Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-09 / 7. szám

2004. Január 9., Péntek T Ü K Ö R 11. OLDAL CSURGÓI Újra kinyit a közösségi ház Megszépült otthonban az idősek Ilyenkor, télidőben több szabadidős foglalkozásra is lehetőségük van; legtöbben kézimunkáznak, szőnek, párnát s lábtörlőt készítenek Újra kinyit a közösségi ház. A mu­tatós épületet szeptember óta csak a rendezvények idején láto­gathatta a közönség, s a város re­méli, hogy ismét élet költözik be­le. Működtetésének jogát - a váro­si televízió működtetésével együtt - a GA-BU Média Szolgáltató Kft nyerte el. Terveikről Garai Lajos ügyvezetőt kérdeztük.- A közösségi ház eddigi mű­ködtetése nem sikertörténet. A vá­ros most nagyon figyel rá; nem nyomasztó-e önöknek ez a teher?- Hogy megfeleljünk az igé­nyeknek, nem nyomaszt; meg­szoktuk. Amióta a csurgói tévét csináljuk, naponta a kirakatba tesszük az adásainkat. Hála isten­nek, a hobbim egyben a munkám is; ez manapság nagyon fontos.- Mi adja az önbizalmat?- Harminc éve dolgozom Csur­gón a közművelődésben, hiszen a televíziózás is a közművelődés szerves része. A művelődési ház­ban 24 évig dolgoztam, szinte minden poszton. Az elméletet a szakma jeles képviselőitől tanul­Húszévi szünet után újra van iro­dája a vöröskeresztnek Csurgón. Tavaly szeptember 1-jén nyitot­ták meg, s három emberrel kezd­ték a munkát. Sótonyi Tibomé, a vöröskereszt megyei szervezeté­nek a titkára elmondta: a csurgói - egyébként jól működő - szer­vezetet az 1980-as években szün­tették meg, majd a kistérség fal- vait kétfelé osztották, és a marca­li, illetve a nagyatádi szervezet­hez kapcsolták. Sokkal hatéko­nyabb munkát végezhetnek azonban a vöröskeresztes szak­emberek, ha a kistérségben önál­ló központjuk van. A munkatár­sakat a Somogy Megyei Munka- nélküliekért alapítvány csurgói szervezete, valamint a munka­ügyi központ által fémjelzett „Nők munkaerő-piaci reintegrá­tam, és a’Pécsi Tudományegyete­men szereztem diplomát. Úgy gondolom: a munkában töltött idő és a tudás méltán ad annyi ön­bizalmat, hogy merjem vállalni ezt a nemes feladatot.- A csurgóiak többsége nem ér­deklődik a közösségi ház rendez­vényei iránt. Hogyan akar ezen változtatni?- Szerintem nem így van. Tény, hogy jóval kisebb a kulturális rendezvények iránti érdeklődés, mint korábban, de ennek egye­bek között az is oka, hogy évek óta olyan emberek vitték a kö­zösségi házat, akik nem itt lak­tak, ezért talán kevésbé tudták, mi érdekli a lakosokat. Ha nem tudnék miből választani, én sem érdeklődnék.- Ki kell szolgálniuk a tömeg­igényt, de a színvonalból sem en­gedhetnek, s mindezt vállalkozó­ként.- Szeretem a kihívásokat. A csurgói tévét is szinte a semmiből teremtettük meg, és ma már jog- gal vagyunk büszkék rá. ______■ dó ja” című Phare-program biz­tosítja, helyiséget az önkor­mányzattól kaptak.- Véradást szerveztünk Inkén és Csurgón, karácsony előtt olcsó szaloncukrot árusítottunk, a rá­szorulóknak felajánlásokból szár­mazó ruhát osztunk. A korábbi önkéntesekkel is fölvettük a kap­csolatot - sorolta László Árpádné munkatárs, hogy eddig mit végez­tek. A régi önkéntesek közül volt, aki készségesnek mutatkozott, mások elutasították a felkérést. Pedig segítők bevonásával sokkal könnyebb volna megszervezni a falvakban a véradást és a szerve­zetet támogató bélyegárusítást. - Szeretnénk, ha minden települé­sen meg tudnánk nyerni valakit a vöröskeresztnek, de ennyi év után ez nagyon nehéz. ______■ Bef ejezték a gondozási központ épületének a felújítását. A három ütemben elvégzett beruházás so­rán cserepezték a tetőt, szélesítet­ték a járdát, akadálymentesítették és felújították a vizesblokkot. Új bejárati ajtót építettek, hogy kerekes kocsival is könnyen meg­közelíthető legyen az épület. Az Időszaki polgármester-válasz­tás, testületi viták, csőd közeli helyzet, máig betöltetlen alpol­gármesteri poszt - megannyi dolog keserítette tavaly a csur­góiak életét. Bihariné Asbóth Emőke polgármester mégis de­rűlátó. Azt mondta: örül, hogy így megúszták azt az évet, sőt fejlesztésre is volt lehetőségük.- Április végén 180 millió forintos működési hiánnyal vettem át a vá­ros vezetését - mondta Bihariné Asbóth Emőke. - A képviselő-testü­let legsúlyosabb döntése volt a ta­karékossági csomag elfogadása, ez 50 millió forint megtakarítást ho­zott. Nehéz szívvel, sok vívódás után zártuk be a Napsugár tagóvo­dát és szavaztuk meg a leépítést. Nem maradt magára a város, összesen 200 millió forint állami támogatást kapott, s volt ok öröm­re is. - Feszített költségvetésünk el­lenére az intézményeink működő­képesek - mondta a polgármester.- Felújítottuk a rendelőintézet homlokzatát, megőriztük közterü­leteink rendjét, akadálymentesí­tettük az okmányirodát, és kátyúz­tunk. A Habitat-szervezetnek új építési telkeket adtunk át. Bevezet­tük a közterületek rendőrséggel közös ellenőrzését, így megszűn­nek a szabálysértések is. Uj test­vérvárosi szerződést kötöttünk a japán Ogachimachival. Persze so­rolják az emberek, hogy ez sincs, alagsori mosó- és mosogatóhelyi­ségeket is felújították. Új vakolatot kapott a ház és melléképülete. Kisné Madáes Ilona, a gondozá­si központ vezetője azt mondta: minden nagyon szép lett, s a gon­dozottak is elégedettek az ered­ménnyel. Az épületben 25 személy nappali ellátását biztosítják és ét­az sincs, munkahelyek szűnnek meg, de úgy gondolom, hogy azért sok mindennek lehet örülni is.- A költségvetési hiány nemcsak 2003-ra szólt.- A múlt évi takaré­kossági csomagunk ho- zadéka az idén erősödik, a működési hiányunkból 60 millió forintot kivehe­tünk. Meghúzzuk a nad­rágszíjat, és folytatjuk a takarékossági progra­mot. Pénzt remélünk az önhikis pályázattól, a gázkompenzációból, s ami eddig nem sikerült: megpróbáljuk érté­kesíteni a Meller-kastélyt és az Erste Bank épületét. Vannak még kiajánlható ingatlanaink.- Megszűnik a MÁV-állomásfő- nökség, nem itt lesz a diákfeszti­vál, ugyanakkor dédelgetett tervük a rendőrkapitányság, a közjegyző- ség felállítása. A valósággal szem­ben ez nem túlzott bizakodás?- A térségi szerepkör nagyobb esélyt ad a városnak, és mi modell­ként szeretnénk folytatni térség­központi tevékenységünket. Az okmányiroda, a rendőrség, a tűzol­tóság, a családsegítő és gyermekjó­léti szolgálat, az iskolafenntartó társulás térségi feladatot lát el, s egy munkaszervezet létrejöttét ter­vezzük az idén, ez infrastrukturá­lis fejlesztést is jelent. Bátran mon­dom: a megye modellként műkö­dő két kistérségében nincs annyi keztetést az időseknek, valamint számos szabadidős foglalkozást szerveznek. Ilyenkor az idősek leg­többször kézimunkáznak, párná­kat készítenek, ácsorr rendez­vényük előtt i iául száznál több lábtörlőt adtak , i, az áraooi jutott tombolára, s a l mogulokatmeg- ajándékozták alkot, ajkkal. társulás által fenntartott feladat, mint amit mi végzünk már több mint öt éve. Ezáltal jók az esélye­ink. Tervezzük a köz- jegyzőséget, nem adjuk fel a rendőrkapitányság­gal kapcsolatos elképze­léseinket, és szeretnénk államivá alakítani a tűzol­tó-köztestületet. Az állo­másfőnökség megszünte­tése a város megkerülésé­vel történt, s fájlalom, bár nem érinti az utasokat. A diákszínjátszó-feszti- vál pedig még nem lezárt ügy.- Szűkös a keret. Mit tervezhet­nek erre az évre?- Sok elképzelésünk van, és ke­vés a pénzünk, de ha nem terve­zünk, esélyünk sem lesz. Szeret­nénk folytatni a szociálislakás­programot, gondolkodunk egy fecskeházon. Remélem, a szenny­vízberuházás befejeztével kijavít­hatjuk a rossz utakat. Szeretnénk legalább két medencét építeni a strandon. Mindezt pályázati támo­gatással. S több nagy rendezvé­nyünk is lesz; márciusban a város­sá válás 15. évfordulója, és szinte biztos, hogy Csurgón lesz a ma­gyarországi nagyasszonyok napja is. Megrendezzük a hagyományos virág-, sör- és őszi fesztivált is. Lesz látnivaló Csurgón, de nagyon fon­tos a jobb marketing, hogy megáll­jának itt a tengerpartra menők vagy az onnan visszatérők. ■ Hírek FEJLESZTIK A KÉT ISKOLÁT. Csaknem 100 millió forintos be­ruházást végezhet el az önkor-' mányzat, ha nyer a két általános iskola informatikai fejlesztését támogató Phare-pályázaton. Az Eötvösben akadálymentesítené­nek is, mert az emeleten van az informatikaterem. A Rákóczi is­kola korábban nem nyerte el a 200 milliós címzett támogatást korszerűsítésére, ezért is bíznak most a Phare-pályázat sikerében. EMELTÉK A HELYPÉNZT. Az iparűzési és építési adó nem vál­tozott, ám emelték a piacozók és vásározók helypénzét: napi 500 forintot kell fizetni egy-egy árusí­tóhelyért. Egyéb, ideiglenes terü­lethasználatért ötezer forintot kér a város. Az iparűzési adó fi­zetése alól mentesül az a vállal­kozó, akinek előző évi bevétele nem érte el az egymillió forintot. TÖBB GYERMEK SZÜLETETT. Tavaly 49 gyerek született a vá­rosban, és 33 pár kötött házassá­got. Az elhunytak száma 31 volt. Állandó vagy ideiglenes lakos­nak 409-en jelentkeztek be Csurgón, közülük száz jött vi­dékről, a többiek csak a telepü­lés másik utcájába költöztek. TÁMOGATOTT SPORTOKTATÁS. Az atlétikai szövetség a nemzeti program keretében támogatja a II. Rákóczi Ferenc iskola atléti­kai oktatását. Az anyagi támoga­tásért cserében a testnevelőknek legalább heti két atlétikai foglal­kozást kell tartani, s teljes csa­pattal kell indulni a versenye­ken; együtt kell működni az at­létikai szakosztállyal is, odairá­nyítva a tehetséges sportolókat. AJÁNDÉK A MÚZEUMNAK. Újabb adományokkal gyarapo­dott a városi múzeum. Pataki Já­nos és Witt Lászlóné múlt szá­zadi iratokat adományozott az intézménynek. Az előbbi egye­bek között egy iparostanonc is­kolai bizonyítványát, illetve iparigazolványt adott, A vüág története című sorozat 1902-es köteteit, Wittné pedig erdőbir­tokossági névjegyzéket. TŰZOLTÓKOCSI KÜLFÖLDRŐL A németországi testvérváros, Haimhausen egy tűzoltókocsit adományoz a városnak. Az ün­nepélyes átadása valószínűleg márciusban lesz, Csurgó város­sá válásának a 15. évfordulóján. A testvérvárosi szerződést 2002 őszén írták alá, s eddig legtöbb­ször a két település kórusai ta­lálkoztak. Mint Torsten Wende haimhauseni polgármester ki­nyilvánította, szeretnék erősíte­ni a kapcsolatot más civil cso­portokkal és szervezetekkel is. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK; VARGA GYÖRGY Lelkes vöröskeresztesek Segítők közreműködésével osztottak a rászorulóknak ruhaneműt is a felajánlásokból Több eséllyel, szűkös pénzzel így új autó vásárlása esetén 1OQ.0Ó0-500.000 Ft-os kedvezményt tudunk adni kedves vásárlóinknak. * DAEWOO SANTICS Nagyatád, Szabadság u. 21 82/454-136, 30/9475-294 DAEWOO Hite szerint ír az új tanár Ifj. Szabó Sándor, a református gimnázium fiatal tanára írta és állította színpadra azt a darabot, amivel szabadtéri színpadot avattak. Tavaly egy Baksay- művet újított föl, s megjelent két tudományos-fantasztikus regé­nye is. Tervei szerint az idén négy újabb könyvét olvashatja a közönség.- Negyedikes koromban már re­gényt írtam, legalábbis én annak neveztem - emlékezett. - Eléggé magamnak való gyerek voltam, mindig sokat olvastam, és folyama­tosan írok. Két megjelent regényének sci-fi a műfaja. Az egyikben a bibliai Dávid király történetét dolgozta fel, tudo­mányos-fantasztikus elemekkel szőtte át, a másik könyv egy tökéle­tes kereszténynek beprogramozott, klónozott emberről szól. A szerző szerint egyebek között azt hivatott bemutatni, hogy nem akkor jó ke­resztény az ember vagy egy lelkész, ha tökéletes, hanem ha megbánással tud felülemelkedni a gyar­lóságain.- Mién kedveli ezt a műfajt?- Megmozgatja a fantá­ziámat, és itt ehhez eléggé tág a tér. Kedvelem a tu­dományos-fantasztikus regényeket, de olvasok mást, klasszikusokat is.- Kik alkotják az olva­sótáborát?- „Viadalív” című könyvemet kedvelik a ha­gyományos sci-fit kedvelő olvasók, a másik regé­nyem pedig mintegy hi­dat képez a keresztény és sci-fi-olvasók között. A visszajelzések szerint mindegyik tábor talált benne érdekeset.- Más azonban a sci-fi, és egé­szen más az iskolai színjátszás. IQ. Szabó Sándor 1979. március 3-án született Bácsalmáson. Kun- szentmikláson érettségi­zett. a Xároli Báspár Re­formátus Egyetemen szerzett hitoktatói és angoltanán diplomát. Most végzi a drámape­dagógia szakot és inter­netes oldalt szerkeszt.- A feladatot nem én kerestem, hanem megta­láltak vele. Az az elvem: hagyni kell a gyerekeket: csinálják, és ne az legyen, amit én akarok. A sza­badtéri színpadon bemu­tatott színdarabban en­gedtem kibontakozni őket. Nem mindig úgy si­került, ahogyan én sze­rettem volna, de nem volt rossz, csak más.- Csurgó az első mun­kahelye, s távol van ászü- lőhelyétől. Hogyan sike­rült itt beilleszkedni?- Könnyebb Csurgóra kerülni, mint Kunszent- miklósra, mert a kunok nehezen fogadják be az idegent, az csak „gyütt­ment” nekik. Rajtam kívül sokan vannak itt, akik nem tősgyökere­sek, talán ezért is egyszerűbb. Csur- gó befogadja az embert. ■ Eladják a régi kastélyt Eladja az önkormányzat a Mel­ler-kastélyt. Ez a város egyik leg­szebb épülete, amit az 1880-as években építettek. Festetics bér­lője, Meller Henrik lakott itt, majd 1949-ig a fia. A kastély környéke régen vadaskert volt évszázados fákkal, de ezeket egy kivételével még az államosítás előtt kitermel­ték. 1950-1970-ig itt volt a járási pártbizottság, majd a szakmun­kásképző, később a leendő óvó­nők tanultak itt, s utoljára a Nagy- váthy diákjai. Most üresen áll az épület. Az önkormányzat 1994- ben tízmillió forintért részben fel­újíttatta, de nem tudja fenntarta­ni. A tetszetős kastély alkalmas volna oktatási, kulturális célokra, de szállást is ki lehetne benne ala­kítani. Bihariné Asbóth Emőke polgármester azt mondta: voltak érdeklődők, csak vevő nem akadt. Az épület hasznosítására is vannak elképzeléseik. ______■

Next

/
Thumbnails
Contents