Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-19 / 15. szám

2004. Január 19., Hétfő A L M A N A C H 1 1 7 7. OLDAL Látvány part közeli település, ez hatá­rozta meg valaha a múltját, s a lakos­ság ma is híven őrzi a balatoni ven­déglátás szép hagyományait. Abban is egyetértenek az itt élők, hogy a köz­ség jövőjét is csak erre építhetik. S tennivaló ugyancsak van bőven - ezzel is számot vetettek s vitathatatlanul vállaltak a lakosok sok áldozatot is azért, hogy falujuk összkomfortos te­lepüléssé válhasson és ezáltal meg­nyíljanak a lehetőségek a turizmus megteremtésére. Szorgalmasak, lele­ményesek a látrányiak, s nagy gon­dot fordítanak a kicsiknek, a felnövő ifjabb nemzedékeknek a nevelésére. Barátságos \ Egy fiatalasszony mondta a nyug­díjasok klubjáról, hogy az emberi kapcsolatok színtere. Nagyszülei révén, akik szívesen járnak oda, jól ismeri azt a közösséget. Való­színűleg ők tudnak legtöbbet a fa­lu napi életéről, mert rendszere­sen kikérdezik a polgármestert s a képviselőket. Hétfőnként a műve­lődési házban töltik a délutánt, s csaknem minden hétre jut egy- egy hasznos előadás. Esetenként kézimunkáznak vagy kártyáznak. Lélekőrzők klubja Mindennapi tevékenységükkel a klubtagok viszik tovább az ősi Látrány, az összetartozás szelle­miségét. Sípos László klubelnök meggyőződése, hogy ez ma is jel­lemzi a települést. A falu idősei, akik a lakosság kétharmadát al­kotják, a közélet motorjai. Arra sem várnak, hogy bárki meg­mondja, mit tegyenek a közsé­gért. Most például a felújított kul- túrház avatására készülnek tánc­cal, zenével, verssel. Meg is írják az előadás szövegét. Ennyi elfog­laltság mellett is van idejük arra, hogy meglátogassák a betegeske­dő klubtársakat, akiket nélkülöz­niük kell a hétfői találkozókon. Nem véletlen, hogy a látrányi klubnak annyi partnere van, s na­gyon szeretnek itt vendégeskedni, mert a házigazdák minden kíván­ságukat figyelik. Ma kíváncsian várják Bóka Zsombor református lelkészt, aki a közelmúltban ke­rült a faluba, tehát szeretnék kö­zelebbről is megismerni. Évszázados iskola A Fekete István Általános Iskola épületét az 1900-as években épí­tették, most 208 tanulója van. Horváth Árpád igazgató elmond­ta, hogy ez olyan művészeti isko­la, amely nagy gondot fordít a ta­nulók szakköri képzésére is. Nép­szerű itt a néptáncoktatás és a kézműves szakkör, s jól működik a diáksportkör meg a zeneiskola is. A néptáncosok tavaly kaptak új ruhát, erre az önkormányzat nem sajnálta a 800 ezer forint tá­mogatást. Csinosan járják a Bala- ton-part rendezvényeit, de föllép­tek már Törökországban és Hor­vátországban is. A diáksportkörö­sök kiemelkedő eredményeket ér­nek el a körzeti és a megyei verse­nyeken, így öregbítik Látrány hír­nevét. A tanárok középiskolai elő­készítő tanfolyamot is szerveznek magyarból és matematikából, így nem meglepő a 95 százalékos fel­vételi arány. Az angol nyelv és a számítás- technika is versenyképessé teszi a gyerekek tudását a középiskolá­ban. S hogy a tanulás fáradalmait kipihenjék, az iskola szabadidős rendezvényeket is szervez nekik. Tavaly kirándult Budapestre az egész iskola; fölkeresték az állat­kertet, jártak a planetáriumban, és a játszóházban töltöttek kelle­mes órákat. A költségeket az isko­la állta. Az egész falu barátja Schmelka Lajos gyerekei ugyan már kirepültek az iskolából, de ma is gyakran küld friss zöldsé­get, gyümölcsöt a napközibe és az óvodába. Azt mondják róla: nem kérhet olyat a község, amit ne teljesítene. 1986-ban nyitotta mpg a virágüzletét, de ma már zöldséget, gyümölcsöt is árusít. Bár csak 1962 óta él itt, ha a falu­belieket kérdeznénk, állítanák, hogy Látrányban született. Azt mondja, megélhet itt a vállalkozó, igaz, nem árt, ha több lábon áll. A falu eltartja a kereskedést, s neki is megnyugtató, hogy törzsvendé­gei vannak. Kiszámítható a vevő­rendégváró közö Sípos László: Itt összetartanak az emberek köre, így mindig tudja, az embe­reknek mire van szükségük. Azért is szeretik, mert bármikor rácsengethetnek. Akadt, aki éjfél­kor kopogtatott be egy csokor vi­rágért, mert bizony kimaradt, s e nélkül nem mert hazamenni. Az egész falu lakosságát jó ba­rátjának tekinti, és arra is büszke, hogy a gyermekei is ragaszkod­nak a községhez. A fia is helyi vál­lalkozó, a lánya pedig közremű­ködik egy német cég országos há­lózatának a kiépítésében. Bizalom a rendelőben Horváth Árpád: Körültekintően tervezünk Császár Bíró Zsuzsanna két kis óvodással Csima Alfréd háziorvos és felesé­ge öt éve nyitotta meg Látrányban a rendelőjét, s ma már bátran ál­lítja, hogy befogadták. Ezt azzal magyarázza, hogy őszintébbek lettek az emberek, még a kudar­caikat is elmondják az egészségü­kért folytatott közös küzdelem­ben. Előfordul, hogy csak egy-egy családi öröm megosztásáért je­lentkeznek be a térség egyik leg­korszerűbb rendelőjébe. Az em­berek ugyanis értékelik a házas­pár erőfeszítéseit, mert meggyő­ződtek róla: mennyi áldozatot vál­laltak magánpraxisuk kiépítésé­vel a falu közösségéért. Az elsők között voltak a megyében, akik önerőből és bankhitellel fejlesz­tették a helyi egészségügyi ellá­tást.- Orvosként elkiildhetem a hét végén jelentkezőt az ügyeletre - mondta Csima Alfréd -, de falube­liként soha. Itt élek, ennek a kö­zösségnek a része vagyok, tehát nem tehetem meg, hogy ne álljak a szomszédaim rendelkezésére, s mindazokéra, akikkel egy telepü­lésen élek. A bizalom naponta élteti az or­vos-beteg kapcsolatot. Ma már az is előfordul, hogy a szakrendelé­sen fölírt gyógyszert addig nem sség kezdi el szedni a beteg, míg meg nem mutatta a háziorvosának. Császár Bíró Zsuzsanna kiska­maszként verset szavalt az óvoda avatóján. S amikor hazament, azt mondta az édesanyjának, hogy óvónő szeretne lenni. Nyitnikék a gyerekekért Császár Bíró Zsuzsanna hűséges maradt ifjúkori álmához és a látrányi óvodához. Ez az első munkahelye, és egy éve őt bízták meg az intézmény vezetésével is. Már ebben a tisztségében ren­dezhette meg az óvoda 25. szüle­tésnapját. Mint minden óvodave­zető, ő is a különböző nevelési programokon, a minőségbiztosí­tási rendszereken dolgozik. El­árulja, nem okoz nagy gondot ez a munka, mert azt a gyakorlatot kell papírra vetni, amit évek óta folytatnak. Büszkék arra is, hogy maguk állították össze a nevelési programjukat, amely a Nyitnikék nevet kapta, s középpontjában a gyermek és a család, illetve a környezetük védelme áll. Kis pénz, nagy tervek Semmivel sem jobb ez az év, mint az előző - mondta Tóth László polgármester, azután rájött, hogy így van ez csaknem minden esz­tendőben. Kevesebb a pénz, mint a terv. A tervek készítéséről azon­ban nem mondanak le az önkor­mányzatnál, mert csak így készít­hetnek elő eredményes pályázato­kat. Most az úthálózat fejlesztésé­re, korszerűsítésére és a művelő­dési ház további renoválásához szeretnének többletpénzt szerez­ni. A polgármester nemcsak a fa­lujáért, a szomszédaiért is dolgo­zik, mert ő szervezi az öt község közös csatornaberuházását. Az idén negyedszer adja be a pályáza- tukat az állami támogatásra. ■ LÁTRÁNY Látrányi hírmondó Európai pénz az útra Phare-páiyázaton 40 millió forintot nyert az önkormányzat az öreg­hegyi út korszerűsítésére. A hegyi út szilárd burkolatának a kiépíté­se 53 millió forintba kerül, s ezzel jelentős áldozatot vállal az önkor­mányzat, igaz, a látrányi hegyköz­ség anyagi támogatásával. Megújul a kultúra háza A művelődési ház fűtési rendsze­rének átalakítására 8 millió forin­tot költött a község. Bevezették a gázt és légbefúvásos rend­szerrel fűtik a házat. Ezért három gázkazánt állítottak be. A takaré­kos gazdálkodás érdekében megkezdték az ajtók, ablakok cseréjét is. Előszóra nagyterem­ben építettek be új ablakokat, az idén az előtér is sorra kerül, ha pályázati támogatáshoz jutnak. A falu vágya, hogy megújítsák a művelődési ház homlokzatát is. Összekötik az utcákat A megyei területfejlesztési tanács útfenntartási alapjából 10,1 millió forint támogatást nyert a község, s ehhez 4,5 millió forint saját erőt gyűHött össze az önkormányzat. A Szabadság és Dózsa utcát össze­kötik egy 600 méteres új úttal. E beruházás nemcsak a falu lakosai­nak, hanem a megye autósainak is érdeke, mert adott esetben elte- relöútként mentesíti a 67-es utat. Recept Látrányból Szerb káposzta A sertéstarjaszeleteket a sütés előtti napon besózzuk, és be­kenjük zúzott fokhagymával. A szerb káposztás egytálételnek az elkészítése rendkívül egysze­rű. A savanyú káposztát jól átmos­suk, tepsibe tesszük, köményma­got és egy kis cukrot szórunk rá. A karikára vágott hagymát, a meghámozott és fölszeletelt al­mát is a káposztára rakjuk. Rá­tesszük a vékony karikára vágott burgonyát, s megsózzuk. Végül ráfektetjük a hússzeleteket. Alufóliával letakarjuk, és köze­pes lángon körülbelül egy és negyed óra hosszat sütjük. GÁLDONYI MAGDOLNA ÉS GÁDOR JANKA ÍRTA. FOTÓKi MÁRTON LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A LÁTRÁNYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Tóth János pékmester: Csak természetes anyagokat használunk fel a hagyományos, régi recept szerint sütött kenyérhez és pékárukhoz Régi recept, új gépek Kevés a munkahely a faluban, de talpraesettek az emberek, s egyre többen vállalkozva maguk terem­tenek munkahelyet. így tett Tóth János is: több mint négy éve nyitott pékséget a falu központjában.- Igyekszem a már bevált módszereket megtarta- j ni, természetesen kiváló minőségben. Termékeink alapjául a hagyományos régi kovászosreceptek szolgálnak. Kizárólag természetes alapanyagokkal dolgozunk, olyanokkal, amik megfelelnek a kor­szerű étkezési szokások - mondta. Mindennap fris­sen sült kenyeret, kiflit, zsemlét és finomárut visz leilei és a látrányi üzleteibe, szállít Somogytúr, Lelle és Boglár néhány boltjába is, így az ott vásárlók is élvezhetik a látrányi mester csodálatos áruját. Bizo­nyára kevés ember él Látrányban és vonzáskörzeté­ben, aki ne ismerné, ne kóstolta volna a termékeit. A pékség technológiája - mint megtudtuk - tovább­ra is a kézi munkán alapul, ez jó alap ahhoz, hogy ver­senyezzen az uniós társakkal. Az uniós követelmé­nyek folytán a legkorszerűbb gépekkel szereli föl a kisüzemet. Fejleszteni szeremé a kelesztőberendezést és kemencét vásárolna. Emellett a nyílászárók, a pa­dozat, az épület vakolatának a cseréjét tervezi és a te- tőfelújítást is. Mindezt hitellel valósítaná meg. ■ Látrány kincse A Füzes-tó a látrányiak merészségének s tenni akarásának jelképe lett: pályázattal európai pénzből állították helyre sok áldozat vállalásával Újjáéledt a Füzes-tó A látrányiak még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor fürödhettek a Füzes-tóban. Kellemes, jódtar­talmú vizét kedvelték nemcsak a falubeliek, hanem a környékről ide látogatók is. Olyan tiszta volt a víz, hogy a tó fenekét is látni lehetett. Aztán a mezőgaz­dasági munkák következményeként megállíthatat- lanná vált az eliszaposodása. Ezt nem hagyhatták annyiban, de csak az utóbbi években adódott lehe­tőségük a tettekre és éppen európai pénzből. A látrányiak merészségének és tenni akarásának a jelképe lett a Füzes-tó. A szomszédos településekkel ugyanis az országban ők alapítottak az elsők között környezetvédelmi feladatokat vállaló közhasznú tár­saságot. A Phare-iroda ezt a törekvést támogatta, így jutott a Füzes-tó rendezésére is 18-19 millió forint, s ehhez az önkormányzat négymilliót tett hozzá úgy, hogy sok munkát vállalt a terület rendezésében. Ki­kotorták a háromezer négyzetméteres tómedret, víz­tározót és zsilipet is építettek. Az önkormányzat nemrég állapodott meg egy vállalkozóval a terület fenntartásában. Szeretné, hogy elkészüljenek azok a létesítmények, amelyek a kirándulók kényelmét szolgálják. Régi vágyuk, hogy a Füzes-tó a balatoni turisták kedvelt kirándulóhelyévé váljon. ________■

Next

/
Thumbnails
Contents