Somogyi Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-09 / 7. szám

6. OLDAL S 0 M 0 G Y I TÁJA K 2004. Január 9., Péntek ÖT BŰNCSELEKMÉNY. Békés volt tavaly a somogyi határsza­kasz. A pécsi határőr-igazgató­sághoz tartozó somogyi szaka­szon 83 jogsértő cselekményt, köztük öt bűncselekményt fed­tek föl. Tiltott határátlépés nem volt, és jogsértés is csak kevés. A 78 szabálysértő többsége a köz­lekedés szabályait sértette meg. STRANDTISZTÍTÓK. Minden ötödik közmunkás tovább dol­gozhat Barcson azok közül, aki­ket az ősszel vett föl a városgaz­dálkodási igazgatóság. 50 mun­kanélkülinek indítottak progra­mot, s a 6,9 millió forint 70 száza­lékát pályázaton nyerte el a város. Az önkormányzat tíz asszonyt to­vább foglalkoztatott: négy hóna­pig dolgoztak, egyebek közt a szabadstrandnál parttisztításon. TAPS A LÁNYOKNAK. A roma napon mutatkozott be sikerrel, s azóta több fellépése is volt a leg­fiatalabb barcsi cigány hagyo­mányőrző együttesnek. Az öt ci­gánylány és a két fiú sikert ara­tott Nagykanizsán, majd a roma közösségi házban a Cigány Fiúk együttessel közös műsorban. A lányok fél éve énekelnek s tán­colnak együtt cigánymuzsikára. TETŐ A TEMPLOMRA. Új tetőt kap a barcsi katolikus templom; a 200. évforduló tiszteletére sze­retnék helyreállítani a műemlék épületet. A felújítást a belső fes­téssel kezdték, de kiderült, hogy a tetőt fedő pala szétporlik, ezért először új cserepet raktak rá öt­millió forintért. A belső felújítást várhatóan jövőre folytatják. ■ Kenyér helyett a morzsát Darány Pék volt az apja, sőt a nagyapja is. Ifi. Kiss Ferencnek nem kellett sokat törnie a fejét, hogy mi le­gyen. Náluk apáról fiúra szállt a mesterség. - Sokáig nagy kedv­vel sütöttem éjjel a pékárut; ak­kor megérte ezzel foglalkozni - mondta. - Később nőttek a költ­ségek, drágult a kenyér, és so­kan nem tudnak mindennap friss kenyeret venni. Jelentősen csökkent a forgalmunk. Ezért morzsaüzemmé alakítottam a pékséget. A vállalkozás munka- lehetőséget is teremtett: kilenc embert foglalkoztatok az üzem­ben. Termékünket olasz, illetve román piacra is szállítjuk, s új­donságot készítünk: háromféle ízesítésben aranymorzsát. ■ AZ OLDAL CIKKEIT NAGY LÁSZLÓ ÉS GAMOS ADRIENN ÍRTA. FOTÓK: NAGY LÁSZLÓ Rejtett kincs a falvak alatt Több százan keresik föl téli napokon is a vísontai termálfürdőt, sokan keresnek itt felüdülést és pihennek a medencék vizében Alig van olyan település a Drá­va mentén, ahol ne találtak volna termálvizet az utóbbi év­tizedekben. Csak kevés volt azonban olyan szerencsés, mint Csokonyavisonta, amely­nek a vize ma már nemzetközi hírű fürdőt táplál. A térség leg­nagyobb értéke a hatalmas ki­terjedésű, összefüggő termál­vízkészlet, ez a folyótól a n agyat ád-csurgó-homok- szentgyörgyi karéjig húzódik. A hatalmas melegvíz-készlet létét legnyilvánvalóbban a termál­strandok nagy száma bizonyltja. Legismertebb a visontai, de Babócsán és Szulokban is van meleg vizes fürdő, Barcs pedig az idén építi meg. Sok településen - így Kálmáncsán, Rinyaújnépen, Somogyaracson - évtizedekkel ezelőtt ugyancsak találtak meleg vizet, pénz híján azonban még­sem lett belőle fürdő.- Szerencsés adottságú a terü­let: a mély Dráva menti medencé­be - egyes részei a tengerszintnél 3-4 ezer méterrel alacsonyabban vannak - sok víz leszivárog, a ta­laj felsőbb szintjein pedig jól záró réteg helyezkedik el - mondta Gombor László, a nemzeti geoló­giai szolgálat dél-dunántúli hiva­talvezetője. - Ugyanakkor a Drá­va menti talaj porózus, kisebb a repedezettsége, s emiatt ez a melegvíz-készlet korlátozottabb, mint például a harkányi területe­ké. Persze ez a termálvíz még év­századokra elegendő, akkor is, ha minden második településen für­dőt nyitnak. Ez utóbbira természetesen nincs sok esély. A szakember szerint a lezárt kutak újranyitása és a strandok építése olyan költ­séges, hogy a kis önkormányza­tok nem tudják vállalni. A befek­tetőknek sem csábító, hiszen egy termálfürdő nem nyújt gyorsan nagy hasznot. - Ha valaki mégis megpróbálkozik a termálvíz hasznosításával, hagyja a régi kutakat. Jobban jár, ha új kutat fúrat, s célszerű mindjárt kettőt, hogy később ne legyen gond a vízellátással - mondta a szakem­ber. - A termálterveket a Mól szakembereivel sem árt egyeztet­ni, hiszen a térségben ma is rend­szeresen kutatnak olaj és földgáz után, és a termálkút működtetése befolyásolhatja a szénhidrogén­kitermelést. A meleg víz a térségnek olyan kincse, amivel ma még - néhány szerencsés település kivételével - nem tudnak mit kezdeni. A fürdő csak egy a meleg víz hasznosítá­sának a lehetőségei közül. Emel­lett épületek fűtésére, a kertészet­ben, a növénytermesztésben is rendkívül jól hasznosítható. A termesztők esküsznek rá, hogy a termálvíz a legjobb öntözőszer. Ezeket az előnyeit eddig egyálta­lán nem használták ki, bár a visontai fürdőhöz tervezett épü­letegyüttest már termálvízzel sze­retnék fűteni a tulajdonosok, és hasonlóra törekszenek a barcsi beruházáson is. ■ Több lehetőséget kínál Csik László csokonyavisontai polgármester: - A falu jövője attól . függ, hogyan tudunk élni a meleg vizes fürdő adta %• lehetőségekkel. Jól felfogott érdekünk, hogy min- 1 dent megtegyünk a fürdő fejlesztéséért, hiszen szá- V w fíl/ mottevö ipar híján újabb munkahelyeket egyedül a Hl 7 tunzmus növelésétől remélhetünk. A strand már ma rjm is az egyik meghatározó foglalkoztató, és közvetve is többen élnek a termálturizmusból. Az alkalmazot- Bw fiHB tak számát - ez ma 35 - szeretnénk néhány éven. a belül a duplájára növelni, s arra is törekszünk, hogy még több családnak jelentsen jövedelemkiegészitést a fürdő. Virth József szuloki polgármester: - A községi strandunk szezo­nális, ez csak tavasztól őszig tart nyitva. Télen nem tudjuk üzemeltetni, mivel nincs fedett meden­cénk. A falu számára elsősorban a munkahelyek jelentik a fürdő hasznát és az az ismertség, amit a strandnak köszönhetően Szülök elért. A lehetősé­geinkhez mérten igyekszünk minden évben fej­leszteni. Az idén bővítenénka kempinget, és szük­ség volna gyerekmedencére is. Persze, hogy mind­ebből mit tudunk majd megvalósítani, az csak a költségvetés végleges számainak az ismeretében derülhet ki. Boldogulni próbálnak a romák Homokszentgyörgy A szentgyörgyi cigányok dolgoz­ni akarnak, csak éppen esélyük sincs, hogy munkához jussanak - állítja Orsós Éva, a helyi romák érdekvédelmi szervezetének ve­zetője. - A tésztaüzemnek állan­dó gárdája van, közhasznú mun­kásnak ritkán válogatják be a ro­mát, egyedül a szarvasmarhatele­pen dolgozhat néhány cigány. Magam vagyok a legjobb példa: szakmám, érettségim van, tanfo­lyamokat végeztem, mégsem tu­dok elhelyezkedni. Nőiruha-ké­szítői, nonprofit-menedzseri, tré­nerasszisztensi oklevelem van, mégis kétséges, hogyan tudom eltartani ötéves kislányomat. Az érdekvédelmi szervezetet is azért alapították meg három éve, hátha így sikerül növelni az esélyeiket. Munkahelyet ugyan nem teremtettek, de sikerrel pá­lyáztak először kukorica-, most pedig gyógynövénytermesztésre. Ősszel kiültették az első tárkony­palántákat, tavasszal pedig már borsmenta is terem a kertekben. 1,8 millió forintot kaptak a gyógynövénytermesztés meg­szervezésére az Autonómia ala­pítványtól. Öt család jelentkezett rá, s családonként 300 négyszög- öles területen ültettek tárkonyt. Nem mertek többen belevágni, mert nincs benne gyakorlatuk. A tárkonypalántákat Ráksiban vá­sárolták, s a fűszernövényt és a gyógytea alapanyagát is Baranyá­ban veszik át tőlük. ■ Esténként háromszáz tanuló A TIT barcsi alapítványi középis­kolája 7,48 millió forintot nyert informatikai fejlesztésre a mun­kaügyi minisztérium pályázatán. A pénzből informatikai szaktanter­met építenek; egyebek között 12 számítógépet vásárolnak, nyelvi la­bort alakítanak ki. Nagy szükség van rá, hiszen hetente 300-nál több diák fordul meg nálunk, és á többségük informatikát tanul mondta Káplár Adolf igazgató. - Eddig bérelnünk kellett a számí­tástechnikai termet a város más iskoláitól. Harmadik éve működik a kö­zépiskola, s ennyi ideje folyama­tos a gimnáziumi képzés. - Most száz gimnazista tanul nálunk es­tin. A szakmunkásképzőt vég­zetteknek teremtettünk lehetősé­get az érettségi megszerzésére három év alatt. Az idén érettségi­zik az első osztályunk 24 diákja. A képzés iránt nagy az érdeklő­dés, sokan járnak be a Dráva menti falvakból, sőt még Baranyából is van diákunk. A tanárok a Dráva Völgye Közép­iskolából kerülnek ki. A diákok angolt és néme­tet tanulnak, s termé­szetesen informatikát. Emellett 31 érettségi­zett diákunk tanul iro­davezetői ismereteket, s két tucat hallgatója van az an­gol és német nyelvóráinknak. Nemrég zárult a kétéves felsőfo­kú mérlegképes könyvelői kép­zésünk. Az idén is folytatódik a gimná­ziumi képzés, s emellett szociá­lisasszisztens-, szociálismunkás- oktatást is indítanak szeptember­től, valamint pénzügyi számviteli ügyintézői tanfolyamot. ______■ Ne gyvenmillió kábeltévére Szulok-Darány Jelenleg tizenhárom tévéadó kö­zül választhatnak, egy sikeres pályázat folytán azon­ban az év végén 54 té­vécsatorna válik elérhe­tővé a darányi és a szu­loki családok számára. Egy szigetvári közpon­tú kábeltelevíziós társa­ság csaknem negyven- millió forintos beruhá- j zásban újjáépíti a két falu teljes kábelhálóza­tát, s a 860 megaherzes csillagpontos rendszer kiépítése révén emelkedik több mint a négyszeresére a tévécsatornák száma. Ezenkívül olcsó inter­netezésre is lehetőség nyílik elő­reláthatólag, s igény szerint a ká­beltelefon is elérhető lesz a két településen. A beruházáshoz több mint 17 milliós vissza nem térítendő támogatást nyertek. Villányi László darányi pol­gármester elmondta: a jelenlegi - több mint tízéves - há­lózatot a legmodernebb technológia váltja fel, s annak a központja majd a darányi iskolá­nál lesz. Várhatóan négy csomag közül vá­laszthatnak a lakosok. A hálózat mindkét faluban kiépül az év vé­géig, és szeretnék idő­vel a környező települé­sek rendszereit is hasonló szint­re fejleszteni és összekapcsolni. A térségben ezzel egyidejűleg a PanTel beruházásában jelentős távközlési fejlesztésre is sor ke­rül. Jelenleg arról tárgyalnak, hogy a kettő hogyan egészítheti ki egymást. ________________■ Sz ázezrek a párnák alatt Mozgásba lendült a sportkör Dráva mente A besurranó tolvajok ellen az egyetlen lehetséges védekezés a „szem” - szomszédok egy­másért - mozgalom. Csak úgy szoríthatóak vissza az egyre gyakoribb lopások, ha a szom­szédok is figyelnek egymásra. A Dráva menti falvakban még mindig bíznak az idegenben. Kastélyosdombón rövid idő alatt háromszor is loptak, s mégis min­den alkalommal beengedték a tol­vajokat, akik itt többnyire földvá­sárlónak adták ki magukat. Főleg a Barcshoz közeli falvakat keresik föl a besurranó tolvajok, mert ott gyanútlanok az emberek.- Könnyű dolguk van: a pénzt még mindig a szokott helyekre rejtik, s ha egyáltalán be van zár­va az ajtó, a kulcsot sem nehéz megtalálni. Nem ritka, hogy ak­kor surrannak be a házba, míg a gazda a kertben dolgozik, s tárva- nyitva az ajtó - mondta Kiss Elemér, a barcsi ka­pitányság vezetője. - Pedig a legjobb védelem a megelőzés; ha már megtörtént a baj, utána rendkívül nehéz a bizo­nyítás. A tolvajok ugyanis szinte kizárólag csak pénzre utaznak. A kapitányságvezető azt ajánlja: kérjenek igazolványt, s még akkor se engedjenek be a la­kásba idegent. Ha idegen autó jár a faluban, írják föl a rendszámát; a szomszédok figyeljenek a másik portára is. A „szem” mozgalom nemrég Kálmáncsán és Somogy­aracson eredménnyel járt. A felírt rendszámnak köszönhetően el­fogtak egy pécsi asszonyt, társait pedig körözik. Fekete szigetelő- szalaggal módosították autójuk rendszámát, de a rendőröknek így is sikerült őket beazono­sítani. Egy másik besur­ranó tolvajt pedig 1,8 év börtönre ítéltek. A ka­posvári illetőségű férfi 2002 tavaszán társával egy komiósdi idős asz- szonyhoz kopogtatott be; az volt a meséjük, hogy a kárpótlási hiva­taltól küldték őket. Tud­ták, hogy az asszony néhány nap­ja 240 ezer forint kárpótlást ka­pott. S míg egyikük lekötötte a fi­gyelmét, a másik elemeit négy- százezer forintot. A férfit mint többszörös visszaesőt jogerősen 1,8 évi börtönre ítélte a bíróság, és két évre eltiltotta a közügyektől. A kaposvári besurranó tolvaj már ti- zenhatszor volt büntetve. ■ SOMOGYUDVARHELY Diáksport-egyesületet alakítottak Udvarhelyen, s ebbe szeretnék be­vonni a felnőtteket is. Öt szakosz­tályt - kézilabda-kosárlabda, ke­rékpár, aerobik-életmód, labdarúgás és asztalite­nisz - hoztak létre, és a gyerekek lelkesedését jel­zi, hogy sokan egyszerre több sportot is űznek.- Szüleik is helyeslik, támogatják, ezért bízom abban, hogy sikerül moz­gásra bírni a felnőtteket is - mondta Tanai Jácint testnevelő.-Tudjuk, nem egyszerű feladatra vállalkozunk, de megpróbáljuk. A tagság nem jár kö­telezettséggel, így aki kihagy né­hány foglalkozást, utána bármi­kor folytathatja. Az életmódválto­zás lehetőségét szeretnénk fölkí­nálni az embereknek. A felnőttek jelenléte azért is fontos, mert pél­dát mutatnának a kicsiknek. A többi között kerékpártúrá­kat s a környező falvak lakosaival közös tornákat terveznek. Az egyesület létrehozásával a lehe­tőségeik is nőttek; pá­lyázni tudnak, és köny- nyebbé válhat a sporto­lók utaztatása, az esz­közvásárlás. Az önkor­mányzat az első perctől támogatja a kezdemé­nyezést. - Amin az egyesület sem tud vál­toztatni, az a tornate­rem hiánya. Ez az isko­lának is* nekünk is egy­aránt gond - tette hozzá. Somogyudvarhelyen már ed­dig is volt egy sportegyesület. A testnevelő tanár elmondta: teljes az összhang a két sportkör kö­zött, a diákegyesület utánpótlást nevel a focicsapatnak. ________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents