Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-14 / 11. szám

6. OLDAL 0 2 4 2004. Január 14., Kedd A L M A N A C H BÁRDUDVARNOK Bárdudvarnoki hírmondó Út a pályázatból Elhárultak a pénzügyi akadályok, elkészülhet az Olajhegyre vezető egy kilométeres út szilárd burko­lata. A költségek 32 millió forintra rúgnak, ehhez 24 milliót Sapard- pályázaton nyert az önkormány­zat, a többit ők teszik hozzá. Nádat a tetőhöz Hamarosan kezdődik a nádvá­gás a Petörke tavon. A közhasz­nú munkások mintegy másfél hónapig aratják majd a nádat, s ezt felhasználva tavaszra pihe­nő- és hüsölöhelyeket készíte­nek a turistáknak. Gépesítenének A hatvanhektámyi zöldterület karbantartása nagy feladat elé állítja a közhasznú munkásokat. Bár a terület nagyobb része kül­földi tulajdonban van, az önkor­mányzat kénytelen rendben tar­tani. Most készítik azt a pályáza­tot, amelynek megnyerése ese­tén gépeket vásárolnak, hogy megkönnyítsék a munkát. Gáz öt helyen A 16 településrész közül csak Bárdon, Bárdudvarnokon, Ka- posszentbenedeken, Kaposda- dán és Dadán vari vezetékes gáz. Lehetőség lenne a vezeték kiépítésére, de ezt az ott élők nem igénylik. ______ ■ Rec ept Bárdudvarnokról Zserbó Egy tojásból, 30 deka lisztből, 3 deka élesztőből, 15 dkg zsír­ból készíthető el a tészta. A töltelékhez negyed kiló dió, 20 deka porcukor egy citrom re­szelt héja és némi kajsziba­racklekvár kell. Az élesztőt ke­vés tejben fölfuttatjuk, s össze­gyúrjuk a hozzávalókat. Ha túl kemény a tészta, egy kis tejfölt adunk hozzá. Öt részre osztjuk, a lapokat kisodorjuk, s a tepsi­ben rétegezzük: lap, lekvár, dió Legalább 2 órát kelesztjük, majd közepes lángon világosra sütjük. A kihűlt tésztát csoki- mázzal vonjuk be._________■ AZ OLDAL CIKKÉIT SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: LÁNG RÓBERT. AZ OLOAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. A település kitárta kapuit a közönség előtt. A háttérberu­házásokkal ugyanis megte­remtették a vendéglátás fel­tételeit. A mezőgazdaságból itt nagyon kevesen tudnak megélni, nincsenek összefüg­gő, nagy földterületek, s ami van, annak a zöme osztrák tulajdonosé. Előbb-utóbb a turizmus, a falusi vendéglá­tás lesz a húzó ágazat, ám mindenkinek magának kell kihasználni a lehetőségeket. A Zselicben ez nem is lehet másképpen. Visszavásárolnák a község földjét Álmos, télies délelőtt. Az iskolá­ban óraközi szünet van, s a gyere­kek az udvaron zsibonganak. Egyenesen szállongó füstoszlo­pok jelzik, hogy fő az ebéd, mele­gednek a házak. Innen-onnan ka­lapálás, a ház körüli munkák zaja hallatszik, s ebbe időnként egy- egy kutya is beleugat. A segédegészségőr Tizennegyedmagával végezte el Orsós Mária a munkaügyi köz­pont gyorstalpaló tanfolyamát, s néhány napja a település roma se- gédegészségőre. A végzettek kö­zül a megyében egyedül ő kapott megbízást.- A roma és a hátrányos hely­zetű családokkal próbálom tarta­ni a kapcsolatot. Hozzám őszin­tébbek, mint egy nem roma hiva­talos személyhez, hiszen közülük való vagyok. Intézkedési jogom nincs, de jó szóval tudok hatni ezekre a családokra. Ha pedig na­gyobb problémát tapasztalok, ér­tesítem a védőnőt vagy a családse­gítő központ munkatársát. A leg­fontosabb a megelőzés. Főként a higiénia területén és a roma né­pesség túlszaporodása miatt van tennivaló. Ez utóbbit sokszor a tudatlanság okozza. Nincs pén­zük, és nem tudják, hogy létezik szociális segítség is. Szinte elkép­zelhetetlen a XXI. században: csa­ládok élnek olyan körülmények között, nemhogy fürdőszoba, de még víz sincs a házban. Nezdeiné Mozsgai Zsuzsanna szerint nem­csak a családsegítő szolgálatnak, hanem a védőnőnek is szüksége van a segédegészségőr munkájá­ra.- Az ANTSZ állásfoglalását kér­tük, hogy miként alakítsuk ki az egészségőr munkatervét. Kedve­ző a visszajelzésük, de ők sem is­merik ezt a programot. Közösen készítjük el a munkatervet, kizá­rólag a terepen dolgozik, mert az adatvédelem miatt nem vehet részt az ügyfélforgalomban. Bí­zunk abban, hogy általa még több értesüléshez jutunk. Szemlélődő nővérek Szentbenedeken néhány éve tele­pedtek le a bencés szemlélődő nővérek. Ancilla nővért, a rend­ház vezetőjét csak telefonon ér­tük el. Rendkívül fiatalos, energi­kus volt hangja a vonal túlsó vé­gén; e sorok írója nem akarta el­hinni, hogy a nővér már hatvan­éves.- Háromszáz éve szűnt meg hazánkban a bencés rend szemlé­lődő ága. Tanító voltam, majd a történelmi események a határon túlra, Ausztriába sodortak. Meg­fogadtam: ha egyszer visszajöhe­tek, újraindítom a rendet - mond­ta a nővér. Ez majdnem húsz év­vel ezelőtt sikerült is. A nővérek legfontosabb napi elfoglaltsága az imádság. Megpróbálják Isten sze­mén át nézni a világot. S bár na­gyon sok rossz történik, Ancilla nővér szerint a jó, a jóság előbb- utóbb felülkerekedik, mert ez Is­ten akarata.- Öröm volt a szívemnek, hogy szilveszterkor mintegy negyven fiatal jött el hozzánk, s együtt imádkozott a nővérekkel. Nem a diszkót, a zajos szilveszterezést választották, hanem a lelki elmé­lyülést. Az igaz, hogy a fiatalok között még kevés, aki igazán ma­gáévá teszi Isten igéjét, de aki ezt választja, annak a hite megingat­hatatlan. A falu mindenese Bárdudvarnok lakosai tudják, hogy nincs az a kicsorbult kasza, élét vesztett ásó vagy fűrész, amit Szecsődi Tibor ne tudna megjaví­Forintos László: Bőven van még tennivalónk tani. A falu több vaskerítése is az ő keze munkáját dicséri *- Karosszéria-lakatos az alap- képzettségem. Most is éppen az autómat reparálom. 1989-ben jöt­tünk ide, építkeztünk, és hamar megismertek az emberek. Min­dennemű lakatosmunkát elvég­zek, amire falun szükség van. Nemcsak a lakosoknak, hanem az önkormányzatnak is dolgozom; zárat szerelek, kerítést vagy játé­kot hegesztek, mikor mi kell. Az apróbb munkákért nem is kérek semmit. Általában hoznak tojást vagy egy kis bort, de nem azért csinálom. A komolyabb munká­kat persze megfizetik, de falubeli­jeimnek vékonyabban fog a ceru­zám. Reménykedő borász Hatszáz négyszögöl szőlőt művel Torma Imre. Ezen a területen kék­frankost, olaszrizlinget és hársle­velűt termeszt. A gazdák már túl vannak a fejtésen, s készülnek a metszésre, hiszen ez egyik alapja a jó bortermésnek. Torma Imre szerint egyébként is jó a bárdud­varnoki bor.- Ezt nemcsak a szőlősgazdák állítják, hanem bizonyítják a bor­versenyeken elért eredmények is. Szinte minden versenyről hozunk el arany minősítést. A faluban harmincnál többen foglalkoznak borászattal. Egyesü­letet ugyan még nem alakítottak, de gyakorta összejönnek a gaz­dák, s kóstolgatják, véleményezik egymás borát. Es bíznak a bortu­rizmus beindulásában.- Ha fölfejlődik a turizmus és nemcsak a gasztronómiai napra jönnek a vendégek, akkor lesz borturizmus is. Rajtunk nem mú­lik, hiszen van bor, van vendég- szeretet, s már csak a látogatók kellenek. Idegen föld Forintos László polgármester a te­lepülés közigazgatási térképét mutatja: ezen az uralkodó szín a kék. A kék, ami a külföldi tulaj­dont jelöli.- A település 75-80 százaléka osztrák tulajdonban van, beleért- ' ve az utakat, a közterületeket és azokat a mezőgazdasági területe­ket, amiket az itt élők igényeltek volna. A gazdák most csak bérel­hetik a valamikori földjeiket, emi­att sír a falu. Az önkormányzat megalakulásakor már ez volt a helyzet. Nem tudtunk tenni sem­mit. Az állami gazdaság tulajdo­nába kerültek a földek, az utak, majd ezeket eladták egy osztrák befektetőnek. A kormányok jön- nek-mennek, s mindegyik valami­féle megoldásról biztosított ben­nünket, de ez ideig még semmi nem történt. Most reménykedünk az elmozdulásban. A nemzeti földalap szervezete ígéretet tett, hogy a legszükségesebb földterü­leteket megpróbálja visszavásá­rolni. Nemrég adtunk át egy belterü­leti utat, mely szintén osztrák te­rületen épült. A község belterüle­tén az önkormányzatnak nincs saját területe. A hősi emlékmű fel­állításához meg kellett venni egy talpalatnyi magyar földet. Egészséges vizet Bárdudvarnokon meglehetősen hiányos az infrastruktúra. A leg­égetőbb feladat, hogy egészséges ivóvízhez juttassák az itt élőket. A beruházáshoz az önkormányzat­nak kell előteremtenie a forráso­kat. A területfejlesztési tanács csak részben tudja támogatni az elképzeléseket, s a pénzt nem egy összegben kapják meg, hanem három évre elosztva. ■ __________________________________Úton Európába Állatsimogató Néhány éve foglalkoznak a falusi turizmussal Bokor Ildikóék. Tavaly már az ország különböző települése­iről jöttek hozzájuk a gyerekek. Néhányuk itt látott közelről először lovat meg kecskét.- Nagy élmény volt a gyerekeknek az állatok simo- gatása és a kocsikázás - mondta Bokor Ildikó. - Las­sacskán ismertté válunk nemcsak a megyében, ha­nem talán az országban is. Sorsunk szorosan össze­függ Bárdudvarnokéval. Egyre több szórakozást kere­ső turista érkezik. A sétakocsikázás egy városból jött embernek különleges élmény. Ahhoz, hogy Európá­ban is megismerjenek bennünket, szükség van vala­milyen szórólapra, prospektusra is. Egyelőre még csak az elképzelés szintjén van a dolog, de más lehe­tőségünk nincs, hiszen arra nem számíthatunk, hogy csak úgy az ismeretlenre jöjjenek az emberek. Bokor Ildikóék most az önkormányzattal közösen - ha az időjárás is lehetővé teszi - hóember-építési, ta­vasszal pedig amatőr fogathajtóversenyt terveznek.- A Pertörke-völgy ideális egy ilyen verseny meg­rendezésére, és tudomásom szerint ilyen vetélkedőt még soha, sehol nem rendeztek. A lovakat és lovas­sportot szerető embereknek a Mekkája lehetne Bárd- Bokor Ildikó: A falusi turizmus még nem idnult be, és egyelőre ke- udvamok. _____________________________■ vés bevételt hoz, így ezt a kis büfé üzemeltetésével egészítjük ki Bár dudvarnok kincse A Petörke-völgy Különleges látnivaló a Petörke-völgy. Az ide látoga­tókat csend, nyugalom és a minden évszakban meg­újuló Zselic várja. A völgy nevét adó patak vize olyan tiszta volt, hogy hajdanán inni lehetett belő­le. A környezete azonban - a feltörő források, buz­gárok miatt - alkalmatlan volt a mezőgazdasági mű­velésre, viszont ideális egy víztározó építésére. A | bárdudvarnoki önkormányzat a falusi turizmus fej- | lesztésében látta a lakosság gazdasági föllendítésé­nek a lehetőségét. A tervezés és a megvalósításhoz szükséges pénz előteremtése után 1993-ban kezd­ték meg az elhanyagolt, kihasználatlan terület rend­betételét. Mintegy húszmillió forintot költöttek rá. Völgyzáró gátakat építettek, s létrejött a 25 hektáros víztározó. Tulajdonképpen egy tórendszer ez, s a környékbelieknek kedvelt kirándulóhelye, hiszen alkalmas fürdőzésre, horgászásra. A vízi sportok szerelmeseinek éppúgy ideális hely, mint a csendes szemlélődőknek. A tó környékét parcellázták, több száz 1500 négyzetméteres vagy annál nagyobb tel­ket alakítottak ki, bevezették a vizet és a villanyt. Ma már nemcsak a helybeliek vásároltak itt ingatlant, hanem több külföldi család is. Egyre-másra nőnek A Petörke völgye kedvelt kirándulóhelye lett a helybeli és a környe- ki a földből a nyaralók, hétvégi házak._________■ ző települések lakóinak, sőt kezdik már fölfedezni a külföldiek is

Next

/
Thumbnails
Contents