Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-27 / 300. szám
2003. December 27.-, Szombat HÉTVÉGE 11. OLDAT „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) ízetlen és íztelen „Nem szeretem az ilyen ízetlen tréfát!" - mondja a tanár a tanítványának egy rosszízű, ostoba, idétlen, sértő beszólása vagy tapintatlan, otromba vicce után. „Ez a pörkölt teljesen íztelen!” - hívja magához a pincért a vendég, miután megkóstolta a seízű, vízízű; se sava, se borsa ételt, amelynek valójában nincs is íze. Nyelvünk egyedülálló jellegzetessége, hogy - mivel a fosztóképzőnek két alakja van, egy hangzóhiányos és egy teljes (-tlan, -tien, -atlan, -etlen, valamint -tatlan, -tetlen) - néhány szavunk, amelyhez mind a kétféle képző kapcsolódhat; két különböző jelentést kap. Ezt a jelenséget szóhasadásnak nevezi a nyelvészet. Nézzünk néhány gyakrabban használt szót! „Lelketlenül bánt a rábízott gyermekekkel.” (Szívtelen, embertelen, kegyetlen, könyörtelen volt.) „Munkáját lélektelenül végezte." (Közömbösen, fásultan, gépiesen dolgozott.) „A fázik ige tárgyatlan." (Vagyis tárggyal nem bővíthető.) „Az ügy immár tárgytalan." (Azaz időszerűtlen, érdektelen.) ...az ősz olyan gondatlan ro ssz gazda; / Amit a kikelet / És a nyár gyűjtöget, / Ez nagy könnyelműen mind elfecséreli" - írja Petőfi A puszta, télen című versében. (A költő szerint az ősz felületes, nemtörődöm, hanyag stb.) „A lottómilliárdos gondtalanul éli életét.” (Anyagi szempontból gond nélküli, derűs, könnyű, elégedett lehet az élete. Ismert szólásunkkal: Él, mint Marci Hevesen.) S végezetül Madách halhatatlan művéből: „Mi verseny ez, hol egyik kardosán / Áll a mezeden ellennek szemében" (A mezeden itt fegyvertelent, páncéltalant, védtelent jelent.) „Az éjszaka leple alatt meztelen fiatalok lubickoltak a tengerben," (Tehát ruhátlan, pucér, csupasz fiatalokról van szó.) Vigyázat! Nem szabad eszetlenül garázdálkodni a fosztóképzővel, mert esedeg esztelenség sülhet ki belőle! (Hebehurgya használat esetén értelmetlenség, ostobaság lehet a végeredmény.) MIHALYFALVI LÁSZLÓ Karád kincseit kutatta Herk Mihály helytörténeti kutatásait lánya, Viktória folytatja Őrzi a karádi népdalkincset, megírta faluja történetét, múzeumot hozott létre több mint fél évszázad alatt. Herk Mihály ma a 86. évét tapossa, s munkájának elismerése a díszpolgári cím. Sokágú honismereti tevékenységét, a népművészet kincseinek ápolását a lánya, Herk Viktória folytatja. Herk Mihály szívügye volt Karád kulturális hagyományainak az ápolása. A honismereti szakkört az általános iskolában 1952-ben szervezte meg, s kutatták a föllelhető régiségeket. Ezeknek gyűjtésével teremtette meg a helytörténeti múzeum megalakításának alapjait. Az ötvenes évek végén ismerkedett meg Draveczky Balázs régésszel: ő segítette és más muzeológusok.- Már kisiskolásként érdekelt a régmúlt - emlékezett Herk Mihály. - Egy pajta építésekor a földből emberi koponya és egy furcsa „cserépbögre” került elő. Ez 1927-ben történt. Szüleim házépítésekor pedig csiszolt kőeszközt találtam. Ezek az élmények is ösztönöztek a múlt kutatására. Életemben meghatározó volt a folklór, a táj dalai. Ezekre már Kodály Zoltán is fölfigyelt, majd később a tanítványa, Vikár László folytatta a kutatást. Kodály 1933-38 között többször is járt itt, fonográffal rögzítette a népdalokat. Magam is megbámultam a Petőfi-szakállas, hosszú hajú zenetudóst.- Barátsággá vált a kapcsolatom Vikár Lászlóval, hiszen én is zenetanár voltam - mondta Herk Mihály. - Vikár 1952-56 között 13 alkalommal járt Karádon, s elkísértem a gyűjtőútjaira. Néhány éve 888 lejegyzed dalt adott át nekem megőrzésre. Közülük 160-at kiadott az önkormányzat a „Röpülj, madár, röpülj” című könyvben. A karádi női kar a „Röpülj páva” mozgalom révén több versenyen is szerepelt népdalokkal. Szerepelt a tévében is, és ez országos hírnevet hozott. Később a női énekkar mellett az iskolai gyermekkar is népszerűsítette a dalokat. A honismereti szakkör gyűjteményét Herk Mihály a lakásában őrzi. Ha lesz megfelelő helye az iskolában, átviszik oda. Van köztük török ágyúgolyó, illetve római út kövei, régi térképek és fényképek is. E múzeum teljes anyagát az iskolában helyezik el.- A község fennállásának 850. évfordulójára jelent meg 1986-ban Karád története című könyvem - mondta Herk Mihály. - Abban ösz- szegyűjtöttem az ősi emlékeket, tényeket sorolva bemutattam szülőfalum múltját, a lakosság több évszázados küzdelmét, gazdaságát és kultúráját. A kutatást azóta sem hagytam abba, „Adalék Karád történetéhez” címmel rögzítettem a legfrissebb változásokat. Lánya folytatja apja helytörténeti munkáját. A földrajzi nevezetességeket is megnézi a diákjaival. Ilyen a „Kűhát”, a római légió egykori táborhelye vagy a kálvária...- A tanmenetet is úgy állítottam össze, hogy minden helytörténeti adalékot megőrizzünk az utókornak. Ezek is kincsek, akárcsak a népdalaink - mondta Herk Viktória. - A karádi népdalokból évente minden tanuló többet is megtanul. S éneklik a felnőtt-énekkar tagjai is. A szabadidős tevékenység keretében szakkört szerveztem, ahol az alapvető karádi motívumokkal ismertetem még a tagokat. így ápoljuk tovább a világhírű karádi népi hímzést is. krutek József Párizs elől menekült Kaposvárra Rajnics Péter azon orvosok közül való, aki nem külföldön keresi a boldogulását. Pedig a kaposvári kórház belgyógyászatának fiatal doktora már a szakvizsgája előtt PhD tudományos fokozatot szerzett egy köztes tudományág, a biomechanika területén. Két idegen nyelven - angolul, franciául - beszél, s nyitva áll előtte egy párizsi kutatólaboratórium ajtaja. Újabb kilenc hónapos ösztöndíja helyett mégis Kaposvárt választotta.- Állami ösztöndíjas PhD-hall- gatóként már jártam külföldön. Az ortopédia és biomechanika területén jelentős eredményeket elérő párizsi laboratóriumban kutattam egy évig. Ezután adódott az újabb lehetőség, de nem éltem vele. Pécsi kollégáim állították: Párizs elől menekültem Kaposvárra. Dönté- | sem üzenet azoknak az orvosoknak is, akik az uniós lehetőségek kapcsán külföldi munkavállaláson gondolkodnak. Azt tapasztaltam, bárhova megyünk is a világban, csak másodrendű állampolgárok lehetünk, s nem mindenki alkalmas arra, hogy ezzel a tudattal külföldön éljen. Hogy miként alakult volna az életem, ha mégis a határon túl keresem a boldogulásomat? Erre a kérdésre nincs jó válasz. A kárpótlást naponta látom a gyermekeimben - tárta fel élet- szemléletének a lényegét Rajnics Péter, abban a kórházi dolgozó- szobában, ahol naponta sokadmagával néhány percre megpihenhet, rendezheti a gondolatait. Tudományos munkájának mozgatórugóiról, a fiatal orvosok lehetőségeiről és jövőképéről faggattam.- Még nem hallottam példát arra, hogy valaki a szakvizsgája letétele előtt tudományos fokozatot (a PhD a korábbi kandidátusinak felel meg) érjen el. Miként volt erre lehetősége?- Ha az embernek tehetsége és főleg szerencséje van, akkor sikerülhet. Nekem abban is szerencsém volt, hogy már az egyetem elvégzése után lehetőségem volt állami ösztöndíjasként részt venni a posztgraduális PhD-képzésben. Egy új tudományág, a biomechanika témájában terveztem a kutatást, és sikerült a felvételim.- A biomechanikának milyen szerepe lehet az ortopédiában?- Égy nem túl ritka betegség, az úgynevezett isthmicus spondy- lolistésis - ez a gerinccsigolya elcsúszását jelenti - okát igyekeztem megtalálni a segítségével. A fiatalkori derékfájások döntő többségében ugyanis ennek a betegségnek van jelentős szerepe. A lakosságnak mintegy a hat százalékát érinti, ezért népbetegségként tartják számon. Arról van szó, hogy az egyik csigolya az alatta levőn legtöbbször előrecsúszik, s ez okozza a panaszokat.- Sikerült megoldani a problémát?- A betegség első leírása óta többféle, de önmagában nem elégséges magyarázat született a kialakulásáról. Főként azt nem tudták megfejteni, hogy egyeseknél miért csak egy kicsi, másoknál pedig miért olyan nagy az elcsúszás. A biomechanika éppen erre adott választ. Kiderült: a medence alakjának, formájának öröklött különbözőségei játszanak szerepet abban, hogy kinek milyen és mekkora gerincgörbülete alakul ki. Ettől változnak meg a gravitációs erő nyíró és kompressziós összetevői s tolódik el az egyensúly. Tudományos dolgozatomban rámutattam arra is, hogy a műtéti típus megválasztásakor ezeket a statikai összetevőket éppúgy fel kell mérni, mint azt, hogy mekkora legyen a korrekció. Fontos tudni, hogy akinél már kisgyermek korában látszik a fokozott ágyéki görbület, annál a megfelelő tomagyakorlatokkal ez még javítható.- Meg lehet előzni a betegség kialakulását?- Ha figyelünk a gyermek moz- gásfejlődésére, nem erőltetjük, nem állítjuk fel túl hamar, hanem megvárjuk, amíg ezt önmagától teszi, az ennek a kórnak a kivédését is segítheti.- Pécsen az ortopéd klinikán tevékenykedett, tudományos munkájával jelentős sikert ért el, mégis a kaposvári belgyógyászaton kötött ki. Miért? , - Ennek családi okai is voltak. A feleségem ebben a városban kapott állást. S közrejátszott az is, hogy a sebészeti szakmákban az érvényesüléshez nagyon sok olyan kompromisszumra és áldozatra lett volna szükség, amit nem tudtam vagy nem akartam vállalni.- Mi a sorsa a kutatási eredményének? Figyelembe veszik, alkalmazzák a gyakorlatban?- A pécsiek, különösen azok, akik hasonló témában kutatnak, 1972. szeptember 21-én született Nagykanizsán. 1991-ben érettségizett a Batthyány Lajos gimnáziumban. 1997- ben általános orvosi diplomát szerzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1998- 1999-ig a párizsi ENSflM bio- mechanikai laboratóriumban kutatott. 1997-2000-ig a pécsi ortopéd klinika orvosa. 2000-től a k” "svári belgyógyászat orvosa. 2003 május an meg\ - PftD- dolgozatát. Felesége: Magony Anett házioivus. Gyermekei: Miklós (4), Márton (2) éves továbbra is tartják velem a kapcsolatot. S megkezdték egy biomechanikai laboratórium kiépítését. E munkában rám is számítottak. Amiben tudok, innen is segítek nekik. Egy-egy közlemény elküldése előtt most is kikérik a véleményemet. Orvosi szótár: Gasztroenterológia: a gyomorbélrendszer betegségeivel foglalkozó tudomány Endokrinológia: a belső elvá- lasztású mirigyek működésével foglalkozó tudomány Biomechanika: egy olyan, a biológia és a mechanika határterületén lévő tudományág, mely az élő rendszerekben előforduló mechanikai törvényszerűségeket vizsgálja. Egyrészt a természetes folyamatokkal, az ízületek mozgástartományának és a rájuk ható erőknek a vizsgálatával, másrészt az ízületek pótlásánál szóba jövő implantátumoknak, protéziseknek az élő szervezetekben történő, főként mechanikai viselkedésével foglalkozik.- Mi vonzza a napi gyógyítómunkához?- Az emberi kapcsolatok. Hivatásom az orvosi munka. S bár a külső hatások miatt egyre nehezebb az egészségügy helyzete és a családfenntartás, ezért megkopnak a minőségi emberi kapcsolatok is, nem tudok megválni tőle. Szakmailag a lehetőségek tárháza áll előttem. Jelenleg az endokrinológián rendelek, de nagyon érdekel a gasztroenterológia is. Az előbbi egy kissé elvont tudomány és a csontritkulás révén kapcsolódik az ortopédiához is. Vonzanak még a gasztroen- terológiában az eszközös vizsgálatok és a táplálkozási, felszívódási betegségekkel kapcsolatos kérdések. Ezzel manapság nagyon kevesen foglalkoznak, pedig a legtöbb hasi panasz a működéssel függ össze. Korábban szabad időmben mentőztem is, ami bepillantást engedett a sürgősségi ellátásba.- Hány órát dolgozikmaponta?- Most már kevesebbet...- A törvény hatásának köszönhetően?- Sajnos, még nem. Jönnek az osztályra fiatalabb kollégák, s némileg tehermentesítenek.- Kaposváron milyen kutatási lehetőségek adódnak?- A Kaposvári Egyetemen megvannak az alapkutatásokhoz szükséges laboratóriumok, és hamarosan rendelkezésre állnak a sejtszintű kutatásokhoz szükséges eszközök is. A már működő MRI és CT ugyancsak jó szolgálatot tehet a kutatásban. A kényszerűségnek köszönhetően napjainkban már a fiatalokat is jobban bevonják a kutatómunkába.- A felesége is orvos. Miként fér meg két dudás egy csárdában?- Ő háziorvos, így szakmailag nagyon jól kiegészítjük egymást, a gondjainkat pedig megpróbáljuk magunk mögött a hagyni.- Mivel tölti a szabadidejét?- Szeretem a zenét, egyetemistaként volt egy zenekarunk, s én voltam a szaxofonos. A dzsessz és a ragtime a kedvenc műfajom, de a klasszikus zenét is kedvelem.- Mi lett a sorsa a szaxofonnak?- Száműztem a szekrény tetejére, de esténként le kell venni a fiaimnak. Miklós négyéves, Márton kettő. Néha már sikerül nekik egy- egy hangot megszólaltatni. És most várjuk a harmadik gyermekünket... VÁRNAI ÁGNES _____________________________________Könyvespolc_____________________________________ Hargitán innen - Hargitán túl Napjainkban, amikor csak úgy ömlik ránk a kulturális szenny és a humor kimerül az obszcén trágárkodásban, külön öröm kézbe venni egy olyan könyvet, ami igazi humorral, igazi népi bölcsességgel | ajándékoz meg bennünket. A „Hargitán innen - Hargitán túl” ilyen kötet, a székely népi humor szinte egyedülálló gyűjteménye. A válogató és szerkesztő Nagy Pál hangyaszorgalommal szedegette össze az ismert és kevésbé ismert székely népköltési gyűjteményekből mindazt, ami rohanó korunk emberének is igaSi ínyencségnek számít. „Nincs ember Magyarországon, akinek a székely humor ne tartozna a kedvencei közé” - vallja a szerkesztő. És valamennyien érezzük, mennyire igaza van. Mintha Tamási Áron és Nyíró József halhatatlan hősei elevenednének meg újra a kötet lapjain, hogy számos más társunkkal együtt üzenjenek nekünk az életbölcsesség titkairól. A székely humor utolérhetetlen gyűjteménye ez a kötet. A székely humoré, amit sokan megkérdőjeleznek, s mégis él, s állandóan új erőre kap. Ahogy Nagy Pál írta: „A székely humor a lélek rezdülete, sokkal több annál, semhogy valami fajta góbéságnak lehetne nevezni. Benne egy népi közösség életfilozófiája, szemlélete jut kifejezésre tisztán, * számtalan változatban. Történelmi szükségszerűség szülte, s a folyamatos küzdelemben meggyötörtek védekezőösztöne, a nehézségekkel szembeni helytállás erkölcsi parancsa tartotta - tartja életben kezdetektől fogva...” A kötetben tréfás mesék, adomák, csattanóra kihegyezett székely viccek, rigmusok, tréfás sírfeliratok egyaránt találhatók. Nagy Pál olyan nagy néprajztudósokat és gyűjtőket hívott segítségül, mint Kriza János, Konsza Samu, Vöő Gabriella, Bözödi György - hogy csak néhányukat említsük. Kötetünk első fejezete Kriza János gyűjtéséből szemelget, „Az ördög kilenc kérdése” a címe. (Kriza János híres „Vadrózsák”-ja a közelmúltban jelent meg új kiadásban.) „Az ördög kilenc kérdése” a legszellemesebb népmesék egyike, a magyar népmesegyűjtemények nélkülözhetetlen darabja. Illyés is szerepeltette „77 magyar népmese” című híres gyűjteményében. Utolérhetetlen furfanggal megáldott főhőse csúffá teszi az annyira magabiztos ördögöt, aki mindenkinél okosabbnak hiszi magát... Szintén Kriza János gyűjtéséből való a következő történet: „Egy újonc katona, midőn legelőször ment csatába, látván a csata kezdetén, hogy feléje irányozvák az ellen részéről a puskát, kiáltá ijedten: Ne lőjön ide Ided, mert ember van itt!” A következő kacagtató történet Imrech Lajos gyűjtéséből való: „Péter bácsit kitették a kocsmából, mert istenigazából berúgott. Ott ült a kocsma előtt. A felesége utánajött, és hangos szóval kezdte becsmérelni: - Nem szégyelli magát? Ismét bé van rúgva! - Bé e, ki es feleség! - bólogatott Péter bácsi.” Duka János gyűjtéséből a következő példa a csavaros székely észjárás egyik legszellemesebb terméke: „Csak húsvét táján járt templomba egy atyafi. Csodálkozva hallgatta a pap prédikációját, akiaz ünnepnek megfelelő témát fejtegette. Amikor odáig ért, hogy Jézust elfogták az olajfák alatt, felkiáltott: - Úgy kellett neki, miért ment esment oda! Tavaly is ott fogták el!” A tréfás sírfeliratokból is álljon itt kettő, hiszen az agyafúrt székely még a halállal is tréfálkozik: „Itt nyugszik Balogh Eszter szűz, hajadon, jámbor. Siratja egyetlen fiacskája: Sándor” - „Itt nyugszom én, olvasod te, olvasnám én, nyugodnál te!” (Azt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a halállal tréfálkozás súlyos tragédiákat is hordozhat. Ilyen Nyirő József hasonló című, döbbenetes erejű novellája a „Kopjafák” című ciklusból.) A kajánkodó népdalokból „A szép asszony messze lát”-ot idézzük. Ritmusa, szellemessége megfogja a mai olvasót is: „A szép asz- szony messze lát. Vizé küldi az urát. Mig az ura vizé jár, barna legény vele hál. Édes uram, be jó kend, be jó vizet hozott kend. Menjen el még máskor is, üljön ott még többet is.” Csak tallózhatunk a gazdag kötetből, de egyet még szeretnénk szerepeltetni. Bözödi György gyűjtéséből való „A tréfás farkas” című mese egyedülálló humorával. A farkas hiába akarja megenni a lovat, a birkát, a disznót, mind a három csúfot űz belőle. Az éhes farkas leroskad egy fa alá, és felsóhajt, „így kell nekem né, o fene ögye meg a fejemöt, ha neköm nem vót eszöm. Bár itt is valaki jót vágna rejám! Mikor azt kiszólaná, a fa mögött elbújó Kalányos Peti bár úgy megvágá a fészefokával küjjel- ről, hogy istenötösen. - A fene ögye meg - azt mondja a farkas -, a mostani világba tréfálkozni se lehet...” DR. SÍPOS CSABA
