Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-03 / 2. szám
2004. Január 3., Szombat H ÉT- VÉGE 11. OLDAL Király Nelly versei Önmagad Más emberré kellene válnom, hogy önmagam lehessek - mondta egy barátom. Mit tegyek? Először is. Miként a virág sem lehet önmaga egy fában S fel nem lelheted a holnapot a mában, de megsejtheted. A nap nem süt tegnap És elmegy, ki elhagy. Ám néha - mily öröm - visszajön. A szépség ugyanakkor belülről árad S olykor a szerelem is elfárad, de nem lehet mégsem gyűlölet egészen: Ha lecsukódik a szemem, Övé a végtelen. Másrészt. Mi lehet hangosabb, mint a némaság? S a mainál fontosabb - talán - a tegnapi vágy. Kín lehet az öröm és öröm a kín, ha nincs béke idebenn és odakinn. Lehet teher a szép és hamis a kép: hiába festi a mesteri kéz. A lélek néha előbb érint, mint a test maga. S kitárhatod, pedig nincs is ablaka. A kérdés s a válasz oly közeli, mint az embertelen és az emberi. Élet és halál -ha itt az idő: Mindkettő megtalál. Lehet évekig várni- történjék bármi, kitartani érte, pedig senki sem kérte. Erőt meríteni semmiből, S látni, ahogy más semmiért összetör testet, lelket, szellemet, neki egyremegy. A sorok között- kész a válasz -,. ha keresed, fellelheted a feleletet: A szintézis mindig az ember önmaga. Bármivé változol, bármit teszel mindvégig önmagad maradsz s önmagaddá leszel Játék A játék, ha váratlan utakat talál, mit sem ér többé a szabály. Nem vezet. _________Inkább akadály.____________________■ Pe zsgőzés közben jólesik a fürdő Érdekes látvány a harminchat fokos termálvíz gozolgese a fagypont körüli hormersekletben FOTÓ: VARGA Zalakaros A karácsonyi, leginkább csaíádi körben eltöltött, bejglivel és töltött káposztával terhelt ünnepek után sokan szavaztak a tevékeny pihenésre az óév utolsó napjaiban. Kedvelt családi program volt a wellness is, hiszen a zalakarosi gyógyfürdő rekordszámú vendéget fogadott. A fürdőváros szállodái ezekben a napokban zsúfolásig teltek, öregek és fiatalok rohamozták meg a medencéket. A vendégeken végigtekintve hihettünk a fürdő szlogenének, miszerint Zalakaros a generációk találkozóhelye az év minden szakában.- Napi 1500-2000 vendégünk volt, akik szinte mind magyarok - tudtuk meg Horváth Venceltől, a zalakarosi Gránit gyógyfürdő igazgatójától. - Évről évre erősödő tendencia, hogy bővül a magyar vendégkör, mert szolgáltatásainkra itthon is van igény és pénz. Igaz, a külföldi vendégekkel ellentétben, nem több hétre jönnek, hanem néhány napra. Hazánkban itt létesült először fedett élményfürdő 1999-ben, ezzel nyitottunk a ma divatos wellness irányába. Minket választanak akik az aktív fürdőzést kedvelik és sok a kisgyermekes család - mondta Horváth Vencel. Év végén - így szilveszter napján is fél hatig - 700 négyzetméter vízfelületű élményfürdőben, 360 négyzetméternyi fedett medencében áztathatták tagjaikat a vendégek. A szabadban két nagymedence - egyik élmény medence - és a jakuzzi gőzölgött. Kellemes volt a kinti hőmérséklet, mégis borzongató látványként hatott, ahogy ezekben ücsörögtek az emberek. A fázósabbak sapkát húztak a fejükre és úgy süllyedtek nyakig a 36 fokos termálvízben. VARGA ANDREA A karosi sikertörténet: A Magyar-Amerikai Olajipari Rt 1944-ben végzett először kutatófúrást a környéken. 1962-ben egy próbafúrás alkalmával 96 fokos, ásványi anyagokkal telitett termálvíz tört a felszínre. A vegyelemzés eredménye és a kút vízhozama új perspektívát adott az elnéptelenedő Zalakaros számára. 1965 szeptemberében megnyitotta kapuit a fürdő, s napjainkban mintegy 800 ezren keresik fel évente. Kéményseprő az üdvözlőlapon Kéményseprőt látok, szerencsét találok - így tartja a babona. Az újévi üdvözlőlapok régóta ránk köszönő figurája a fekete ruhás szaki. Hogy miért éppen ő? A babona eredetét többféleképp magyarázzák. Az egyik szerint amikor fiatal lányok találkoztak a kéményseprővel, utána azt mondták: szerencsém volt, mert nem kormozott össze. Ám valószínűbb, hogy az igazság ott lakozik: nem égett le ház, nem történt tüzelés miatt tragédia, ahol lelkiismeretesen, hozzáértőn átvizsgálták a kéményt. A munkaruha mesz- sziről mutatja, ha kéményseprő közelít. Ilyenkor az emberek megfogják a gombjukat vagy iksz formában keresztülvetik egymáson az ujjai- kat. De előfordul az is, hogy nem kerülik, sőt elkérnek egy szőrszálat a keféjükből, hogy a pénztárcába tegyék. Nyáron gyakorta tartják fel turisták őket egy közös fotózás idejére. A fekete viseletét egyébként az ésszerűség alakította ki; a régi parasztházakban ugyanis mászható kéményeket építettek, s azokat úgy tisztították, hogy alul belebújtak, s fölfelé mászva végig levakarták a lerakódott kormot. A munka manapság tisztább, ugyanakkor nagyobb a felelősség, mert a gáztüzelésnél az elhanyagolt kémény egyenesen élet- veszélyes. Sajnos gyakorta öl a színtelen, szagtalan szén-mono- xid. A szakemberek manapság kamerákkal vagy tükrökkel vizsgálják a kéménybelsőt, benne hibát keresve. czene „ERŐS VÁRUNK, A NYELV” (Kosztolányi) Bolondos grammatika Nagy íróinktól - így Kosztolányitól - sem állt távol a nyelvvel való játék, bolondozás. így vagyunk ezzel mi is: anyanyelvűnk lehetőségeit felhasználva, gyakran humorizálunk szavakkal, mondatokkal. Ki ne ismerné a következő viccet: „A börtönben két rab beszélget. - Mondja, maga miért ül? - Mert az anyósomat agyonütötte a villám. - És ezért magát ültették le? - Igen, mert a nyele a kezemben volt.” A vicc alapja a két szó alaki azonossága. Rengeteg ilyen szavunk van: terem (Teremben nem terem gyümölcs.), volt (Az áram feszültsége 220 volt volt.), érem (Gyönyörű ez a kitüntetés, érem; én ezt soha el nem érem.), hullám (A hullám tetején úszott a hullám. - mondja a halott. Brrrl), tegez, mellék, ég, ár stb. E szócsoport végére: - Szemtelen légy! - kiált fel a konyhában repkedő, mindenre rászálló állatka láttán az anya. - Szemtelen légy! - biztatja ugyanő a hosszú sor végén álló fiacskáját a tolakodásra. A k és sz, valamint a hasonuló g és sz ugyancsak alkalmas helyesírási képtelenségek „alkotására”: tyúxem, éxer, mexólal, axűz, gyerexoba, kakuxó, mex- eret, sox , fexem, mexépül, gyíxem; és bocsánatot kérvén: Mixáth, Franxinatra stb. De e csoporttól búcsúzva, mintegy véxóra: Vagy mexox, vagy mexöx! Játékra csábítanak az összetett szavak látszatát keltő alapvagy képzett szavak (ezeket április 1. napján elemzésre fel is lehet adni a humort értő tanulóknak): nővér (’nő+vér’), kancsuka (kan+csuka), áruló, napló, vasaló, padló (Melyik lovat nem lehet hintó elé fogni? - nagyszerű válaszok erre a kérdésre.). Aztán itt vannak az ilyen szavak: halász (’hal+ász’), jogász Cjog+ász’), kertész (’kert+ész’), vadász (’vad+ász’); amelyek igazából nem összetett szavak, hanem -ász, -ész képzősek, s ezért elválasztásuk sem helyes így: ’hal-ász’, ’jog-ász’, ’kert-ész’, ’vad-ász’. Helyesen: ha-lász, jogász, ker-tész, va-dász! Végül a két legsikeresebb „összetett” szó: szarvas és jobbágy. Ezeket - gondolom - magyarázni sem kell. Még három név a végére: XIV. Lajos, VI. Lenin és V. Hugó - komolyan ezeket sem ejtjük így: Kszív Lajos, Hatodik Lenin vagy Ötödik Hugó, hisz akkor a Nyomorultak című Victor Hugo- regény is csak iroda-lom lehetne! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Sió tündérnek jutott aranyfürt Csúszkálók hada lepte el a Balatont Sóstónál. A sebzett víz fölött varként forrt össze a jég; a hepehupákon csak bukdácsolni lehetett mint egy frissiben fölszántott földdarabon, s óvatos léptek nyomán is szanaszét futott a rianás. A kockázatot csökkentette, hogy alul közel esett az iszap. A lány már fertályórája járt a vízen, s előtódult benne sok emlék; amikor vitorlák szálltak a Balaton fölött s a szerelme ölbe kapta itt, amikor hattyút formázó vízibicikliről csúszott apja kezei közé, amikor először pancsikolt meztelen fenékkel. Egyszer csak valami fényeset vett észre a jég alatt. Először azt hitte, hogy a gyengéden sütő nap fénye bukott át egy buckán. Közelebb lépve azonban látta már, hogy valami aranyszínűt ölel magába a jég. Tihany félszigetén egykor pompás palotában lakott a mesés aranyszőrű kecskenyáj birtokosa, a dúsgazdag Rohán, kinek két szép viruló leánya volt egyedül a büszkesége. Az öregebb Hor- ka kevély, hiú, önmagát túlbecsülő volt és míg száját föl nem nyitotta, tetszett, de rikácsoló hangja mindenkit visszariasztott. Nyájas lélek volt ellenben Helka, termete gyönyörű mint fiatal sugár fenyő, szóval szép volt az elbájolá- sig. Lelke megfelelt testi bájainak. Szó mi szó, az esendőbb leányzó a monda lejegyzője szerint a jó természete miatt kívánatosabb testvére életére tört. Egy jósnő tanácsára ugyanis arra kérte a családi vagyonra vágyó gonosz férjével egyetemben Helkát, hogy fogja ki a tóból a balatoni tündér féltve őrzött, kedvenc halacskáját, aminek köszönhetően a szeme világát időközben elveszítő apja visszanyerhetné látását. Kelén, a tihanyi remete fia vállalkozott arra, hogy szerelmével egy sajkán beevezzen a Balaton közepére, ahol a vadon tomboló hullámokban mindketten halálukat lelték volna, ha Sió, a tó tündére pártjukat nem fogja. Ő cserébe azt kérte tőlük, hogy a menyegző után adjanak neki az aranyszőrű kecskenyájuk szőréből egy maroknyit hajfürtül... A lány közelebb hajolt a jégbe fagyott aranyló tárgyhoz, de az nem hajfürtnek nézett ki, hanem sokkal inkább gyűrűnek, jegygyűrűnek. Kisandított a partot védő jókora vörös kövekre. Merthogy eszébe villant: ösz- szetörhetné a jeget, s kibányászhatná belőle az ékszert - nem tűnt úgy, hogy nagy erőfeszítést kívánna. De ugyan minek, kinek? Elnézett a siófoki hajókikötő felé, ahol a Helka és a Kelén, a Balatoni Hajózási Rt nosztalgiaflottájának két közkedvelt hajója időtlen idők óta egymás mellett telel, majd tétova léptekkel hazament. Egész éjszaka nyugtalanul forgolódott; egy lányról álmodott, aki megtalálta a boldogságot. CZENE ATTILA
