Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-13 / 10. szám

2004. Január 13., kedd H A Z A I TÜKÖR 3. OLDAL II Hála, pénz, botrány Budapest Az orvostársadalmat is meg­osztja a hálapénz körül daga­dó botrány. A Magyar Orvosi Kamara elnöksége ezen a hé­ten tárgyal Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter levelé­ről, aki etikai állásfoglalást kért a köztestülettől. A hálapénz 1(011111 lavinát egy internetes oldal, a www.hala- penz.hu indította el, amelyen szülészek neve, telefon­száma és az általuk kért vagy elfogadott hála­pénz összege volt olvas­ható. A kismamák véle­ményüket is közzétették egy-egy orvos munkájá­ról, lelküsmeretességé- ről. Az internetes oldal ellen feljelentést tett egy szegedi professzor, aki szerint a jó hírnévhez fűződő jogokat is sértő információk jelentek meg. A személyes adatok közzététele miatt ombudsmani vizsgálat in­dult. Az egészségügyi miniszter az orvosi kamara mellett a leg­főbb ügyész állásfoglalására is vár, sőt az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatalnál egyes szülé­szek adóbevallásának ellenőrzé­sét kezdeményezte. A legfőbb kérdés az: vesztegetésnek, bűn- cselekménynek tekinthető-e a zsebekbe vándorló tarifa. Az ominózus internetes oldalt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetősége nem látta, tartalmát nem ismeri - közölte az Euro- presszel Éger István. Az elnök szerint a politikai döntéshozók kreáltak a kelleténél nagyobb ügyet ahelyett, hogy az ágazat­ban dolgozók bérét kompenzál­ták volna. A MOK elnöke szerint tisztességes bérezés és ellátási körülmények mellett szorulhat ki a paraszolvencia a magyar egészségügy „vérkeringéséből”. Az orvosok véleménye nem egységes. Sokan kol­légáikat is elítélik az álla­mi intézményekben sza­bott tarifák miatt. Egy ne­vének elhallgatását kérő szülész-nőgyógyász sze­rint egyetlen orvosnak sincs joga pénzt kérni a betegektől közintéz­ményben, ahol állami gyógy­szerekkel, állami nővéreidéi és műszerekkel gyógyítanak. Senki nem köteles elvállalni olyan szü­lés levezetését, amely miatt a sza­badidejét is fel kell áldoznia. Ha viszont elvállalja, akkor fizetség nélkül is illő bemennie a kórház­ba. Amennyiben az egészséges gyermek világra jötte után valaki szeretné kifejezni a háláját, még akkor sem illendő minden eset­ben elfogadni a pénzt - állítja a doktor. Németh zsuzsa Áder utaztatná Medgyessyt Budapest Áder János szerint az MSZP már az európai parlamenti választások szocialista sike­réért kampányol, ezért félő, a problémák megoldása helyett csak a mellébeszélés, a hazug­ság és a szemfényvesztés poli­tikája lesz úrrá a kormányon. Áder János szerint a szocialisták hosszú távú reformokat ígérnek, fejlesztésközpontúságról beszél­nek, de egy helyben toporognak. A politikus feltette a kérdést: ha László Csabának távoznia kellett a hiány kismértékű alábecslése miatt, akkor milyen szankciókat alkalmazna magára Medgyessy Péter a gazda­sági növekedés draszti­kus felülértékelése, az államadóság növekedé­se, és az évek óta példa nélküli exportcsökkenés miatt. Áder emlékezte­tett: a 2003-as költség- vetésben tervezett 4,5 százalék helyett 2,8 százalékos volt a GDP-növekedés. Az export összege hosszú évek után először csökkent, míg a belső fogyasztás ösztönzésével vádolt polgári kor­mány idején folyamatosan növe­kedett a kivitel; 2003-ban minden magyar állampolgárnak 116 ezer forinttal nőtt az adósságterhe. Áder azt tanácsolta a minisz­terelnöknek, hogy menjen vissza Thaiföldre és vigye magával Lendvai Ildikót, Kiss Pétert és Kovács Lászlót is, hiszen amíg a miniszterelnök nyaralt, a forint stabilizálódott, ám amint haza­tért és intézkedni kezdett, azon­nal zuhanni kezdett az árfolyam. A Fidesz sem magának, sem az országnak nem tesz jót, ha hiva­tásos siratóasszonyként csak azt keresi, milyen ürüggyel tudja az ország jövőjét elsiratni - áll Lendvai Ildikó közleményében. Az MSZP frakcióvezetője szerint az export a 2003. év első 11 hó­napjában több mint 6 százalékos növekedést mutatott, az utóbbi hóna­pokban 10 százalékkal nőtt az ipari termelés, nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélkü­liség, több a beruházás. ____„A fejlődés feltételeit megteremtő gazdaság­politikához az kell, hogy sor ke­rüljön az adóreformra, az egész­ségügyi reformra és a közigazga­tási reformra. Ha a Fidesz ezeket- mint eddig - akadályozza, az or­szág érdekei ellen cselekszik”- áll a dokumentumban, farkas Felmérés a Budapest Elkészültek az országos tanulói teljesítménymérés iskolákra le­bontott jelentései, amelyeket megküldenek az intézmények­nek és a fenntartóknak - jelen­tette be Magyar Bálint oktatási miniszter tegnap sajtótájékoz­tatón. A tavaly májusban tartott felmérés során 3877 általános és középiskolában vizsgálták a 6. és 10. osztályos tanulók ma­tematikatudását, valamint szö­vegértését. A felméréshez isko­lánként 20 tanulót választottak ki - közölte Sípos János köz­oktatási helyettes államtitkár. Hozzátette: az iskolai jelenté­sek tájékoztatást nyújtanak az intézmények helyzetéről, lehe­tőséget adnak az összehasonlí­tásra országosan, régiónként és településtípusonként. Magyar Bálint elmondta: a felmérés so­tanulókról rán először vizsgálták az úgy­nevezett hozzáadott pedagógiai értéket, amelyet a hozott érték alapján becsült teljesítményből és a tanulói teljesítményből számítottak. A hozott értékben a szülők iskolai végzettségét, valamint a tanulást segítő esz­közöket, otthoni könyveket, a családok számítógéppel, gép­kocsival való ellátottságát szá­mították be. A miniszter a hoz­záadott pedagógiai érték vizs­gálatát azért is tartotta fontos­nak, mivel egy 2000. évi fel­mérés arra is rámutatott: Ma­gyarországon a diákok közötti különbségek 60-70 százalékban az iskola miatt jelentkeznek, míg Svédországban ez az arány csupán 7 százalék. Magyar Bálint szerint a jelentős eltérés a magyar iskolarendszer anti­demokratikus voltára utal. Tiltakozás a zászlóégetés ellen A magyar Külügyminisztérium, osztozva a magyar közvéle­mény felháborodásában, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy vasárnap egy kis létszámú tüntető csoport izraeli zászlót ége­tett Budapesten. Izrael budapesti nagykövete hivatalos levél­ben tiltakozott a tárcánál; a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleményében megengedhetetlen­nek minősítette a Tilos Rádió épülete előtt történt zászló­égetést, valamint az e rádióban december 24-én elhangzott keresztényellenes kijelentést. Budapest Mint ismeretes, a Rákos Menti Polgári Körök Egyesülése szerve­zésében vasárnap 3-4 ezer ember tüntetett a Tilos Rádió székhelye előtt, és a demonstrálók egy cso­portja a helyszínen elégetett egy izraeli zászlót. Izrael állam buda­pesti nagykövetsége már vasár­nap nyilatkozatban tiltakozott a történtek miatt; a dokumentumot hétfőn a magyar Külügyminiszté­riumnak is elküldték. A külügyi tárca közleményében azt írja: a Magyar Köztársaság, híven a nemzetközi jog és az országok közötti együttműködés elveinek tiszteletben tartása melletti elkö­telezettségéhez, mélységesen el­ítéli a bármely állammal szemben tanúsított hasonló, megengedhe­tetlen magatartást. Magyarország változatlanul a magyar-izraeli kapcsolatok széles körű fejleszté­sére, a kölcsönös tisztelet és meg­becsülés elmélyítésére törekszik. Az ügyben megszólalt Hende Csaba, a polgári körök koordiná­tora, MDF-es képviselő is. Az MTI-nek így fogalmazott: „A zászlóégetőkről fénykép készült; A tettesekről Közösség elleni izgatás miatt is­meretlen tettesek ellen indított nyomozást a Budapesti Rendőr- főkapitányság a Tilos Rádió épü­lete előtt zászlót égetők ügyé­ben. A rendőrök sajtófotók alap­ján próbálják azonosítani a tette­seket. A hatóságok szerint a hely­színen szolgálatot teljesítők a tör­téntekből semmit sem észleltek. rendkívül üdvösnek tartanám, ha az illetők személyazonosságát az erre illetékesek megállapítanák, és velük szemben a törvény szi­gorával lépnének fel”. Hende hangsúlyozta: a polgári körök a leghatározottabban elhatárolód­nak ettől a cselekménytől, és mint fogalmazott: „azt a kérdést tesszük fel, hogy vajon kinek az érdekében állt e? a példátlan provokáció”. europress Háttér A magyar közélet hangneme az utóbbi időben egy­re durvábbá, gyakran kimondottan közönségessé vált. A politikusok, az újságírók és szakemberek egyetértenek abban, hogy ez ellen tenni kell, ám ennek megváltoztatásához nem elég pusztán a jog eszközeivel élni. Igaz, hogy durvább a közélet hangja, mint a rendszerváltás előtt, de nem olyan durva, mint a választások idején volt - mondja Zsolt Péter médiaszociológus, aki szerint sokan a Tilos Rá­dió ügyét tartják erre a legjobb példának; ennek azonban nem a közélet eldurvulásához van köze, mivel ez az adó még nem vált a közélet meghatáro­zójává. Az eset inkább extrém, mint általános. A szakember szerint az eldurvulás nem egy egyenes vonalú folyamat, hanem egy durvasági hullámvasút. A felszíni fodrozódásban a politikai durvaság most csökken, a nagyobb, piaci társadalmi logikában pe­dig a média egésze kapott hatalmas leckét arra, hogy legalább részegen ne üljön le valaki a mikrofon mö­gé. Már ez csökkenteni fogja a durva hangvételt. Zsolt Péter úgy látja: a politikusok és a média egy­aránt gerjeszti a durvaságot. Az udvariaskodó, körül­ményes médiabeszéd-stílust fölváltotta a közvetlen, ' tréfálkozó, lazább stílus annak előnyeivel és hátrá­nyaival. Előnye talán a kisebb tekintélytisztelet és nagyobb kritikai potenciál. Eljutunk azonban ennek hátrányaként a répához mint fallikus szimbólum­hoz, és az acsarkodó cikkírói stílushoz. Az alternatív rádióadók, egyes kereskedelmi marginalizált csator­nák és lapok képviselhetik tovább ezt a stílust. Idő­vel hozzászokunk, nem tartjuk majd botrányosnak őket, és ez a stílus a perifériára is sodródik. Aztán amikor mindenki a megbízhatóság és a mérsékelt hangvétel piacán próbál érvényesülni, megint kitűn­nek azok, akik a határokat feszegetik, és a hullámzás folytatódik tovább. Az egészet a nyilvánosság elvárá­sai, unalma, az érdeklődés felkeltésének lehetőségei határozzák meg. A médiaszociológus szerint jogi le­hetőségek vannak a változtatásra, de mindig az a kérdés, hogy mekkora árat kell fizetni azért, hogy a jog által megcélzott témán javítsunk. A jogi szank­ciókkal kulturáltabbá tehetjük közéletünket, de en­nek az az ára, hogy csökken a szólásszabadságunk. Az a kérdés, hogy valóban annyira eldurvult-e a köz­életünk, hogy ő maga már nem tudja kezelni a prob­lémákat. Ha igen, akkor úgy kell döntenünk, hogy vesszen a szabadság egy szelete, a műtétet el kell vé­gezni. Ha viszont nem tartunk attól, hogy a keresz­tények kiirtását javasló mondatot üldözés követi, nincs okunk az aggodalomra, akkor kár fölöslegesen korlátozni a véleményalkotás jogát, hiszen fölöslege­sen kötjük meg saját magunk kezét is. farkas melinda Politikai árkok és etikai kódexek Az utóbbi időben elharapózott a kul- turálatlanság, a durvaság a közélet­ben, amire a Tilos Rádióban szent­este elhangzott gyalázatos megnyil­vánulás világított rá legin­kább - jelentette ki Pálin­kás József, a Fidesz- MPSZ kulturális tagozatá­nak elnöke. Szerinte mind a politikai életben, mind a médiában elharapózott a durvaság, az egyik gene­rálja a másikat; épp ezért arra lenne szükség, hogy a sajtóban és a politikai közéletben egyaránt követelmény legyen a kul­turált, szélsőségektől, trágárságtól és torzítástól mentes beszéd. Pálin­kás pártja olyan közéletet szeretne, amelyben a szereplők magatartá­sukkal mércét állítanak, és értéket közvetítenek. Támogatják a Szabad­elvű Médiaműhely „újságírók egy­szerűsített etikai kódexét”, amely­nek kilenc pontja a politikusokra is érvényes. Nyakó István, az MSZP szóvi­vője alapvetően egyetért Pálinkás Józsefnek a köz­élet durvaságára vonatkozó vélemé­nyével. Ugyanakkor a szóvivő emlé­keztet: a békés közélet igényét már Medgyessy Péter miniszterelnök is megfogalmazta, amikor az árkok Nyako István betemetéséről beszélt. A másik ol­dal is beszél erről, de sokszor úgy tűnik, hogy az árkokat velünk akar­ják betemetni - mondta á szóvivő. Nyakó István szerint a megoldáshoz a politikai elit konszenzusára van szük­ség, de a médiának is ön­vizsgálatot kellene tartania. Ebbe azonban a politika nem szólhat bele - fűzte hozzá Nyakó István. A szo­cialisták szóvivője szerint kérdés, hogy ha a média vagy a politika behúzná a kéziféket, a másik hogyan reagálna erre. Fel­vetődik a mértékadó média problé­mája is, amiről szintén érdemes len­ne elgondolkodni - véli a szóvivő. ■ EMLÉKEZÉS DONRA. A doni harcokra emlékeztek az áttörés 61. évfordulóján a budai Várban, a Had­történeti Intézet és Múzeum udvarán lévő emlékműnél. Holló József vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója emlékeztetett: a 2. Magyar Hadsereg 125 ezer embert veszített. A képünkön látha- tó 93 éves Szalai József aknavetőként szolgált a Don-kanyarban. _________fotói europress/kallus györgy Pé nzváltó Kaposvár, Fő u. 12. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás . EUR 265.5000 272.0000 USD 206.0000 213.0000 GBP 380.0000 387.0000 CHF 168.5000 173.0000 SKK 6.2500 6.9000 Közű leteket is kiszolgálunk! Érvényben: január 12. Tel.: 82/312-951 Nyitva mindennap: 8-21 óráig Hírek A nemzet óhaja Magyarország teljes jogú uniós taggá válásával megvalósul a nemzet óhaja, a nagy európai család egyenrangú és teljes jogú tagjaként alakíthatjuk jövőnket, és járulhatunk ezzel hozzá az euro-atlanti kapcsolat- rendszer erősítéséhez - hang­súlyozta Mádl Ferenc köztársa­sági elnök Budapesten a Ma­gyarországra akkreditált diplo­maták számára adott újévi fogadáson, mti Jóléti politika 2004-nek a jóléti politika meg­újítása esztendejének is kell lennie - jelentette ki az esély­egyenlőségi miniszter Debre­cenben. Lévai Katalin szerint a foglalkoztatáspolitika, az ok­tatáspolitika és az esélyegyen­lőség szempontjainak egyszerre kell érvényesülni minden kor­mányzati döntésnél, mti Akcióban Szórólapakciót indít a Fidesz az idei áremelések miatt - jelentet­te ki Vígh Ilona, az ellenzéki • párt nőtagozatának elnöke. Az akció során nyolcszázezer tájé­koztató füzetet kívánnak a csa­ládokhoz eljuttatni, mti A csatlakozásról A magyar pénzügyminiszternek tartható céldátumot kell meg­jelölnie az euróövezeti csatla­kozásra, még akkor is, ha a csatlakozást el kell halasztani a jelenlegi, 2008-as célhoz képest - jelentette ki Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, mti Százezer aláírás Eddig 100 ezer aláírás gyűlt össze a Munkáspárt kórház­privatizációval kapcsolatos nép- szavazási kezdeményezéséhez. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szerint ez üzenet a pár­toknak: ennyi aláírás esetén ugyanis a parlamentnek akkor is mérlegelnie kellene és meg kellene vitatni a népszavazás kérdését, ha ők nem gyűjte- nének össze 200 ezret, mti Bérlakások Ebben az évben több mint 10 milliárd forinttal támogatja a Belügyminisztérium (BM) a bérlakás-építési és panel-fel­újítási programot - jelentette be a tárca politikai államtitkára. Pál Tibor szerint összesen 9,3 milliárd forint támogatást nyújt a tárca 110 önkormányzatnak, valamint az egyházaknak lakás- programjaikhoz. MTI Új üzem Háromszáznyolcvanmillió forin­tos beruházással műanyag­feldolgozó üzemet létesít Kör­menden a Karsai Holding Rt. A fröccsöntött műanyagipari termékeket előállító üzemben a tervek szerint kezdetben 25, egy éven belül pedig 50-100 em­bernek adnak majd munkát, mti Több műszakban A többműszakos dolgozókat képviselő szakszervezetek kezdeményezik, hogy alakuljon egy országos szintű érdekvédel­mi szövetség a folyamatos műszakban dolgozók érdek­érvényesítésére - áll a Vegyipari Munkavállalók Független Szak- szervezetének közleményében. A dokumentum szerint erről 13 szakszervezet határozott, mti ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents