Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-21 / 17. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 8 0 2004. Január 21., Szerda JÁKÓ Óvják a környezetet Jákó környezetvédelmi tervének az elkészítéséhez 1,2 millió fo­rintos pályázati támogatást ka­pott a környezetvédelmi minisz­tériumtól. Az illegális hulladékle­rakók felszámolásán túl a szennyvízhálózatot is ki akarják építeni. A feladatok kidolgozásá­val a Mécsvirág kft-t bízták meg, s a cég július közepéig kidol­gozza a tervezetet. Védőcser­jést és fasort is telepítenek a Marketing kft csirketelepe s a gazdaszövetkezet terménytáro­lója és szárítója köré. Kábeltévét szeretnének Jákó közösen pályázott Csö- köllyel, Kisbajommal és Kutassal minisztériumi támogatásáért. Si­ker esetén mindegyik települé­sen kiépítenék a hiányzó kábel­tévé-hálózat, jó minőségű inter­netkapcsolatot is kialakítanának, és a lakosság két-három műsor­csomag közül választhatna. A pályázat elkészítésével egy fővá­rosi társaságot bíztak meg. ■ Recept Jákóból Sajttekercs Hozzávalók: 20 dkg edami sajt, 20 dkg gépsonka, egy doboz ízesített kockasajt, 3 főtt tojás, egy kis fej vöröshagyma, 1 sa­vanyú uborka, petrezselyem­zöld, mustár, pritaminpaprika és ízlés szerint só, bors. Egy lábas­ban annyi vizet tornaiunk, hogy az ellepje a sajtot. A gyönyöző vízbe belerakjuk az egész saj­tot, és lekapcsoljuk alatta a gázt. Húsz percig állni hagyjuk, majd sodrófával kinyújtjuk, s rátesz- szük a gépsonkaszeleteket. A töltelékhez apróra vágjuk a hagymát, a tojást, a paprikát, a petrezselyemzöldet és az uborkát. Egy edényben ösz- szekeverjük a doboz sajttal, és ízlés szerint fűszerezzük. A kész masszával megkenjük a sonkát, majd a sajtot föltekerjük. Önma­gában és sültekkel is fogyaszt­hatjuk. _ ■ A CIKKEKET HORVÁTH ZSOLT ÉS SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK; LÁNG RÓBERT AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A JÁKÓI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A Kiskorpád felől érkezőt le­zárt sorompó fogadhatja a te­lepülés határában. Ez az aka­dály azonban nem elválaszt, hanem összeköt. A vasút je­lenti a köldökzsinórt a megye- székhelyhez, bár ezen az álla­poton Jákóban már évek óta szeretnének változtatni. Egy új út kellene, ez kilométerek­kel közelebb hozná Kaposvárt és vele együtt Európát. Az ön­hibáján kívül hátrányos hely­zetű település fejlődni, to­vábblépni csak pályázati tá­mogatással tud. Egyensúlyoznak a tönk szélén Az ebéd utáni pihenő idején csöp­pentünk az óvodába. Egyre csök­ken az óvodások száma, de ma a megszokottnál is kevesebb volt itt a kisgyerek. A nátha, a megfázás ha­mar ágynak dönti őket. Egyikőjük nagyapját pedig délelőtt temették, s azért hiányzott. Hosszúné Deli Hajnali szerint ez az év a demográ­fiai gödör, hiszen mindössze húsz kisgyereket írattak be a szülők. A bizakodó óvónő- Ennek ellenére bizakodóak va­gyunk, mert a faluban növekszik a születések száma, s néhány éven belül újra több lesz az óvodásunk - mondta Hosszűné Deli Hajnal. - Egy kissé szorosabbra kell húz­nunk a nadrágszljat. Szerencsére a fenntartó önkormányzat is úgy íté­li meg, hogy szükség van az óvodá­ra, s elfogadják ezt az átmeneti ál­lapotot. Az iskolának nincs külön kony­hája. Az óvónő szerint nem telje­sen felel meg a gyerekek igényei­nek, de reménykeltő, hogy már megjelent az étlapon a müzli és több a gyümölcs.- Ilyen anyagi helyzetben ezt kell elfogadnunk. A gyermekétkez­tetés nagyon drága, s nálunk igen mérsékelt a térítési díj. Ma tízóraira virslit, ebédre gombalevest, sült ol­dalast és burgonyát kaptak a gyere­kek. Az uzsonna mézes kenyér lesz. Szívesen takarékoskodnánk is, ha lenne miből. Eddig is csak a legszükségesebb dolgokat vettük meg. S pályázunk mindenre, amire csak lehet. Ebből tudunk egy kis többletpénzt előteremteni. így si­került a logopédiai ellátást is - az is­kolával közösen - megoldanunk. Összevont osztályok Az iskolások napközis tevékenysé­gét zavartuk meg. Bár az nem mondható, hogy a gyerekek na­gyon bánkódtak a néhány perces rendkívüli szünet miatt. Bertalan Béla igazgató szerint szerencsésebb helyzetben vannak az iskolások, mint a városban. Bár összevont osztályban tanulnak, de megvannak azok a feltételek, ame­lyek elengedhetetlenek a színvona­las oktatáshoz. Bármikor használ­hatják a számítógépeket, minden teremben van színes tévé, nem kell a tanulószobában tornászniuk, s megoldották a zenetanítást is. Csak az a gond, hogy kicsi az épület.- A hajdani szolgálati lakásból alakítottuk ki a tornaszobát, s a vi­zesblokk is külön épületben van. Nem valószínű azonban, hogy mostanában építkezésbe kezdhet­nénk. Egyelőre cserépkályha ontja a meleget, de a gázcsonk már a fa­lon van. Bevezettetjük a gázt, amint lesz rá pályázati támogatás. Bertalan Béla és felesége 1985 óta oktat az iskolában. Tíz éve el­költöztek Kaposmérőbe a szülői házba, de az iskolát, a munkahe­lyüket nem adták föl.- Hajdan nagyon rossz állapotú iskolát örököltünk. Rengeteg mun­kánk van abban, hogy ilyen lett. S az ember nem hagyja ott szívesen, ami a szeme előtt alakult ki, ami­ben benne van a keze munkája; in­kább naponta jövünk. Unatkozó fiatalok A bolt előtt néhány fiatal. Néhány éve még ők is a Itisiskola padjait koptatták. Egyikőjük csak a boltba szaladt át kenyérért, a többiek most jöttek a busszal Kaposvárról, a középiskolából. Nehezen állnak kötélnek, hogy meséljenek a falu­jukról, ám később egymás szavába vágva beszélnek.- Tizennyolc éves vagyok, itt születtem, s a vendéglátó-ipariban tanulok - mondta Sznopek László. - A tanulás és az utazás elég sok Murányiné: A reggeli táncuk gyönyörű Baráth Péter: Az igazat meg kell mondani időmet elveszi, de azért ha van egy-egy buli, elmegyek, és szíve­sen járok asztaliteniszezni is. Időn­ként találkozom a haverokkal, s be­szélgetünk.- Ne csak a jókat mondd - szólt közbe Baráth Péter. - Az igazság az, hogy rettenetesen unalmas ez a falu; semmit sem lehet csinálni. Ha megjövünk a suliból, nincs hova menni. Nyáron még hagyján; jó időben kijárunk focizni, de ilyen­kor nincs semmi. Strucckeringő Murányi Ferencnét a faluban szinte mindenki Ida mamának szólítja. A serény, tevékeny asszony nem tűri a rendetlenséget. Már a portája is példás. Kerítése nincs, csak gyö­nyörűen rendben tartott pázsitja, meg a különleges növények, cser­jék. Hátul az udvarban egy elkerí­tett részen élnek a házi kedvencek, a struccok.- Megalakítottuk a nyugdíjas­klubot, s tíznél is több tagunk vesz részt a faluszépítésben. Virágosí- tottunk, szemetet szedtünk. Még a polgármester is kiveszi részét a munkából. Megpróbálja rendben tartatni az elhanyagolt területeket. Bár szerintem nem elég erélyes; még senkit sem szólított föl, hogy tegye rendbe a portáját. A közhasz­nú munkásokat is lehetne kaszá­lásra, gereblyézésre mozgósítani. Murányiné először lovakat akart tartani, mondván sok az unoka, jó szórakozás volna a lovaglás. Ám mégsem mert belevágni. - Rájöt­tem, hogy a lovak gondozása már nem nekem való. Engem feldob, ha olyasmit csinálhatok, ami nem szokványos, így kerültek ide a ma­darak. Most négy hónaposak, s még nem lehet tudni, hogy melyik­ből lesz kakas és melyikből tyúk. Egyébként nem az eszükről híre­sek. Még a fejét sem hajlandó le­hajtani, amikor a helyére megy. Ezek hozzászoktak az emberhez, de a többi állattal nagyon gorom­bák. Ennyi idősen is képesek szét­rúgni a rókát vagy az idegen ku­tyát. Megvédik magukat a betola­kodóktól. Műiden munkát feledtet, amikor reggel kijönnek, és valami­lyen fantasztikus táncba kezdenek. Mintha keringőznének... A falu léte a tét Délutánra bezárt a hivatal, s Kovács János polgármesterrel a szomszé­dos presszóban egy kávé mellett beszélgettünk. A falu első embere reménykedik a szebb jövőben.- A fennmaradásért küzdünk. Egyelőre még csak remélni lehet, hogy lesz annyi pénzünk, ameny- nyiből a hivatal, az iskola és az óvoda zökkenőmentesen fenntart­ható. A Rákóczi és a Petőfi utcában nincs szüárd burkolat, azt szeret­nénk megcsináltatni, s hosszú tá­von valahogy a szennyvízelveze­tést is meg kell oldani. Évek óta küzdünk egy útért, ez Kiskorpád­dal kötné össze a falut, s tíz kilomé­terrel kerülnénk közelebb a me­gyeszékhelyhez. Beadtunk egy pá­lyázatot is a tervezés támogatására. Ha ez sikeres lesz, már csak az utat kell megépíteni. A telefonjaink is szinte használhatatlanok. Nem­hogy internet-hozzáférésünk nincs, hanem kérdéses még egy fax elküldése is. Jákó önhibáján kívül hátrányos helyzetű település. A dologi kiadá­sokra nem kap támogatást.- Mindent még valóra lehetne váltani, ha valahol találnánk pénzt. Sajnos, sehol sincs elásva egy kin­csesláda. Ha a működési költsége­inkre kapunk 8-10 millió forint tá­mogatást, akkor fennmaradunk. Emellett még pályázni kell. Ön­erőnk, eladnivalónk azonban nincs. ■ Úton Európába Jákó kincse Egyre apadó tejpénz A jákói gazdák a saját bőrükön érzik, hogy a hazai tej­termelésben komoly gondok vannak. Horváth Gyuláné huszonhárom éve tart teheneket, korábban voltak vágómarhái is. Három éve a hús kilójáért még 320 forintot fizetett a felvásárló, ma azonban csak 280-ért veszi meg. Nem csoda, hogy jó néhányan föl­hagytak az állattartással.- Négy tehenünk van, s évi 18 000 liter a kvótánk - mondta Horváth Gyuláné. Az extra minőségű tej li­terjéért tavaly 72 forintot fizetett a Mizo, de az idei árakról még semmi biztosat nem tudunk. Hallottunk olyan híreket is, hogy kevesebb lesz és ezentúl a szál­lítókocsi szívatási díját is a termelőknek kell állniuk. A családi gazdaság munkáinak oroszlánrészét a fi­uk végzi, s a tejpénzből próbál megélni. Az asszony a háztáji teendők mellett a jákói Minicoop üzletét veze­ti. Elmondta: az okosan felhasznált gépvásárlási tá­mogatásból minden nélkülözhetetlen eszközt - trak­tort, permetezőt, fűkaszát, ekét, pótkocsit - megvet­tek. A támogatás megszűnésével fejlesztésre különfé­le pályázati forrásokból kérhetnek segítséget, a gaz­dák azonban csak hiányosan értesülnek ezekről, s nehézkes az internet elérhetősége, így nehezen jut- nak a pályázatokhoz szükséges információkhoz. ■ Horváth Gyuláné: Reménykedünk, hogy az uniós csatlakozás a • régen várt, számunkra kedvező változásokat hozza A református templom A januári bágyadt napsütésben elhagyatottan áll a jákói református templom. Énekek és imák évek óta nem törték meg az épület csendjét, s lepusztultsága a katolikus híveknek Isten hajlékának hófehér falai lát­tán még szembeötlőbb. Bár a kerítése előtt naponta sokan elhaladnak, az enyészet feltartóztathatatlan munkája ellen sem tehetnek semmit. A református templom felújítása évek óta húzódik, az önkor­mányzat és a kicsi gyülekezet nem vághat bele ekko­ra beruházásba. Három éve elkészíttették ugyan a rendbetétel terveit, ám az önrésszel együtt akkor 8-10 millió forint lüányzott a munkák megkezdéséhez. Mostani számítások szerint - mai áron - a teljes külső-belső tatarozás 18-20 millióra rúgna. A Saphard kiírásán megpályázott 70 százalékos támo­gatásával megvalósulhatna egy régi álom, és Jákó igazi kincsévé válna a templom. A település rendezési tervében helyet kapott az 1830-ban állított homokkő síremlék rendbetétele is, melyen Csépai István táblabírót méltató sorok is olvashatók. Kedvezőbb a sorsa a táblabíró lányának épült Kacskovics-kastélynak. A magánkézben levő épület szépítésére áldoz a tulajdonosa, s jelenleg is régi fényének a visszaállításán fáradozik. ________■ Az 1 856-ban emelt templom felújítása már évekkel korábban szóba került, de pénz híján egyelőre tehetetlen az önkormányzat

Next

/
Thumbnails
Contents