Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-04 / 282. szám

2003. December 4., Csütörtök N Y U G P Í JASOK 7. OLDAL Érdekvédelem olasz módra Hatalmas tiltakozás közepette át­alakítás alatt áll az olasz nyugdíj- rendszer. Európa talán legbizto­sabb ellátó hálózatának jóléti ele­mei kerültek veszélybe. Az MSZOSZ somogyi és az olasz Friuli-Venecia-Giulia tarto­mány CGIL szervezete között a nyolcvanas évek vége óta tart a rendszeres kapcsolat, ennek kere­tében járt nemrég Kaposváron a CGIL-SPI (a tizenhétezer tagot tö­mörítő trieszti szakszervezeti nyugdíjasszervezet) vezetője, Luciano dél Rosso. A látogatásról Svajda József tájékoztatott. A megyei szövetség, a kistérsé­gek és a szakszervezeti nyugdíjas­szervezetek vezetőivel rendezett konzultáción az olasz vendég el­mondta, van mit félteni. Csak a legfontosabbak: a legkisebb nyug­díjösszeg 402 euró, az átlag pedig 820. Már a hatvanas évek óta van 13 havi nyugdíj. 65 év felett min­denki jogosult 700 euróra, akkor is, ha nem dolgozott, csak a csa­ládjáról gondoskodott, ellátatlanul idős ember nem maradhat. Ha va­laki hosszú időn át fizeti a járulé­kot és nyugdíjazás előtt meghal, az özvegynek, hozzátartozónak 4600 eurót fizet a biztosító. Min­den munkaadó a dolgozója havi jövedelmének egy százalékát befi­zeti a nyugdíjalap elkülönített számlájára. Az így összegyűlt, igen jelentős pénzt az utolsó mun­kanapján a nyugdíjba vonuló egy összegben megkapja. Rugalmas a nyugdíjba vonulás időhatára is. A nők 60, a férfiak 65 éves korukban jogosultak, de az 57. életévben, az addigi befizetések alapján bárki kérheti nyugdíjazását. Bár a már nyugdíjban levőket a tervezett intézkedések nem érin­tik, a szolidaritás jegyében a tri­eszti szakszervezeti nyugdíjasok december 8-án különvonattal mennek Rómába a tiltakozó tünte­tésre. Hárommillió ember részvé­telére számítanak - mondta Luciano dél Rosso. ■ NYUGDÍJAS RENDŐRÖK TALÁLKOZÓJA. Orvosi tanácsadással, vérnyomásméréssel, influenza elleni védőoltással kezdődött tegnap a megyei rendőr-főkapitányság nyugdíjasainak találkozója. A több mint kétszáz nyugdíjas közül százötven vett részt ezen az évente rend­szeres eseményen. A Somogyi Rendőr Sportegyesület fitneszszak- osztályának látványos bemutatója után Soczó László főkapitány tájé- koztatta a megjelenteket a rendőrség előtt álló feladatokról. fotó: lánc A Szivárvány ünnepnapja Kutas Kedves hagyományt ápolnak a kutasi nyugdíjasok, amikor az esz­tendő egy napján minden társukat egyszerre ünnepük. A mostani kö­zös névnap egyúttal különleges születésnap is volt, az ötesztendős klubot népes vendégsereg köszön­tötte a művelődési házban. A görgetegi és belegi barátok fergeteges táncos, verses műsorral ajándékozták meg a Horváth Istvánná által vezetett jubiláló kutasi klubot, akikkel Gyenesei Ist­ván, a megyei közgyűlés elnöke, Kovács Lajos, a megyei szövetség tiszteletbeli elnöke és Horváth Károlyné alelnök, Fülep István, a Rinya menti kistérségi nyugdíjas­egyesülés elnöke és Egyed György polgármester is együtt ünnepelt. A kutasiak büszkék sok sikert arató népdalkörükre, amely a klub 13 lelkes tagjából szerveződött.- Szinte minden hónapra esik egy-egy fellépés - mondta Módné Bódis Ibolya kómsvezető. - Jó né- hányan 70 éven felül is énekelnek, és szívesen vállalják a heti kétsze­ri, az ünnepek előtt pedig a napon­kénti gyakorlást. A nyugdíjasklub mintegy negyven tagja azonban nemcsak dalokkal vesz részt a falu életében. A fi-ata- lok körében is igen népszerű a klub által rendezett „Pünkösdi ki­rálynőt” Választó bál. A falunapon az egész községet megörvendezte­tik főztjükkel, gyermeknapon pe­dig százával sütik a palacsintát a legkisebbeknek. A heti klubnapok­ra gyakran előadót, vendéget is hív­nak, együtt megünneplik a kará­csonyt, a kirándulásokon szép él- ményeket szereznek. bíró mária Megértésben hét évtizede A szomszédok is tortával, pezsgővel, virággal köszöntötték a köztiszteletben álló kaposhomoki Bata-házaspárt fotó: kovács tibor Nem olyan nagy dolog ez... A sors mindig rakott elénk elég akadályt, amivel közösen kel­lett megbirkózni. Nem volt időnk egymással veszekedni - szerénykedik a kilencven- esztendős kaposhomoki Bata Pál. Élete párjával, Kájer Bor­bálával a múlt héten ünnepel­ték házasságkötésük hatvan­nyolcadik évfordulóját. Bata Pállal nem sok dolga volt az orvosoknak, a szemét műtötték szürke hályoggal, kontaktlencsét ültettek be akkor, azóta gond nél­kül befűzi a cérnát a tűbe. Ko­vács József, a taszári doktor írt ugyan valamilyen tablettát vér­nyomásra, de bevallja, gyakran elfelejti beszedni. A múlt dolgai­ra pengeélésen emlékezik, össze­fogóban, rendezetten sorolja for­dulatos élete folyását. A története történelemformáló időben kezdődik, amikor Gavril Princip szerb anarchista diák meggyilkolta a monarchia trón­örökösét, Ferenc Ferdinándot, okot szolgáltatva ezzel az első vi­lágháborúra. Bata Pál 1913-ban született a szerbiai (ma horvátor­szági) Csaira községben, alig húsz kilométernyire a nemrégi­ben közismertté vált Okucsá- nyitól, Kutinától. A kis faluban három magyar család lakott, de akkor még nem számított, ki mi­lyen nemzetiségű. Édesapja dol­gos, szorgos, tisztelt ember volt, harminc holdon gazdálkodott, fia segített neki, amikor legénnyé cseperedett. A környék magyar­jai húsvéti, karácsonyi ünnepe­ken, lakodalmakon, ke­resztelőkön találkoztak, így ismerte meg Bata Pál Kájer Borbálát. A mámo­ros jegyesség 1935-ben alig négy hónapig tar­tott.- Édesanyám fiatalon hirtelen elhunyt, gazdaasszony nélkül maradt a porta, ezért lett sürgős az esküvő. Alig tizenhét évesen Borbála vállára szakadt a háztar­tás sok-sok gondja, de olyan igye­j kezettel és rátermettséggel inté­j zett mindent, hogy abban hiba nem volt - említi ma is dicsérettel fiatal feleségét. A gazdaság szé­pen gyarapodott, fiuk, majd kis­lányuk született, aztán kezdődött a második világégés. A jugoszlá­viai magyarok Hitler utolsó csat­lósai lettek, 1945 tavaszán Bata Pál családját kevéske személyes holmival áttelepítették Magyaror­szágra, segesdi rokonok fogadták be őket.- Kaposváron volt a kitelepítet- tekkel foglalkozó bizottság, ott mondták, hogy Kaposhomokra jöhetünk, egy Nyugatra mene­kült sváb gazdátlan házába. Be­rendezkedtünk, elfogadtak a ho­mokiak minket, a harmadik gyer­mekünk már itt született. Csak a nagyobbik fiam miatt kellett pi­ronkodni néha, odaát horvát is­kolában kezdett tanulni és nem beszélt jól magyarul. A nagy felfordulás a faluban 1947-ben kezdődött, amikor a Felvidékről elüldözött magyaro­kat költöztették be kaposhomoki sváb családokhoz, azokat meg majd csak egy évre rá telepítették ki Németországba. Sokat portyá- zott akkor arrafelé a rendőrség, hogy megmaradjon a béke. Bata Pál a földosztó bizottságtól ka­pott kevés juttatott földet, bérelt is hozzá, szerzett egypár lovat. Gazdálkodott, értett hozzá, vala­hogy megéltek. 1959-ben meg­alakult a téesz, be kellett menni, nem volt mese. Nem soká a nö­vénytermesztési ágazat brigádve­zetője lett, dohányt termeltek jó eredménnyel, annak kedvezett a talaj. A falubeliek tanácstagnak, vb-tagnak választották.- A taszári közös tanácshoz tartoztunk. Gyakran emlegettem, panaszoltam, hogy nincs jár­dánk, sárban, latyakban járnak a gyerekek iskolába. Mondja egy­szer a tanácstitkár, adnak anya­got, ha mi társadalmi munkában megcsináljuk. Ráálltam rögtön, így aztán folyamatosan ezeröt­száz méter hosszú gyalogjárda készült el. Ha most rágondolok, bizony megrettenek, hogy mer­tem én azt elvállalni. Mi teljesí­tettük a legnagyobb értékű társa­dalmi munkát, a megyei taná­cson kitüntetést kaptam érte. A lényeg az, hogy a járda megvan ma is. 1973-ban nyugdíjas lett, majd még három évet dolgozott a do­hánytermesztésben. Felesége ott­hon az állatokat látta el, koráb­ban bikákat hizlaltak, annak a hasznából építették újjá a házu­kat, hitelt se kellett felvenni. Csa­ládtagként dolgozott a téeszben, hetvenéves korára jött össze a nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő. Nemrég nagy méltánytalanság érte Bata Pált, amelyet máig nem tud megemésztem. Töpreng ki­csit, elmondja-e, aztán belevág: - A szőlőnk mellett van kétszáz szögöl föld, kukoricát ter­meltem rajta. Utóbb derült ki, hogy az önkormányzat tulajdona. Két éve ősszel még felszánttattam, aztán a tudtom nélkül eladták, tavasszal már más vetett bele. Ügyvédek is azt mondják, hogy nekem kellett volna előbb megvételre felajánlani. Annyira bosszantja a dolog, hogy a néhány hete tartott idősek napjára se ment el. Megüzente, nem kell neki a falu legöregebb lakóját illető csomag sem. Aztán a polgármester csak elhozta. Ez jár magának, Pali bácsi - mond­ta, de a sérelemről, a kukorica­földről szó nem esett. Most már csak a szőlő maradt. Kilencvenévesen maga metszi, permetezi, hibátlanul kezeli a bort. Bicikli helyett mostanában már a gumikerekes Robi-kapával jár a hegyre, az utánfutóra gyak­ran felül Borbála néni is.- Nyár vége felé, egyik reggel pöfögtünk ki a szőlőbe. A kocsma előtt fiatalok söröztek. Megbökte a hátam Borbála: - Pali, te! Nem inkább így kellett volna nekünk is csinálni? Csak mosolyogtam raj­ta. Mert volt részünk bajban, bá­natban is jócskán, mégis minden úgy volt jó, ahogy volt... ______■ Ezerötszáz m éter hosszú gyalogjárda készült el Kaposhomokon. Ha most rágondolok, bizony megrettenek, hogy mertem én azt elvállalni Kistérségi barátság Andocs Andocson rendezték meg a napokban idei utolsó összejö­vetelüket a Koppány-völgyi kistérség nyugdíjasklubjai. A klubok között a tavaszi kul­turális bemutató óta tart az igazi barátság. A mozihelyiségben rendezett mostani találkozón a vendéglátó helybeliek mellett a nágocsi, a kisbárapáti és a tabi nyugdíjas­klubok tagjai is részt vettek. A karádiak ezúttal, korábban lekö­tött programjuk miatt, kimentet­ték magukat. Özv. Bodakos Ferencné, az andocsi klub, egyben a kistérsé­gi egyesülés vezetője elmondta: a nyáron Nágocson tartott kul­turális bemutatón határozták el, hogy ezután a klubok szorosabb kapcsolatot tartanak egymással. Az andocsi összejövetelre, az úgynevezett „bátyus bálra” min­den falu hozta a maga készítet­te házias elemózsiát, amit az­tán a közös asztalra terítettek, együtt fogyasztottak el. Bodakos Ferencné a remek hangulatú ta­lálkozóról elmondta, közelebb­ről megismerték egymást, ötlete­ket kaptak a nyugdíjas élet szí­nesítésére, emellett igen jól érez­ték magukat, a négy klub majd száz nyugdíjasa beszélgetéssel, nótázással, tánccal felejthetet­len órákat töltött együtt: a dél­után kettőkor kezdődött rendez­vény ugyanis este tíz órakor ért véget. Az andocsi találkozó résztve­vői elhatározták: a Koppány-völ­gyi kistérségi nyugdíjasklubok legközelebb januárban találkoz­nak. Akkor a kisbárapáti klub fo­gadja az andocsi, a karádi, nágo- csi és tabi nyugdíjasokat, krutek KÉSZÜL AZ AJANDEK. A kaposvári Liget Idősek Otthonának hölgylakói lelkes munkával töltik az ün­nep előtti várakozás napjait: Mikulásokat vágnak ki papírból, színezik, festik a kis figurákat, fonalból akasztókat ragasztanak. December 18-án a katolikus óvoda gyerekei betlehemes játékot mutatnak be az otthonban, nekik készül az ajándék. ___________________ ______________ fotó: láng Róbert Hír ek Fórum a faluról Simonfa önkormányzatának helyzetéről tájékozódtak a falu nyugdíjasklubjának tagjai nem­régiben, Bodrog Gábor polgár- mester fórumán, aki beszámolt arról, hogy idén megvalósult a gázhálózat, és befejezés előtt áll a telefonhálózat korszerűsítése. A célokról szólva elmondta, a zselici táj vonzerejének segítsé­gével a falusi turizmus terén sze­remének előbbre lépni, parkosít­ják a falut, bővítik a turistaházat. A volt tűzoltószertárban régi né­pi használati tárgyakból rendez­nek be állandó leállítást. Mikulás-est A Nagyatádi Bajtársi Egyesület­ben tegnap Mikulás-estet tartot­tak, a tagok gyerekeit, unokáit várták kaláccsal, süteménnyel, üdítőkkel. Az ajándékokat valódi piros köpenyes, kucsmás, fehér szakállas Mikulás adta át a meg- iüetődött gyerekeknek. A jövő héten a katonaözvegyeket hívják találkozóra, a szórakoztató mű­sorról a Csillagszem óvoda apró­ságai gondoskodnak. Bátyusból A Marcaü Szivárvány Városi Nyugdíjas Egyesület Erzsébet- és Katalin-bált tartott a múlt héten, amelyre hivatalos volt a város minden nyugdíjasa. Otthon ké­szített ételekkel, borokkal kínál­ták egymást a résztvevők a ba- tyusbálon, amely két órától este tízig tartott. Antalicz Istvánná eütök asszony reméh, a jó han­gulatú összejövetel után többen csatlakoznak az egyesülethez. Mindenki névnapja A Memyei Nyugdíjas Klubban péntek este minden vendég ün­nepelt volt, az év összes névnap­ját egyszerre tartották. A vidám összejöveteüe meghívták eddei és somogygeszti klubtársaikat, akik műsorral köszönték meg a vendéglátást. Ott voltak a három falu vezetői, képviselő-testüle­tének tagjai, és a térség szociaüs- ta országgyűlési képviselője, Pásztohy András is. Alakuló gyűlés A Fidesz-MPSZ nyugdíjas tago­zata ma délután megalakítja So­mogy megyei területi tanácsát. A gyűlésen Aszódi Pál, a Polgári Körök nyugdíjas tagozatának el­nöke mond beszédet. A találko­zó délután 2 órakor kezdődik a Szent Imre utcai pártok háza fél­emeleti nagytermében. Idősek napja Somogyaszalóban a közelmúlt­ban rendezte meg az önkor­mányzat az idősek napját. A község és az antalmajori telepü­lésrész közel száz nyugdíjasa je­lent meg a faluházban, ahol az óvodások, valamint az ifjúsági és a nyugdíjasklub tagjai szórakoz­tatták a vendégeket. Az aszalói nyugdíjasokat 2000 forintos vá­sárlási utalvánnyal ajándékozta meg az önkormányzat, (hzs) Kérni kell! Kaposvári olvasónk rokkant­nyugdíjas volt, munkavégző ké­pességének fokát november 1-jén 67 százalékról 50-re mérsékelték. Nem kapta meg az év első tíz hó­napjára járó nyugdíj-kiegészítést, ezért a Nyugdíjfolyósító Igazgató­sághoz fordult. Itt arról tájékoz­tatták, hogy ebben az esetben kérni kell a kiegészítést. Olva­sónk szerkesztőségünkhöz írt le­velében hasonló sorsú társai fi­gyelmét szeremé felhívni arra, hogyan juthatnak a kiegészítés­hez. (A cím: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Budapest, 1820.) ■ OLDALSZERKESZTŐ: KATONA CSONGOR

Next

/
Thumbnails
Contents