Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-22 / 297. szám
6. OLDAL SOMOGY I TÁJAK 2003. December 22., Hétfő Megbocsátottak a vétkezőknek Csepinszky Mária, a néphagyomány őrzője és továbbadója fotó: gáti körnél PÉNZ ÁLL A HÁZHOZ. Év végi többlettámogatást kaptak a belügyminiszteri keretből a hátrányos helyzetű települések. Hat Balaton térségi falu is részesült belőle: Balatonszentgyörgy 2,1 millió, Bálványos egymillió, Kereki és Szőlősgyörök 1,2 millió, Ordacsehi és Pusztaszemes 800 ezer forinttal, (fi) KILÁTÓ, RÉGÉSZETI PARK. A Nemzeti Autópálya Rt vezetői ígéretet tettek Szárszónak: nem hagyják veszendőbe menni az autópálya előkészítő munkái során feltárt értékes leleteket; a régészek megtalálták az Árpád-kori falu nyomait, egyebek közt egy templom maradványait is. A szárszói lehajtócsomópontnál régészeti parkot, kilátót, vendéglőt építenének, (fi) KEZDIK A VÉGREHAJTÁST. A pénzügyi végrehajtás feladatait januártól már társulásos formában látja el a balatonföldvári kistérség tizenhárom települése. Ennek érdekében a polgármesteri hivatal önálló végrehajtóval köt szerződést, (ca) SZÁNTÓDI MONOGRÁFIA. Monográfia készül Szántódról. Az előkészületekkel kapcsolatban a napokban tartottak tanácskozást, s ezen részt vett a falu jeles szülötte, Tüskés Tibor is. Az író Karabinszky Gyula polgármesterrel, Bor Ferenc alpolgármesterrel és Maurer Teodórával, a könyvtár vezetőjével tanácskozott a legfontosabb teendőkről. (ca) ÚJ SÁVOK PECÁSOKNAK. Új típusú horgászengedélyt is forgalomba hoz a jövő évtől a Balatoni Halászati Rt. Ez a víz, illetve a vízben álló nád szélétől az északi parton 100, a déli parton 300 méternyire teszi lehetővé a horgászást, ugyanakkor érvényben marad a nádas szélétől maximum 1500 méterre szóló és ezért drágább jegy is. Új horgászati sávokat jelölt ki a társaság a Balatonon, ezek igazodtak a nem halászható, úgynevezett kíméled területekhez, azaz többnyire ezeket a helyeket jelölték ki horgászatra, (fi)__________■ Csepinszky Mária néprajzkutatót, a szennai falumúzeum egykori gondnokát és Mihály Gyula amatőr helytörténészt messze földön ismerik. Közel laknak egymáshoz a Petőfi utcában, és sorsuk is gyakran egy irányba kanyarodott, ahogy csaknem ugyanazok voltak az örömeik, a nehézségeik is. Mihály Gyula vezette a felnőtt honismereti szakkört, Csepinszky Mária - aki alig húsz éve költözött visz- sza ősei falujába - segített neki, és az iskolában volt hasonló szakköre. Fölrázták a falut a nyolcvanas évek végén; kiállításokat, nagy sikerű előadásokat szerveztek.- Kötcse mindig érdeklődő falu volt - mondta Csepinszky Mária, mikor hármasban a jókora cserépkályhája mellé telepedtünk. - Egy nyáron három-négy kiállítást is tartottunk, száznál kevesebb érdeklődő ritkán volt a megnyitókon. Fotók is készültek erről, s míg erőm engedi, szeretném albumba rendezni.-Föl kellett rázni a kötcseieket, formálni a tudatukat, mert amikor elkezdtünk előadókat hívni, egyikük leszállt a buszról és a szembejövőktől megkérdezte: hallott-e a község két jeles szülöttéről: Roboz István íróról és Kisfaludy Atala költőről? - idézte föl Mihály Gyula. - S mindenki csak nézett érteüenül. Sokan nem hitték el, de olyan jeles személyeket sikerült a faluba csalni, mint Benda Kálmán, Kanyar József vagy Katona Piroska, áld Németh Lászlóról tartott előadást. És volt iránta érdeklődés.- Papot azért ne hívjunk, ezt tanácsolta az akkori tanácstitkár - fűzte hozzá Csepinszky Mária. - Nem is tettük, de elkezdtem először az erdélyi, aztán a magyarországi gyerekek nyári táboroztatását, s míg ők hímezni, szőni-fonni meg faragni tanultak, közben a bencés apát beszélgetett velük. Most nyáron is fogadtam még gyerekeket, a Balaton-felvidéki Lovason egy használaton kívüli óvodát tettünk rendbe, ott vertünk tanyát. Onnan kirándulgattunk, megnéztük Mihály Gyula páratlan régészeti gyűjteményét is. Erről jut eszembe: a minap azt írta egy országos lap, hogy Kötésének nincsenek régészeti emlékei. Régebben a táborokat Kötésén tartottuk, amíg el nem adták a kúriát; ez hajdan az őseimé volt, s a fonyódi ifjúsági táborból kaptunk ágyakat az üdültetéshez. Az utóbbi években oda megyünk, ahol éppen befogadnak bennünket: voltunk Bogláron, Somogytúron, egyszer meg úgy gondoltam, mi menjünk ki Erdélybe, és Torockószentgyörgyön, Brassai Sámuel szülőházában három szobát összenyitva úgy aludtunk a földön, mint a heringek. Egykori tanítványom révén kerültünk éppen oda, aki ott lett unitárius lelkész. Nagyon fontosnak tartom: ismerje meg a következő nemzedék a hagyományokat, a népi mesterségeket, mert lassan nem lesz, aki átadja. Amikor még nem volt rá alkalmas hely Kötcsén, kifigyeltem: a pártiroda mennyire alkalmas lenne rá, hogy ott táncházat tartsunk. Sikerült kijárnom a párttitkárnál, hogy odaadja; szereztünk zenekart, jöttek a gyerekek, az elvtársak képét persze azért leszedtük a falról...- Azt szerényen elhallgatta Mária, hogy 1988-ban micsoda március 15-i ünnepséget szervezett. Akkor ez szinte hőstettnek számított - hívta föl a figyelmemet Mihály Gyula.- Mihály Gyula volt a műsorközlő - így a megszólított. - Voltak olyanok, akik percenként körbe tekintgettek: ki' az, aki megláthatja őket. Idős emberek sírva mondták: ilyen ünnepséget utoljára a háború előtt éltek át. Magam vettem egyébként a nemzetiszínű szalagot és fölvagdaltam, hogy mindenkinek jusson kokárda a kabáthajtókájára. Sok szó esett a múltról, kevesebb a jelenről. Vajon kellően meg1 becsülik-e őket a maiak? Miért van kétoldalt is lécekkel megtámogatva Csepinszky Mária háza? - fagga- tóztam. Ám mintha Csepinszky Mária nem hallotta volna a kérdést, remek vajaspogácsáját kezdte kínálgatni. Aztán, megjegyezte: - Volt egy szívműtétem nemrég, ami után azt mondtam: Mária, bocsáss meg az ellened vétkezőknek. Sokan felkeresnek ma is, naponta kapok leveleket; a minap egyik volt tanítványom szennai kőrisfából faragott hálókötő tűvel lepett meg. Szóval, szép az élet... Mihály Gyula is a válasz sajátos formáját adta. - A múltban kutakodást sohasem tudom abbahagyni - mondta. - Azt például csak nemrég derítettem ki, hogy Gárdonyi Géza édesanyja Kötcsén nevelődött, itt tanult meg sütni-főzni, Csepinszky Mária nagyanyja is ismerte jól. A régi öregek elbeszéléséből tudjuk, hogy József Attila is gyakran járt a faluban, állítólag közvetlenül az öngyilkossága előtt is. Úgy tudni, verset is írt itteni cimborájáról, Menegáti József szabóról, de ennek még sehogyan sem sikerült a nyomára bukkannom. FÓNAI IMRE Kötcsei csúfolóversek Mihály Gyula pincéjénél gyakorta összeülnek a régi kötcseiek; történeteket mesélnek, énekelgetnek, a házigazda pedig szaval. Talán így maradtak fönn a kötcsei csúfolóversek is, amiket állítólag Fejes Gyula rim- faragó költött még a két világháború között. Az akkori falubelieket, utcákat és helyneveket szinte mind humoros-gunyoros nmekbe szedte. Versek tiszta fényű lélekkel Zamárdi Korábban folyóiratokban olvashattuk Szakáli Anna írásait, a napokban megjelent Tisztafé- nyű lélekkel címmel az első verseskötete. 130 versét gyűjti ösz- sze, hozzá unokaöccse, Szakáli János készítette a grafikákat. Évekig íróasztalfiókjáriak írogatta a verseit Szakáli Anna. Önálló kötetéhez hozzájárultak a barátai, akik azért olvastak néhányat a Somogyi Hírlapban, illetve a Napsziget folyóiratban meg a helyi lapban. - Tagja vagyok az irodalmárok levelező- csoportnak, az interneten saját honlapunk van - mondta Szakáli Anna. - Biztatásuk sokat segített, s a zamárdi közéleti szereplők, illetve a munkatársaim támogatása is. Könyve mottóját Tamási Árontól választotta: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Mint mondta, több mint harminc éve vízügyi dolgozó, nemrég vette át a minisztérium ezüstérmét. Nemcsak a munkahelyéhez hű, hanem Zamárdihoz is. - Nagyon szeretem a szülőfalumat - mondta. - Ha kilépek az ajtón, mindig akad valaki, aki megszólít. Ez az ide tartozás egyik fontos szertartása, és nagyon jó érzés. Kötetét a témák szerint öt fejezetre osztotta. Az első részben a költő egyéniségére derül fény, a következőben kiderül, hogy mit jelent neki a család, illetve a szeretet. A harmadik rész a hit és az erkölcs birodalmát villantja fel. - Hívő ember vagyok - mondta a költő. - Isten egyenlő a jósággal, a szeretettel; ha benne hiszünk, ezekben a dolgokban hiszünk. A negyedik rész a természetverseit gyűjti csokorba, s Örökségeim címet kapta az ötödik fejezet, amelyben hazájáról és szülőfalujáról ír. - Nagyon kevés vers született a Balatonról, ezért írtam néhányat a tóról is - tette hozzá. Több versformát is alkalmaz: haiku verset, maláj versformát, s olvasható egy szonett is. Ezek között a kalandozás, mint mondta, egyfajta szellemi torna.- Már összeállt egy újabb kötetnyi írásom - mondta Szakáli Anna. - Mindig van a kezem ügyében egy cetlit és toll, nehogy elszánjon a gondolat. Ezeket később átdolgozom, de van, amikor hozzá sem kell nyúlni. A gondolatok bármikor előtörhetnek, született már versem buszra várva a megállóban is. Aminek nagyon örülök: a kötet eljut az amerikai Szakáli Anna első verseskötetével Phoenixbe, illetve Zamárdi német és erdélyi testvértelepülésére is. KESZTHELYI Szólád az első Szólád Megemelték a helyi adókat Szólódon. Először kényszerültünk erre a lépésre; az önkormányzat bevételei a működést sem fedezik, egyre csökken az állami támogatás - mondta Vörös Gyula polgármester. Előfordult az utóbbi években, hogy csökkentették Szólódon a helyi adók mértékét, a kommunális adót pedig eltörölték. Ezúttal azonban már nem tudta elkerülni a képviselő-testület az emelést. Az iparűzési adó januártól 1,2 százalékról 2 százalékra nő, ám a kisvállalkozásokat segíti, hogy 2,5 millió forint évi bevételig 75 százalékos kedvezményt ad az önkormányzat. Az építményadó négyzetméterenként Nem ért egyet A képviselő-testület ez évi utolsó ülésén elfogadta a polgármesteri és képviselői tiszteletdijak emelését is. Vörös Gyula erre azt mondta: mivel törvény kötelezi őket rá, nem tehettek mást, ö azonban nem ért egyet azzal, hogy miközben egyre jobban szorítják az önkormányzatokat, egyre kevesebb a pénzük, éppen akkor kötelező megemelni a tiszteletdíjakat. nyolcszázban hatszázról 900 forintra változik, ennek a megfizetése alól azonban mentesíti az állandó lakosokat. Ugyanígy nem fizetnek telekadót sem, ami januártól négyzetméterenként hatvan helyett száz forint. A szóládi önkormányzat is csatlakozik a körjegyzőség adó-végre- hajtási társulásához. Ez januárban kezdi meg a munkát, Balatonföldvár a székhelye, s az adók beszedését vállalkozásba adja egy cégnek. E társuláshoz a körjegyzőség valamennyi települése csatlakozik.- Szólád „A” kategóriás község lett: az ország legveszélyeztetettebb nyolcszáz települése közé sorolták egy felmérés alapján árvíz- és belvíz-fenyegetettség miatt - mondta Vörös Gyula polgármester. - A környékről még Kötcse került be az első nyolcszázba. Ez reményeink szerint annyit jelent, hogy az illetékesek jobban figyelnek majd a megelőzésre és több támogatás juthat az ebből adódó feladatok elvégzésére. Éppen a közelmúltban kaptunk 1,8 millió forintot soron kívüli pályázatunkra. Igaz, ennél hárommillióval többet kértünk, de a legsürgetőbb feladatokat ebből is elvégeztük. Ár- kolásra, ároktisztításra, gátépítésre futotta. Új civil szervezet is alakult a napokban, a „Múlt a Jelenben” egyesület, ez elsősorban hagyományőr- zéssel foglalkozik. fóhai imre KÖZÖS KARÁCSONY ORDACSEHIBEN. A kicsik köszöntötték az időseket karácsony közeledtével. Az óvodások és a kisiskolások adtak műsort, a felsősök pedig apró ajándékokat. Ordacsehiben 250 a hatvanévesnél idősebb ember, s évről évre megajándékozzák őket; a kicsik mellett az önkormányzat csomagokat adott át nekik. Csaknem háromszázan - óvodások, iskolások, a szüleik és az idősek - gyűltek össze a falu közös ünnepén. ____________fotó: marton László Ke gyetlen év; ■_________________»_______________ Bábonyme gyer-Tab A karácsonyi fenyők értékesítését nemrég kezdte meg Dobos József termelő a tabi piactéren és Bábonymegyeren. Egy éve kétszáz darabot adott el, s mint mondta, az idén sem fog többet eladni, nem nő a kereslet. A legtöbb vásárló egyébként a vágott fenyőt veszi, bár vannak, akik a földlabdásat keresik. Dobos József 1995-ben telepített először fenyőt Bábonymegyeren. Azóta három területen is van ültetvénye; tizenegy fajtát nevel, összesen mintegy hatezer fát. A többsége azonban még nem nőtt meg. Elmondta: a tízcentis palántákat a Somoggyal határos Surdon vette, s a nemes fenyők több mint tíz év alatt nőnek egyméteresre. Akkor érdemes őket kivágni. Norman-, ezüst- és lucfenyőt, illetve ezek egyes fajtáit termeszti. - Legnagyobb kereslet itt lucfenyőre van - mondta. - Az ezüstfenyőt kevesen veszik, az ugyanis elég drága. Persze azt senki sem veszi figyelembe, hogy mennyit kell vesződni a fákkal: évente négyszer kapálom, gondozom őket. Az idén is több tízezer forintot költöttem permetszerre. A szárazság miatt, sajnos, az új telekevés haszon Dobos József sűrű ágú, szép fenyői között pítésű háromezer palántám közül ezer tönkrement. Áz eredést, a fejlődést nagyon is befolyásolja az éghajlat, a talaj adottsága meg a csapadék mennyisége. Ez az év is kegyetlen volt: alig nőttek a tűlevelűek. így az áruk is drága. Dobos József elmondta: évek folyamán az eladásból kapott pénzt visszaforgatta újabb ültetvény telepítésébe.- A fenyőfa rövid távon nem hoz hasznot - tette hozzá. - Aki komolyan akar vele foglalkozni, annak évtizedekben kell gondolkodnia. KRUTEK FOTÓ: GÁTI KORNÉL
