik a hagyo­mányt és van becsülete a munká­nak is. Az idén Budapesten két helyen is bemutattuk a bábtáncol­tató betlehemesünket. Nagyon sok falu felvonult a saját produk­ciójával, de a miénk volt az egyet­len, ami apáról fiúra száll és kez­detektől eredetiben él. Büszke va­gyok erre és arra is, hogy vörsi va­gyok. Semmi pénzért el nem mennék innen. Egy falunyi tűzoltó Vörs másik élő hagyománya tűzoltóvirtus. Több mint 120 év­vel ezelőtt egy tavaszi nádastűz átterjedt a házakra, és akkor Vörsön egy egész utca leégett. Az önkénteseknek is köszönhető, hogy azóta még kisebb tűz is alig volt a faluban.- Szinte nincs is olyan család a faluban, ahol ne lenne legalább egy önkéntes tűzoltó - mondta Varga Árpád. - Rendszeresen ösz- szejövünk és karbantartjuk a ba­rátságot és a tüzes ismereteinket Sosem Futó Péter bontja le a betlehemet Nagy Tamás, a falu jövőjét is szövögeti A főváros polgármestere: Farkas László is. Augusztusban és októberben is volt egy-egy tűzoltóbál, gyakor­latnak meg indulunk versenyeken és igyekszünk felhívni a figyelmet a múzeumunkra. Jó érzés, hogy van egy ilyen csapat. Két hét múl­va pedig a német testvértűzoltó­kat várjuk. Tizenötéves az együtt­működés velük. Felváltva me­gyünk egymáshoz. Lázasan ké­szülünk, hogy ők is ugyanolyan jól érezzék magukat itt, mint mi náluk. Vigyázó polgárőrök- Minden polgárőr, tűzoltó, de nem minden tűzoltó polgárőr - mondja tréfásan az egyébként igazságot Nagy Tamás, a polgár­őrök vezetője. - Büszkék vagyunk rá, hogy amióta a polgárőrség működik, gyakorlatilag semmi­lyen bűncselekmény nincs a fa­lunkban. Nagy Tamás rokkantnyugdíjas. Mindig mindenki megtalálja, ha van valami gondja. A vörsiek tud­ják, hiába beteg, munka nélkül nem érzi jól magát. Ezért legtöbb­ször a garázsban, kosárfonás köz­ben találják meg.- Ez már a második ciklusom a képviselő-testületben. Öten va­gyunk a képviselők és mindenki úgy van a munkájával, mint én. A falu fejlődését tartjuk a szemünk előtt és ahol tudunk, segítünk. Ebben a faluban mindenki ismeri a másikat és úgy igyekszik, hogy a szemébe nézhessen. A Kis-Balaton fővárosa A település képviselői amit le­hetett, megtettek tavaly is. Az összkomfortos kis faluban min­den évben készül valami új érték, nem volt ez másként 2003-ban sem. Az elmúlt évben felújították az óvodát, elkészült egy játszó­tér, újjáépült a ravatalozó, és ka­rácsonyi ajándékba kábeltelevízi­ót kaptak a településen élők.- Amire nagyon kell, arra vala­honnan mindig jut - mondta Far­kas László, a füu polgármestere. - Nem volt ez mindig könnyű és sokszor sok vitába telt, amíg meg­győztük az itt élőket vagy egy­mást arról, hogy járda helyett tűz­oltómúzeum épül, hogy nem kell félni, inkább örülni kell a külföldi betelepülőknek. Ebből és erre már lehet építkezni. Megalapoz­tuk a falu gazdagodásának lehető­ségét. Ugye, nem sok olyan falu van, ahol 150 új építési telket ala­kítottak ki és szinte mind elkelt. Biztosan sok helybeli kap ott munkát, amire minden ház elké­szül az új utcákban. Ahhoz pedig biztosan ismét csak az itteniek kellenek, hogy ezeket a portákat rendben tartsák. Szerintem ez je­lenti a falunak a jövőt és a Kis-Ba- laton. Valaha Vörs határáig ért a tó; a mai talpas ház udvarának végé­ben volt a legnagyobb kikötője. A gazdag élővilág nemsokára ismét közelebb kerül a faluhoz. A meg­újult Kis-Balatonnak Vörsön lesz ugyanis az egyik bemutató part­szakasza. Ez azt jelenti, hogy az ide látogatók itt mindennel megis­merkedhetnek, amit érdemes megnézni a Kis-Balatonból. Az el­képzelések szerint a vörsi térség a madarak és a madármegfigyelők kedvelt helye lesz. De nemcsak kutatóépületek és konferencia- központ épül, hanem szálloda is a turisták kiszolgálására. Vörsön te­hát nem véletlenül bíznak a jövő­ben és abban, hogy ahogy az idők folyamán már többször is, a Kis- Balaton ismét megmenti a falut és valóban azzá teszi, ami valaha is volt. A Kis-Balaton fővárosává. A címet mindenesetre már tavaly le­védették... ■ Úton Európába vörs KINCSE Élni segít a természet A vörsieknek évtizedekig azok a páratlan természe­ti értékek nyújtottak megélhetést, amire manapság oly kíváncsiak a turisták. A XIX. században főként hivatásos halászok, nád- és sásfeldolgozással fog­lalkozó mesterek éltek a faluban. A vörös tövű sás Európa-szerte híres volt és legnagyobb mennyiség­ben itt, a vörsi nádasokról aratták. A faluban legtöbben a halászatból éltek. Az egykori halászok emlékét máig őrzi az itteniek. Ma is jóízű anekdo­ták keringenek legnagyobb zsákmányaikról és bá­torságukról. A Kis-Balaton átalakításával a halászok munkája feleslegessé vált. Ezután a legtöbben a mezőgazdaságból éltek a településen. AII. világhá­ború után a magángazdálkodást felváltó szövetke­zetesítés itt sem volt zökkenőmentes. Helyben pe­dig azóta alig van már munkáltató. Az önkormány­zaton és néhány magánvállalkozón kívül nincs más megélhetés. A legtöbben Balatonszentgyörgy- re járnak dolgozni. Az itteniek arra várnak, hogy az unióban többre becsülik majd az olyan páratlan ter­mészeti ritkaságot, mint a Kis-Balaton és ez, vala­mint az egyre élénkülő zöldturizmus ismét lehető­vé teszik, hogy a település adottságait boldogulá­sukra váltsák a vörsiek. ■ A legenda szerint a híres betyár Nád Jancsi is többször megfordult a talpasházban. Az egykori halászfalu eszközeit is itt lehet megnézni. A tűzoltómúzeum A falu büszkesége a tűzoltómúzeum. A XIX-XX. század fordulójáról szinte minden hazai tűzoltó­szerszám és -öltözék megtalálható itt. Számos kuriózum van technikában és dokumentumokban egyaránt. A vörsiek egyébként 1982-ben a társadal­mi munkások versenyén nyerték a múzeumra valót. Az épületen minden a vörsi emberek keze munkája, hiszen a falu lakosai mindannyian hoz­zátettek valamit. S azért is büszkék erre az épületre, mert azóta is ez az ország egyetlen vidéki tűz- oltómúzeuma. Akik kiváncsiak a lánglovagok történetére, azok számára igazi kincsesbánya a vörsi kiállítóhely. Van itt olyan gőzfecskendő, amit még lóval vontattak és úgy működött, mint egy gőzmozdony. Ma is használni lehetne, ha lenne hozzá valakinek bátorsága, azt a harmincméteres, fából készült tolólétrát, amiből ez az egy maradt meg hazánk­ban. Az itteni tűzoltók legnagyobb büszkesége pedig egy 100 éves süllyesztett medencéjű kocsi­fecskendő, amit tűzoltáskor még ma is bevethet­nének. A múzeum legújabb szerzeménye egy ben­zinmotoros tűzoltófecskendő, amit nemrég hoztak újra működőképes állapotba. _________________■ Ez t a tűzoltókat ábrázoló szoborcsoportot a budapesti világkiállítá­son mutatták be. Vörsön az akkori formájában látható.

Next

/
Thumbnails
Contents