Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-05 / 283. szám

2. OLDAL Hírek Autonómia Csak az autonómia jelenthet esélyt a határon túli magyarok­nak a tartós közösségi megma­radásra. Ezt sem a kedvez­ménytörvény, sem a magyar ál­lampolgárság kiterjesztése nem szavatolhatja - fejtette ki az Or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke. Németh Zsolt a Ma­gyar Ház rendezvénysorozatá­nak keretében tartott előadást tartott Brüsszelben, mti Kettős mérce A kisebbségi jogokat illetően az EU kettős mércét alkalmaz, mert miközben a csatlakozni kívánó országoktól számon kéri ezek tiszteletben tartását, saját tagállamai nem mindenben fe­lelnek meg a követelmények­nek - állapította meg Szájer Jó­zsef. A Fidesz alelnöke a brüsz- szeli Európai Parlamentben szólalt fel az etnikai kisebbsé­gek és az európai állampolgár­ság témaköréről rendezett ta­nácskozáson. MTI Jóváhagyták Ratifikálta az olasz képviselő­ház az Európai Unió bővítéséről szóló szerződést. A tíz új állam csatlakozását egyhangúlag hagyta jóvá az olasz törvényho­zás alsóháza. A bővítésről szóló szerződést a szenátusnak is el kell fogadnia, mti Rakéta robbant Tegnap robbanást rázta meg kabuli amerikai nagykövetség környékét. A helyszínt rend­őrök és katonák kutatták át, áldozatról azonban nincsenek hírek. Az incidens azután tör­tént, hogy Rumsfeld amerikai védelmi miniszter találkozott Karzai afgán elnökkel. Az or­szág nyugati részén egy ENSZ-alkamazott meghalt, 11 pedig megsebesült egy táma­dásban, amelyet az Afganisz­tánban korábban hatalmon lé­vő tálib rendszer hívei követ­tek el. mti Jobbratolódás Erőteljes jobbratolódás várható a szerbiai előrehozott parla­menti választáson. Egy közvéle­mény-kutatás szerint a mérsé­kelt nacionalistának elkönyvelt, Vojislav Kostunica vezette Szer­biai Demokrata Párt a szavaza­tok 23,1 százalékát vinné el, ha most tartanák választást. A má­sodik helyre a Nagy-Szerbia megteremtésének gondolatát dédelgető, ultranacionalista Szerb Radikális Párt kapaszkod­na fel a szavazatok 22,5 száza­lékával. MTI Iraki szolgálat A lett parlament 2004. október 16-ig meghosszabbította az Irakba küldött lett katonák mandátumát. Girts Kristovoskis védelmi miniszter szerint az iraki helyzet javulni fog a jövő év októberéig. Lettország jelen­leg 113 fős egységgel van jelen Irakban, mti Tűzszüneti tárgyalások Megkezdték Kairóban az Iz­raellel kötendő tűzszüneti megállapodásról szóló tárgya­lásaikat a palesztin szerveze­tek. Képviselőik bejelentették: csak akkor hajlandók megálla­podást kötni, ha Izrael is vállal­ja, hogy biztosítja annak betar­tását. A háromnapos találko­zón tizenhárom palesztin szer­vezet vesz részt, mti Fegyvereket találtak Nagy mennyiségű fegyvert rejtő raktárra bukkantak az orosz és ingusföldi hatóságok egy cse- csenföldi rejtekhelyen, amelyet álcázásképpen gondosan gyep­téglákkal fedtek le. A mostani akció az utóbbi idő legnagyobb hadianyag lefoglalása volt a fegyveres harcok dúlta orosz- országi köztársaságban, mti VILÁG TÜKÖR 2003. December 5... péntek HAZASZÁLLÍTOTTÁK AZ ÁLDOZATOKAT. Tokióba érkezett annak a két japán diplomatának a kopor­sója, akik néhány napja vesztették életüket Irakban. A szigetországban mind ellenségesebb a szerepvál­lalással szembeni közhangulat, Köidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök ennek ellenére jóváhagyta mint- egy 1100 japán katona Irakba vezénylését. _____________________________________fotó: europbess/epa Sz ópárbaj az alkotmányról „Lengyelország az új szavazatelosztási súlyok miatti tiltako­zásként meg fogja akadályozni a megegyezést az új uniós al­kotmánytervezetről a közelgő brüsszeli csúcson.” London-Berlin Nyilatkozatát Wlodzimierz Ci- moszewicz lengyel külügymi­niszter válaszul szánta német kollégája „dörgedelmeire”. Josch- ka Fischer ugyanis óva intette Varsót attól, hogy „kettészakítsa az Európai Uniót”. Lengyelor­szág ugyanis vitatja azt a német álláspontot, miszerint a döntés- hozatalhoz a tagországok lega­lább felének kellene egyetérte- nie. (Berlini elképzelés szerint az azonos véleményen lévő öt- venszázaléknyi országcsoport­ban kell élnie az unió teljes la­kosságának legalább hatvan szá­zalékának.) Cimoszewicz egyértelmű uta­lást tett arra, hogy a Lengyelor­szágnak 27 EU-voksot kiosztó, három évvel ezelőtti döntést Var­só nem tekinti újratárgyalható- nak. A lengyel miniszter szerint az egész szavazatelosztási kér­dést le kellene venni a jövő heti brüsszeli csúcs napirendjéről, megakadályozandó az új alkot­mány elfogadásának esetleges kudarcát. A kemény varsói álláspontot bíráló nyugat-európai megjegyzé* sekre a lengyel kormányüsztvise­lő azt mondta, hogy hazája „nem fog hallgatni”. Az „egyes európai országokban” tapasztalható dü­höt szerinte az magyarázza, hogy ezekben az államokban nem akarják partnerként kezelni Len­gyelországot, „sajnos az Európai Unióban még most is sokan a szegény rokonnak nyújtott kegy­ként tekintenek a bővítésre”. Cimoszewicz különösen erős bírálattal illette Gerhard Schrö- dert, aki szerinte nem érti az EU működési módját. A német kan­cellár külügyminisztere, Joschka Fischer azt mondta: Lengyelor­szág és az új súlyozási tervet szintén kifogásoló Spanyolor­szág „hatalmi harca kettésza­kadással fenyegeti az Európai Uniót”. ,9i Kis országok összefogása Az újonnan csatlakozók felzárkózását pénzügyileg is segíteni kell. Ez nem nagylelkűség az EU jelenlegi országai részéről, hanem nekik is érdekük, hiszen így erősödő piacra találnak - mondta luxemburgi hivatalos látogatásán Medgyessy Péter. Luxemburg Az elmúlt évtizedben számíthat­tak a tagjelöltek a nagyhercegség támogatására, s bár Luxemburg kis ország, de igen gazdag, és ala­pító EU-tagországként nagy te­kintélynek örvend. Medgyessy Péter a képviselő­ház elnökével folytatott megbe­szélésén felvetette, hogy Luxem­burg még nem ratifikálta az EU leendő tagjai, köztük Magyaror­szág csatlakozási szerződését. A vendéglátók közölték: még kará­csony előtt, de legkésőbb a jövő év elején ratifikálni fogják az uniós csatlakozást. A magyar miniszterelnök meg­nyitotta a luxemburgi magyar nagykövetség új épületét, s kitün­tetést adott át annak a luxembur­gi üzletembernek, Jean Riesnek, aki az elmúlt évtizedben tisztelet­beli főkonzulként képviselte Ma­gyarországot a nagyhercegség­ben. Az uniós csatlakozás köze­ledtével fontossá vált, hogy Ma­gyarország minden tagállamban rendelkezzen helyi külképviselet­tel. A miniszterelnöki látogatás most jó alkalmat adott az épület felavatására. A ceremónián megjelent a lu­xemburgi kormányfő, ezzel is bi­zonyítva, milyen szoros barátság fűzi össze a két politikust. Nyil­ván a személyes rokonszenv is szerepet játszott abban, hogy Jean-Claude Juncker kedvező vá­laszokat adott a magyar felveté­sekre. Luxemburg támug^tj^ a kisebbségek jogvédelmének fel­vételét az EU-alkotmányba, lát esélyt a kompromisszumra az Európai Bizottság összetételét il­letően, s várhatóan kedvező vá­laszt ad majd a magyarok szabad luxemburgi munkavállalását sür­gető kérésekre. Juncker elmondta: megérti a csatlakozó országok, köztük Ma­gyarország igényét arra, hogy az Európai Unió tagországai legye­nek szolidárisak az újonnan be­lépőkkel. Szerinte azoknak a biz­tosoknak, akiket az újonnan be­lépő tagországok, így Magyaror­szág küldhet majd az Európai Bi­zottságba, komoly hatáskört kell kapniuk. ÁLLÁSPONT PALÁSTI PÉTER Miniszteri barátok Örülök annak, hogy a miniszter építkezik. Ezáltal ugyanis nemcsak Juhász Ferenc és családtagjai kerülnek jobb körül­mények közé, hanem mások is. Mert korábbi otthonaikat bi­zonyára olyanoknak értékesítik, akik eddig kevesebb négy­zetméteren éltek, az ő helyükre viszont valakik beköltözhet­nek a lakótelepi tömbházakból, oda pedig azok mehetnek, akik mostanáig albérletben kényszerültek meghúzni magu­kat. Vagyis nem csak a honvédelmi tárca vezetője, hanem mások is jól járnak. Miért van mégis b^j ezzel a házzal? Azért, mert a szocialisták egyik legfiatalabb politikusa sem minisztersége előtt gyarapította látványosan vagyonát, ha­nem miután beült a bársonyszékbe. így volt ezzel Torgyán József is, az Orbán-kormány legellentmondásosabb szemé­lyisége, aki nagyjából ugyanannyiért építtette Tállya utcai vil­láját, mint most a védelmi miniszter a sajátját. Ezen is, azon is manzárdtetőkkel zárták a tágas belső te­reket, ami persze nem jelenti azt, hogy a jobb- és baloldalon állóknak alapvetően egyezne az ízlésük. Ha mindenáron azo­nosságokat akarunk felfedezni, akkor az a több tízmilliós ba­ráti kölcsönök igénybevételének egyezősége. A pénznek nincs nyoma sehol, hisz' attól barátiak. A haver nem kér átvé­teli elismervényt, ezért fel sem kell tüntetni a vagyonnyilatko­zatokban. Azokban a gyakorlatilag teljesen felesleges irathal­mazokban, amelyeket Juhász Ferenc esetében talán épp ma fog tanulmányozni Géczi József Alajos, az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke: tegyen-e fel az ellenzék ki- váncsiskodása mellé újabb kérdéseket vagy sem? A válaszokat viszont már előre tudjuk mindkét oldalon. A balra állók nem találnak kivetni valót az építkezésben, a jobb­oldaliak viszont igen. Pontosan úgy lesz minden, mint Orbánék idejében. Csak a szerepek cserélődnek négyévente, a szereplők nem. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330-304 BÁN JÁNOS Szívmelengető hírek Újabb nagy lépést tettünk a teljes lelki szabadság, az egyén kibontakozásának végső határa felé. Most, hogy nem lesz til­tott áru a petárda, boldog, boldogtalan hajigálhatja, ahová akarja. Már alig várom. Különösen jó érzéssel tölt el, azt ne mondjam, a lelkemet melengeti, hogy az engedékeny kor­mányrendelettel még közelebb érezhetem magam a szabad európai népek nagy és boldog családjához, ahol eddig ferde szemmel néztek bennünket, mint elmaradott, diktatórikus rendőrállam polgárait. Végtére is itt a szívbajt sem hozhattuk egymásra, csak fű alatt! De ennek most, már vége! Tisztában vagyok vele, hogy a kiteljesedés és öröm e felhőt­len pillanataiban nagyfokú udvariatlanság, mi több, mödorta- lanság lenne még csak utalni is a petárdáktól sérültek, meg- süketülők várhatóan növekvő számára. Ugyan, kit érdekel? 5'böiíijm Az a pár tizenéves legalább korán mégfariülja, hogy a szabad­ság felelősséggel is jár. Egy-két leszakadt ujj, néhány tenyér­nyi égett bőrfelület nem nagy ár ahhoz, hogy végre mindany- nyian gyakorolhassuk a petárdázás istentől eredeztetett szent jogát. Különben is, ez csak a kezdet. A rádióban pedzegetik, hogy enyhíteni kellene a szabálysértések büntető tételein is. Mennyire úgy van! Tényleg felháborító például, hogy elzárás­ra ítélhetnek egy rajtakapott zsebtolvajt. Arra senki nem gon­dol, milyen rossz lehet nekik ülni? Na ugye! Petárdázzanak, lopjanak, csaljanak, a tudat, hogy vannak, akik azért mindent megtesznek a törvényhozásban, hogy mindezt mind keve­sebb kekeckedés mellett végezhessék, bizonyára megnyug­vással tölti el önöket. Jön a karácsony, a szilveszter. A petárdázók és zsebtolvajok idén egy kicsit szabadabbnak érezhetik magukat. Mindenki­nek, aki ezért fáradozott, és fáradozik, kellemes karácsonyi bevásárlást kívánok! Zsebtolvajokkal, petárdával. Jó sokkal. EGYETÉRTEK: 064M30422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Vádemelés Belgrádban A háborús bűncselekmények ügyében eljáró szerbiai külön­leges ügyész tegnap első ízben emelt vádat: a perben a Verekedés vukovári vérengzéssel vádolt nyolc személy áll bíróság elé. ^ Parlamentnél __________Belgrád ________ Egye lőre nem közölték a vádirat mibenlétét: csak annyit tudni, hogy a bíróság az 1991. évi vukovári mészárlás miatt fog ítél­kezni nyolc vádlott felett. A gya­núsítottak valamennyien előzetes letartóztatásban vannak. 1991 novemberében, a hóna­pokon át ostromlott szerémségi város eleste után Vukovar mellett kivégeztek több mint kétszáz, többségében horvát nemzetiségű személyt, akik a vukovári kórház­ban rekedtek a harcok idején. Az állítólagos tettesek felett párhuzamosan folyik majd az ítélkezés a hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) és a június­ban alakult különleges szerbiai áborús bíróságon, amely meg- apta a teljes dokumentációt a bűntényről. Hága a vukovári trojka néven elhíresült csoport három egykori jugoszláv katonatisztjét, Veselin Sljivancanint, Mile Mrksicet és Miroslav Radicot tartja felelősség a vérengzésért. Mrksic tavaly má­jusban, Radic az idén áprilisban önként az NT elé állt. A főbűnös­nek tekintett Sljivancanin ezre­dest kétéves bujkálás után júni­usban fogták el Belgrádban. A szerb hatóságok Zorán Djindjic szerb miniszterelnök meggyilkolása után bevezetett rendkívüli állapot idején jelentet­ték be, hogy új megvilágításba A szerbiai szocialisták és a ke­reszténydemokraták hívei össze­verekedtek a szerb parlament épülete előtt. A szocialisták sérte­getni kezdték Batic igazságügyi minisztert, a kereszténydemokra­ták pedig védelmére keltek. A szóváltást dulakodás és a párt- zászlók csörtéje követte. A parla­mentben őrködő biztonságiak közbelépésének köszönhetően a verekedők sérülések nélkül hagy­ták el a küzdöporondot. kerültek az 1991-es vukovári ese­mények, s elfogták a vérengzés valódi tetteseit. Belgrád meg van győződve arról, hogy a bűntény idején a vitatott terület nem volt a katonaság ellenőrzése alatt. ■ Sajnálják a válást Pozsony Tíz évvel Csehszlovákia ket­téválása után Szlovákiában az emberek 59 százaléka úgy ítéli meg, hogy a közös állam­ban jobb volt élni. Az 1993. január elsejétől önálló­sult Szlovákiában az elmúlt évti­zedben megszaporodott azok száma, akik helytelenítik, hogy Csehszlovákia kettészakításának kérdésében mellőzték a népsza­vazást, és az országot politikai döntéssel osztották ketté. Annak idején Szlovákiában az emberek 68 százaléka helytelení­tette a népszavazás mellőzését, arányuk mára 78 százalékra emelkedett - derült ki azon a po­zsonyi fórumon, ahol szocioló­gusok, politológusok, statisztiku­sok és más szakemberek járták körül a kérdést. „Szlovákiában az emberek egy részét nagyon érzé­kenyen érinti, hogy Csehország­ban kedvezőbbek a létfeltételek” - idézte a SME című liberális lap Zom Bútorovdt. A szociológus ki­fejtette: nem szívesen nevezné néven a jelenséget, mert akkor kénytelen lenne úgy fogalmazni, hogy irigylik a cseheket. Tíz éve még a szlovákok 55 százaléka úgy ítélte meg, hogy a csehekkel való közösködésből hátrányaik származnak, ma ezt a megkérdezetteknek csupán a 39 százaléka látja így. Ráadásul Szlo­vákia lakosainak a fele különféle rokoni szálak révén ma is kötődik Csehországhoz. A kérdést vizsgá­ló felmérés megkérdezettjeinek 17 százaléka azt válaszolta, hogy valamelyik családtagja Csehor­szágban tanul, ott dolgozik, vagy tartósan ott is él. ■

Next

/
Thumbnails
Contents