Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-17 / 14. szám
2004. Január 17., Szombat A L M A N A C H 1 6 9 7. OLDAL Ságvár a valaha virágzó, ma már gazverte kereskedelmi park, Ságvár a reptér egy része és vele szemben a halotthamvasztó is. A Balatontól nyolc kilométerre van a falu, s lakosai büszkék arra, hogy sokan költöznek ide, miután megunták a nyüzsgést vagy drágáll-ják a tóparti árakat. Ságvár gyarapodó falu, lélekszámban is. Ságváron úgy hírlik, újabban a katolikusok irigykednek a reformátusokra. Itt él a tűz-okádó lelkipásztor és a kismamapert nyerő ügyvédnő is. Egyre többen költöznek az alvófaluba Ságvár csendes, amolyan alvófalu a Balaton közvetlen hátterében. Kétszeresen is igaz ez, hiszen lakosai csendben, felhajtás nélkül tették mind élhetőbbé, vonzóbbá a települést, és azért is, mert helyben kevés a munkalehetőség, sokan csak aludni járnak haza. Lehangoló a látvány, amint a faluba érünk: a gazverte, valaha virágzó kereskedelmi övezet után a mai agrár rt, a volt szövetkezet ütött-kopott épületsora tűnik föl, mintegy jelezve: a ságváriak ma már nem a földből élnek. Kockára tett birtok A sportpálya szomszédságában azonban újabb lakótelepet alakítanak ki, az utóbbi években nem az elsőt. Bekötötték a gázt és a vizet mind a hetven ingatlanra, tavasz- szal akár elkezdődhetnek az építkezések is. Elfogytak a szabadon felhasználható önkormányzati területek, s így most Kecskés Gábor, az egyik legismertebb helybeli vállalkozó (mellesleg alpolgármester) a saját családi birtokát dobta föl s tette kockára, hiszen ma még nem tudni, elkelnek-e a telkek. Érdeklődő jön lankadatlanul, hiszen a telekár még mindig lényegesen olcsóbb itt, mint a Balaton partján. Ez az, ami megalapozza a ságváriak reményét: van jövője a falunak. Hiszen közel a Balaton. Annyira azonban mégsem... Ha nyitott füllel jár az ember, hamar meghallhatja: arról suttognak az emberek, hogy a katolikusok irigykednek a reformátusokra. Nocsak, valami készül az eleddig botrányoktól, ügyektől mentes Ságváron? Hamar kiderül azonban: most sincs szó valódi ellentétről. Beszélik a faluban: a lelkész gyönyörűen kivilágíttatta a református templom tornyát, bezzeg a katolikus templom...- Amikor először bekapcsolták a fényeket, az Eiffel-torony jutott eszembe - így Tegez Ferenc református lelkész. - Amikor meg a gyülekezetünk gondnoka meglátta, azt hitte, lángol a templom. Szép no, ez tény. Tűzokádó lelkész Fut-rohan, mindenütt ott van, erről ismerszik meg a ságvári lelkész, aki félállásban gyermekjóléti felelős és családsegítő, a másik félben pedig népművelő és a helyi tévéstúdiónak a vezetője. - Van ennek hátránya is. Sokszor elrohanok az emberek mellett, miközben ők mondanák a problémájukat. Ilyen vagyok: én akkor élek, ha túlpörgethetem magamat. Kevesen vannak Ságváron, akik így hajtanak, pedig többen is lehetnének. Kétféle a ságvári ember: savanyú vagy mosolygós. Az előbbi befelé fordul, csak önmaga érdekli, a másik meg nyitott a világra. Ók azok, akik észreveszik: menynyi jó dolog történik a faluban. S ha több lenne a tettre kész ember, még mi minden történhetne?! Tegez Ferenc - aki ha még ideje engedi, számítástechnikára, tornára is összegyűjti a gyerekeket, sőt olykor egy-egy produkcióval is előáll, a múltkor tűzokádó szerepben hökkentette meg az érdeklődőket - gyermek- és családvédelmi felelősként is rálát a falubeliek életére. Illés Erikát feltétlenül meglátogassam - javasolta. Igazgyöngy született A nevezett hölgy tíz éve főállású anya, négy gyermeket nevel és egészen különleges módon családi tánc- és énekegyüttest hozott létre (az Igazgyöngyöt), amit ma már számos helyre hívnak föllépésre.- Sok gyerek volt mindig az álmom, s a férjemmel vállaljuk azt Úton Európába Tegez Ferenc és a templomtorony Igazgyöngy: felpezsdítik a falut Békefi Lívia, a hazatért védőnő is, hogy értük több mindenről le kell mondanunk - vallotta Illés Erika. - Ságvár túl közel van a Balatonhoz, ez is oka annak, hogy sokan lehajtott fejjel egyre csak a pénz után loholnak, s közben befelé fordulnak. Próbálkozunk vele, hogy fölpezsdítsük itt a közéletet. Nemcsak mi, hanem a női kamarakórus, a Vadvirág kör és a nyugdíjasklub is szép műsorokkal áll ki a nyüvánosság elé. A zenét mindig szerettem, s egyszer egy lagziban a gyerekeimmel és egy-két barátunkkal táncos, énekes műsorral leptük meg az ifjú párt. Ebből lett az Igazgyöngy együttes. A nagyfiam ma már hivatásos zenész, Diána lányom találja ki a táncok koreográfiáját, én pedig énekelek; hat 18-20 évest tartok össze a „családi” együttesben, s ez nem könnyű. Ők tették hagyománnyá a faluban azt is, hogy rendszeresen ko- szorúzási ünnepséget tartanak a világháborús emlékműnél, majd ezt követően műsort adnak. Óvoda, iskola dugig Ságvár az a település, ahol nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg: nő a lakosság lélekszáma. Egyre több a beköltöző fiatal, sok a gyerek, emiatt kellett az óvodát is bővíteni 2002-ben.- Azt hiszem, egy darabig nem kell attól tartanunk, hogy visszaesik az apróságoknak a száma - mondta Balogh Istvánná, az épp az idén ötvenéves óvoda vezetője. - Százhat kicsit nevelünk most a száz gyermekre tervezett intézményben. A napokban egyszerre három is jött, amikor egy négygyermekes beköltöző család íratta be hozzánk három csemetéjét. Ha meg elkel a hetven telek az új lakótelepen, akkor utána néhány év múlva talán már a kibővített óvoda is szűknek bizonyul. Büszkék a ságváriak arra, hogy falujuk közkedvelt a fiatal betelepülők körében, hiszen még Sörös Béla háziorvos (több mint három évtizede dolgozik a községben és tagja a képviselő-testületnek) is ezzel kezdte: - Dugig az iskola, az óvoda; kell-e ennél nagyobb öröm manapság? Mindkét oktatási-nevelési intézményt korszerűsíteni, illetve bővíteni tudtuk, az utolsó utcánk is aszfaltos, mozgássérültrámpát alakítottunk ki a rendelőnél, egyszóval kevés nagy feladat maradt. Amiről igazán nem tehetnek, de nagyon sajnálják: csődbe mentek a 65-ös út mellé, a község szélére telepedett vállalkozások. A megtartóerő A rendszerváltás után ezek a vállalkozások adóbefizetésükkel nagyot lendítettek a falun. Úgy hallottuk, elkelt a terület; jó volna, ha végre valahogy hasznosítanák is. A háziorvos hozzátette: új védőnő dolgozik a faluban. S amiért ezt megemlítette, annak oka az, hogy ságvári a családja, tehát sokak örömére hazatért Békefi Lívia, az önkormányzat pedig szolgálati lakást adott neki. Legyen a falunak megtartóereje - ezt fontosnak tartotta mindenki, akivel szóba elegyedtünk. S többen is jó példaként említették az új védőnőt. Rendőr is kellene a faluba - hallottuk még -, de a körzeti megbízott letelepítésére is csak akkor lenne esély, ha az ön- kormányzat lakást tudna neki biztosítani. El ne feledjük: ha már a beköltözőkről ejtettünk szót, Ságváron talált új lakóhelyre a kismamaperben országos hírnévre szert tett Radovics Csilla ügyvéd is, aki lapunk szavazásán éppen a minap lett az Év somogyi embere. ■ SÁGVÁR KINCSE SÁGVÁR Ságvári hírmondó Házat a civileknek Tevékenyek a civil szervezetek; nő a taglétszámuk, s mind több a rendezvényük, így kinőtték már a régi művelődési házat. Ságváron a Szivárvány nyugdíjasklub, a kamarakórus, az Igazgyöngy együttes, a Vadvirág kör, a sportegyesület és a vöröskereszt helyi szervezete tevékenykedik. A képviselő-testület várhatóan még az idén megtervezteti az új közösségi házat. Kerítés a temetőhöz Rendbe tette az önkormányzat a temető környékét, kerítést is készíttetett egyik oldalon. Idén folytatják a munkát, körbekeritik a temetőt. Elkészült a temetőt és az új lakótelepet összekötő út, s másutt is aszfaltozták az utakat. Csipke után nóta Kiállításon mutatkoztak be azok a ságváriak, akik értő művelői a csipkekészítésnek. A tárlatokat rendszeressé teszik: hamarosan kerámiákból, majd hímzésekből tartanak bemutatót, s január 31 - én megrendezik harmadszor is a nóta- és népdaléneklö-versenyt. ■ Recept Ságvárról Körömpörkölt Hadaró Tamás hobbija a főzés. Bográcsban szabad téren készíti el a körömpörköltet is. Elmondta: 3 kiló körömhöz 70-80 deka színhúst tesz. Vöröshagyma, fokhagyma, babérlevél, tíz deka füstölt szalonna, paradicsom s paprika a fontos alkotóeleme, meg a nagyanyám pirosaranyhoz hasonló „paprikalekvárja”. Kell bele só, bors, őrölt kömény s 15-20 deka zsír. A kockára apritott szalonnát fölteszem, zsírjában lepiri- tom, s hozzáadom a többi zsírt. A hagyma s paprika is előbb megy bele, csak aztán a köröm. Vízzel felöntöm, fűszerezem; ha a köröm félig megpuhult, bele a szin- húst is (lapockát vagy combot). Bográcsban jobb íze lesz. Csaknem három óra kell az elkészítéséhez; főtt burgonya illik hozzá és száraz ságvári vörösbor. ■ AZ OLDAL CIKKEIT FÓNAI IMRE ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT A SÁGVÁRI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Egyre növekszik a megrendelők igénye - ez jól látható a sírkőkereskedésben is. A szakemberek mintabemutatót is rendeztek nekik Fölkeltik az igényt Fejleszteni kell, elébe menni a fejlődésnek, és célszerű hosszú távon gondolkodni - ezeket az európai elveket vallja Duleba Róbert és felesége. A házaspár tíz éve költözött Ságvárra, s kőkereskedéssel, sírkőkészítéssel foglalkozik, de szépség- és fitneszszalonjuk meg fakereskedésük is van a faluban, s mint ilyenek, ott vannak a legtöbb helyi adót fizetők között.- Arra törekszünk, hogy amit létrehozunk, az a legmagasabb igényeknek is megfeleljen - mondta Duleba Róbert. - A sírkőkereskedésben jól látható: egyre nő az emberek igénye, a kispénzűévé is. Nincs is ma már különbség a minőségben, áreltérés csak az anyagok különbözősége miatt lehet. Legalábbis nálunk így van. Megköveteljük a szakértelmet, de emellett fontosnak tartjuk: ahogy a vásárlóinkat, ugyanúgy a dolgozóinkat is igényes környezet vegye körül.- Azért nyitottuk a szépségszalont is, hogy alkossunk valami szépet. Az embereknek az igénye lassanként majd felnő hozzá. Ságvár amúgy is fejlődő, fiatalodó település, és van jövője - tette hozzá Daléba Róbertné. - Biztosak vagyunk abban is: az idén májusban lezárul a „tünékeny” vállalkozásoknak a kora, és csak azok maradnak fenn, akik majd mernek és tudnak hosszú távra tervezni. ■ A római kori múltat jelzi jó néhány már kotrábban előkerült lelet, a vastag várfalak és a református templom kertjében őrzött szarkofág Római kori emlékek A református templom tövében egy kőszarkofág és a várfal egy darabja jelzi a római kori múltat, a valaha virágzó Triccianát, ami a Pécsről Győrbe vezető út fontos állomása volt. Később katonailag megnőtt a jelentősége, akkor erőddé alakították. Több római császár megfordult itt. Számos lelet, a vastag várfalak, a töm- löc-hegyi temető tanúskodik e korról. Az utóbbiban mintegy nyolcszáz sírt találtak, ebből következik, hogy Triccianának több ezer lakosa is lehetett. A feltárások a hetvenes években abbamaradtak. Jelentős területet birtokolt el a Tömlöc-hegyen az ötvenes években a honvédség; két csúnya betonbunkert építettek oda. Időközben a tulajdonjog átkerült az államkincstárhoz, s az önkormányzat szeretné elérni, hogy visszakapja a község. Akár szabadidőpark, akár ha folytatódnának a feltárások, ott lehetne a leletek kiállítóhelye. Több ságvári él még, aki annak idején részt vett a feltárásban, ezért is lenne sürgető minél előbb. Jogos igénye ez a falunak, mert bár büszkék a múltjukra, így nem tudják közkinccsé tenni. Tény az is, nemcsak szóbeszéd, hogy van egy alagút a református templom és a Tömlöc-hegy között, ám ez ma már nem járható. Talán nem ártana ezt sem helyreál- litani turistacsalogató érdekességként. __________■
