Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-13 / 10. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 0 2 2004. Január 12., Hétfő ANDOCS Andocsi hírmondó Szociális gondoskodás Csaknem 1,4 millió forintot köl­tött szociális feladatokra tavaly az önkormányzat, ebből mintegy félmilliót az idősek étkeztetésé­nek a támogatására. Négy la­kosnak fizeti az ebédjét, ötnek hozzájárulást ad. A gondosko­dást most 24-en veszik igénybe. A község a házi segítségnyúj­tásra gondozónőt foglalkoztat. Segít a közalapítvány Százezer forint alaptőkével hozta létre a képviselőtestület 1998 végén a közalapítványt, s tavaly 144 ezer forinttal gyarapodott a személyi jövedelemadó felajánlott egy százalékából. Legfontosabb feladata a tanulókúszásoktatásá­nak és erdei iskolában való rész­vételnek a támogatása. Segítette a néptáncosok útját is. Bevezették a gázt Andocs is bekapcsolódott a tér­ségi földgázprogramba. A bekö­tést 145 ingatlanra 127 magán- személy kérte a község tíz utcájá­ban, Németsürüben és Nagytol- dipusztán. A lakosság családon­ként 150 ezer forintot fizetett köz­műfejlesztési hozzájárulásra. De­cemberben zajlott le a gázberu­házás műszaki átadása. i Recept Anpocsról Káposztás hajtóka A káposztás hajtókát régen toll- és kukoricafosztáskor kínálták a segítőknek. Receptjét Ondó Józsefnétől kaptuk. Hozzávalók: 1 kg liszt, 1 tojás, 2 dl tejföl, 2-3 evőkanál fagyos zsír, ízlés szerint só, s forró víz az összegyúrásá­hoz. Könnyen nyújtható tésztát készítünk. A töltelékhez egy kö­zepes fej káposztát lereszelünk, kevés olajban dinszteljük, sóval és őrölt feketeborssal ízesítjük. A tésztát vékonyra sodorjuk, ráken­jük a párolt káposztát. Ezután föl­hajtjuk, és ötcentis darabokra vágjuk. A végén a tojás sárgájával megkenjük a tetejét. Előmele­gített sütőben csaknem fél óráig sütjük, s utána tálalhatjuk. i AZ OLDAL CIKKEIT KRUTEK JÓZSEF ÍRTA. FOTÓK: GÁTI KORNÉL. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Isten hozta Andocson - e felirat üdvözli a településre érkezőt a falu határán; rajta a község cí­mere s a híres templom képe. Néhány méterrel arrébb azt is olvashatja: itt a lakosság biz­tonságára a polgárőrség vigyáz. A fejlődő település központjá­ban a katolikus kegytemplom és a kolostor áll. Már az 1600- as évektől ismert búcsújáró hely. Az öreg templommal szemben a jövő: a három éve több mint negyvenmillió forin­tért felújított és négy tanterem­mel bővített iskola épülete. Talpalatnyi föld a kicsiknek Ónos eső hullt az andocsi utcákra, majd átváltott havazásba. Ezért is néptelenek az utcák, gyér az autó- forgalom. A faluközpontban az áfész coopüzletében a legtöbb lakos már reggel bevásárolt. A ká­vézóban is csak négyen üldögél­tek. Sztojka Borbála üdítőt kortyolt a kályha mellett, élettársa, Orsós János pedig a pultnál körtepálin­kát. - Ez fölmelegít majd - mond­ta, mikor kütta a második kupicát. - Nincs busz Németsűrűbe, így há­rom kilométert kell gyalogolnunk ebben a havazásban. A buszmegállóban - innen leg­többen Kaposvár vagy Siófok felé utaznak - most egy lélek sincs. Mojzer József helyettesítő postás azonban nem lazíthat: ma is négy­öt kilométert gyalogol. Hat utcába hordja ki naponta a leveleket, új­ságokat, egyéb küldeményeket.- Legtöbben megélhetési gon­dokkal küzdenek, s emiatt hábo- rognak - mondta. - Mindenki pa­naszkodik: kevés a fizetés, a nyug­díj, az árakat pedig ismét emelik. Nagy gond Andocson, hogy nincs elég munkahely, és egyre több az állástalan. A Jeans-Tex varrodája is bezárt, átvitték Karádra. Itt már csak egy raktára van. A község azonban az utóbbi években fejlő­dött, s ennek örülünk. Szakmát szereznének Az általános iskola tanítóit és ta­nárait ezekben a napokban az el­ső félév érdemjegyeinek a lezárá­sa foglalkoztatja, s ez adja a leg­több munkát is. A félévi értesítőt január 30-ig kell kiadni a tanu­lóknak.- A félévi tanulmányi ered­mény a nyolcadikosoknak külö­nösen fontos, mivel ők a pályavá­lasztás előtt állnak - mondta Ko­máromi Róbert igazgató, aki 1995 óta irányítja az iskola munkáját. ­Tanulóink a szülőkkel és az osz­tályfőnökkel részt vettek Kapos­váron pályaválasztási tanácsadá­son, illetve több középfokú intéz­ményben jártak nyílt napokon. Elhatározásuk szerint nyolcán szakközépiskolában, ketten pe­dig szakmunkásképzőben kíván­nak tovább tanulni. Ignácz Rita - mint megtudtam - vegyész szeretne lenni, ezért a veszprémi Ipari Szakközépiskola és Gimnáziumba adja be a jelent­kezési lapját. Takács Tamás pedig autószerelőnek készül: a tabi Rudnay középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. Az 1-8. évfolyamos iskolába jelenleg 109-en járnak: Nagytoldi- pusztáról 18-an, Németsűrűből 12-en, Nágocsról pedig két nebu­ló. Az iskolában a második félév­ben új feladat lesz a minőségirá­nyítási program elkészítése, vala­mint a pedagógiai program felül­vizsgálata. Új háziorvos Négyen vannak az orvosi rendelő várótermében. Geiger Ferencné reumája miatt két hónapig volt táppénzen, most az orvosi papír­jaiért jött. Král Józsefné 76 éves nyugdíjas a szívbetegségére íra­tott gyógyszert, Balogh Pali, a bogiári iskola tanulója pedig megfázott, s ezért hiányzott na­pokig az iskolából. Mára meg­gyógyult, s az igazolásra várt, hogy hétfőn folytathassa a tanu­lást. Solti Éva háziorvos két hó­napja jött Andocsra. Azt mondta: naponta átlagosan 50-60 beteg keresi föl, és több mint 1200-an tartoznak hozzá.- Mostanában legtöbben lég­úti fertőzésekkel, köhögéssel és influenzaszerű megbetegedés tü­neteivel keresnek föl - mondta. - Sajnos, igen sok a cukorbeteg, Solti Éva háziorvos már megszerette a falut Németh András büszke a borára Fodor Tiborné: A kisfiam, Tiborka fája nagy a magas vérnyomással küz­dők, a szív- és érrendszeri beteg­ségekben szenvedők aránya. Őket rendszeresen ellenőrzőm; havonta jönnek gyógyszert íratni. A cukorbetegek esetében gyakori a vércukor-ellenőrzés, ha szüksé­ges, a gyógyszeren is változta­tunk. Solti Éva hétfőtől szombatig látja el a betegeket. Reggel nyolc­tól délig rendel, azután készen­létben van. Búcsúzáskor még megjegyezte: nagyon jól érzi ma­gát a községben, az emberek be­fogadták, itt szerétne véglegesen letelepedni. Aranyérmes oportó A gazdaköri egyesület által szer­vezett legutóbbi borversenyen a vörösborok között a legjobb mi­nősítéssel aranyérmet nyert Né­meth András oportója. A szőlős­gazda rendszeresen részt vesz a faluban rendezett versenyeken, s többször is aranyéremmel jutal­mazták mind a vörös-, mind a fe­hérborát. Amikor azt kérdeztem, mi a jó vörösbor titka, rögtön rá­vágta: a helyes kezelés. Az első lépés, persze, a helyes metszés, azután a szőlő gondozása, per­metezése és az érett fürtök meg­felelő időben szüretelése. A má­sik lényeges elem a hordók és a bor rendszeres, szakszerű keze­lése. Ezt apjától, nagyapjától ta­nulta.- A vörösbor első fejtését el kell végezni a 45. napig. Ezt az oportót augusztusban szüretel­tem, s októberban fejtettem le először - mutatta a tiszta nedűt. - Lényeges a darálás, mikor össze­zúzzuk a szemeket, majd pedig a „kádolás”. Erre 7-8 napig szük­ség van. Utána tölthetjük csak a hordóba a préslevet. Büszke va­gyok rá, hogy az aranyérmes bo­rok közül is az első helyre rang­sorolták az oportómat. Németh András kőműves vál­lalkozó. Ilyenkor, télen kevesebb a munkája, így többet tartózko­dik az Öreg-hegyen a „Bandi” pincénél. Gyakran tartanak ott összejövetelt, pinceszert. Leg­utóbb január 8-án rendeztek bor­kóstolót nyúlpörkölttel. Újszülöttek ligete Törőcsik Ferencné polgármester büszkén tájékoztatott arról, hogy a megyében - tudomásuk szerint országosan is - először ők hozták létre az újszülöttek ligetét. Az volt a céljuk, hogy ezzel is kife­jezzék tiszteletüket a családok­nak és büszkévé tegyék gyerme­keiket, akik a községben szület­tek. Ez ugyanis nemcsak a család, hanem a falu, a közösség ünnepe is. 1999-től 56 újszülöttnek ültet­tek emlékfát, s azon egy kis táblát helyeztek el a név meg a születé­si idő feltüntetésével. Az első év­ben a „Három szombat” faluszé­pítő verseny keretében, 2000-től a falunapokon adják át a kis em­léklapot.- Mindezt azért szerveztük, hogy a község újszülötteinek egy talpalatnyi földet adjunk, amit a fájuk elfoglal - hangsúlyozta a polgármester. - Ez jelkép arra is, hogy gyökeret vertek szülőfalu­jukban. A Petőfi parkban 43 emlékfa áll, s 2002-ben megtelt. Tavaly már a Kossuth parkban ültettünk díszfát 13 újszülöttnek.- Az első három család között voltunk, amelynek a babája emlékfát kapott - mondta a liget­ben Fodor Tiborné, az édesanya. - Örülünk, mert ez azt is jelenti, hogy számítanak a jövő fel­növekvő nemzedékére. Remél­jük, hogy itt vernek majd gyö­keret. ■ Úton Európába Versenyre készen Csaknem százmillió forintot költött gép- és épület­beruházásra az utóbbi négy évben a faluszövetkezet állami támogatásból, saját erőből és banki hitelből. Ez utóbbi majdnem 50 millió forint volt - tudtuk meg Huszár Vendel elnöktől. A beruházásokat már az uniós csatlakozásra figyelve végezték, mert olyan korszerű technológiát kellett kialakítani, ami ver­senyképessé, jövedelmezővé tette a gazdálkodást. A korszerű gépek, magtárak és a szárító nélkülözhe­tetlen a fmuszövetkezet piacon maradásához. Szá­mításaik szerint tavalyi bevételük megközelíti a 200 millió forintot, ami pár százalékkal elmarad a 2002- es évétől, de így is néhány millió forintos eredmény­re számítanak. A gazdaság 1050 hektár bérelt terüle­ten gazdálkodik, s egyúttal vállalja az integrátori szerepet is: növényvédő szerrel, műtrágyával, szárí­tással és értékesítéssel segíü a kisgazdaságokat. A vetésterület 55 százalékán kukoricát, 30 százalékán búzát, 15 százalékán napraforgót termeszt.- Bizakodva nézünk az új év elé - mondta az el­nök. - Pályázati támogatással műtrágyaszórót, vált- vaforgatós ekét veszünk, s nagy teljesítményű szárító- és tisztítórendszert szeretnénk kialakítani. A beruházás összege 65-68 millió forint. ______■ Ös szegezik a múlt év számadatait a mérlegbeszámolóra Ferencz Lajosné könyvelő és Gyugyi Istvánné megbízott főkönyvelő Andocs kincse A csodakút A kegytemplom és kolostorépület, a Mária-oszlop, a Mária-szobor- és -ruhák mellett az andocsiak kin­cse a csodakút is. Szabó Ifnre esperesplébános elmondta: ez a kolostortól keletre található a zarán­dokudvarban, azon a területen, ahol a tábori oltár, illetve a Szent-tó van. A hívek csodás erőt tulajdoní­tanak a kút vizének, s úgynevezett búcsúi kereszt­gyereküket is meghintették a szentkút vizével.- A Szent-tó mára kiszáradt, egyre ritkábban van benne víz - mondta az esperesplébános. - A száraz­ság miatt nagyon sokat apadt a kút vize is, és már nem éri el azt a csövet, amin át korábban a tóba csorgatták. Valaha búcsújáráskor az ide látogató asszonyok abban áztatták meg a lábukat... A szentkút mögött állt három fűz is. Csodatevő erőt tulajdonítottak nekik. S a zarándokudvart föl­kereső asszonyok sokan e fa kérgébe tűzték hajtű­jüket, kérve a Szűzanyát, hogy fejfájásukat űzze el.- Mintegy húsz éve dőlt ki az egyik fa, annak a kérgében egy vesszőkosárra való hajtű volt - mond­ta Szabó Imre plébános. - Az utolsó fa kérgébe is - ami ugyancsak nagyon korhadt volt és a télen ki kellett vágni - nagyon sok tűt szúrtak az évek során az ide zarándokló hívő asszonyok. ___________■ Sz abó Imre esperesplébános: Ezt a régi vízlelő helyet nevezik szent- kútnak; sajnos az utóbbi években ebben is sokkal kevesebb a víz

Next

/
Thumbnails
Contents