Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-06 / 284. szám

2003. December 6., Szombat HÉTVÉGÉ 11. OLDAL ■ „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Mikulás vagy Télapó? Nehéz örökséggel az unió kapujában FEKETE LÁSZLÓ 1945-BEN született Szennán. A Táncsics gimnázi­umban érettségizett. A Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett jogi diplomát. Ügyvéd, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnöke. Nős, egy gyermeke és egy unokája van. Amikor először tették fel nekem ezt a kérdést, azonnal azt válaszol­tam: Mikulás. Hogy miért? Bizo­nyára a gyermekkorom óta meg­szokott elnevezés és ünnep, a Mi­kulás-nap hagyománya mondatta ezt velem. Mert ki is a Mikulás? A gyermekek képzeletében élő, de­cember 6-án a jóknak a puttonyá­ból vagy a zsákjából ajándékot, a rosszaknak viszont virgácsot hozó fehér szakállú, piros köntösű, püs­pöksüveges öregember. A kisgyer­mekkor végét jelezte, ha valaki a kérdésre „Hiszel a Mikulásban?” úgy felelt, hogy „Á, dehogy!" vagy „En már nem!" A Mikulás-nap val­lásos ünnepnek számít, hiszen a Mikulást sokan Szent Miklós püs­pök alakjához és tevékenységéhez kapcsolják. Azokban a bizonyos időkben, amikor a vallásosság be­ismerése nem sok jóval biztatott, meg aztán az orosz nyelv is kötele­ző tantárggyá vált, a1 Gyéd Maróz' - vagyis a Télapó vált hivatalos ajándék- vagy virgácsosztogatóvá a Mikulás helyett. Ennek az lett a következménye, hogy a Mikulás­nap helyét átvette a Télapó-ünnep vagy -ünnepély. Már ahol és aki­nél! A mi számunkra, magyarok számára mindenesetre furcsa volt Mikulás napján a Télapót várni. Pedig erre a napra készülni is kel­lett; ahogy a vers is mondja: „Kis cipellő, páros kettő; / Ablakunkba téve”, vagyis ki kellett pucolni a ci­pőnket vagy a csizmánkat, és kité­ve az ablakba, várni a Mikulástól a hozzá írt levélben - megindokolva - kért finomságokat, ajándékokat. Ma már, amikor a magyarok is vüágutazóvá váltak, talán nem is olyan nagy dolog eljutni a messzi Finnországba, Rovaniemi városá­ba, ahol - nyelvrokonainknál - át­lépve az északi sarkkört, találkoz­hatunk az igazi, valóságos Miku­lással, akit a finnek úgy neveznek, hogy Joulupukki. De nevezzék őt bárhogy, a Mi­kulás-nap az első, szép állomása az év végén, decemberben kezdő­dő meghitt, a legtöbb családban a szeretet és összetartozás érzését erősítő ünnepek sorának; az ad- ventnek, a karácsonynak és a szil­veszternek. MIHÁLYÉALV! LÁSZLÓ Néhány év alatt ötszörösére emelkedett az ügyvédek száma. Vannak, akik úgy vélik: ez a szakma felhígulásával, presz­tízsveszteséggel is járt. Összes­ségében azonban az a tapaszta­lat, hogy a magyar ügyvéd tu­dásban, felkészültségben sem­mivel sem marad el uniós kollé­gáitól, megbecsültségben annál inkább. Néhány évvel ezelőtt az ország­ban 1500 ügyvéd volt, s egy kicsit misztikus és elérhetetlen pálya volt ez. Most kilencezer ügyvéd prakti­zál. S már nem „csak” ügyvédek vannak, hanem „sztárügyvédek”, reflektorfényben élők, „klasszikus”, régi vágású ügyvédek, és bármily hihetetlen, vannak a létminimum környékén tengődök is. Régebben ügyvédnek lenni fogalom volt, és rangot jelentett. Ma megoszlanak a vélemények...- Nem kell nosztalgiázni, fölösle­ges a múltba tekinteni - véli dr. Feke­te László, a Somogy Megyei Ügyvé­di Kamara elnöke. - Szembe kell nézni azzal, hogy az ügyvédi pálya presztízse csökkent. Az utóbbi években nagyon sok volt a változás. Ötszörösére nőtt az ügyvédi kar lét­száma, Somogybán például alig fél­százról 230-ra. Hogy ez egyet jelent a felhígulással? Sommás ítélet. Per­sze, jöttek olyanok, akik felhígítják a szakmát. Jöttek azonban jogtaná­csosok, bírák, bírósági elnökök, ügyészek is, akik olyan sajátos tu­dást hoztak magukkal, amely emeli az ügyvédi kar rangját. Úgy vélem: mindössze arról van szó, hogy az a mozgás, ami a társadalomban vég­bement, az ügyvédi karra is jellem­ző. Az ügyvédség ennek az új hely­zetnek még nem mindenben tudott megfelelni, nem tudott átállni, még mindig átalakulóban van. A cél az, fiogy arculatában, erkölcsi megbíz­hatóságában, felkészültségében a társadalom elismerését joggal ma­gáénak mondható ügyvédi kar jöj­jön létre.-Ezt az igényt tükrözik a kama­rához érkező jelzések, a fegyelmi el­járások is?- Somogybán nem rossz a fegyel­mi helyzet. A panaszok száma nőtt ugyan, de sok esetben ezek mögött azonnal felismerhető, hogy csak az ügyvédi biztosítót és a kártérítést cé­lozzák. A kamara feladata, hogy az alaptalan vádaskodásoktól megvéd­je az ügyvédeket, de az is, hogy ala­pos panasz esetén elmarasztaló döntést hozzon. A megyében tavaly hatvan panaszt vizsgált ki a kamara, ennek a harmadát találta alaposnak és hozott elmarasztaló döntést a fe­gyelmi bizottság. Jellemző büntetés a pénzbírság volt, egy esetben kel­lett alkalmazni a legszigorúbb szankciót, a kizárást.- Az uniós csatlakozás milyen ki­hívásokat jelent?- Az elmúlt tíz évben, a csatla­kozási felkészülés időszakában kedvezményezett helyzetben volt a jogásztársadalom. A jogszabá­lyok korlátozták, szigorú feltéte­lekhez kötötték a külföldi ügyvé­dek magyarországi működését. Szinte elhanyagolható volt ez a te­vékenység, országosan is tíz alatt volt a külföldi ügyvédi irodák szá­ma. Az új ügyvédi törvény már új alapokról építkezik. Biztosítani kell a külföldi jogászok itteni mű­ködését mint európai közösségi jo­gászokét. Lesz, aki tartósan folytat nálunk ügyvédi tevékenységet, anélkül, hogy regisztráltatná ma­gát a kamarában. Be is jegyeztet­heti magát, hivatalosan, de ennek feltétele a magyar nyelv ismerete. S lesznek olyanok is, akik eseti jel­leggel, egy-egy ügyben járnak majd el. Kinyílnak a határok.- Hogyan lehet megvédeni, hely­zetbe hozni majd a hazai ügyvéde­ket?- Kevesebb nem lesz az ügyvéd, ezt el kell fogadni. Olyan felkészült­séget kell adni a leendő ügyvédek­nek, hogy külföldi jogi tevékenysé­get is el tudjanak látni. A szakmai tudásban, úgy vélem, semmiben sem maradunk le az uniós jogá­szok mögött. A nyelvtudás és az in­formatikai, a számítástechnikai is­meretek azonban elengedhetetle­nek. A somogyi ügyvédi kamara tagjainak egyharmada beszél ide­gen nyelvet. A mostani ügyvédje­löltek közül már valamennyien, sőt egyharmaduk két vagy több idegen nyelvet is biztonsággal használ. Szükség volna jogszabály-változta­tásokra is, bővíteni kellene azoknak az ügyeknek a számát, amelyekben kötelező az ügyvédi képviselet. Az EU országaiban az ügyek döntő többségében kötelező az ügyvédi képviselet, s ezekben ráadásul csak honi jogász járhat el. Nálunk ezt az esetek kisebb hányadában teszi a törvény kötelezővé. A jogi segítség- nyújtás, a „nép ügyvédje” intézmé­nyével összefüggésben is szükség volna az ilyen ügyek növelésére.- Az ügyvédi karra is egyre in­kább igaz, hogy „sok az eszkimó, kevés a fóka”...- Ezért bukkannak fel olyan je­lenségek, hogy egy-egy ügyvéd ki­emelten kezeli a médiaszereplést, sajátos PR-tevékenységet végez, hogy minél inkább bekerüljön a . köztudatba. A reklámot egyelőre tiltják a magyar jogszabályok, az unióban viszont mindennapos je­lenség, ott lazábbak az erre vonat­kozó szabályok. A másik hatás, hogy rétegzetté vált a szakma. Az összes ügyvédi jövedelmek egyhar- madát mindössze néhány ügyvédi iroda mondhatja a magáénak, ugyanakkor a fővárosi ügyvédek kétharmada a létminimum határán él. Somogybán nem olyan rossz a helyzet, de itt is vannak olyan ügy­védek, akik súlyos anyagi gondok­kal küszködnek.- Mindez azt jelenti, hogy csök­kent az ügyvédi pálya iránti érdek­lődés?- A jelek nem ezt mutatják. Az ügyvédjelölti helyeket mindenütt hamar betöltik, sőt túljelentkezés van, úgyhogy a friss diplomások közül valóban csak a legtehetsége­sebbek kerülhetnek be. Vagyis a nehézségek és a sokasodó kihívá­sok ellenére egyre népszerűbb az ügyvédi hivatás. ______ jakábedit Kön yvajánló Suttogások és hazugságok A bűnügyi történetek kedvelőinek (Furcsa szeretet, Lopakodó ár- még mindig széles körű a __ __ nyak, Férjül veszem a fér­tábora. Az ilyen históriák jedet, Vigyázz a titkaidra), olvasása közben olyano- ^ a7 is váratlan for_ kát élünk át, amelyek ve- dulatokban bővelkedő, iz­lünk nem eshetnek meg. galmas história. Az írónő A sokak által kedvelt mű- hiteles lélektani ábrázolást faj egyik jeles képviselője Ü| : ' nyújt. Szereplői emlékeze- az amerikai Joy Fielding a ,|;<\ tes figurák. Magyar Könyvklub házi- *$$$0 A Magyar Könyvklub szerzői közé sorolható, v ;____ kiadványa és egyéb kötetei hi szen úgy gondolom, ~ megrendelhetők telefonon korábban már sokan kézbe vették a 06-29/578-210, faxon a 06- több izgalmas, érdekes munkáját 29/578-220 számon._______bányai

Next

/
Thumbnails
Contents