Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-19 / 15. szám
2004. Január 19., Hétfő A L M A N A C H 1 1 7 7. OLDAL Látvány part közeli település, ez határozta meg valaha a múltját, s a lakosság ma is híven őrzi a balatoni vendéglátás szép hagyományait. Abban is egyetértenek az itt élők, hogy a község jövőjét is csak erre építhetik. S tennivaló ugyancsak van bőven - ezzel is számot vetettek s vitathatatlanul vállaltak a lakosok sok áldozatot is azért, hogy falujuk összkomfortos településsé válhasson és ezáltal megnyíljanak a lehetőségek a turizmus megteremtésére. Szorgalmasak, leleményesek a látrányiak, s nagy gondot fordítanak a kicsiknek, a felnövő ifjabb nemzedékeknek a nevelésére. Barátságos \ Egy fiatalasszony mondta a nyugdíjasok klubjáról, hogy az emberi kapcsolatok színtere. Nagyszülei révén, akik szívesen járnak oda, jól ismeri azt a közösséget. Valószínűleg ők tudnak legtöbbet a falu napi életéről, mert rendszeresen kikérdezik a polgármestert s a képviselőket. Hétfőnként a művelődési házban töltik a délutánt, s csaknem minden hétre jut egy- egy hasznos előadás. Esetenként kézimunkáznak vagy kártyáznak. Lélekőrzők klubja Mindennapi tevékenységükkel a klubtagok viszik tovább az ősi Látrány, az összetartozás szellemiségét. Sípos László klubelnök meggyőződése, hogy ez ma is jellemzi a települést. A falu idősei, akik a lakosság kétharmadát alkotják, a közélet motorjai. Arra sem várnak, hogy bárki megmondja, mit tegyenek a községért. Most például a felújított kul- túrház avatására készülnek tánccal, zenével, verssel. Meg is írják az előadás szövegét. Ennyi elfoglaltság mellett is van idejük arra, hogy meglátogassák a betegeskedő klubtársakat, akiket nélkülözniük kell a hétfői találkozókon. Nem véletlen, hogy a látrányi klubnak annyi partnere van, s nagyon szeretnek itt vendégeskedni, mert a házigazdák minden kívánságukat figyelik. Ma kíváncsian várják Bóka Zsombor református lelkészt, aki a közelmúltban került a faluba, tehát szeretnék közelebbről is megismerni. Évszázados iskola A Fekete István Általános Iskola épületét az 1900-as években építették, most 208 tanulója van. Horváth Árpád igazgató elmondta, hogy ez olyan művészeti iskola, amely nagy gondot fordít a tanulók szakköri képzésére is. Népszerű itt a néptáncoktatás és a kézműves szakkör, s jól működik a diáksportkör meg a zeneiskola is. A néptáncosok tavaly kaptak új ruhát, erre az önkormányzat nem sajnálta a 800 ezer forint támogatást. Csinosan járják a Bala- ton-part rendezvényeit, de fölléptek már Törökországban és Horvátországban is. A diáksportkörösök kiemelkedő eredményeket érnek el a körzeti és a megyei versenyeken, így öregbítik Látrány hírnevét. A tanárok középiskolai előkészítő tanfolyamot is szerveznek magyarból és matematikából, így nem meglepő a 95 százalékos felvételi arány. Az angol nyelv és a számítás- technika is versenyképessé teszi a gyerekek tudását a középiskolában. S hogy a tanulás fáradalmait kipihenjék, az iskola szabadidős rendezvényeket is szervez nekik. Tavaly kirándult Budapestre az egész iskola; fölkeresték az állatkertet, jártak a planetáriumban, és a játszóházban töltöttek kellemes órákat. A költségeket az iskola állta. Az egész falu barátja Schmelka Lajos gyerekei ugyan már kirepültek az iskolából, de ma is gyakran küld friss zöldséget, gyümölcsöt a napközibe és az óvodába. Azt mondják róla: nem kérhet olyat a község, amit ne teljesítene. 1986-ban nyitotta mpg a virágüzletét, de ma már zöldséget, gyümölcsöt is árusít. Bár csak 1962 óta él itt, ha a falubelieket kérdeznénk, állítanák, hogy Látrányban született. Azt mondja, megélhet itt a vállalkozó, igaz, nem árt, ha több lábon áll. A falu eltartja a kereskedést, s neki is megnyugtató, hogy törzsvendégei vannak. Kiszámítható a vevőrendégváró közö Sípos László: Itt összetartanak az emberek köre, így mindig tudja, az embereknek mire van szükségük. Azért is szeretik, mert bármikor rácsengethetnek. Akadt, aki éjfélkor kopogtatott be egy csokor virágért, mert bizony kimaradt, s e nélkül nem mert hazamenni. Az egész falu lakosságát jó barátjának tekinti, és arra is büszke, hogy a gyermekei is ragaszkodnak a községhez. A fia is helyi vállalkozó, a lánya pedig közreműködik egy német cég országos hálózatának a kiépítésében. Bizalom a rendelőben Horváth Árpád: Körültekintően tervezünk Császár Bíró Zsuzsanna két kis óvodással Csima Alfréd háziorvos és felesége öt éve nyitotta meg Látrányban a rendelőjét, s ma már bátran állítja, hogy befogadták. Ezt azzal magyarázza, hogy őszintébbek lettek az emberek, még a kudarcaikat is elmondják az egészségükért folytatott közös küzdelemben. Előfordul, hogy csak egy-egy családi öröm megosztásáért jelentkeznek be a térség egyik legkorszerűbb rendelőjébe. Az emberek ugyanis értékelik a házaspár erőfeszítéseit, mert meggyőződtek róla: mennyi áldozatot vállaltak magánpraxisuk kiépítésével a falu közösségéért. Az elsők között voltak a megyében, akik önerőből és bankhitellel fejlesztették a helyi egészségügyi ellátást.- Orvosként elkiildhetem a hét végén jelentkezőt az ügyeletre - mondta Csima Alfréd -, de falubeliként soha. Itt élek, ennek a közösségnek a része vagyok, tehát nem tehetem meg, hogy ne álljak a szomszédaim rendelkezésére, s mindazokéra, akikkel egy településen élek. A bizalom naponta élteti az orvos-beteg kapcsolatot. Ma már az is előfordul, hogy a szakrendelésen fölírt gyógyszert addig nem sség kezdi el szedni a beteg, míg meg nem mutatta a háziorvosának. Császár Bíró Zsuzsanna kiskamaszként verset szavalt az óvoda avatóján. S amikor hazament, azt mondta az édesanyjának, hogy óvónő szeretne lenni. Nyitnikék a gyerekekért Császár Bíró Zsuzsanna hűséges maradt ifjúkori álmához és a látrányi óvodához. Ez az első munkahelye, és egy éve őt bízták meg az intézmény vezetésével is. Már ebben a tisztségében rendezhette meg az óvoda 25. születésnapját. Mint minden óvodavezető, ő is a különböző nevelési programokon, a minőségbiztosítási rendszereken dolgozik. Elárulja, nem okoz nagy gondot ez a munka, mert azt a gyakorlatot kell papírra vetni, amit évek óta folytatnak. Büszkék arra is, hogy maguk állították össze a nevelési programjukat, amely a Nyitnikék nevet kapta, s középpontjában a gyermek és a család, illetve a környezetük védelme áll. Kis pénz, nagy tervek Semmivel sem jobb ez az év, mint az előző - mondta Tóth László polgármester, azután rájött, hogy így van ez csaknem minden esztendőben. Kevesebb a pénz, mint a terv. A tervek készítéséről azonban nem mondanak le az önkormányzatnál, mert csak így készíthetnek elő eredményes pályázatokat. Most az úthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére és a művelődési ház további renoválásához szeretnének többletpénzt szerezni. A polgármester nemcsak a falujáért, a szomszédaiért is dolgozik, mert ő szervezi az öt község közös csatornaberuházását. Az idén negyedszer adja be a pályáza- tukat az állami támogatásra. ■ LÁTRÁNY Látrányi hírmondó Európai pénz az útra Phare-páiyázaton 40 millió forintot nyert az önkormányzat az öreghegyi út korszerűsítésére. A hegyi út szilárd burkolatának a kiépítése 53 millió forintba kerül, s ezzel jelentős áldozatot vállal az önkormányzat, igaz, a látrányi hegyközség anyagi támogatásával. Megújul a kultúra háza A művelődési ház fűtési rendszerének átalakítására 8 millió forintot költött a község. Bevezették a gázt és légbefúvásos rendszerrel fűtik a házat. Ezért három gázkazánt állítottak be. A takarékos gazdálkodás érdekében megkezdték az ajtók, ablakok cseréjét is. Előszóra nagyteremben építettek be új ablakokat, az idén az előtér is sorra kerül, ha pályázati támogatáshoz jutnak. A falu vágya, hogy megújítsák a művelődési ház homlokzatát is. Összekötik az utcákat A megyei területfejlesztési tanács útfenntartási alapjából 10,1 millió forint támogatást nyert a község, s ehhez 4,5 millió forint saját erőt gyűHött össze az önkormányzat. A Szabadság és Dózsa utcát összekötik egy 600 méteres új úttal. E beruházás nemcsak a falu lakosainak, hanem a megye autósainak is érdeke, mert adott esetben elte- relöútként mentesíti a 67-es utat. Recept Látrányból Szerb káposzta A sertéstarjaszeleteket a sütés előtti napon besózzuk, és bekenjük zúzott fokhagymával. A szerb káposztás egytálételnek az elkészítése rendkívül egyszerű. A savanyú káposztát jól átmossuk, tepsibe tesszük, köménymagot és egy kis cukrot szórunk rá. A karikára vágott hagymát, a meghámozott és fölszeletelt almát is a káposztára rakjuk. Rátesszük a vékony karikára vágott burgonyát, s megsózzuk. Végül ráfektetjük a hússzeleteket. Alufóliával letakarjuk, és közepes lángon körülbelül egy és negyed óra hosszat sütjük. GÁLDONYI MAGDOLNA ÉS GÁDOR JANKA ÍRTA. FOTÓKi MÁRTON LÁSZLÓ AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A LÁTRÁNYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Úton Európába Tóth János pékmester: Csak természetes anyagokat használunk fel a hagyományos, régi recept szerint sütött kenyérhez és pékárukhoz Régi recept, új gépek Kevés a munkahely a faluban, de talpraesettek az emberek, s egyre többen vállalkozva maguk teremtenek munkahelyet. így tett Tóth János is: több mint négy éve nyitott pékséget a falu központjában.- Igyekszem a már bevált módszereket megtarta- j ni, természetesen kiváló minőségben. Termékeink alapjául a hagyományos régi kovászosreceptek szolgálnak. Kizárólag természetes alapanyagokkal dolgozunk, olyanokkal, amik megfelelnek a korszerű étkezési szokások - mondta. Mindennap frissen sült kenyeret, kiflit, zsemlét és finomárut visz leilei és a látrányi üzleteibe, szállít Somogytúr, Lelle és Boglár néhány boltjába is, így az ott vásárlók is élvezhetik a látrányi mester csodálatos áruját. Bizonyára kevés ember él Látrányban és vonzáskörzetében, aki ne ismerné, ne kóstolta volna a termékeit. A pékség technológiája - mint megtudtuk - továbbra is a kézi munkán alapul, ez jó alap ahhoz, hogy versenyezzen az uniós társakkal. Az uniós követelmények folytán a legkorszerűbb gépekkel szereli föl a kisüzemet. Fejleszteni szeremé a kelesztőberendezést és kemencét vásárolna. Emellett a nyílászárók, a padozat, az épület vakolatának a cseréjét tervezi és a te- tőfelújítást is. Mindezt hitellel valósítaná meg. ■ Látrány kincse A Füzes-tó a látrányiak merészségének s tenni akarásának jelképe lett: pályázattal európai pénzből állították helyre sok áldozat vállalásával Újjáéledt a Füzes-tó A látrányiak még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor fürödhettek a Füzes-tóban. Kellemes, jódtartalmú vizét kedvelték nemcsak a falubeliek, hanem a környékről ide látogatók is. Olyan tiszta volt a víz, hogy a tó fenekét is látni lehetett. Aztán a mezőgazdasági munkák következményeként megállíthatat- lanná vált az eliszaposodása. Ezt nem hagyhatták annyiban, de csak az utóbbi években adódott lehetőségük a tettekre és éppen európai pénzből. A látrányiak merészségének és tenni akarásának a jelképe lett a Füzes-tó. A szomszédos településekkel ugyanis az országban ők alapítottak az elsők között környezetvédelmi feladatokat vállaló közhasznú társaságot. A Phare-iroda ezt a törekvést támogatta, így jutott a Füzes-tó rendezésére is 18-19 millió forint, s ehhez az önkormányzat négymilliót tett hozzá úgy, hogy sok munkát vállalt a terület rendezésében. Kikotorták a háromezer négyzetméteres tómedret, víztározót és zsilipet is építettek. Az önkormányzat nemrég állapodott meg egy vállalkozóval a terület fenntartásában. Szeretné, hogy elkészüljenek azok a létesítmények, amelyek a kirándulók kényelmét szolgálják. Régi vágyuk, hogy a Füzes-tó a balatoni turisták kedvelt kirándulóhelyévé váljon. ________■
